Somogyi Néplap, 1969. március (25. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-29 / 73. szám
Jubileumi munkaverseny A minőségjavítás jegyében A Dél-magyarországi Fűrészek a múlt évet már a vállalati önállóság érvényesítésével tervezte meg. A csurgói üzemnél számoltak a belfejezett rekonstrukcióban rejlő lehetőségekkel. Barcson az értékesebb, munkaigényesebb termékek gyártására törekedtek, és a tavalyi mérleget vizsgálva úgy látszik, sikerült megvalósítani a »kevesebb anyagból jobb árut-« célkitűzést. Árbevételi terv-ük 187 millió forint volt, ezt 190 millióra sikerült teljesíteni. A tervezett nyereséget nem kevesebb, mint hárommillió forinttal toldották meg s így kilencmillió lett. Az új ga2daságü'ányításd rendszer első évében a lehetőségein belül jól dolgozott, jól gazdálkodott a vállalat. Barcson ugyan nem terveztek mennyiségi felfutást, mivel a fejlesztési, korszerűsítési munkák súlypontját az elmúlt években Csurgóra tették át. Az a törekvés, hogy az idén már Csurgóról is főként értékesebb fűrészáruk kertijének a hazai és a külföldi piacra. Az 1969-es évet már ennek a jegyében kezdték meg. Mivel fenyőben ellátatlan ország vagyunk, a fa- feldolgozó ipar is az úgynevezett lombos fűrészelt áru gyártásával foglalkozik. Ebből jelentős tartalékok állnak rendelkezésre. Különösen az angolok és a svédek érdeklődnek a vállalat ilyen termékei iránt Szabó János igazgató nemrég járt Svédországban, s útjáról visszatérve azt A közelmúltban hallottam a megyei tanács végrehajtó bizottságának ülésén, hogy a tsz-építkezések 70—80 százalékát a közös vállalkozások végzik. Ez az egyetlen mondat önmagában is bizonyítja : a termelőszövetkezetek közös építőipari vállalkozásai megfelelnek a célnak, amiért létrehozták őket a gazdaságok a megye minden járásában. Az igényeknek megfelelően növelték kapacimondta, hogy ilyen jelentős exportmególlapodásra, amilyen most született, korábban nem veit példa. Az idén a vállalat egész éves termelésének tíz- tizemkét százalékát teszi ki az exportra készült termékek gyártása. A nyugati piac nagyon igényes, ez azt jelenti, hogy a minőségi szempontokat egy napra sem tévesztheti szem elől a szállító vállalat Michálovich László, a csurgói telep vezetője szerint nemcsak a külföldi, hanem a hazai piac is egyre igényesebb lesz. A megrendelők kérésének pontos kielégítése pedig az új gazdaságirányítási rendszerben a termelés emelésének egyetlen záloga. Ez sarkallja a Dél-nia- gyarországi Fűrészek üzemeit is, hogy lehetőleg csak kifogástalan árut adjanak ki a kezükből. A léi kedvezőtlen időszak a faiparban. Az előkészítő munkák kilencven százalékát a szabadban kell végezni, így az idei nagy hó, a rossz időjárás miatt néhány napra szünetelt a munka. Amíg a tél hátráltatta a fafeldolgozást — hogy az idő ne múljon hasztalanul —, sorban elvégezték a berendezések javítását, karbantartását így a tél elmúltával teljes kapacitással dolgozhatnak. A kedvezőtlen időjárás okozta termeléskiesést előreláthatólag így is csak július—augusztusra sikerül behozni. Barcson is, Csurgón is készítenek parkettát. Tavaly 430 000 négyzetmétert, az idei terv tásukat, gyarapodtak emberi és gépi erőben, korszerűsítették technikai bázisukat. A TÖVÁL-ok a múlt évben 152 millió forint értékű munkát végeztek. Erre az évre egy előzetes fölmérés szerint 160 millió forint értékű munkát irányoztak elő. Erre van kapacitásuk, s ez mintegy 70 százaléka a közös gazdaságok idén megvalósuló épületberuházásainak. [ 550 000 négyzetméter. Mivel a ’ téli időszakban kisebb a megrendelők érdeklődése, az elmúlt hónapokban jelentős készletek halmozódtak íeL Ez azonban nem jelent értékesítési gondot; hiszen az építkezések megindulásával a piac könnyen fölveszi akár a jelenlegi készlet többszörösét is. Csaknem az egész országban ismerik a csurgói telep ládaüzemének termékeit Több mint kétszáz