Somogyi Néplap, 1969. április (25. évfolyam, 75-97. szám)
1969-04-04 / 78. szám
a napilap-hír nyugtalanná tette Bíró Helgát, s ezt nem szé- pí tgette önmaga előtt. Béd Györgynét kitüntették, tudományos rangja megnőtt. Vegyészmérnöknő. Idős nem lehet, ha a fia tizenkét éves. Séd Miklós... Helga nem sokat tudott róla, a többi negyvenháromról sem. Idén kellett átvennie az osztályt hatodikban. Néhány hónap telt el szeptember óta, még arra is kevés, hogy minden szülő nevét, foglalkozását megjegyezze. Annyit tudott, hogy Sédék elváltak, az asz- szony él a kis fiával. És hogy vegyészmémöknő. Tanárnők a legritkább esetben ugranak így ki... Többségük ugyanazt morzsolja nyugdíjig... Pillanatnyilag zaklató, hogy viszont mások... Az pedig állandóan zaklató, hogy negyvennégy gyereket nem is lehet igazából megismerni. Ekkor eszébe ötlött: dolgozatot irat velük. “Az én anyukám.« Nem valami eredeti téma és inkább kisebbeknek való. De egy és más okvetlenül kiderül belőle. Adalékok < a családi életformáról, szemléletről. A kitüntetést rendkívüli hét követte. Esténként folytonosan csengett a telefon Sédéknél,. gratuláló dísztáviratok és expresz-levelek érkeztek. Ki nem szeret egyetlen egyszer, egyetlen hétig filmszínésznőt játszani?! Séd Györgyné igen örült. Kivált, mert a reflektorok között a legkevésbé sem érezte magát védtelennek. Mint olykor- olykor kimerült óráin, ha abba fáradt bele, hogy minden \ terhet egymaga visel. Miklós is örült anyja dicsőségének, mert jó fiú volt n ztán visszatértek a hétköznapok és Séd Györgyné mái aggódott A tudományos rang kötelez, még többre kötelez. Még többre és még többre, az idő meg.,. szinte zsugorodik. Legalábbis zsugori. Visszatértek a hétköznapok. Anya és fia reggel állva hajtotta fel a kakaót az előző napit a hűtőgépből. Egy leszakadt gomb, egy elfelejtett igazolás Miklósnak, egy elkallódott, okvetlenül szükséges jegyzetpapír anyának, keresgélés, kapkodás, menthetetlenül. Tanítás után Miklós vendéglőben ebédelt, külön asztalnál, akár a felnőtt férfiak. Majd saját lakáskulcsával nyitott haza Néha takarított, mert jó fiú volt Néha egész délután tanült mert jó fiú volt. Máskor csak rádiózott, mert azt szerette, mert estg úgysem lehet és mert félt. Nem, nem félt, de az üres lakást hanggal kellett feltölteni. Barátokkal próbálkozott, ám a barátságok nem alakultak szerencsésen. Akiket ő kiszemelt magának, azoknak volt apjuk és televíziójuk. A kölcsönösség elkerülhetetlen, Miklós nem akart az apjáról beszélni apás gyerekeknek, a tévé-műsorokról meg nem tudott A gyerekek nem érték fel ésszel, anya milyen tudós munkákon dolgozik esténként és hogy a két szoba között vékony a fal. Társai szemében furcsa szegényességnek látszott, hogy nincsen televíziójuk, s ha már nincsen, vendégségbe se mennek érte. Különben is ... értetle- nek voltak, nem lehetett velük szót érteni. Különben is... októbertől áprilisig Miklós fűtött be a cserépkályhába, s míg a fa egészen le nem égett, nem mehetett sehova Anya ezért mondta róla, hogy megbízható. Séd Györgyné hétre-nyolc- ra ért haza, napró-napra adódott valami prózai elintéznivaló is, mindenről egymaga gondoskodott. Azt szerette volna, ha legalább öltözködéssel, fodrásszal nem kellene törődnie, de sokat forgott emberek között, s a jólápoltság éppolyan követelmény vqlt, mint a szaktudás. Gyorsan vacsoráztak, másodnaponként tojásrántottát tápértéke úatt, a közbülső napokon felvágott-féléket és rengeteg gyümölcsöt, lévén nélkülözhetetlen a szervezet számára. \ '■ LÁSZLÓ ANNA: A KULCSOS FIÚ Vacsora után megbeszélték Miklós feleleteit és az egyéb iskolai teendőket, majd játszottak. összesen egy órában. Séd Györgyné kénytelen volt az asztalra tenni a karóráját, Miklós másként nem hitte el, hogy letelt az idő. A karórának sem hitte el, oly