Somogyi Néplap, 1969. április (25. évfolyam, 75-97. szám)
1969-04-02 / 76. szám
Londonban átnyújtották a budapesti felhívást Varsányi György, a Magyar Népköztársaság londoni ideig* lenes ügyvivője kedden az angol külügyi és nemzetközösség - ügyi minisztériumban látogatást tett Goronwy Roberts államminiszternél és kormánya utasítására, valamint a Varsói Szerződés tagállamainak megbízásából átnyújtotta neki a Varsói • Szerződés tagállamainak az európai országokhoz intézett felhívását, amelyet a Politikai Tanácskozó Testület 1969. március 17-én Budapesten adott ki. Mint ismeretes, a felhívás felszólítja az európai kormányokat: készítsék elő és hívják össze az európai béke- és biztonsági értekezletet. A magyar ügyvivő hasonlóképpen átadta a felhívás szövegét az ír Köztársaság iondoni nagykövetségén és Málta lendoni főbiztosságán. (MTI) ORSZÁGOS TANÁCSKOZÁS A FELSŐFOKÚ MEZŐGAZDASÁGI TECHNIKUMBAN Főiskolává fejlesztik a felsőfokú technikumokat Tegnap folytatták tanácskozásukat a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó felsőfokú mezőgazdasági technikumok KISZ-titkárai a kaposvári Felsőfokú Mezőgazdasági Technikumban. Első napirendi pontként Fogarasi János, a MÉM osztályvezetője tartott előadást A felsőfokú technikumok helyzete és fejlesztési terve címmel. Az országban többször és számos fórumon vizsgálták az utóbbi években a felsőfokú technikumok helyzetét. 1961- ben Székesfehérváron az első felsőfokú mezőgazdasági technikum létrehozását a »magasabb színvonal, több szakembert képezni« alapelv tette szükségessé. Ezek | az intézmények azóta is betöltik hivatásukat. Ma már főiskolává alakításuk jelentkezik egyre sürgetőbben. A jelen és a jövő szakemberigényeit összehangolva a MÉM illetékes osztályai úgy döntöttek, hogy 1970-ben avatják az első felsőfokú mezőgazdasági technikumot főiskolává. Az országban Nyíregyházán, Mezőtúron, Szarvason, Hódmezővásárhelyen, Kecskeméten, Gyöngyösön, Kaposváron, Nagykanizsán, Körmenden és Zsámbékon lesznek mezőgazdasági jellegű főiskolák. Az 1970 előtt végzett hallgatóknak pedig lehetőségük nyílik az üzemmérnöki cím megszerzésére. A tanácskozás részvevői nagy figyelemmel hallgatták Avar Szilveszternek, a körmendi technikum küldöttének tájékoztatójált a náluk kísérletképpen bevezetett új ösztöndíjrendszerről. Ezen a tanácskozáson vitatták meg az 1969 őszére és 1970 tavaszára tervezett kulturális és sportrendezvényeket. Javaslatot tettek arra is, hogy hol tartsák meg a felsőfokú technikumok második országos tanácskozását. B. Zs. Ajtai Miklós Kaposváron A fa hozzátartozik életünkhöz Nyári zivatar — áprilisban Április 1-hez méltóan, bolondos volt a keddi időjárás. A Kárpát-medencébe beáramló meleg az alacsonyabb légrétegekig hatolt, nagy magasságokban hideg levegő érkezett* és így nyári zivatar keletkezett. Nagyobb záporokat, zivatarokat a kora esti órákban Sopronból és Győrből jelentettek. A meteorológusok előrejelzése szerint az esős idő imég szerdán is tart. Tegnap reggel Kaposvárra érkezett dr. Ajtai Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, a Minisztertanács elnökhelyettese A vendéget a megyei pártbizottság székházában Németh Ferenc, a párt Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára és Böhm József, a megyei tanács vb-elnöke fogadta és tájékoztatta Somogy gazdasági életéről. Ezt követően Ajtai Miklós a VBKM Kaposvári Villamos- sági Gyárába látogatott. Itt Jancsiéit Imre vezérigazgató, Csapó Sándor, a Kaposvári Városi Pártbizottság titkára és Szerecz László, a gyár igazgatója fogadta. Ók tájékoztatták a Minisztertanács elnökhelyettesét a rövid idő alatt gyárrá szerveződött üzem életről is. A száznegyvenöt-millió forint értékű beruházás hamarosan befejeződik, s a kaposvári gyár a Villamos Berendezés és Készülék Művek legnagyobb gyárai közé tartozik. Gyártmányai keresettek, korszerűek, s nagy eredménynek