Somogyi Néplap, 1969. május (25. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-28 / 120. szám

<ö" til •£­\ Á ÍS Af jé- . y JMLAG PROLETÁRJA!, EGYESÜLJETEK! Ára: 80 finér AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXV. ÉVFOLYAM, 120. SZÁM. 1969. MÁJUS 28., SZERDA Megyénkbe látogatott Ilka Pál művelődésügyi miniszter Tegnap reggel — hivatalos látogatásra — Kaposvárra ér­kezett Ilku Pál, a Politikai Bizottság póttagja, művelődés- ügyi miniszter. Kíséretében ugyancsak vendégünkként kö­szönthettük dr. Horvath Már­tont, a minisztérium titkár­ságának vezetőjét és Miklós- vári Sándort, a pedagóguskép­ző főosztály vezetőjét A me­gyei pártbizottság székházában Illés Dezső, a pártbizottság titkára, Böhm József, a megyei tanács vb-elnöke, Kocsis László, a megyei pártbizott­ság osztályvezetője és Somogyi József, a városi pártbizottság első titkára fogadta a minisz­térium vezetőit. Rövid eszme­csere után a Felsőfokú Taní- \ tóképző Intézetbe látogattak, ahol a növendékek köszöntése mán Merő László megbízott Igazgató és Orosz Lajosné párttitkár tájékoztatta a mi­nisztert legégetőbb gondjaik­ról. Ilku elvtárs ezután konzul­tációs előadást tartott a mű­velődésügy megyei és járási vezetőinek, a,z intézet tanárai­nak és a növendékek képvise­lőinek jelenlétében. Aktuális művelődéspolitikai, oktatáspo­litikai kérdésekre válaszolt, és bevezetőjében hangsúlyozta: HARMINC KÉRDÉS — Több mint harminc kér­dést kaptam Önöktől, és meg­lepett, hogy javarészt szakmai í dolgokról, elképzelésekről ér­deklődnek. Politikai jellegű kérdésekkel nem is találkoz­tam. Ez nyilvánvalóan azt je­lenti, hogy jó politikai légkör van a megyében, s hogy a mű­velődésügy irányítói itt hely­ben és rendszeresen választ kapnak politikai kérdéseikre. Egy fontos kérdésre reagál­va elmondta a miniszter, hogy elégedettek lehetünk a pedagógusképzés rendszerével. A hároméves tanító-, a négy­éves szaktanárképzés és az ötéves egyetemi képzés jól be­vált forma, külföldi szakem­berek is elismeréssel tanul­mányozzák. Semmiféle alap­vető változásra tehát nincs szükség, a tanítóképzést sem szándékozunk főiskolai szint­re emelni. Elismeréssel nyilat­kozott arról, hogy épp ez utób­bi formában tapasztalható a legelmélyültebb hivatástudat­ra nevelés. Az elképzelések­nek megfelelően érvényesül az iskola- és nevelésközpontúság elve. Több gondot okoz az egyetemi képzés — mondotta a miniszter —, ahol sokan már eleve azzal a tudattal ta­nulnak, hogy a diploma meg­szerzése után nem a pedagó­guspályán helyezkednek el. A szerteágazó kérdések özö­nében szó esett a pedagógus­fizetések arányváltozásának szükségességéről, a nevelők művészeti érdeklődéséről, a pedagóguspálya elnőiesedésé­ről, amely egyébként világje­lenség, s aminek megváltoz­tatására nincs mód. m LESZ Ül TAHIÉBV Arra a kérdésre, hogy vár- ható-e új általános iskolai tan­terv, Ilku elvtárs elmondta, hogy a következő öt-nyolc év­ben nem lesz. De ez idő alatt szakemberek csoportjai ké­szülnek az érvényben levő tanterv tökéletesítésére. Töb­ben is érdeklődtek afelől: kul­turális tekintetben hol tart most a város és a falu köze­ledése. A művelődésügyi mi­niszter elmondta, hogy a rá­dió, a televízió révén ugyan mindennap eljut a kultúra a falura, a közeledést azonban a falu anyagi helyzetének fel­emelésével lehet meggyorsíta­ni, ez a döntő. Az új mecha­nizmus körülményei között a nemzeti jövedelem arányában növekszik a művészetekre és a kultúrára fordítható összeg. Évente tehát 5—6 százalék, ez az állam kötelezettsége. A má­sik oldalról viszont egyre na­gyobb gondot kell fordítani az önállósággal rendelkező gaz­dasági egységek, üzemek, ter­melőszövetkezetek meggyőzé­sére, hogy erejükhöz mérten maguk . is járuljanak hozzá a kulturális felemelkedéshez. Egy másik kérdésre vála­szolva elmondta a miniszter: nagyszerű eredmény, hogy ha­zánkban a felsőfokú oktatási intézmények hallgatóinak 52 százaléka