Somogyi Néplap, 1969. április (25. évfolyam, 75-97. szám)
1969-04-27 / 95. szám
■árát, a fegyveres testületéi; ürömünket. Kommunista fiata- vezete zászlót I« €12E E HUI E SU'V a KGST 23., rendkívüli ülésszakáról Moszkvában április 23-tól 26-ig tartották meg a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának rendkívüli, 23. ülésszakát Az ülésszak munkájában a KGST tagor- leágaiból részt vett: a Bolgár Népköztársaság küldöttsége T. Zsivkovnak, a BKP Központi Bizottsága első titkárának, miniszterelnöknek a vezetésével; a Csehszlovák Szocialista Köztársaság küldöttsége G. Busáknak, a CSKP Központi Bizottsága első titkárának vezetésével; a Lengyel Népköztársaság küldöttsége W. Gomulkának, aLEMP Központi Bizottsága első titkárának vezetésével; a Magyar Népköztársaság részéről: Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a küldöttség vezetője, Fock Jenő, az MSZMP Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Apró Antal, az MSZMP Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnökhelyettese, Nyers Rezső, az MSZMP Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára és Szipka József, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Magyar Népköztársaság moszkvai nagykövete; a Mongol Népköztársaság küldöttsége J. Cedenbalnak, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottsága első titkárának, a minisztertanács elnökének vezetésével; _ a Német Demokratikus Köztársaság küldöttsége W. Ulbrichtnak, az NSZEP Központi Bizottsága első titkárának, az NDK Államtanácsa elnökének vezetésével; a Román Szocialista Köztársaság küldöttsége N.- Ceausescunak, az RKP Központi Bizottsága főtitkárának, az államtanács elnökének vezetésével; a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének küldöttsége L. 1. Brezsnyevnek, az SZKP Központi Bizottsága főtitkárának vezetésével. Az ülésszak munkájában részt vett N. V. Faggyejev, a KGST titkára is. A KGST tagországainak küldöttségei az ülésteremben. (Telefotó: TASZSZ—MTI—KS) A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának rendkívüli ülésszaka megvizsgálta a köl- c-önös gazdasági együttműködés továbbfejlesztésének kérdéseit és megerősítette azt a tényt, hogy a tagországok egyhangúlag erőfeszítéseik szorosabb egyesítésére törekednek a szocializmus és a kommunizmus építésével ösz- ezefüggő feladatok sikeres megoldása céljából. A kommunista- és munkáspártok vezetésével a KGST-tagországok dolgozói gyökeres társadalmi, gazdasági és politikai átalakításokat hajtottak végre, biztosították a termelés szakadatlan fejlődését, a tudomány, a kultúra virágzását, a népek életszínvonalának jelentős emelését. A KGST-tagorszá- gokban tartósan megszilárdult a népgazdaság szocialista rendszere, amely korszerű anyagi-műszaki alapokon fejlődik. A szocialista Iparosítás következetes megvalósításával a gazdasági fejlődésnek a tőkés rendszerei meghaladó gyors ütemével, az együttműködés és a kölcsönös segítség erősítésével a KGST-tagországok egészében óriási mértékben növelték ipari potenciáljukat, ami erősíti minden egyes tagország és az egész szocialista közösség hatalmát, megszilárdítja a szocialista országok helyzetét a világgazdaságban. A KGST-tagországok új rendjének, népgazdaságuk tervszerű fejlesztésének és kölcsönös együttműködésének előnyei lehetővé tették a testvéri országok számára a gazdasági fejlettségük színvonalában jelentkező különbségek csökkentését A KGST-tagországok gazdaságának gyors fejlődése azokon az erőfeszítéseken nyugszik, amelyeket minden egyes ország népe a saját nemzet- gazdasága fejlesztése érdekében fejt ki, párosítva a minden irányú együttműködés kibővítését és megszilárdítását célzó közös > erőfeszítésekkel. Kölcsönös gazdasági és műszaki-tudományos kapcsolataik az államok közötti új típusú vi- szofty elveire, a szocialista internacionalizmus, a teljes egyenjogúság, a szuverénitás és a nemzeti érdekek tiszteletben tartása, a kölcsönös előnyök és a kölcsönös elvtársi segítség elveire épülnek. A történelmi tapasztalat teljes mértékben megerősítette ezeknek a marxista—leninista elveknek az életerejét. Á KGST-tagországok kommunista és munkáspártjai kollektív alkotó tevékenységének, az elvtársi együttműködésükkel összefüggő kérdése!; együttes megvizsgálásának és megvitatásának eredményeként kidolgozták és a gyakorlatban megvalósítják a nemzetközi szocialista munkamegosztás alapvető elveit, állandóan tökéletesítik az együttműködés formáit és módszereit. A nép- gazdasági tervek