számít, hogy a most formálódó kollektíva a múlt évet 19—20 napos nyereséggel zárta. Hat százalékkal nőtt a dolgozók átlagbére, s az idén háromszázalékos bérfejlesztést irányoztak elő. A fiatal gyár fia- t.al munkásai a jövőt jelentik itt. Az a tény, hogy 960 huszonöt éven aluli muríkásuk van, sokat jelent. Persze gondot is okoz: iobb elhelyezésük. kutatással és a szaktanács- adással. A beszélgetés során a sikerek mellett a gondokról is szóltak. Az intézet szűk, de készen vannak a fejlesztési terveik. Az itt végzett állattenyésztési szakemberek jól megállják a helyüket, anyagilag is megbecsülik őket, de addig, amíg az egyetemekről érdekében már munkásszállás építésére is gondoltak. Amit a gyártmányokról a tanácsteremben mondtak, azt a Minisztertanács elnökhelyettese az üzemcsarnokokban is megnézte, s látogatását így összegezte: — Gratulálok, önök rövid idő alatt nagyüzemet teremtettek. Komoly technikai fejlődést értek el olyan emberekkel, akik még nem dolgoztok 'üzemben. A nagy munka sikerült, s ha összeforr ez a kollektíva, nagy tettekre képes törzsgárdájuk lesz. A fejlesztés most már könnyebb, hiszen megfelelő emberek vannak, s ez nagyon sokat számít. Nekem az az összbenyomásom, hogy rövid idő alatt jól sikerült felépíteni ezt a gyárat. Sikerről számoltak be a Kaposvári Felsőfokú Mezőgazda- sági Technikumban is a Minisztertanács elnökhelyettesének. Dr. Guba Sándor igazgató, s az intézmény vezetői arról adtak számot, hogy az oktatást gyümölcsözően kapcsolták össze a tudományos kikerült fiatalokat a mezőgazdasági mérnöki cím illeti meg, ők csak szaktechnikusi oklevelet kapnak. Holott szakterületüket kitűnően ismerik. A kutatások — bár nagy jelen tőségűek — kevés az anyagi erőforrás. Főleg az állattenyésztés területén ez a munka túlságosan koncentrált. Több pénz kellene a szaktanácsadó hálózatra is, hiszen éppen a gyenge tsz-ekbe nem jutnak el a szaktanácsadók, mert vagy nem igénylik, vagy nem tudják megfizetni munkájukat. — Nagy jelentőségűnek tartom a színvonal szempontjából, hogy kutatással is foglalkoznak az intézetben — mondta a Minisztertanács elnökhelyettese. — Az alkalmazott Kutatás fémjel is. Érdemes előrésorolni az ilyen jellegű főiskolák között ezt az intézetet. A gondokat én a táskámba teszem, s megpróbálunk segíteni rajtuk. Véleményét tükrözi az emlékkönyvben maradt néhány sor is: »Az oktatás és a kutatás ilyen szerves összekapcsolása az oktatás színvonalát emeli és a kutatásnak új lehetőséget tár fel.« Dr. Ajtai Miklós ezután a városházára ment. Itt Rostás Károly vb-elnök a megyszék- hely örömeiről, gondjairól tájékoztatta a Minisztertanács elnökhelyettesét. A város nagy gondjának — a vízhiánynak — a megoldásában éppen Ajtai Miklóstól. kapott nagy segítséget Kaposvár. Ezért a köszönetét tolmácsolta Rostás Károly. Beszámolt a mostani állapotról, elmondta, hogy a szennyvíz elvezetésének gondja most csaknem olyan nehéz, mint a pártértekezlet idején az ivövízhió.ny volt. Meg kellene gyorsítani az építkezést, de ebben a városi üzemektől is több segítséget várnak. S felvetette a gondolatot: a koordinációs megállapodásokat nem lehetne-e jogilag szabályozni. Mert előfordult — például a Híradástechnikai Vállalattal —, hogy segítséget ígért a szennyvízprogram megvalósításában. Amikor tettekre került a sor, kilépett. A gondok a fejlődés velejárói — állapította meg a városi tanács elnöke. — Űj energiahordozó jelent meg Kaposváron, a lakók azonban joggal vetik fel a budapestinél magasabb gázárakat. Jó dolog az, hogy Kaposváron tulajdonképpen megszűnt a munkaerő-felesleg, de a fiatal fányok munkába állítása még mindig nincs megoldva. A legjobban talán a lakáskérdés feszít: a város lakásainak 35—40 százaléka elhasználódott. A második ötéves tervben megindult építkezés segített, de nem oldotta mgg a gondokat. A mostani ötéves tervben eddig 1549 lakás épült, s 1970 