kollégiumban él, a középiskolásoknak azonban csak 16 százaléka. A negyedik ötéves tervben ezen az arány­talanságon fogunk változtatni. Nem ellentmondás mégsem, hogy 1970-ben megkezdjük a 350 személyes tanítóképzős kollégium építését Kaposvá­ron. A megyei szervek is hoz­zájárultak ehhez azzal, hogy telket biztosítottak, s hogy épületet adnak a gyakorló is­kola számáról. Több kérdésre válaszolt még Ilku elvtárs. amelyek a nép­művelők helyzetével, az osztá­lyozás módszerével, a világ­nézeti neveléssel függtek ösz- sze, majd így fejezte be elő­adását: — Ma már jó a pedagógus- garnitúra, s létszámgondjaink sincsenek. Azt kérjük a peda­gógusoktól, hogy ezután is jól dolgozzanak. Az intézet ne­velőitől pedig azt, hogy to­vábbra is a hivatástudatot fejlesszék és erősítsék a hall­gatókban, s érezzenek felelős­séget a gyerekekért, a jövő generációért. !S8 TANTEREM KELLENE siófoki, a nagyatádi és a bar­csi művelődési ház építésének problémáiról. MEGÉRTÉS - TÁMOGATÁS Ilku és Lugossy elvtársak, a minisztérium vezető mun­katársai megértéssel fogadták a tájékoztatót, s hangsúlyoz­ták, hogy a megye vezetőinek elképzelései, a fölmérések eredményei egybeesnek a mi­nisztérium tapasztalataival és törekvéseivel. Országos szin­ten is az általános és közép­iskolai gondok megoldásában, a kollégiumi elhelyezésben akarnak előbbre jutni. S mi­után tudják, ismerik Somogy helyzetét, az ipar, a mező- gazdaság és a kultúra vi­szonylagos elmaradottságát, a lehetőségekhez képest min­dent elkövetnek, hogy me­gyénk a művelődésügy terü­letén is megközelítse, elérje az országos átlagot. A rendkívüli hasznos, perspektívát nyújtó eszmecse­re után Ilku elvtárs és kísé­rete Nagyberkibe látogatott. Megtekintette az összeomlás­sal fenyegető kastélyiskolát, s megjegyezte: ez szemléletesen bizonyítja megyénk vezetői­nek reális gondjait, igényeit. Beszélgetett első osztályos kisiskolásokkal, pedagógusok­kal mindennapi gondjaikról, majd pedagóguscsaládokhoz látogatott baráti beszélgetés­re. Tóth Gábor tanár, majd az iskola igazgatója, Varga Sz. Sándor hívta meg ottho­nába a művelődésügyi mi­nisztert, ahol kötetlen beszél­getéssel ért véget Ilku Pál és kíséretének somogyi látoga­tása. J. B. Fock Jenő Bécsben Fock Jenőt és kíséretét Bécsben a pályaudvaron Josef Klaus kancellár és az osztrák politikai élet más vezetői fogadták. A képen: Virággal köszöntik a vendégeket. Az elő­térben Klaus kancellár, jobbra mögötte Fock Jenő, balra dr. Simó Jenő, hazánk ausztriai nagykövete. (AP — Képtávírón érkezett) Fock Jenő, a Miniszterta­nács elnöke az osztrák kor­mány meghívására — felesége társaságában — kedden reg­gel hivatalos látogatásra Ausztriába utazott. A minisz­terelnök kíséretének tagjai: dr. Tímár Mátyás, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, Púja Frigyes, a külügyminisz­ter első helyettese, dr. Baczo- ni Jenő, a külkereskedelmi miniszter első helyettese, dr. Szekér Gyula, a nehézipari miniszter első helyettese, dr. Rosta Endre, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének ügy­vezető elnöke, Kurtán Sándor, a Külügyminisztérium cso­portfőnöke, Rácz Pál, a Kül­ügyminisztérium protokoll- osztályának vezetője, dr. Randé Jenő, a Külügyminisz­térium sajtófőosztályának ve­zetője, Kovács Sándor, a Mi­nisztertanács elnöke titkársá­gának vezetője, dr. Szatmári István, a Külügyminisztérium osztrák referense és dr. Simó Jenő, a Magyar Népköztársa­ság ausztriai nagykövete. Kedden délben, pontosan 12 órakor érkezett meg Bécsbe a különvonat. A magyar és osztrák zászlókkal ^feldíszí­tett pályaudvaron a magyar vendégek fogadására megje­lentek Josef Klaus kancellár és felesége, Hermann Withalm alkancellár, Kurt Waldheim külügyminiszter, továbbá Kurt- Enderl, Ausztria budapesti nagykövete és az osztrák kan­cellári hivatal, a külügymi­nisztérium vezető munkatár­sai. Klaus kancellár és felesége köszöntötte elsőnek Fock Je­nőt és feleségét, majd a