Somogyi Néplap, 1969. április (25. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-13 / 83. szám

mÁG PROLETÁRJA!, EGYESÜLJETEK! Iu ___ ' *apq Ára: 1 forint XXV. évfolyam, 83. szám 1969. április 13., vasárnap A szocialista brigád mozgalom ma már valóságos népmozgalom KÁDÁR JÁNOS BESZÉDE f Mint már hírül adtuk, I a szocialista brigádvezetők harmadik országos tanács­kozásán pénteken részt } vett és felszólalt Kádár j János, a Magyar Szocia- t lista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára. Beszédét az alábbiakban ismertetjük. Kedves elvtársak, elvtárs­ik! , A szocializmus magyaror- •zági erői most tíz esztendeje, e szocialista brigádmozgalom megszületésével új erővel gya­rapodtál?. Azóta a szocialista brigádmozgalom szélesen ki­bontakozott, tömegmozgalom­má vált, megerősödött, s a szo­cializmus további építésének nagyon fontos tényezője lett. Ami pedig a továbbiakat il­leti, úgy vélem, hogy a moz­galom fejlődésének feltételei jók, további megerősödése le­hetséges és feltétlenül szüksé­ges is. A szocialista brigád­vezetők harmadik országos ta­nácskozása tehát nagyon fon­tos eseménye szocialista éle­tünknek és egész társadal­munknak. Szeretnék egy szívesen vál­lalt, megtisztelő megbízatá­somnak is eleget tenni: át­adom önöknek a Magyar Szo­cialista Munkáspárt, a párt Központi Bizottságának szív­ből jövő, elvtársi üdvözletét és őszinte jókívánságait. A magam részéről is sikeres, eredményes munkát kívánok és szívből köszöntöm az érte­kezlet minden részvevőjét A szocialista brigádmozga­lom tiz év alatt tapasztalatok­ban gazdag, nagy utat tett meg. Ez összefonódott azzal az úttal, amelyet az elmúlt év­tizedben szocializmust építő népünk járt meg. Ä szocialista brigádmozgalom születésének időpontja egybeesett a szocia­lizmus megújulásának és a magyarországi szocialista fej­lődés fellendülése új szakaszá­nak kezdetével. Az egybeesés nem véletlen — szükségszerű és törvényszerű volt. A mun­kásosztály e kezdeményezése akkor született, amikor társa­dalmunk jelentős megrázkód­tatása után újra hangosan hir­dethettük a szocializmus esz­méit; amikor a szocializmus gyakorlata megtisztult mind­attól, ami fényét elhomályosí­totta, ami az előrehaladást megbénította. Az elmúlt tíz esztendőben Jók voltak a feltételek ahhoz, hogy a szocialista brigódmoz- galom erős, valóban milliós tömeget átfogó mozgalommá váljék. Ugvanakkor a hatás fordítva is érvényesült: a szo­cialista brigádmozgalom hoz­zájárult ahhoz, hogy Magyar- országon a szocializmus építé­se fellendülő, emelkedő sza­kaszba lépjen. A szocialista brigádmozga­lom kibontakozása, fejlődése — ugyanúgy, mint népünk­nek az elmúlt évtizedben elért minden eredménye — elvá­laszthatatlan attól, hogy pár­tunk marxista—leninista irányvonalat és politikát dol­gozott ki. Enélkül a munkás- osztálynak, a népnek nincs és nem lehet világos orientáció­ja, előretekintése a jövőre. Ugyancsak döntő és meghatá­rozó tényező volt, hogy a párt, a munkásosztály, az egész nép összeforrt. Csak ezáltal jöhe­tett létre az az erő, amely minden eredményes harc fel­tétele. Alapvető és meghatá­rozó tényező volt a munkás­hatalom megvédése és meg­szilárdítása is, mert szilárd munkáshatalom nélkül egyet­len országban sem lehet ered­ményesen építeni a szocializ­must. Minden a dolgozó emberért történik E tényezők mellett alapvető és meghatározó volt a mező- gazdaság szocialista átszerve­zése, amely a szocialista for­radalom egyik alapvető fel­adatát oldotta meg. Ezzel be­fejeződött a szocialista társa­dalom alapjainak lerakása, to­vább szilárdult a munkás-pa­raszt szövetség, meghatványo­zódott, nagymértékben gyara­podott társadalmunk szocia­lista, forradalmi ereje. E té­nyezők, továbbá a világosan Wlismert és követett szocialis­ta célok érdekében kifejtett nagyarányú és intenzív mun­ka eredményeként az elmúlt tíz esztendőben hazánkban Igen jelentősen fejlődtek a termelőerők, a termelés, s nagyarányú haladás, tanúi le­hettünk a tudományos élet, a közoktatás, a kultúra terüle­tén. E fejlődés alapján dolgo­zó népünk számára rendsze­resen emelkedő életszínvona­lat