típust gyártanak: élelmiszeres, ipari és gyümölcsös göngyölegeket. Hinnék a mennyiségnek azonban csak hatvan százaléka állandó formájú, méretű, a többi újabb és újabb technológiai változtatásokat igényel. Sok vállalat igényei szerint módosította a szabvány ládákat is. Örömmel fogadták a Dél- magyarországi Fűrészek dolgozói a január 1-én bevezetett negyvennégy órás munkahetet Az érem másik oldalán jelentkező százezer kiesett munkaóra pótlása a műszakiaknak, a vállalat vezetőinek gondja volt. Részlegenként kidolgozták az átállás lehetőségeit. Normarendezéssed és főleg műszaki intézkedésekkel váll megvalósíthatóvá a negyvennégy órás munkahét. Szabó János igazgató arról is tájékoztatott bennünket, hogy tavaly kétszázalékos volt a bér- fejlesztés, és hasonló mértékű lesz az idén is. Elkészült a vállalatnál a kollektív szerződés melynek összeállítását élénk érdeklődés kísérte minden munkahelyen. Sokan kérték, legyen szigorú a vállalat azokkal szemben, akik vétenek a munkafegyelem ellen, akik igazolatlanul mulasztanak, késnek stb. Hiszen a rosszul dolgozóik lerontják a jó közösségek eredményeit, és érzékenyen befolyásolják a vállalat gazdálkodását Ugyanakkor több pontban is szerepel a régi dolgozók, a torzsgárdatagok megbecsülése. A részükre biztosított kedvezmények és juttatások a vállalat elismerését jelentik. Nagy József Igényes a piac A termelőszövetkezeti építkezések 70 - 80 százalékát a közös vállalkozások végzik Sok a parketta? Kétszáz tádatípus A törzsgárda becsülete M unkában, szórakozásban Az évfordulóra munkaversenyt indítottunk — mondja Papp József né, a Pamutfo- nó-ipari Vállalat Kaposvári Gyárának versenyfelelőse, — Tavaly a párt megalakulásának fél évszázados jubileuma alkalmából versenyeztek dolgozóink Harmincegyediké után lesz az értékelés. Az már most látszik, hogy szép sikerek vannak születőben. Hatvannégy brigádunk tűzte célul maga elé a szocialilsta cím elnyerését Ezek között vannak fonó, irodai, kisegítő üzemrész!. brigádok. Még a bölcsődei és a napközis dolgozók is versenyeznek. A tágabb értelemben vett munkaversenyben nemcsak a brigádok vesznek részt, hanem a brigádtagok egyénileg is. Tavaly vándorzászló volt a jutalma az előző nap legjobb teljesítményt elért dolgozónak. Reggelenként kíváncsian várták, kinek a munkapadjára kerül. Voltak olyan munkásaink, akik egymás után több napon is büszkélkedhettek jó teljesítményükkel. A brigádok versenyre hívták a másikat, az üzemrészek is vetélkedtek egymással. Volt olyan is, hogy egyik műszak kihívta a másikat. Naponta jelentek meg ilyen plakátok a faliújságon. A brigádmozgalom nagy hatást gyakorol az emberekre. Negyedévenként összehívjuk a brigádvezetőket, értékeljük az eredményeket Felhívjuk a figyelmüket mi a jó, és hol kell segíteni. A naplókból általában azt is látjuk, hogy milyen a közösségi szellem. Jó beszélni a ládaszegelőknél nemrégen alakult brigádokról. Azelőtt egy előadásra alig tudtuk becsalogatni őket Most ők voltak az elsők, akik megjelentek az író—olvasó találkozón. Lesalakozták a leányotthontól a gyárig vezető utat anélkül, hogy valaki szólt volna nekik. Jó hatással vannak egymásra. Régebben mindenütt az volt a probléma, hogy az emberek távol álltak egymástól. Ma a távolságok kezdenek eltűnni. Közelebb kerülnek a másikhoz munkatársi és emberi viszonylatban is. Ezt tartom a brigádmozgalom egyik legfontosabb eredményének. hiszen nemcsak saját problémáikkal foglalkoznak. Most éppen a vietnami embereknek készítenek takarókat. Tavaly szinte mozgalom alakult. hogy segítsék az új dolgozókat. Még olyan is előfordult, hogy frissen bekerült, egyelőre pénz nélküli társukat felruházták. Szórakozni vitték. Brigádon kívül ilyen cselekedetre nem képesek az emberek,, csak kollektívában. Volt itt egy segédmunkás, akinek az idegei kezdték felmondani a szolgálatot. A brigád összeadta a pénzt, és