összehangolása a KGST-tagországok közötti tartós és kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatok kialakítása fő eszközének bizonyult Mélyül a termelés szakosítása és kooperációja, bővül az együttműködés a tudomány és a technika területén. A szocialista országok hatóságai és gazdasági szervezetei között az utóbbi években kidolgozott tervek alapján közvetlen kapcsolatok épülnek ki, s -az együtünűködés különböző területein a tapaszla kivívjuk a győzelmet a kapitalizmussal folytatott gazdasági versenyben, s újabb sikereket érjünk el az imperializmus elleni harcban. Az ülésszak elhatározta, hogy megkezdi a KGST-tagországok közötti gazdasági és műszaki-tudományos együttműködés továbbfejlesztésére vonatkozó fő irányelvek és az olyan konkrét intézkedések kidolgozását, amelyek hosszú időszak távlatában biztosítják ezen irányelvek megvalósítását. Ezeknek az intézkedéseknek a kidolgozásánál mindenekelőtt arra kell fordítani a nek és elmélyüljenek a nép- csolatok, az államközi hitelek lat- és az információcsere figyelmet, hogy tökéletesedjeilyen alapon történik. Szaka________________________________ d atlanul fejlődik a KGST-tagországok egymás közti kereskedelme, amely nagyrészt kielégíti a testvéri országok behozatali igényeit a legfontosabb árufajtákban és biztosítja exporttermékeik mindenkori elhelyezését. A KGST rendkívüli, 23. ülésszakának részvevői hangsúlyozták gazdasági együttműködésük mindenre kiterjedő fejlesztésének hatalmas politikai jelentőségét. A szocialista államok közösségének, amelyet az alapvető osztályérdekek és célok közössége forraszt össze és a marxizmus— leninizmus egységes ideológiája vezérel, a tartós és szilárd nemzetközi szocialista munka- megosztás olyan rendszerére kell támaszkodnia, amely .biztosítja a ICGST-országok nemzetgazdaságainak szoros kölcsönhatását. A jelenlegi szakaszban, amikor a KGST tagországai jelentős sikereket értek el a termelőerők fejlesztésében és a szocialista gazdálkodás tökéletesebb módszereire térnek át, ámikor megoldják a műszaki-tudományos forradalom vívmányainak teljesebb kihasználásával, a társadalmi termelés hatékonyságának maximális növelésével összefüggő feladatokat, s ezzel megteremtik az alapot a népjólét emelésére — szükségessé válik a gazdasági együttműködés jelenlegi formáinak és módszereinek tökéletesítése, valamint újabb, hatékonyabb formáinak és módszereinek felkutatása. Fontos, hogy ez az együttműködés még hatékonyabbá váljék, még inkább elősegítse az egyes tagországok és a KGST- országok egész közössége előtt álló feladatok megoldását, különösképpen a munka termelékenységének fokozása, a tagországok gazdasági fejlettségi szintjének közelítése és fokozatos kiegyenlítése, a szocializmus és a kommunizmus győzelmes építése, a szocialista -országok, mint szabad, szuverén és egyenjogú államok egységének megszilárdítása terén. Ez hozzájárul majd a szocialista világrendszer megszilárdításához, ahhoz, hogy gazdasági tervek egyeztetési formái és módszerei, beleértve a tudományos -kutató munka, a tervezői-konstruktőri tevékenység, a termelés, az értékesítés és a beruházás kölcsönös érdeklődésre számot tartó területeit, a tudományos, műszaki és gazdasági prognózisok kidolgozását. Az előirányzott intézkedések másik célja a termelés hatékony és szilárd nemzetközi szakosításának és kooperációjának továbbfejlesztése, elsősorban a műszaki haladást ■meghatároaó ágazatokban. A tudomány és technika területén folytatott együttműködés kiszélesítésének és elmélyítésének folyamatában tervbe vették a tudományos, a műszaki és a kutatóintézetek közötti kapcsolatok fejlesztését, valamint azt, hogy az érdekelt országok szükség szerint nemzetközi tudományos-műszaki és egyéb szervezeteket hozzanak létre. Nagy figyelmet fordítottak a tanácskozásom az egymás közti kereskedelem bővítésére, a valutáris és pénzügyi kapaktívabb kihasználására. Megegyezték abban, hogy célszerű létrehozni a KGST-tagországok beruházási bankját és tökéletesíteni a szocialista országok nemzetközi gazdasági együttműködési bankjának tevékenységét. Az ülésszak résztvevői állást foglaltak az érdekelt országok minisztériumai, gazdasági szervei, trösztjei, vállalatai és más szervezetei között fennálló kapcsolatok nagyarányú fejlesztése mellett is. Megállapodtak abban, hogy javaslatokat dolgoznak ki a KGST-szervek működésének további javítására, s e szervek szerepének növelésére az együttműködés megszervezésében. Az ülésszak hangsúlyozta, hogy meg