Somogyi Néplap, 1969. március (25. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-14 / 61. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! % y M SZrtf SOMO G Y M EG YEI : 80 fillér Pártmunkások országos tanácskozása Az MSZMP Központi Bizottságának rendezésében a párt-, a társadalmi és tömegszervezetek agitációval és propagandával foglalkozó vezető politikai munkatársai, valamint a sajtó, a rádió, a televízió vezetői háromnapos országos tanácskozáson beszélték meg a pártpolitikával, a gazdaságpolitikával, a kultúrpolitikával kapcsolatos időszerű agitációs és propaganda feladatokat. Előadást tartottak: Aczél György, Biszku Béla, Komócsin Zoltán, layers Rezső és Pullai Árpád, a Központi Bizottság titkárai. XXV. évfolyam, 61. szám 1969. március 14., péntek i falvakból — Méneséből, Kő- kútról, Mikéből — jár dolgozni«. Losonczi Pál ezután ezt mondta: — Mintegy két éve jártam utoljára ICadarkúton. S bennünket, faluról Pestre szakadt embereket vágy fog el, ha lav&szodik, hogy lássuk az indulást Ezért is kértem, fogadjanak itt a választókerületemben. Délelőtt a megyei párt- bizottságon beszélgettünk a fejlődésről, a problémákról: megállapítottuk, hogy az utóbbi években sokat fejlődött a megye. Nőtt az ipari foglalkoz tatottság, s ez is egyik biztosítéka a magasabb életszínvonalnak. Amikor megtörtént a mezőgazdaság átszervezése, sok volt a munkaerő falun. A korszerűsödéssel egyre nehezebb lett a foglalkoztatási gond. Ennek az üzemnek a létrehozásával is ezen kívántunk segíteni. Én sokat utaztam Barcs és Kaposvár között. Idáig mindig volt hely a vonaton. Innen még a lépcsőkön is álltak az emberek. Igaz, fejlődik Kaposvár is, de foglalkoztatási gondok megoldásában. Ezért csak üdvözölni lehet a megye vezetőinek iparosítási törekvéseit. Ezek találkoznak a Központi Bizottság és a kormány törekvéseivel is. Éppen Kádár elvtárs állapította meg, hogy nem beszélhetünk addig a szocializmus fölépítéséről, amíg elmaradott területek lesznek. Vannak problémák is, mondta az igazgató elvtárs. Ezeket mi magunk csináltuk, hiszen ha nem lenne üzem, nem lenne gond, hogy a fiatal munkások hogyan állítsanak elő verseny- képes árut. Ezen a gondon csak akarással, szorgalommal lehet segíteni. Ennek a problémának előnye is vah: fiatal munkáskollektívával rendelkeznek, s néhány év múlva sok hasznát látják ennek. Amit a Kaposvári Ruhagyár készít, azt az alkalmi — óvodás meg iskolás — mane- kenek be is mutatták az Elnöki Tanács elnökének. Aztán Tegnap kétnapos látogatásra Somogyba érkezett Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, a kaposvári járás országgyűlési képviselője. A megyei pártbizottságon Németh Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára és Böhm József, a megyei tanács vb-elnökc fogadta. Délután a somogyi vezetők társaságában Kadarkáira látogatott az Elnöki Tanács elnöke. A Kaposvári Ruhagyár itteni üzemében Dombóvári László, a Kaposvári Járási Pártbizottság első titkára, Csek József, a járási tanács vb-elnökc, a gyár és a község vezetői fogadták, s az úttörők virágcsokrokkal köszöntötték. Főleg fiatalok, s a mostani 46—47 éves átlagos életkor jövőre már alacsonyabb lesz. • Csak lakás. kiíUener — mohója Kadarkúti Sándor főagro- nómus. »-Lakás?« — kérdi az államfő. — »Igen — válaszolják —, mert vidékről, a környező községekből is jelentkeznek. Kadarkútnak vonzása van.« Esteledik. S az Elnöki Tanács elnökének még hátravan egy látogatása. Régi ismerőssel, Koszticza Vendellel találkozott Kadarkúton, s hívta, ha ideje engedi, térjen be hozzá is. S az úton, a felszabadulás után épült Szabadság utcában meg a lakásban is a legtöbb szó a múltról esik. Arról, hogy honnan indult el a parasztember, s hová jutott A látogatás végén a szikár öregember summázza a véleményt: »Ezért, ami most van, érdemes volt dolgozni.« Kercza imre Müller László igazgató ismertette a Kaposvári Ruhagyár történetét: — A gyár 1950-ben tíz emberrel kezdte a munkát. Ma több mint kétezret foglalkoztatunk, s az idén 344 millió forintos termelési tervvel számolunk. A gyár tovább fejlődik: ezt bizonyítja a múlt év decemberében megindult kadarkúti üzem is. Most száznyolcvan asszony és lány dolgozik itt — Honnan jönnek a dolgozók? — kérdezte az Elnöki Tanács elnöke. »Harminc százaléka kadarkúti — válaszolták — a többi a környező nem lenne helyes, ha Kadarkút Kaposvárra menne. Most száznyolcvanán dolgoznak itt, de meg vagyok győződve, hogy ez is nagy fejlődést jelent a falu és a környék életében, a megkezdődött a beszélgetés Losonczi Pál és az üzem dolgozói között. Érdeklődött, elégedettek-e azi új üzemmel, mennyit keresnek, szeretik-e az új munkahelyet? A válasz: igen. Amióta a kadarkúti üzem működik, mindössze hatan hagyták ott. Az államfő ezután megtekintette az üzemel A formálódó kollektíva szocialista címért küzdő brigádjai már előkészítették a naplókat, s kérték az Elnöki Tanács elnökét, örökítse meg a látogatását. Az egyik naplóba ezt írta: »Sok sikert kívánok e fiatal kollektívának.