végéig 1193 lakást várunk még. Nagyon szépen halad a KISZ segítségével az építkezés. Megindult a vállalati lakásépítési forma is. Ennek ellenére az ellátottság rossz: ma is annyi az igénylő, mint öt évvel ezelőtt. Pedig az elosztásnál sok mindent figyelembe vesznek: a fiatal házasok például ötven százalékkal részesednek az elosztásból. A részletes tájékoztatásából az sem maradt ki, hogy a költségvetés 51 százalékát fordítja Kaposvár szociális, kulturális, egészségügyi kiadásokra. Ennek ellenére még mindig ötvenkét gyerek jut egy tanulócsoportra, s az új szakmunkásképző kollégiuma is csak enyhítette a gondokat. Ajtai Miklós erre így válaszolt: — Örülök, hogy sikerült közös erővel a vízmű építése. Tényleg úgy van, hogy a megosztott öröm dupla öröm, a megosztott gond pedig fél gond. Nem először vagyok Kaposváron, meg tudom állapítani, hogy fejlődik a város, kezd kialakulni az ipari, kulturális jellege. A helyieknek is sokat kell tenni azért, hogy ez a kissé újszülött ipar felnőjön, hiszen ez alakítja a város politikai és kulturális arculatát. Ha ilyen tempóban változik Kaposvár, akkor a következő ötéves terv végére nemcsak új arculatú, de megváltozott szellemű várossal is találkozunk. Ez az öröm. Gond is van. A technikumban azt mondtam, hogy beteszem a táskámba azt a sok gondot, amit hallottam. Itt is azt mondom, hogy egy részét beteszem. Azt, amelyik a kormány hatáskörébe tartozik. Ilyen például a koordinációs probléma. Az itt végzett munkát nagyra értékelem és gratulálok, hozzá. Este volt már, mire a városházán véget ért a tanácskozás, s a kormány elnökhelyettese sétára indult. A megye és a város vezetőinék társaságában a változó, formálódó Kaposvárral ismerkedett. Kercza Imre . Mindannyian szeretünk a zöldellő erdő madárcsicsergéstől hangos fái között sétálgatni. Ezrek és ezrek keresnek felüdülést a fák ' suttogó lombjai alatt. Mennyivel kellemesebb a sétánk egy olyan utcában, ahol fák koronái haj- longanak a lakások ablakai előtt. A fa nemcsak tüzelésre, lakásépítésre és egyéb gazdasági célra használható, de kellemessé, frissé teszi környezetünk levegőjét is. Ezért mindannyiunk érdeke, hogy óvjuk és ápoljuk őket. E gondolatok jegyében rendezlek ankétot a fásítási hónap alkalmából a napokban Kaposváron, a Fegyveres Erők Klubjában, ahol dr. Keresztesi Béla egyetemi tanár, erdészeti tudományos intézeti igazgató filmvetítés kíséretében értékes előadást tartott az Alföld és Somogy megye erdővel borított tájairól. A meghívottak láthatták, az Ég az erdő című kisfilmet, amely bemutatta, hogy milyen veszélyt is jelenthet az erdőben kirándulók gondatlansága, egy eldobott cigarettavég, egy elhagyott hamvadó tűz. Milyen borzalmassá válhat percek alatt az erdei állatok csöndes birodalma és a kirándulók paradicsoma. Ezután Szöllősi József megyei erdészeti és vadászati főelőadó az erdőgazdálkodás jelentőségéről beszélt. Elmondta, hogy 1950 óta megyénk erdővel borított területe 9789 holddal nőtt. Felhívta a figyelmet a következő évek feladataira, s ugyanakkor hangsúlyozta, hogy mindenekelőtt azokon a területeken kell szorgalmazni a fásítást, melyek a mezőgazdasági termesztésre egyáltalán nem hasznosíthatók. A íő cél olyan fafajták elterjesztése, amelyek különösen hasznosak fejlődő népgazdaságunk számára. Kiemelte a cellulóznyár területének növeléséi, mivel ez papírgyártásunk nélkülözhetetlen alapanyaga. Befejezésül Skiba Miklós, a megyei tanács osztályvezetőhelyettese okleveleket és pénzjutalmat osztott ki olyan dolgozók és termelő- szövetkezetek között, akik és amelyek az elmúlt években kiemelkedő munkát végeztek a megyei fásítási program megvalósításáért. K. V. J. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! — ^ Ara: 80 fillér Sommi Néplap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI B I ZOTTSAGANAK L A P J A XXV. évfolyam, 76. szám 1969. április 2., szerda