kell szilárdítani a szerződéses alapok, és különösképpen a hosszú lejáratú gazdasági kapcsolatok szerepét a tagországok egymás közötti viszonyában. Az ülésszak felvetette a nemzetgazdaságok közötti kapcsolatok elmélyítésének számop problémáját, amelyeket együttesen tovább kell tanulmányozni kölcsönösen elfogadható megoldások kidolgozása céljából. Az ülésszak állást foglalt amellett, hogy a tagországok fejlesszék a kölcsönösen előnyös kapcsolatokat más specialista országokkal, a világ egyéb országaival függetlenül ezek társadalmi rendszerétől. Az ülésszak résztvevői egyöntetű meggyőződésüket fejezték ki, hogy a KGST-tagor- szágofc gazdasági együttműködésének további bővítése és elmélyítése megfelel a szocia- lismus és kommunizmus építésén munkálkodó népek létérdekeinek. Ennek záloga a kommunista- és munkáspártok vize tő szerepe, a szocialista államok további erősödése, a népgazdaság tervgazdálkodási alapjainak mgszilárdítása, a szocialista országok politikai egysége. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa ülésszakának határozatait egyhangúlag fogadták el. Az ülésszak munkáját a szakszerűség és az elvlár- siasság légköre jellemezte. (MTI) Tizenegy éve alakult meg a városi ifjú gárda Jubileumi ünnepség az Ifjúsági Házban A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség kaposvári városi bizottsága és az Oleg Ko- sevoj városi ifjú gárda parancsnoksága jubileumi ünnepséget rendezett tegnap délután a Kilián György Ifjúsági és Üttörőház nagytermében a városi ifjú gárda megalakulásának 11. évfordulója alkalmából. A Himnusz hangjai után Balázs Nándor, a városi KISZ- bizottság titkára köszöntötte az elnökségben helyet foglaló Róna Imrét, a megyei párt-vb tagját, Csapó Sándort, a városi pártbizottság titkárát, Simon Lászlót, a KISZ kb osztályvezető-helyettesét, Vidák Mihályt, a megye; pártbizottság munkatársát, Tóth Jánost, a megyei KlSZ-bibottság titkópviselőit, az ifjú gárda parancsnoki és személyi állományát, a megjelent szülőket az ünnepség valamennyi részvevőjét. A tizenegy küzdelmes évre Ladiszai László, a KISZ kb. tagja, a városi ifjú gárda parancsnoka emlékezett. — 1958-ban, egy verőfényes áprilisi déflutánon 40 fiatal fiú és lány gyülekezett a Bajcsi- Zsilinszky utcában. A KISZ-alapszervezetek küldték el legjobb fiaikat, hogy a KISZ kb felhívására megalakítsák Kaposváron ez ifjú gárdát. Lelkesedéssel és tettvággyal voltunk tele. Sosem csüggedtünk el. Az ifjú gárda tagjait szoros barátság fűzte egymáshoz. Megosztottuk gondjainkat problémáinkat. lökhöz méltóan éltünk, dolgoztunk, tanultunk. Századunkból négyen kaptak már kormánykitüntetést, tizenketten a KISZ kb dicsérő oklevelét kaptáié meg. Hárman KI3Z- érdemérmet, ketten pedig aranykoszorús KISZ-jelvényt. Parancsnokságunk nevében köszönetemet fejezem ki a városi KISZ-bizottságnak, az MHSZ-nek, a rendőrségnek, a honvédségnek, minden gárdatagnak, azért, hogy sikereink elérésében segítettek. Gárdánk a mai nappal az önálló századból zászlóaljjá alakul — fejezte be beszédét Ladiszlái László. Az ifjú gárda zászlóaljnak, a Pamutfonó-ipari Vállalatnak a KISZ-kb vörös vándorzászlójával kitüntetett KTSZ-szerA zászlót az alapszervezet nevében Berke Miklós KISZ- titkár nyújtotta át A zászlóra a megyei KISZ-bizottság, a munkásőrség, a honvédség és az MHSZ képviselői kötöttek szalagot. Élményeiről Simon László, a városi KISZ-bizottság volt titkára, az ifjú gárda alapító tagja beszélt ifjűkommunista hallgatóinak. A jubileum alkalmából az ifjú gárda tizenegy parancsnokát és tizennégy ifjú gárdistát részesítettek jutalomban. Az ünnepi ülés után a Pamutfonó-ipari Vállalat kiváló együttes címmel kitüntetett Fonómunkás Kisszínpada adott műsort. Folytatódik a felmelegedés Áttekintve a kontinens időjárási helyzetét, Nyugat-Eu- rópában a meteorológusok a hét végén is változékony, felhős, kisebb-nagyobb esőkkel tarkított, de kitartóan melegedő időjárást regisztráltak. Basonlóképpen kellemes hőmérséklet alakult ki Kelet-Európábán, hála a Kaukázus, illetve a Fekete-tenger felől északi irányban haladó meleg légtömegeknek. Ba- zánkban a felmelegedés a Magyaróvár—Tihany—Ba ja vonaltól nyugatra már pénteken elérte a 20—23 fokot, sőt Lepsényben és Somogy- szóbon 25 fokot mértek. A felmelegedés szombaton tovább folytatódott és ez az irányzat valószínűleg vasár- nap is megmarad. (MTI) £ ^ y X) & VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKÁra: 1 forint imr ÉVFOLYAM, 95. SZÁM. 1969. ÁPRILIS 27., VASÁRNAP