ma­gyar kormányfő bemutatta kí­séretének tagjait Josef Klaus- nak. A pályaudvar előtti té­ren díszszázad sorakozott fel. Elhangzott a magyar és az osztrák himnusz, majd Fock Jenő Klaus kancellár kísére­tében ellépett a díszőrség előtt. A magyar vendégek ez­után szállásukra, az Imperial Szállóba hajtattak. Franz Jonas osztrák köz- társasági elnök kedden dél­után a Hofburgban fogadta Fock Jenő kormány elnököt és kíséretét. Fock Jenő a látoga­tás alkalmából Losonczi Pál­nak, az Elnöki Tanács elnö­kének nevében meghívást adott át az osztrák államfő­nek magyarországi látogatás­ra. Franz Jonas Losonczi Pál meghívását köszönettel elfo­gadta. A látogatás időpontját diplomáciai úton állapítják meg. Fock Jenő ezt követően lá­togatást tett Josef Klaus kan­cellárnál, Hermann Withalm alkancellárnál és Kurt Wald­heim külügyminiszternél. Josef Klaus kedden az oszt­rák kormány nevében, a kan­cellári palotában, vacsorát adott Fock Jenő tiszteletére. A vacsorán Klaus kancellár és Fock Jenő pohárköszöntőt mondott. Szerdán reggel megkezdőd­nek a hivatalos tárgyalások Fock Jenő és Josef Klaus, va­lamint kíséretük között a bé­csi kancellári hivatalban. A magyar vendégek délután Bécs nevezetességeit tekintik meg. A délutáni órákban ír­ják alá a két ország műszaki­tudományos együttműködési egyezményét. (MTI) A délutáni órákban munka- értekezleten vettek részt a mű­velődésügy vezetői. Vendé­geinkhez csatlakozott Lugossy Jenő művelődésügyi minisz­terhelyettes, Vendég Sándor főosztályvezető, Sárdi Lajos főosztályvezető-helyettes, s a minisztérium több vezető munkatársa, akik délelőtt a megyei tanács vb-ülésén vet­tek részt egy fontos napiren­den. (Erről később még be­számolunk.) Böhm elvtárs megnyitója után dr. Várkonyi Imre vb- elnökhelyettes mondott tájé­koztatót. Részletesen elemezte mindenekelőtt Somogy általá­nos iskoláinak helyzetét — ez művelődési életünk fő gondja. A régi egyházi iskolák, az öröklött kastélyok elaw.lása szinte egyszerre következik be. A tantermek 25,5 száza­léka szükségtanterem, sok az összeomlással fenyegető épü­let. A felszerelés elavult és korszerűtlen. A legszüksége­sebb általános iskolai tante­remigény 168, ezenkívül 500 hétközi diákotthoni helyre volna szükség, de saját erőből csak 150—160-at tudunk bizto­sítani. Üj 16 tantermes szak- középiskolát igényel a megye. De nem kis gond az sem, hogy Somogy óvodás korú gyerekei­nek mindössze 32 százaléka járhat óvodába (az országos átlag 52 százalék!). Tehát leg­alább 1500 óvodai helyre vol­na szükség a következő ötéves tervben. A^középiskolai kollé­giumi igény 800 diákra terjed ki, de fejlesztési gondjaink vannak a közművelődési in­tézményekkel kapcsolatban is. Várkonyi elvtárs szólt a me­gyei művelődési ház bővítésé­ről, a színház rekonstrukció­járól, a múzeum és levéltári a A MÁKDARÁLÁSTÓL A KOMPLIKÁLT HIBÁKIG Az ipari javítás-szclgáltatás megyénkben A megyei tanács utoljára 1967 áprilisában foglalkozott a lakosság részére végzett ipari javító-szolgáltató tevékenység­gel. Az akkori előterjesztés 15,6 százalékos emelkedésről számolt be 1966-hoz képest, és a megyei tanács úgy határo­zott, hogy a lakáskarbantar­tási, mosás és vegytisztítási, háztartási és elektroakusztikai javítások terén fokozni kell a szolgáltatásokat. Gyorsan növekvő igények Az életszínvonal emelkedése következtében gyorsan nőtt a gépkocsik, háztartási és elekt­romos gépek száma, a szolgál­tató kapacitás növekedése azonban elmaradt a vásárlá­sok mögött. A megyei tanács végrehajtó bizottságának tegnapi ülésén a minisztériumi (GELKA, A FIT, OPÓTÉRT, Óra- és Ék- -kiskereskedelmi .Vállalat), inácsi (Patyolat) és a szö­..cezeti kisipar képviselői, illetve vezetői is megjelentek és elmondták gondjaikat, fej­lesztési terveiket. Dr. Bánhidi Tibor, az Élel­miszer-kiskereskedelmi Válla­lat igazgatója a megyei ta­nács segítségét kérte ahhoz az elképzeléshez, hogy a nagyobb üzemek, vállalatok