biztosítottunk, ami szocia­lista harci programunk nélkü­lözhetetlen része. Pártunk, munkásosztályunk és népünk számára nem ünnepi alkal­makkor hangoztatott frázis, hanem mély meggyőződés, hogy a szocialista társadalom­ban mindennek a dolgozó emberért kell történnie. Nagy társadalmi erőfeszítéseinknek az a célja, hogy dolgozó né­pünk emberhez méltóan, s ahogy előrehaladunk, mindig jobban és jobban éljen a munka szabad szocialista tár­sadalmában. Mindennek eredményeként ma már nem vitás — s nem is vitathatja senki —, hogy a Magyar Népköztársaság belső rendje és nemzetközi tekinté­lye egyaránt szilárd, erős. Ez a párt, a rendszer, a nép — a munkások, a parasztok, az alkalmazottak, az értelmisé­giek — munkájának, harcának történelmi eredménye. Többen szóltak itt arról, hogy brigádjuk, az egész szo­cialista brigádmozgalom ma­gáévá tette a párt IX. kong­resszusának céljait és meg­győződéssel dolgozik valóra váltásukért. Helyes és szükség- szerű ez, hiszen ezek a célok egyesítik népünket, vezetnek bennünket előre a szocialista társadalom teljes -felépítéséhez. Társadalmunk helyzete, a fej­lődés említett alapvető voná­sai lehetővé tették, hogy a párt — s azt követően a dol­gozó nép — új és új, nagy fel­adatokat tűzhessen maga elé fi nagy feladatok egyike, amit a kongresszus meghirdetett, s amit — az azóta eltelt idő bi­zonysága szerint — dolgozó népünk magáévá tett: o gazda­sági munka hatékonyságának növelése, s ennek érdekében a gazdasági vezetés reformjának életbe léptetése. Hatalmas vállalkozás ez, amelynek meg­határozó szerepe lesz jöven­dő fejlődésünkben. A gazda­sági vezetés reformja, s mind­az, amit jelent és jelentenie kelt, egy esztendő alatt még nem bontakozhatott ki. A je­lentős, nagy eredményekhez, a termés betakarításához sok évre, állhatatosságra és türe­lemre van szükség. Kádár János ezután emlé­keztetett az 1968-as gazdasági év főbb eredményeire, arra, hogy az ipari termelés 5, a mezőgazdasági termelés 1—2 százalékkal növekedett, és eredmények születtek a közle­kedésben, a kereskedelemben, az export—importban és a gaz­daság más területein. Az élet- színvonal is növekedett: a reálbérek két százalékkal, a reáljövedelmek pedig öt szá­zalékkal. A teljes foglalkoz­tatottság, a lakosság megfe­lelő ellátása fogyasztási cik­kekkel ugyancsak azt bizo­nyítja, hogy eredményes évet zártunk. Annál is inkább így van — mondotta —, mert 1968 a gazdasági munka te­kintetében az átállás, a reform bevezetésének éve volt. Gazdasági reformunk szocialista reform A továbbiakban Kádár Já­nos hangsúlyozta: Döntő az. hogy a szocialista célok, az elérésükhöz szükséges gazda­sági tennivalók a tömegek programjává váltak. S ha er­re építünk, éppúgy meg tud­juk oldani az előttünk álló fel­adatokat, ahogy a mögöttünk levőket is megoldottuk. Mi nem volt kielégítő 1968- ban? Az ipari termelés 5 szá­zalékos növekedése magasan fejlett ipari országban elfo­gadható, sőt nagyon jónak te­kinthető. Országunk jelenlegi fejlettségi szintje azonban ennél valamivel nagyobb nö­vekedési ütemet kíván meg. Az 5 százalékos növekedés 1968-ban eredménynek tekint­hető, az említett szempontból nézve azonban kevés. Ennél is komolyabb, figyelmeztetőbb probléma számunkra, hogy az ipari termelés növekedésének országosan alig több mint 20 százaléka származott a terme­lékenység emelkedéséből, a töb­bit a létszám növelésével érték el. A termelékenység ilyen ütemű növekedése nem ele­gendő, tartósan nem fogad­ható el, s nem felel meg a ko­rábbi fejlődési ütemnek sem. Értékes tervek és le nem beosülhető eredmények szület­tek az önköltség csökkentésé­ben és a termékek minőségé­nek javításában is. Attól azon­ban még messze vagyunk, amire szüksége van az or­szágnak, s amire adott gazda­sági erőinkkel képesek is len­nénk. Fontos, de egészében véve csekély előrehaladást ér­tünk el 1963-ban az export— import tevékenységben, fize­tési mérlegünk javításában. Itt is többre van szüksége az or­szágnak. Külön szeretnék szólni ar­ról, hogy a gazdaságirányítás reformjának keretében egyik fő mutatóként előtérbe kerüli a nyereség. Nyugaton nagyon sokat fecsegtek erről, talál­gatták, hogy visszakanyaro- dunk-e vagy sem a kapitaliz­mus irányába. Ez természete­sen nem igaz, mert a mi re­formunk szocialista gazdaság szocialista reformja. Ismeretes azonban, hogy a nyereség növelésének külön­böző útjai-módjai vannak. A helyes út a munka jobb meg­szervezése, a technika fejlesz­tése, a termelés korszerűsíté­se, az anyagtakarékosság, az önköltség csökkentése, a mi­nőség javítása, versenyképes áruk termelése, népgazdasági (Folytatás a 2. oldalon) Összehívták az országgyűlést A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkotmány 131. paragrafusának (2) bekezdése alapján az országgyűlést 1969. április 17-re, csütörtök délelőtt 11 órára összehívta, (MTI) A salgótarjániak ajándéka Komarov özvegyének Szombaton az űrhajózás napjának magyar vonatkozású eseményére került sor Moszk­vában. A Salgótarjáni Kohá­szati Üzem Komarov brigád­jának képviselői átadták a gyár ajándékát a hős űrrepü­lő özvegyének. Komarova asszony meghatott szavakkal mondott köszönetét az ajándékért, amely egy fém földgömbbe támaszkodó csilla­got ábrázol oly módon, hogy a csillag egyik megnyújtott ágán felbocsátásra váró miniatűr űrhajó látható. BALATONI VIDÁM NAPOK Újdonságok az IBUSZ-nál Szombaton sajtótájékoztatón ismertették az IBUSZ idei programját A Balatonon az idén zömmel május 15-én nyitnak a szállodák és a mo­telek. Május 15-e és 23-a kö­zött Vidám napok címmel ren­dez érdekes programot az IBUSZ a hazai vendégeknek. Április 28-án indul az első IBUSZ-lovastúra a Mátrában és a Bükkben; a. külföldiek részéről máris nagy az érdek» lődés. Néhány újdonság a külföldi társasutazási programból: egy­hetes kirándulás a Gyilkos-tó­hoz, májustól októberig nagy körutazások az NDK-ban, au- tóbuszutak Ungvárra, Mun­kácsra. Magyar hetek A HUNGEXPO április 25-e és 28-a között Kuwaitban ma­gyar heteket rendez. Ebből az alkalomból a kuwaiti Hilton hotelt némileg »átalakítják«: a szálloda halijában magyar kulturális kiállítást rendeznek be. Itt az ötvös-, a nép- és az iparművészet remekeit mutat­ják be az érdeklődőknek. A program érdekes színfoltjai lesznek a szakmai napok. A szálloda éttermében két héten át gondoskodnak a ma­gyaros ételek felszolgálásáról. Dolgoznak a vetőgépek Az idei tavgsz nem kényez­tetett el bennünket. Bár az áprilisi napsugarak egyre több meleget árasztanak, még mindig hűvös, időnként viha­ros fzél borzolja a határt. A földekre márciusban is csak legföljebb egy-egy napra le­hetett rámenni, mivel sok csapadék áztatta a talajt. Így volt ez a vésel Egyesült Üj Élet Tsz-nél is, ahol pedig homokos a talajszerkezet. — Március elején elvetet­tünk ugyan néhány holdat, de azóta alig tudtunk mozog­ni a földeken — kesereg Ke­rekes Ferenc főagronómus, akivel együtt járjuk a határt. — Még most is úgy vagyunk, hogy mielőtt ráengedjük a — Holnap mér a másik két vetőgépünket is munkába ál­lítjuk s ha az időjárás nem szól közbe, talán május ele­jére befejezzük a vetést. — Mekkora területet akar­nak bevetni? — Az összes vetnivaló 1630 hold, de olyan 500 hold kö­rül van, amit sürgősen föld­be kell tenni. Emellett azon­ban más munka is van jegyzi meg a főagronómus. — Sok még a szántanivaló, és a háztájiban is lemaradtunk a munkával. Ügy tervezzük, hogy minden lófogatot a ház­tájira állítunk, a gépeket pe­dig a közös földekre irányít­juk, hogy amennyire lehet, behozzuk a lemaradást. Megkezdték a cukorrépa vetését a mcrnyel Március 15. Tsz-ben. Az idén 70 holdon termelnek cukorrépát. Ké­pünkön; Jakabfi József a szemenkénti vetőgéppel rakja földbe a magot. gépeket, előre végig kell jár­ni a táblákat. Ma délben vég­re megkezdhettük. A hatvanholdas táblán mindössze egy gép dolgozik. A vetőgép mögött Cseri Já­nos és Zab József. A nedves föld hamar eltörni a csöve­ket. A nagy munkában még az erős szél hidegét sem ér­zik. Erre meg is van a remény, hiszen a gépek üzemképesek, s a tagsággal sincs baj, a! emberek szorgalmasak. Ahogi mondják Vésén nem kell munkára nógatni senkit, min­denkiben megvan az igyeke­zet... K.T.J,

Next

/
Oldalképek
Tartalom