határozottan mutatkozott öt percnek a hatvan perc. Az idő körül amúgy is titok bujkált Anya vasárnaponként is az íróasztalnál ült, ő a másik szobában halkan tettvett. Amikor szöszmötölése és a csend már határtalanul, a végtelenségig elnyúlt, akkor valamilyen ürüggyel benézett anyjához. S anyu mosolygott ugyan, de fel is sóhajtott: — Pillanatonként, édesem! Pillanatonként kizökkentesz! Anya is megbízható, s így teljességgel rejtélyes, mit ért a pillanatokon... A karácsonyi szünetben meg elutazik, mindjárt az ünnepek után, Szolnokra utazik, hogy zavartalanul dolgozzon. Miklóst odaadja távoli rokonokhoz, s az egyáltalán rém lesz jó... S éd Györgyné egyébként áldozattal szakított ki egy órát esténként az iskolai teendők megbeszélésére és a játékra. Nem az egy óra miatt De amikor hazaérkezett még hajtotta a napi lendület még izgatták szakmája problémáit. A Marokkó, a gomb-foci, szópóker közben megereszkedett, ellazult. S már csak késői feketékkel tudta ismét felszítani magát. A késői feketék viszont éjfél után is ébren tartották. Mielőtt Miklós elaludt, a villany kávé-daráló hangját hallotta... tompán, a konyhából, de tompán is szirénázás volt. “Az én anyukám.-«. Negyvennégy dolgozatban akad bőségesen meglepetés. Séd Miklós dolgozata egyenesen megdöbbentette Bíró Helgát. “Anyukám minden reggel leszalad tejért és zsemléért, mert csak a frisset szeretjük és akkor hímzett abrosszal terített asztalunknál sokái'g reggelizünk és a vajon kívül dzsem is van mindig, amit anyukám maga tesz el nyaranként és qmikor szétfő a gyümölcs és bugyborékol, jobb illat van nálunk, mint a Paradicsomban. Délben is, amikor hazamegyek, illat fogad, vagy süteményé vagy sült húsé vagy másé, de mindig. Édesanyám olyan nagyszerű háziasszony, hogy éppen akkor készül el az ebéd, amikor hazaérek és akkor még sokkal tovább ebédelünk együtt, mint ahogyan reggeliztünk«. Bíró Helga nem volt tisztában a tudományos intézetek mai munkarendjével. Nem gondolta volna, de úgy látszik: hosszú ebédidőt tartanak, S ez a kitüntetett tudósnő rohan haza, süteményekkel és sült húsokkal tölti az idejét, nyilvánvalóan . csak a gyermek kedvéért! “Egész este és vasárnap, ahogy felébredtem, teljesen elalvásig beszélgetünk anyukámmal mindenféléről, amit én gondolok és történik. Emiatt Hem vásárolunk televíziót, mert beszélgetni többet ér és igaz, a játék is, együtt anyukámmal. Én nagyon nem szeretném, ha televíziót vennénk. Azonkívül anyukám dolgozik is, vegyész«. Erről több szó semmi. Bíró Helga számolt. Bevásárlás, főzés... három órás ebédidő... akkor nagyon korán kezd és nagyon későn végez. Este a gyerek, vasárnap a gyerek... éjszaka írja a tanulmányait. Remek háziasszony is., Mindenben kitűnő. Mindent bír. Helgát törhetetlen nyugtalanság fogta eL Negyvennégy egyéniség Tizenkét éves korukban azok egytől egyig. Nem igaz, hogy az ő óraszáma és az iskola többi követelménye mellett bárki is képes lenne negyvennégy egyéniséghez igazodni, akárcsak megközelíteni őket. Bárki is... Séd Györgyné talán az ő helyében...?! Neveljünk, ne- csak tanítsunk! Szépen hangzik. Tizet még... Húszat még, erőfeszítéssel. Negyvennégyet képtelenség! Csak az értelmüket ismeri. A puszta agyműködést. Mi, mindenen múlik az is! A maximalista követelmények vége; csőd. Kisebb legyen a cél, de azt teljesítsük is! ö eleven, érdekes órákat tart, kedvet ébreszt a tárgyához. Egyszóval: jól tanít Csak alapos felkészüléssel sikerülhet. Nem csekélység. Neki sikerül. Rákényszerült, hogy megnyugtassa magát. Bíró Helga megdicsért I néhány gyereket a dolgozatáért. Séd Miklós is köztük volt. Ezért délután azt gondolta az üres lakásban, hogy még egyet ír... Nem mutatja meg senkinek, de ír, mert jó... “Az én osztályfőnököm«. Éjféltájban jutott Séd Györgyné eszébe, hogy tornafelmentést