Somogyi Néplap, 1969. április (25. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-18 / 87. szám

AZ MSZMPSO MO GY M EGY E IB IZOT T S A G A N A K LA f J A Szovjet határőrök kitüntetése XXV. évfolyam, 87. szám 1969. április 18., péntek Törvénybe iktatták a magyar—csehszlovák barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződést Csütörtökön délelőtt 11 órakor megnyílt az országgyűlés idei első ülésszaka. Az ülésen részt vett Ijosonczi Pál, a Népköztársaság El­nöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának első titkára, Fock Jenő, a forra­dalmi munkás-paraszt kormány elnöke. Részt vettek továbbá Apró Antal, Biszku Bé­la, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Nyers Rezső, Szirmai Ist­ván, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­jai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tag­jai A diplomáciai páholyokban a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője foglalt helyei Az ülésszakot Kállai Gyula, az országgyű­lés elnöke nyitotta meg. Bejelentette, hogy a Népköztársaság Elnöki Tanácsa az országgyű­lés legutóbbi ülésszaka óta alkotott törvény- erejű rendeletéiről szóló jelentését — az al­kotmány rendelkezéseinek megfelelően — be­mutatta, és a jelentést a képviselők kézhez- kapták. ‘ • Bejelentette tovább^, hogy a Miniszterta­nács beterjesztette a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kö­zött Budapesten, 1968. június 14-én aláírt ba­rátsági egyi4$p)űködési és kölcsönös segítség­nyújtási szerződés törvénybe iktatásáról szóló törvényjavaslatot; a találmányok sza­badalmi oltalmáról szóló, törvényjavaslatot és a szerzői jogról szóló törvényjavaslatot. Bejelentette, hogy két képviselő nyújtott be interpellációt, ezek tárgyát dr. Pesta László jegyző ismertette. Kállai Gyula javaslatára az országgyűlés ezután elfogadta az ülésszak tárgysorozatát. Ez a következő: i 1. A Magyar Népköztársaság és a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság között Budapes­ten. 1968. június 14-én aláírt barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés törvénybe iktatásáról szóló tör­vényjavaslat; 2. a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló törvényjavaslat; 3. a szerzői jogról szóló törvényjavaslat; 4. az igazságügyminiszter beszámolója a jogalkotás és a jogalkalmazás időszerű kér­déseiről; > 5. a Magyar Népköztársaság legfőbb ügyé­szének megválasztása; G. interpellációk. Ezután megkezdődött az első napirend tár­gyalása. Apró Antal, a Minisztertanács el­nökhelyettese emelkedett szólásra. Bejelen­tette, hogy mivel az ülésszakon Péter János külügyminiszter betegsége miatt nem tud résztvenni, ezért helyette — a kormány nevé­ben — ő indokolja meg a törvényjavaslatot. Apró Antal beszéde Apró Antal indokolja a kormány nevében a törvényjavas­latot. (MTI foto — Vigovszkí Ferenc felv. Képtávírón érk.) Tisztelt országgyűlés! Most, amikor az országgyű­lés elé kerül a magyar—cseh­szlovák. barátsági, együttmű­ködési és kölcsönös segítség- nyújtási szerződésről szóló tör­vényjavaslat, mindenekelőtt szeretnék emlékeztetni arra, hogy milyen történelmi jelen­tőségű lépés volt kereken 20 esztendővel ezelőtt a két or­szág közötti első barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés megkötése. A szocializmus felépítéséért harcoló népeink testvéri ba­rátsága teremtette meg mind­két országban a szilárd ala­pot kapcsolataink évtizedekre szóló fejlődéséhez. A szerző­dés megkötése óta eltelt idő igazolta, hogy szilárd volt ez az alap. mert a hatalmat a munkásosztály vette a kezébe és a kommunisták irányították mindkét ország dolgozóinak alkotó munkáját. E nagy tör­ténelmi változásokat minde­nekelőtt az tette lehetővé, hogy a Szovjetunió legyőzte a német fasizmust, felszabadítot­ta Magyarországot és Csehszlo­vákiát. Népeink a Szovjetunió sokoldalú segítségével kezd­hettek hozzá az új társadalmi rend f megteremtéséhez, ame­lyért a magyar és a csehszlo­vák nép legjobbjai évtizede­ken át küzdöttek. Az előadó ezután áttekin­tette kapcsolataink alakulását, majd hangsúlyozta: a Magyar Népköztársaság és a Cseh­szlovák Szocialista Köztársa­ság társadalmi és gazdasági életében, valamint a nemzet­közi helyzetben húsz év alatt végbement jelentős változások egyrészt lehetővé, * másrészt pedig indokolttá tették új ba­rátsági szerződés kidolgozását és aláírását. Olyan új szerző­dés kimunkálására és megkö­tésére került-sor Budapesten, amely híven, tükrözi a kát or­szág szocialista épitőmunkájá- ban elért eredményeket, a po­litikai, gazdasági, tudományos, kulturális téren elért sikere­ket, meghatározza jövő fejlő­désünk irányát, s figyelembe veszi a nemzetközi helyzetben bekövetkezett változásokat, a szocializmus ügyéért érzett közös felelősségünket Az új barátsági, együttmű­ködési és kölcsönös segítség- nyújtási szerződés, amelyet most a tisztelt országgyűlés­nek elfogadásra ajánlunk, 1968. június 14-én került alá­írásra Budapesten. A benyúj­tott törvényjavaslatban a to­vábbi együttműködésünkre vo­natkozó elvek, célok és maga a törvényjavaslat indoklása is mutatja, hogy együttműködé­sünket nem a napi politika szemszögéből nézzük: hogy olyan törvényjavaslatot aján­lunk elfogadásra és beiktatás­ra, amelyet — szerződésként — a Csehszlovák Szocialista Köztársasággal való további együttműködésünket hosszú évekre megszabó szocialista perspektíva szem előtt tartá­sával írtunk alá. Hangsúlyozni szeretném: az elmondott indoklás mellett azért is fontosnak tartjuk ezt a szerződést, mert — kétolda­lú együttműködésünkön túl- , menően — erősíti a többi szo­cialista országgal kialakított szövetségi rendszerünket is. Mindkét ország tagja a Var­sói Szerződésnek, amely a szo­cialista világ védelmének erős bázisa. Mindkét ország tagja a Kölcsönös Gazdasági Segít­ség Tanácsának, amelynek 20 éves tevékenységét, eredmé­nyeit nagyra értékeljük. Mindezeket a közös célokat figyelembe véve joggal szögezi le az új barátsági, együttmű­ködési és kölcsönös segítség- nyújtási szerződés, hogy a két országnak a szocialista inter­nacionalizmus elvein nyugvó testvéri barátsága, sokoldalú együttműködése és a kölcsösös segítségnyújtás megfelel mind­két ország népei és az egész szocialista közösség érdekei­nek. A szerződés szellemének megfelelően államaink együtt­működnek a szocializmus vív­mányainak megvédésében. A szerződő felek kifejezik elha­tározottságukat, hogy teljesítik a Varsói Szerződésből fakadó kötelezettségeiket. Államaink jól felfogott érdeke,1 hogy mindaddig, amíg a tőkésorszá­gok katonai szövetsége fenn­áll, politikailag, katonailag és szervezetileg erősítsék a Var­sói Szerződést. Ez a közös tö­rekvés hatotta át s vezette munkájukban küldöttségeinket a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének leg­utóbbi budapesti ülésén is. Közösen írtuk alá azt a nagy jelentőségű okmányt, amely felhívással fordult vala­mennyi európai államhoz an­nak érdekében, hogy egyesít­sék erőfeszítéseiket az európai béke és biztonság megszilárdí­tására. Az egész világon vissz­hangra találtak a felhívásban megfogalmazott szavak. • Az Európa békéjéért felelős­séget érző, józanul és reálisan gondolkodó államférfiak, poli­tikusok egyetértenek velünk abban, hogy időszerű lenne összehívni egy össz-európai konferenciát Mindezt azért jelentjük ki határozottan és a tények is­meretében, mert a Magyar Népköztársaság kormánya ab­ban a megtiszteltetésben ré­szesült, hogy megbízást kapott a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületétől: to­vábbítsa a felhívást az euró­pai országok kormányaihoz. Ennek megfelelően a Magyar Népköztársaság külképvisele­teinek vezetői a felhívást át­adták minden olyan európai ország hivatalos képviselői­nek, amely nem tagja a Var­sói Szerződésnek, s képvise­lőnk átnyújtotta az Egyesült Nemzetek Szervezete főtitká­rának is. A Varsói Szerződés tagállamainak felhívását Eu­rópa országaihoz az ENSZ-ben hivatalos dokumentumként tették közzé. E megtisztelő megbízatás teljesítése során szerzett tapasztalataink is azt bizonyítják, hogy erősödik az európai kontinensen az együtt­működés szelleme, s napjaink realitásai előtt még azok sem hunyhatnak szemet, akik ta­gadták és mind a mai napig tagadják a békés egymás mel­lett élés történelmi szükséges­ségét. Ezeknek a tapasztala­toknak megfelelően szükséges előkészíteni a felhívásban foglalt célok megvalósítását (Folytatás a 2. oldalon) Podgornij feltűzi a kitüntetést V. Bubenyin meliere. (TASZSZ — Kép távírón érkezett.) Csütörtökön Kremlben Nyikolaj Podgornij, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa El­nökségének elnöke a Da- manszkij-sziget védelmében, a kínai provokáció visszaverésé­ben nagy bátorságot és hősies­séget tanúsító szovjet határ­őröknek kitüntetéseket adott át. KI MINEK MESTERE? Mezőgazdasági gépszerelők vetélkedője N Tegnap a Kaposvári Mező­gazdasági Gépjavító Vállalat­nál rendezte meg a KISZ So­mogy megyei bizottsága, az Állami Gazdaságok Somogy megyei főosztálya, a megye három területi tsz-szövetsége, valamint a rendezvénynek he­lyeit adó vállalat, a Tanács- köztársaság kikiáltásának 50., illetve hazánk felszabadulásá­nak 24. évfordulója tiszteleté­re a Ki minek mestere? me­gyei versenyét, fiatal mező- gazdasági gépszerelők részére. Termelőszövetkezetekben, állami gazdaságokban és gép­javító állomásokon dolgozó fiatal szakmunkások mérték össze elméleti és gyakorlati tudásukat a zsűri előtt, amely­nek tagja volt Szerdahelyi Mi­hály, a KISZ kb munkatársa is. Párhuzamosan folytak az elméleti beszámolók és a gya­korlati vizsgák. Szakmai jel­legű kérdésekre kellett vála­szolniuk, külön-külön a gép­lakatosoknak, a gépszerelők­nek és a motorszerelőknek, s mindezek mellett anyagisme­retről, munkavédelmi tudá­sukról adtak számot, és szak­szerelők egy — a versenybi­zottság által kijelölt — trak­toron mutatták be, hogyan ér­tik a mesterségüket. A laka­tosszakmában versenyzőknek előre elkészített tervrajz alap­ján, meghatározott idő alatt, öt előmunkált alkatrészt kel­lett a megadott méretre le­reszelniük. Gyakorlati ismeretekből ál­talában jól vizsgáztak a ver­senyzők, csaknem valameny- nyien magas ponts2ámot értek el. Elméleti felkészültségükről azonban ez már nem mond­ható el, s itt közrejátszott az is, hogy a munkáltató üze­mek szinte kivétel nélkül ké­sőn értesítették a fiatalokat a verseny időpontjáról. Á megyei versenyt végül is Zrínyi Ferenc, a Siófoki Gép­javító Állomás gépszerelője nyerte kiemelkedően magas pontszámmal, és 800 forint ér­tékű ajándékot kapott a ren­dezőktől; A második helyen Tóth Zoltán (szentgáloskéri tsz), a harmadikon Rehák László (Tabi Gépjavító Állo­más), a negyediken V- mogyi István (nagybajomi tsz) végzett. A második helyezett 600, a harmadik 400, a negye­dik 200 forintot érő jutalom­& VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ára: 80 fillér Tanácskozik az országgyűlés

Next

/
Oldalképek
Tartalom