Somogyi Néplap, 1969. április (25. évfolyam, 75-97. szám)
1969-04-17 / 86. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ára: 80 fillér Somogyi Néplap AZ MSZMP SOMOGY HECYIIIIZOTTSAcANAK LAPJA XXV. ÉVFOLYAM, 86. SZÁM. 1969. ÁPRILIS 17, CStíjTÖRTÖK A város- és községpolitikai bizottság munkatervéből Tapasztalatcsere Szárszón és igáiban Mezőgazdasági múzeum Városrendezési kiállítás A Hazafias Népfront megyei bizottsága tavaly novemberben megalakította tanácsadó testületét, a város és községpolitikai társadalmi bizottságot Feladata, hogy a városfejlesztési és a regionális elképzeléseket megismerje, javaslatait összegezze és a megvitatott, jóváhagyott fejlesztési terveket népszerűsítse. Az idei munkatervjavaslat elkészült és ezt a bizottság tegnap megvitatta, Aem/ munka- csoportban összesen kilenc közérdekű témával foglalkoznak úgy, hogy ezzel a megyei vezetés munkáját is segítsék. A megye és Kaposvár város fejlesztési tervei nemcsak a szakembereket, hanem a lakosságot is érdeklik, ebből an- kétokat, előadásokat tartanak, s előkészítik a városrendezési kiállítást. Ehhez kapcsolódik majd az a kiállítás, amelyet a magánlakás- és családiház- éyítkezések lehetőségeiről májusban rendeznek meg a Latinka Házban. Nagy vitát váltott ki megyénk ivóvízellátása, a törpe- vizmű-társulások megalakításának gondja. Például a Bala- ton-parton kevés az egészséges ivóvíz — ez egyébként más járásokra is jellemző —, a vízvezetékhálózat kiépítése, a tervek elkészítése, a pénzügyi fedezet biztosítása sok utánjárást, szervező munkát igényel. A tőrpevízmö-építéssel foglalkozó munkacsoport éppen ezért a harmadik negyedévben Balatonszárszón tapasztalatcserét rendez, hogy az újonnan belépő községek vezetői tájékoztatást kapjanak. Rövidesen sor kerül a csoko- nyavisontai fürdő fejlesztési tervének ismertetésére, amelyet a megyei tanács vb. tűz napirendjére. A bizottság felajánlja a segítségét a vb-nek. A hévizek hasznosításáról, valamint a fürdőfejlesztésekről az érintett községek vezetői részére (Csiszta^uszta, Cso- konyavisonta, Igái) Igáiban tanácskozást szervez. Megyénkben kevés a műemlék, a védett terület, ezekről a lakosság keveset vagy éppen semmit nem tud, jóllehet ezek megbecsülése és védelme a hazafias nevelésnek is feladata. A múlt századból viszonylag épen megmaradt a szán- tódpusztai volt uradalmi majorság. Ennek közkinccsé tételéről már számtalan fórum előtt vitatkoztak, minden eredmény nélkül. A bizottság azon lesz, hogy társadalmi segítséggel végre megvalósuljon itt az elképzelt mezőgazdasági múzeum. A Hazafias Népfront megyei bizottsága felhívással fordult a lakossághoz, hogy felszabadulásunk közelgő negyedszázados évfordulója tiszteletére a még meglévő háborús sérüléseket mindenhol tüntessék el, ültessenek emlékfákat, fasorokat, ligeteket. A rendezési terveket a bizottság társadalmi munkában elkészíti. A bizottság ezután elfogadta a munkatervet. S. G. A Damanszkij-sziget hősei Moszkvában A kínai határsértők visszaverésében hősies magatartást tanúsított határőrök április 15-én látogatást tettek a szovjet fővárosban. A képen: a határőrök a Vörös téren. Az előtérben: V. Bubenyin (középen) és J. Babanszkij, a Szovjetunió hősei. (Telefoto — TASZSZ—MTI—KS) A magyar—szovjet kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésének távlatai Dr. Bíró József miniszter nyilatkozata Kiváló kisipari szövetkezet (Tudósítónktól.) Nagy kitüntetés érte a Kaposvári Szíjgyártó és Nyerges Ktsz-t A szövetkezet több éves munkája alapján megkapta Az ország kiváló kisipari szövetkezete címet. 1966-ban még százan sem dolgoztak ebben a kis szövetkezetben, s ma már 420 dolgozót foglalkoztatnak. A megye munkaerő-foglalkoztatási problémájának megoldásában segítettek azzal, hogy Igáiban és Lengyeltótiban kirendeltséget létesítettek. A szövetkezet gyártmányai kiváló minőségűek. Messze földön ismertté váltak termékei. A ktsz kollektívája-megerősödött az utóbbi időkben. A munkaversenyben több százan vesznek részt, különösen kitűnnek ebben a szövetkezet szocialista brigádjai. Társadalmi munkában is segítették a szövetkezet fejlődését a dolgozók. A volt Heigl-féle malom üzemházzá való átalakításakor mindenki részt vett a társadalmi munkában. A szövetkezetben a dolgozók átlagban 30 napnak megfelelő nyereségrészesedést kaptak. Az ország kiváló szövetkezete címmel járó vándorzászlót és a 20 000 forintos pénzjutalmat április 25-én kapják meg az OKISZ képviselőjétől. A Magyar Távirati Iroda belföldi szerkesztősége azzal a kéréssel fordult dr. Bíró József külkereskedelmi miniszterhez, hogy nyilatkozzék a magyar—szovjet kereskedelmi kapcsolatok továbbfejlesztésének lehetőségeiről, az elképzelésekről. E kérdésekről egyre gyakoribbak a különböző fórumokon, a vállalatok között és a legmagasabb szintű hivatalos körökben folytatott tárgyalások. Megkezdődtek és egyre szélesebb körűek az 1971—75- ös tervidőszak árucsere-forgalmának konzultációs tárgyalásai. Ezekről szólva mindenekelőtt figyelembe kell vennünk, . . , , milyen alapokról indulhatunk n>’u szovJet felvevő plac. ki, hogyan alakultak, fejlődtek eddigi gazdasági kapcsolataink a Szovjetunióval, legfontosabb kereskedelmi partnerünkkel. Késztermékért nyersanyag A magyar—szovjet gazdasági kapcsolatok alakulása a felszabadulás óta eltelt csaknem két és fél évtized alatt meghatározója volt a magyar népgazdaság fejlődésének. A Szovjetunió részaránya a magyar ’ külkereskedelemben mintegy 40 százalékos és a Szovjetunióba irányuló export révén realizálódik országunk nemzeti jövedelmének csaknem 15 százaléka. Hazánknak, mint nyersanyagban, /szegény országnak rendkívül fontos a Szovjetunióból származó sokféle nyersanyag, késztermékeinknek pedig fontos elhelyezési területe a nagyaráA Szovjetunió biztosítja számunkra az ország gazdasági vérkeringésének zavartalan fenntartásához szükséges DÁNIÁBAN HAVAZIK. Növekvő turizmus Az idegenforgalommal foglalkozó szervezetek — az IBUSZ, az Országos Idegenforgalmi Tanács, az Express és a SZOT — képviselőinek bevonásával az MSZBT országos elnöksége mellett társadalmi bizottság alakult a magyar- szovjet turistaforgalom fejlesztésére. A turisztikai bizottság elnökéül dr. Eperjesi Lászlót, az IBUSZ vezérigazgató-helj^tte- sét választotta. A bizottság célja: összehangolni az idegenforgalmi szervezetek munkáját. Különösen nagy gondot fordítanak a testvérvárosok, testvérmegyék közötti turistaforgalom növelésére; Birkózik a tavasz a téllel. Koppenhágában készült ez a felvétel, a dán fővárosban, ahol akárcsak nálunk, szép meleg húsvét xxdt, most pedig megint fúj a szél, sőt még a hó « etüc. j(4P — Képtáyíróp érkezett.) nyersanyagok teljes importjának megközelítően 50 százalékát. Az importált nyersolaj- termékek 92 százaléka, nyersolaj 85, a vasérc 95, a nyersvas 97, a foszforműtrágya 91, a villamos energia 76, a faíé- leségek 73, a koksz és a gyapot 50—50 százaléka származik a Szovjetunióból. Tekintettel arra, hogy az ipari termelés minden egyszázalékos növelése a nyersanyagimport 1,2 százalékos növelését teszi szükségessé, a következő tervidőt szakban is messzemenően számítunk a Szovjetunióból származó nyersanyagok növekvő importjára. Várhatóan a Szovjetunió az 1971—75. években is teljes mértékben kielégíti vaskohászatunk alapanyag-szükségletét. Előreláthatólag 1975-ben J,8—2 millió tonna vasércet kapunk a Szovjetunióból és ez a mennyiség — az egyébként nem jelentős haziai termeléssel együtt — kielégíti a kohászat teljes igényét. Kőolaj, földgáz, villamos energia Az ország alapanyag- és fűtőanyag-ellátása érdekében a Szovjetunió kész nagymértékben növelni a kőolajszállításokat. Ebben az évben 3,6 mil- lip tonna nyersolaj érkezik a Szovjetunióból, 1975-ben pedig 6,5 millió tonna. Előreláthatólag 1970-ben megkezdődik és 1973-ban befejeződik a Barátság kőolajvezeték második szakaszának az építése, amellyel lehetővé válik évente 10 millió tonna nyersolaj szállítása. , A távvezeték építéséhez 52 millió rubel értékű áru szállításával járulunk hozzá. A Barátság II. kőolajvezetékkel párhuzamosan kiépül a földgázimporthoz szükséges vezeték is. A Szovjetunió ugyanis kész 1975-ben és addig is fokozatosan növekvő mennyiségben — 1 milliárd Köbméter földgázt és 4—6 milliárd kWó villamos energiát számtani. Ez egyébként azt jelentené, hogy az energiahordozók behozatala a Szovjetunióból csaknem megkétszereződik. Az új gazdasági mechanizmus körülményei között még inkább bebizonyosodott, hogy hazánk számára a Szovjetunió rendkívül fontos felvevő piac. A vállalatok ugyanis 1968-ban minden kötelező tervutasítás nélkül is többet exportáltak a Szovjetunióba, mint korábban. És jelenleg is éles verseny folyik a szovjet megrendelések elnyeréséért. A szovjet piacból adódó előnyök egyre jobban érzékelhetők nemcsak népgazdasági, hanem vállalati szinten is. A közgazdasági tényezők egész sora — mint például az árak, a nagy sorozatú megrendelések, a hosszú lejáratú szerződésekkel t egy- egy gyár számottevő kapacitásának hosszú távú lekötése, ennek folytán a termelés biztonsága, a műszaki együttműködésből adódó előnyök —• mind arra ösztönzik a vállalatokat, hogy megtartsák vagy megszerezzék termékeik számára a szovjet piacot és ott korszerűbb gyártmányokkal jelentkezzenek. Nem árulok el titkot, ha elmondom, hogy sok tőkés cég irigyli vállalatainkat azért, hogy egy piacon tudnak eladni jelenleg évente 2000 autóbuszt, és 1975-ben már 7000-et, továbbá 500 liftet, csaknem 40 millió rubel értékű élelmiszeripari berendezést, több mint 6 millió pár cipőt vagy 120 ezer tonna zöldségkonzervet. Az együttműködés fokozása Annak ellenére, hogy a magyar szállítások volumene a szovjet piac méreteihez képest elenyésző, egyes termékek részaránya a szovjet importban mégis figyelemre méltó. 1967-ig a szovjet külkereskedelem csak Magyarországtól vásárolt autóbuszt és motorvonatot. A gyógyszerimportjának 50 százaléka, a pamutszövet vásárlásoknak 25 százaléka, a bőrcipő importjának 14 százaléka származott Magyarországról. Az a szándékunk, hogy a termékek részarányát a magyar exportban ne csak megtartsuk, hanem — amennyiben lehetséges — növeljük is. Külön figyelmet érdemel a magyar—szovjet árucsere-forgalomban a gépek kölcsönös szállítása. 1950 óta 44 nagy- beruházáshoz kaptunk a Szovjetuniótól teljes gyárberendezést .Számos példa bizonyítja, hogy a legfejlettebb technológiát képviselő gépek kedvezőbb feltételekkel szerezhetők be a Szovjetunióból, mint más piacokról. Szükségesnek bizonyul az is, hogy a magyar gépipar megvizsgálja termelésének szerkezetét és elhagyja olyan cikkek gyártását. amelyek gazdaságosabban vásárolhatók meg a Szovjetunióban. Az újabb hosszú leiáratú árucsere-forgalmi megállapodás előkészítése során alapvető jelentőségű a két ország közötti gazdasági, műszaki, tudományos együttműködés fokozása, a munkamegosztás ki- szélesítése. Az árucsere-forgalom további növelésének feltételeit a műszaki-tudományos együttműködés, a kutatás és a termelés eddigieknél Intenzívebb összekapcsolásában kell keresni. Meggyőződésem, hogy a magyar—szovjet gazdasági, kereskedelmi kapcsolatok továbbfejlesztését nagymértékben elősegíti a szocialista országok szorosabb együttműködése, integrációja. (MTI) i