kell kérni, Miklós picit megrándította a bokáját, ne reggel kapkodjanak. A cédulát betette a gyerek fiókjába. Itt összehajtott papírlapot talált. Kinyitotta, hátha ez is aláírni, elintézni való. “Az én osztályfőnököm«. Milyen vajon? Nem is igen hallott róla. “Az én osztályfőnököm vendégségbe hívja a gyerekeket, minden héten kettőt, de egyenként. így évente kétszer is sor kerül ránk. Engem mindjárt ebéd után hívott és ott maradtam egészen hét óráig, csak kicsivel előbb értem haza, mint anyukám. A kávéhoz csokoládés kalácscsal kínált, amit Helga néni sütött nekem, nem amilyet kapni. De ez még mellékes. Helga néninek semmi dolga nem volt és nem zavart minket ' senkt Folyton beszélgettünk, mindenféléről, amit én gondolok és történik.« Séd Györgyné nem olvasta tovább. Elkeseredett, majd rögtön arra gondolt, hogy ez indokolatlan és ostoba lelkiállapot. S tovább nyelte-nyel- deste a keserűséget. Miklós nem mesélte, hogy vendégségben járt az osztályfőnökénél. Nem bizalmas az anyjával... Helga nénivel más! Ha bizalmatlan, akkor... talán nem is olyan megbízható, mint hinni szeretné... Nézte a fiát. Tejízűen aludt, az ösztönlét bölcsőjében, akár a csecsemők. A halknál is halkabban csukta rá az ajtót. Elnyúlt ruhástól a reka- mién. Helga néni heti két délutánján a tanítványait vendégeli... Van aki negyvennégynek viseli gondját... van aki egynek se igazán... «Folyton beszélgettünk mindenféléről, amit én gondolok és történik.« Egy óra esténként... nem mondja, mit gondol, talán mert sietős, ketyegős a karóra... Miklós akar gombfocizni nem ő... feszültséggel biztosan, mert ketyeg a karóra... Séd Györgyné a téli szabadságára, a karácsonyi ünnepeket követő hétre szállo- daszobát foglalt Szolnokon. Ha hallaná valaki, azt hinné: bújni való szerelem... Na iszen! Négy fal egyedül, hogy naphosszat dolgozhassák. Erre vágyott. Itthon Miklóska vasárnap, vagy a szünetben pillanatonként... Üres szobára vágyott, elmélyülésre, a legcsekélyebb kötöttség nélkül. Ezért nem megy üdülőbe, ott is az emberi kapcsolatok... Miklós addig a távoli rokonoknál... Azok megismernék a gondolatait?! Helga néninek negyvennégy gyereke van. V isszaült az íróasztalához. Levelet írt Szolnokra. Lemondta a foglalt szobát Ekkor már éjjel egy körül járt és reggel hatkor szól a vekker. Még fel kell húzni. Beállítani nem kell, a felkelés hatkor: állandó. MORAY IA- F ILMEN A fehér hajú, élénk gesztusú Alberto Mordvia egyrészt a legolvasottabb olasz regényíró, másrészt a filmrendezők egyik kimeríthetetlen forrása. — Regényeimből és novelláimból körülbelül 15 filmet forgattak. Hogy véleményem szerint melyek a legjobbak? A megvetés, a Közönyösök, Egy asz- szony meg a lánya.., A következő film A láthatatlan asszony lesz, s ez arról szól, hogy egy férfi annyira hozzászokott ahhoz, hogy a világot feleségén át lássa, hogy egy szép nap a vadászaton feleségén át lő a vadra. — Meg van elégedve műveinek filmre alkalmazásával? — Számomra az írás életfunkció, és ennek gyakorlása közben nem gondolok az olvasókra, s még kevésbé gondolok az esetleges megfilmesítésre. Elkerülhetetlennek és normálisnak tartom tehát, hogy egy film szerzője egyéni művet csináljon az egyén alapján. Godard, Maselli, Soldati — az előbb idézett három film rendezői — az eredeti műtől erősen távolállá átdolgozásokat csináltak. A hűtlenség kötelező ezen a téren. De én képtelen vagyok magamat becsapni. — Az ön természete optimizmusra hajlamos? — Bízom az emberben, de az eseményeket illetően pesszimista vagyok. A filmekben optimistává tesznek engem. Az ideális az lenne, ha a forgató- könyvtől a zenéig mindent a rendező maga csinálna. Nekem sem időm, sem türelmem nincs ahhoz, hogy ezzel a szakmával próbálkozzam. — A színház is érdekli Ont? — öt darabot írtam. Barátom, Albert Husson viszi színre. A világ olyan, amilyen című komédiámat, s jövő télén Pasolini barátom rendezi meg Olaszországban legutolsó drámai művemet, melynek címe: Az élet játék. HÚSVÉTI TOJÁSOK (MTI foto — Jári Rudolf felvétele) MEQJÜTT A NYUSZI (Keszthelyi György felvétele) BARTÓK ÉLETMŰ MAGYAR Az alig húsz esztendős magyar hanglemezgyártás fennállása óta olyan hatalmas vállalkozásba nem fogott még, mint legutóbb, Bartók valamennyi kompozíciójának teljes kiadásával. Zeneszerzői életművek lemezre rögzítése az utóbbi esztendőkben világszerte szokássá vált. A hanglemezes összkiadások haszna kettős, egyfelől kibocsátásuknál egységes művészi szempontokat lehet érvényesíteni, másfelől, mert a zeneszerzői életmű rejtettebb, kevésbé ismert alkotásaira is felhívhatja a figyelmet. Bartók műveinek teljes magyar sorozata olyan mondanivalóval fordul a világhoz, amelyet sehol másutt hasonló hitelességgel elmondani nem tudtak. A vállalkozás impozáns méreteit érzékelteti, hogy néhány esztendő alatt 50 hanglemezre rögzítik a zeneszerző teljes hagyatékát, beleértve azokat a máig is kiadatlan ifjúkori műveket, amelyek a zenehallgató közönség előtt teljesen ismeretlenek. , Bartók művei sok hanglemezkiadást ■értek meg az utolsó negyed évszázadban. Zenekari- és kamarazenei alkotásait neves karmesterek, zenekarok és vonósnégyesek tolmácsolásában rögzítették. Az életmű olyan zártabb egysége, mint a zongoradarabok monumentális sorozata, a teljesség igényével került felvételre. Mindez azonban cseppet sem csökkenti a magyar vállalkozás jelentőségét, sem nemzetközi visszhangjának értékét. Az eddig megjelent hét hanglemez, a hat vonósnégyes, a gyermek és nőikarok, valamint a zongoraműveket és zenekari darabokat tartalmazó lemezek rendkívül kedvező fogadtatásra találtak a külföldi szaksajtóban éppúgy, mint a lemíezgyüjtők körében. Egy-két későbbi felvételen közreműködnek majd külföldi, vagy külföldön élő magyar muzsikusok, a sorozatra mégis a hazai előadóművészet produkciói a jellemzők. VaHANGLEMEZEN lahányszor az utóbbi tíz évben magyar zenekar, együttes, vagy szólista külföldön Bartókot játszott, a kritilca mindenkor hangsúlyozta azt a specifikus értéket, amelyet művészeink Bartók zenéjében megmutattak. Vannak ugyanis a bartóki muzsikának olyan elemei, amelyeket a kotta önmagában nem rögzít. Bármilyen pontossággal tervezte is meg Bartók zenéjének tempóváltásait, jelölte meg utasítás formájában a kifejezésre vonatkozó elképzeléseit, a kotta nem egyéb, mint vázlat, olyan csontozat, amelyre a mindenkori előadó rak fel ideget, izmot, vér- keringési rendszert. Mint minden zenének, 'Bartók müveinek is varinak olyan elemei, amelyek a hiteles tolmácsolás lényegéhez tartoznak, anélkül, hogy azokat a zeneszer-ö valaha is írásba foglalta volna. Aki nem énekelt-hallott soha a magyar nyelv tempóhullámzásával egybeforrt lassú, régi stílusú népdalainkból, az előtt — tisztelet a kivételnek — • emigen nyílnak meg a bartóki lassú tételek végső rejtelmei. S ugyanígy, a táncos lejtésű gyors zenék igazi lüktetésére sem igen érezhet rá az, aki a kottát ugyan a legalaposabban elsajátítja, de nem élte át azt a közösségi néptánc élményt, amely átitatja Bartóknak azokat a darabjait is, amelyekben egyetlen hangnyi népzenei idézet sincs. ‘ Nálunk viszont nemcsak fennmaradt, hanem fel is virágzott egy olyan Bartók-stílus, amely harmonikusan magába foglalja a muzsika teljes benső világát. Érzékeltetni képes a népzenei hátteret, felismeri a dallamvonalat a legkeményebb rajzú zongoradarabokban, nemcsak érzi, hanem érti is, miről van szó. Bartók müveinek hanglemez összkiadása tehát arra hivatott, hogy előadóművészeink tolmácsolásában világszerte gazdagítsa a Bartók. 2pvátérni kialakult kéve*. r. , U*‘ ’HŐS 11 SOMOGYI NÉPLAP Péntek, 1969. április 4.