területén élelmiszerüzleteket létesítse­nek. Úgyis állandóan napiren­den levő téma a háziasszo­nyok második műszakjának megkönnyítése — főleg a be­vásárlás — az özem élelmi­szer-boltjaiban a reggel meg­rendelt árukat a munka után összecsomagolva vehetnék fel, így megtakarítható a sorban állás és a fölösleges várako­zás. Jóllehet az ipari osztály elő­terjesztése kimondottan az ipari javító-szolgáltató tevé­kenységgel foglalkozott, több hozzászóló, köztük Pápa Já­nos, a kereskedelmi osztály vezetője is arról beszélt, hogy a szolgáltatásokhoz a kereske­delem és a szállítás is hozzá­tartozik. Sajnos, egyelőre »il­legális« a kereskedelmi dolgo­zók munkaidő utáni szolgál­tató munkája (televízióanten­na-, csillárszerelés stb.) és a lakáskultúra területén is akad­na javítanivaló bőven. A szol­gáltatások körének kiterjesz­tését akadályozza a helyiség­hiány és az alacsony renta­bilitás. A kisiparosok közreműködésével Endrédi Lajos, a KIOSZ megyei titkára az iparitanuló­képzésről, az utánpótlás hiá­nyáról és a kihaló szakmákról beszélt. A jelentés ismerteti a Somogybán működő huszonhat kisipari szövetkezet szolgálta­tó tevékenységét és megálla­pítja, hogy a felvevőháiózat növelése ellenére nem tudtak lépést tartani a lakosság igé­nyével. 1965-től 1967-ig csu­pán o személyi szolgáltatások értéke növekedett és ezen be­lül is elsősorban a fodrászat és fényképészet. A magánkisipar a lakosság részére végzett szolgáltatások értékének ötven százalékát produkálta, ennek ellenére azonban százhuszonhárom községből hiányzik a lakatos, műszerész, rádió-, tv-szerelő, szabó, cipész, fodrász, tehát a leggyakrabban igénybe vett szolgáltatások mestere. Mére­tes ruhakészítésben, háztartá­si gépek javításában, vas-, fa-, textilruházati, bőr-, szőrme­ipari, lábbeli javításoknál ta­pasztalható lemaradás, viszont emelkedett a gépkocsi-, motor­javító, elektroakusztikai javító, mosás, vegytisztítás, valamint a karbantartás jellegű építő­ipari tevékenység. A csökke­nés elsősorban abból adódik, hogy a vállalatok és a szö­vetkezetek a gazdaságirányítás új rendszerében inkább az árutermelést fokozták, a jobb gazdasági eredményre töreked­tek és a lakosság szükségletei­nek kielégítésére kevesebb gondot fordítottak. Ez tehát a jelen, illetve a közelmúlt. De mi várható a jövőben? A javítás-szolgálta­tási igények 1970-ben 1968-hoz viszonyítva 28 százalékkal, 1975-ben további 28 százalék­kal emelkednek. Miután az nem valószínű, hogy a gazda­sági egységek ilyen nagyság­rendben növelhetik kapacitá­sukat, továbbra is számolni kell a nem legálisan működők (kontárok, fusizók, barkácso­lók) igénybevételével. Mégis, mi a megoldás? Műszaki fejlesztéssel A kapacitáshiány megszün­tetésének érdekében fokozni kell a gépesítést, a műszer- és szerszámellátottságot. Kedve­ző hitelfeltételek mellett hosz- szú lejáratú bankkölcsönöket kell a szolgáltatásukat növe­lő, illetve az új szolgáltatáso­kat bevezető gazdasági egysé­gek részére biztosítani, 1969- ben a megye tízmillió forint bankhitellel rendelkezik ilyen célokra. Támogatni és segíteni kell a magánkisiparosokat, hogy gé­peket, műszereket vásárolhas­sanak, helyiséget kapjanak. Fokozni kell az igazolványok kiadását, a másodállásúaknak, illetve a nyugdíjasok önálló iparosként való foglalkoztatá­sát, valamint a szövetkezeti, iparban tovább kell fejleszteni az átalány-befizetéses (gebi- nes) rendszert. Miután a szol- gáltatások-javítások túlnőttek gazdasági értékükön és köz­hangulat alakító tényezővé váltak, a mákdarálástól a komplikált műszaki hibák el­hárításáig minden területen szélesíteni és fokozni kell a lakosság egyre növekvő igé­nyeinek kielégítését. A végrehajtó bizottság a je­lentést tudomásul vette és utasította az ipari osztályt, hogy ez év december 15-ig terjessze a vb elé az ipari szolgáltatások megjavítására teendő intézkedések tervét. S. G. V

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom