Somogyi Néplap, 1969. április (25. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-15 / 84. szám

Somogyi ínéplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottságának lapja. Megbízott főszerkesztő: JÁVORI B£í,A Szerkesztőség; Kaposvár, Latinka Sándor u. 2. Telefoni 11-510, 11-511. 11-512. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S, u. 2. Telefon: 11-518. Felelős kiadó: Szabó Gabor. Be^ldött kéziratot nem őrzőnk meg é9 nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesftőknél. Előfizetési díj egy bőnapra 20 Ft. Index: 2506? Készült a Somogy megvet Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemben» Kaposvár, Latinka S. <2. 6. Felelős vezető* Mautner József. Felhőkarcoló hajtatóház XXV. évfolyam, 84. szám Kedd, 1969. április 15. Az idegCMvczető címért Verseny — átlagos színvonalon Vasárnap délelőtt rendezték meg a belföldi idegenvezetők megyei döntőjét Kaposváron, a Kilián György Ifjúsági és Út­törőházban. A versenyen nyolc fiatal ve­télkedett a továbbjutásért. A tizennégy tagú zsiiri elnöke Balázs Ágnes, az Express If­júsági és Diák Utazási Iroda megyei kirendeltségének ve­zetője volt, tagjai a megyei és a városi tanács, a megyei KISZ-bizottság és az Idegen- forgalmi Hivatal munkatársai, valamint középiskolai idegen nyelvszakos tanárok voltak. A bíráló bizottságban Könye Je­nő, az Express Ifjúsági és Diák Utazási Iroda osztályvezető- helyettese is részt vett. A döntő első fordulójában angol, orosz, német, olasz, szerb-horvát és francia nyel­ven bizonyították tudásukat a versenyzők. Különféle pros­pektusokból kellett fordíta­niuk Magyarországról, Buda­pestről, hazánk szórakozási le­hetőségeiről. Kaposvár neveze­tességeiről. Az idegen nyelvi versenyben kiemelkedő telje­amit akarpk sitményt nyújtott dr. Sipos Im­re, aki négy nyelvből — orosz, német, szerb-horvát és arab — »vizsgázott«. A második fordulóban dr Sipos Imre, Sárosdy Iván, Dió- si Sándor és Mórocs Etelka ! jutott, tovább. Itt művészettör­téneti, zenei. . földrajzi, törté­nelmi és irodalmi kérdésekre kellett válaszolniuk a verseny­zőknek. A többi között: Melyik helységet nevezik a »szökőkút városának«? Melyik versét ír­ta Ady Kaposvárom? Kik al­kották az Országház híres oroszlánjait? a l^-t-l tálálat.os szellemű totószelvényt több ke­vesebb sikerrel töltötték ki a versenyző fiatalok. A megyei döntő első helye­zettje Sárosdy Iván, a Táncsics Gimnázium tanulója lett (orosz, angol és olasz nyelven versenyzett), a második helyet dr. Sipos Imre csökomyavison­ts i állatorvos szerezte meg. harmadik helyen végzett Diósi Sándor, a Táncsics Gimnázium tanulója, míg Mórocz Etelka, a Társadalombiztosítási Igazga­tóság alkalmazottja negyedik helyezett lett. A vasárnapi megyei döntő átlagos színvonalú verseny volt. A vetélkedő fiataloknak nem volt idejük alaposan fel­készülni a döntőre, s ez érző­dött is a feleleteken. Néhány területen különösen hézagos válaszokat adtak. A televízióé döntőbe jutásért az országból hatvan ifjú belföldi idegenve­zető startol majd májusban. A kamerák elé nyolcán kerülnek. Májusig van idejük alaposan felkészülő! Somogy képviselői­nek. Ezt a megyei versenyt az eredményes szereplés érdeké­ben csak .előzetesnek, próbálga­tásnak tekinthetik az idegen­vezető-jelöltek. B. Zs. Nyolcvanötezer palánta kapott helyet Krefeld új hajtatóhá­zában, amely — 43 méterrel — a világ második legmagasabb ilyen épülete. Mesterséges napfény tartja állandó szinten a hőmérsékletet cs biztosítja a növények gyors fejlődését. (Telefoto — AP—MTI—KS) FILMJEGYZET Azt csinálok, ÚJ KISÁRUHÁZ ANDOCSON Az egymillió forintos költséggel épülő üzletet március 15-én nyitották meg. Az első fel hó­nap alatt háromszázezer forint forgalmat bony öli lőttük le. jubileumi verseny „A legjobb SílSZ-alapszervezei“ 'Tizenhárom *uze>m és válla- gyei Állami Építőipari Válla­lat Gagarin alapszervezete lett. lat KISZ-alapszervezete in­dult azon a megyei versenyen, amelyet a KISZ Somogy me­gyéi bizottsága hirdetett meg a KMP és a KIMSZ megalaku­lása 50. évfordulójának tisz­teletére. A jubileumi vetélkedőn aszerint állapították meg a végső sorrendet, hogy