« A gépek zaja után csöndes terembe ültek le a vendégek, a község, a termelőszövetkezet vezetői. A munkáról, a falu életéről folyt a szó. Fiatalodik a tsz — mondták —, most, hogy sokan elérték a tízéves tagságot, nyugdíjba mennek. De sok a jelentkező is. Sajtóértekezlet a moszkvai magyar nagykövetségen Hónéi József, az MTI moszkvai tudósítója jelenti: A Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának közelgő 50. évfordulója alkalmából csütörtökön a moszkvai magyar nagykövetségen Szipka József nagykövet sajtóértekezleten ismertette a Tanácsköztársaság történelmi szerepét, s adott tájékoztatást a jubileumi ünnepségekről. A sajtóértekezleten, amelyen jelen voltak a moszkvai televízió, rádió és filmhíradó munkatársai, valamint a Szovjetunió és a szocialista országok sajtóképviselői, Szipka József nagykövet méltatta a Magyar Tanácsköztársaság történelmi jelentőségét, a szovjet és a magyar nép testvéri kapcsolatait. A sajtóértekezletet a Tanácsköztársaságról szóló dokumentumfilmek vetítése, majd koktélparti követte. A meleg hangulatú, baráti találkozón jelen voltak a Szovjetunió külügyminisztériuma sajtóosztályának képviselői is. Az évforduló napján leplezik le a Tanácsköztársaság emlékművét Szabadon áll már a Dózsa György úton, a felvonulási tér közepén a Magyar Tanácsköztársaság impozáns emlékműve. Teljesen lebontották a terjedelmes faépítményt, amely eddig körülvette a bronzalakot és architektúráját. Elkészültek minden feladattal, már csak a legutolsó simítások vannak hátra. Gyeptéglákból élő zöldszőnyeg kerül a csigavonalban emelkedő talapzat felszínére. Parkosítják az emlékmű környezetét, hogy néhány napon belül minden készen álljon az avatóünnepségre. A Tanácsköztársaság kikiáltásának ötvenedik évfordulója napján kerül sor a monumentális emlékmű leleplezésére. Sok ezer részvevőre számítanak. Ünnepi beszédet llku Pál művelődésügyi miniszter mond. Március 21-én és 22-én nincs tanítás A tavaszi szünet április 5-től 13-ig tart A Művelődésügyi Minisztérium felhívta az illetékes oktatásügyi szervek figyelmét, hogy a Minisztertanács határozatának megfelelően szabályozzák a tanítás rendjét a Tanácsköztársaság kikiáltásának 50. évfordulója kapcsán. Az iskolákban március 21-én és 22-én nem lesz tanítás, 23-a rendes tanítási nap. A tavaszi szünet ebben az esztendőben is a rendtartásban előírtak szerint alakul, vagyis április 5-től 13-ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap április 3, a szünet utáni első 14-e. Nyolcvan asszony a somogyi ádi mezőn (Tudósítónktól.) A jó idő a mezőre csalogatta az embereket Somogyjádon is. A munkák indulásáról Tóth László tsz-elnök elmondta, hogy a napokban kezdődött meg a talaj-előkészítés a tavasziak alá: 800 holdon kell simítózni, 600 holdon pedig szántani, öt erőgépet kiselejteztek, s ezért a szövetkezetben kézi erővel végzik az ősziek fejtrágyázását. Nyolcvan asszony szórja a műtrágyát a jól telelt gabonára. Nem kevesebb, mint ezer holdon kell ezt a munkát elvégezniük. Két lánctalpas traktoruk szánt, ezekben a napokban kezdik a 150 hold borsó és a 10 hold mák vetését. Közben szállítják az istállótrágyát a földekre. A csaknem 40 holdas gyümölcsösben március eleje óta dolgoznak. Harmincán tisztítják, metszik a fákat. A kertészetben a palánták már kikeltek, most a melegágyakat készítik elő. Nincs veszteséges ktsz a megyében Ülést tartott a KISZÖV választmánya (Tudósítónktól.) Tegnap délelőtt tarh»tta meg ülését a Kisipari Szövetkezetek Somogy megyei Szövetségének választmánya. Az ülés első felében megtárgyalták az OKISZ választmányán elfogadott alapszabálymintát. A vitában felszólalók többsége hangsúlyozta, igen fontos az, hogy megfelelő alapszabályok készüljenek megyénk kisipari szövetkezeteiben. A testület ülése a Somogy megyei Kisipari Termelőszövetkezetek múlt évi eredményeivel is foglalkozott. A beszámoló ismertette, hogy megyénk ktsz-eiben a múlt évben a termelés 8,3 százalékkal volt nagyobb, mint 1968-ban. Szó esett arról, hogy a kisipari szövetkezetek készletgazdálkodása a múlt év során kedvezőtlen volt. (39,1 százalékkal nőtt egy év alatt.) Jó képet mutatnak viszont a ktsz-ek gazdaságossági adatai. Veszteséges kisipari szövetkezet a megyében nem volt. Az 1967-es 26 milliós nyereséggel szemben 1968-ban 40 milliós nyereséget értek el. Több embert foglalkoztattak, mint korábban. A múlt évben 350 új dolgozónak teremtettek munkalehetőséget. Viszont nagymértékű volt a munkaerő-vándorlás, tavaly 1582-en mentek el más munkaterületre az itt dolgozók közül. Ezzel kapcsolatban a választmány felhívta a ktsz-ek vezetőinek figyelmét, hogy a fluktuáció csökkentése érdekében javítsanak a műnk ifeltételeken, tegyenek intézkedést a szövetkezeti törzsgárda nagyobb megbecsülésére. i