teljesi- lették-e a K ISZ-alapszerveze - lek évi akcióprogramjukat, hányán vettek részt az ifjúsá­gi brigádmozgalmakban és a fiatal műszakiak és közgazdá­szok tanácsában, valamint a Szakma ifjú mestere .mozga­lomban. Mennyi társadalmi munkát végeztek a fiatalok, nyújtottak-e be újításokat, ad­nak-e garancialevelét termé­keikre, s vállalatuknál dologzó fiatalok közül hányán tagjai a KISZ-nek? Milyen erod­in'r.nyel végzik a politikai ok­tatásokat. hányán voltak a ju­bileumi verseny ideje alatt igazolatlanul távol munkahe­lyüktől ? A csaknem minden területet fel ölelő verseny, bíztató, jó eredményekkel zárult. Az építőipar legjobb KISZ- alapszervezete a Somogy me­A könnyűiparban a Pamutfo- nó-ipari Vállalat Kaposvári Gyárának Mikisz Theodora- kisz alapszervezete érte el a legjobb eredményt. A közleke­dés és posta legjobb KISZ- alapszervezete a kaposvári M ÁV fűtőház alapszervezete lett. Az élelmiszeripa,rban a csurgói sajtüzem KlSZ-alap- szervezete dolgozott a legered­ményesebben. A vasipariban dolgozó K1SZ- fi utalok közül a Nagyatádi Gépjavító Állomás fiataljai vé­gezték a legkiemelkedőbb munkát. A legjobb KlSZ-alap- szeivezetek vándorzászlót és 1500 forintos tárgyjutalmai kaptak. Elismerő Oklevéllel cs 500 forinttal jutalmazták meg a ; Kaposvári Asztalosipari Ktsz fiataljait, a Kefe- és Mű­anyagipari Vállalat Martos Flóra KISZ-alapszervezetét. valamint a nagyatádi nyomda Játékfilmgyártásunk na­gyon szép sikerei mellett elis­merés illeti dokumentum}ilm- jeinket is. Nem kis vitát rob­bantott ki például a Nehéz em­berek, És a végső következte­tés mégiscsak az lett, hogy út­mutatóként és mérföldkőként tartjuk számon ezt az alkotást, mert igen élesen, de minden­esetre egyértelműen megmu­tatta a dokumentumfilm mű­vészi létjogát, helyét társadal­munkban. A legutóbbi oberhauseni rö­vidfilmfesztivál hippitalálkozó volt. »Lerántjuk a leplet á pol­gári társadalomról« jelszó alapján szabad teret nyert a brutalitás és a pornográfia a vetítővásznon, (Mint egy rá­dióriportból kiderült, a kö­zönyt úgy szemléltették, hogy t film rendezője harminc má­sik jelenetében addig pofo­zott egy fiatalembert, amíg az kiköpte a fogát.) Bemutat­tak minden exlrémesetet, ami­re az alvilág képes. Miért vázoltuk a fenti két képet? Elsősorban azért, hogy lássuk, mi a funkciója nálunk a dokumentum filmnek. És azért is. mert Szemes Mariann Azt csinálok, amit hkarok című filmje mindkettőből ad vala­ifjúkontm turistáit. mit. Oberhausenböl szerencsé­re csak annyit, hogy az alvilág bemutatására vállalkozott. Pontosabban, a »Pokol torná­cának« bemutatására — hogy Daniét idézzük. Azért beszél­hetünk csak a tornácról, mert fiatalok a film szereplői, akik még — bármennyire rejt­ve marad is ez a filmben — nem elveszett emberek. A jelenetek nyomán vigasz­talan pesszimizmus tárul elénk, hiszen a befejező kép is azt állítja, hogy itt is kezdhették volna az alkotók, mert még jó néhány otthontalan, állástalan, fiatalkorú lányt lephetnének meg valamelyik vén kéjenc ágyában. Intézetből szökött fia­talokat mutatott be ez a film. És próbálta kutatni az okokat is, mtért szöknek a fiatalok? Ez azonban szánalmas erőlkö­dés maradt mindvégig. Nem­egyszer a riporter jobban bot­ladozott, mint a tizenéves sző­ke lány, aki döbbenetes ciniz­mussal adta elő történetét. Próbálták a felelőst is keres­ni, de ezúttal a családi környe­zet meglehetősen jó, az intéze­ti bánásmód humánus voft. Maradt tehát a mottó (ami az egész filmet jellemezte) és a narrátor száján véletlenül »csúszott« ki egyszer: »Értem, és mégsem értem.« Az eszébe sem jutott az alkotóknak, hogy a szőke Ica, bar jó kézügyes­séggel van megáldva, de mé­giscsak patologikus eset. Egy gyermekkori »sérülés« törte meg benne azt az utat, ame­lyet különben — mint normá­lis gyerek — végigjárt volna. Szinte bennrekedt a film abban a körben, hogy szöknek a gyerekek a.z intézetből, de hiába minden, úgyis szökni fognak. És ugyanakkor olt volt a félreérthetetlen célzat: a tár­sadalom felelősségérzetének ébrentartása. Csak az a véle­ményünk, hogy az ilyen fata­lista bemutatás a várt gondo­latoknak vagy érzéseknek ép­pen a visszáját keltheti a né­zőkben. És nem véletlenül idéztük a Nehéz embereket a bevezetőben. Nem. ártott volna az optimizmusra jogot adó példákat is bemutatni, mert az a jellemzőbb. T. T. „Beszéljünk arról, ami letsző »» Villon életrajza kétséges, a középkor legnagyobb francia költője 1431-ben vagy egy év­vel később született Párizsban. Halálának időpontja is bi­zonytalan, 1463-bari hallani róla utoljára, ekkor nyoma veszett. Robert Burns skót költő 1759-ben született és 1796-ban halt meg. Tehát a két költőt nem a kortársak »időzónája« köti össze, költé­szetükben — időn túl — mégis barátok lettek. A Kilián György Úttörő és Ifjúsági Ház középiskolások­ból és ifjúmunkásokból álló tizenhat tagú irodalmi színpa­da »Beszéljünk arról, ami tet­sző’-' címmel Villon-, Burns- bemutatóra készül. A két részből álló kétórás műsorban részletes képet raj­zolnak a tolvajnyelv nemes mesteréről és az eke mellett felnőtt, s már ekkor versel- getni kezdő Burnsról. A díszletek is hűen követik Villon és Burns költészetét, a szereplők is civil ruhájukra húzott zsákban állnak majd közönség elé 29-én, a Csiky Gergely Színház klubhelyisé­gében, ahol elsősorban a »szakma« képviselőinek — az érdeklődő közönség mellett mutatják be az érdekesnek ígérkező összeállítást, tehetsé­güket. A Villon-, Burns-est rendezője Forró Pál, a Csiky ■Gergely Színház művésze. HobbykJubok országos találkozója CSEREBERE 69 Bizonyára sok embert vonz majd május 10—11-én a kí­váncsiság Balatonszemesre. A Somogy megyei Tanács Idegenforgalmi Hivatalának KISZ-szervezete kétnapos or­szágos találkozót szervez a ba- latonszemesi Lidó Campingben a hobbyklubok részére. Az or­szág minden részéből várják a gyűjtőket, akik bemutathat­ják. kibővíthetjk gyűjtemé­nyeiket, kedvük szerint csere­berélhetnek. A lázas »adok-ve- szek« mellett figyelemreméltó a két nap programja. A ven­dégeket a Lidó Camping mo­teljeiben helyezik el, innen ruccannak át Balatonlellére. A Becsali csárdában disznóto­ros vacsorával várják őket. A hobbyklubok találkozójá­nak idején a balatonszemesi művelődési házban kiállítást nyitnak különböző érdekessé­gekből, WE M eonoic Selecták A közmondást, amely szerint »a pénznek nincs szaga«, megcáfolta egy fiatal amerikai, aki olyan illatkompozíciót állított össze, amelynek szaga éve­kig nem illan el. Ez a pár- jóm olyan finom, hogy az ember nem érzi meg, de a kutya igen. Ha ilyen szer­rel átitatott bankjegyet ellopnak, a rendőrkutyák azonnal felismerhetik. Az amerikai Atlanta város néhány bankja alkalmaz­ta is ezt a szert és nagy­szabású kísérlettel óhajta­nak megbizonyosodni ar­ról, hogy a rendőrkutyák­kal eredményesen keres­tethetik-e a szagos pénzt! * * * Hogy az éjszakai autó­balesetet elkerüljék, Ang­liában rátértek a foszfo- reszkáló tárgyak viselésé­re. Az új divat egyik szo­katlan módja: a miniszok­nyát viselő fiatal nők vi­lágító harisnyát horda­nak. « * * — Nyomban látni, John, hogy megnősültél. — Miről látni? — Minden gombod a he­lyén van. Az ingeden is, a ruhádon is. — A, ez volt az első do­log, amit a feleségemtől a mézeshetekben megta­nultam. Hobby? »A fiam gépfegyvereket gyűjt, éppúgy, ahogyan más emberek bélyegeket. Mi ebben a rossz? — mondta McDonald asz- szony Kennewickben (Wa­shington), amikor a rend­őrség fölfedezte a villa kertjében elrejtett arze­nált. Dávid McDonald 27 éves fiatalembert letartóztatták és mindaddig börtönben marad, amíg magyarázatot nem tud adni arra., miért tartott a kertben öt gép­fegyvert cs rengeteg pus­kát Arzenáljával — a rend­őrség szerint — a fiatal­ember akár egy kisebb há­borúba is foghatott volna. Ama furcsa gyűjtő — ki­fejezetten békés ember — sohasem használta fegy­vereit. Nem siették cl a kézbesítést... Egy Valtournancheben (Olaszország északi része) 1807-ben feladott levelező­lap az idén február köze­pén érkezett meg az on­nan 54 kilométerre fekvő Etroublesba. A levelezőlap átlag 870 métert tett meg egy év alatt. Az olasz posta keresi a címzettet, Baldassare Gal­lonét. aki akkoriban az etroublesi plébánosnál la­kott. Ha a címzettet nem sikerül felkutatni, vagy már nem él, a levelezőlap múzeumba kerül.

Next

/
Oldalképek
Tartalom