üdülni födte. Az említett dolgozó most is itt dolgozik. — együtt Átmegyünk a másik szobába. Két szocialista brigád négynégy tagja készül itt Both Rudolf vezetésével a megyei vetélkedőre. A Tanácsköztársaság megalakulásának mozzanatait sorolják. — Tavaly a Pamutfonó-ipari Vállalat rendezte vetélkedőn negyedikek lettünk — meséli Bálint Jánosné, a Várnai Zseni brigád tagja. — Most is szeretnénk szép eredményt elérni. Krénusz Jánosról, Latinés Sándorról beszélgetünk. Válaszaik jó felkészültségről tanúskodnak. — Ügy érzem, nagyon megnyugtató szocialista brigádban dolgozni— mondja Szalai Éva, a Manolisz Glezosz brigád tagja. — Nem vagyok egyedül. Ha moziba megyek, nem kell idegen emberek közé ülni. A munkámban segítenek. Mi itt azt szoktuk mondani, hogy egységben az erő. Talán kicsit elkoptatott mondás ez, de érezzük az igazságát. Megbeszéljük egymással a politikai eseményeket is. Annak idején azért neveztük el brigádunkat éppen Glezoszról, hogy így juttassuk kifejezésre szolidaritásunkat az elnyomott görög néppel. Újra a kultúrfelel ős kérdéseire figyelnek. A homlokokra ránc gyúródik. Aztán válaszolnak. Megfontoltan, okosan. Leskó László Naponta 2000 köbméter vizet használ fel a Kaposvári Húskombinát. Az üzemnek 52 saját kútja van. Idáig nehéz volt a kutak irányítása, ezért URH adó-vevő készülékeket vásároltak és így biztosítják a kutak összeköttetését a központtal. Kelemen József energiaügyi előadó az új rádión ad utasítást. Többet a tsz-eknek — kevesebbet másoknak A tavalyi 152 millió forint értékű munkának több mint háromnegyedét a termelőszövetkezetekben — többnyire az alapító gazdaságokban — végezték a TÖVÁL-ok. Ez az arány nem kielégítő. Legkedvezőbb volt a tabi, a csurgói, a marcali és a barcsi Vállalkozásnál, rossz volt viszont a nagyatádi, a balaton- boglári és a balatonkiliti társulásnál. Ennél többet kell a tsz-ek részére dolgozni, hiszen ezért alakultak. Szolgáljon azonban mentségül, hogy a múlt évben viszonylag későn indulhattak a tsz-építkezések, ezért — főként a Balaton közelében levő vállalkozások — egyéb építkezéseken is foglalkoztatták ebben az időszakban szakembereiket. A két évvel ezelőtt alig 700 emberrel dolgozó vállalkozásoknál a létszám tavaly már 1100 fölött volt. Jelenleg öt építészmérnök, huszonkét építésztechnikus és huszonnégy szakképzett művezető irányítja a munkákat. Mindez csakúgy, mint a műszaki fejlesztés, biztató kezdetnek tekinthető. Ugyanis mindenképpen csak kezdetről lehet szó, hiszen a barcsi TÖVÁL például csupán egyévi tevékenységet zárt a múlt télen. Az indulás jó, és sokan remélik — mindenekelőtt a munkát adó termelőszövetkezetek —, hogy ilyen lesz a folytatás is. Nyereség és tartalékolás A somogyi TÖVÁL-ok múlt évi munkájuk eredményeként 16,5 millió forint nyereséget értek el. Legmagasabb ez az összeg a kaposvári járás tsz- einek építőipari társulásánál. A hatéi TÖVÁL-nál meghaladja a 3,5 milliót, ugyanakkor az árbevételük is a legmagasabb, több mint 32 millió forint. Ezután a barcsi TÖVÁL következik: a megye legfiatalabb ilyen vállalkozása több mint 3 milliós nyereségre tett szert egyéves tevékenysége során. A termelőszövetkezetek építőipari vállalkozásai úgy is gondoskodnak jövőjük megalapozásáról, hogy számottevő anyagi alapot teremtenek. Érdemes megemlíteni, hogy például a csurgói, a batéi és a balatonboglári TÖVÁL a nyereség 89, 86, illetve 85 százalékát fejlesztési és tartalékalapba helyezte. Ilyen vonatkozásban is jó a megyei átlag: a nyereség felosztásakor a somogyi TÖVÁL- ok 12,5 millió forintot, az egész nyereségnek több mint háromnegyedét tették félre a fejlesztési és tartalékalapba. Mindebből kövekeztetni lehet arra, hogy a jövőben — már az idén is megfelelő anyagi bázis segíti majd ezeknek a vállalkozásoknak a munkáját, korszerűbb tevé- | kenységét a termelőszövetkezetek — az alapítók szolgálatába" Hernesz Ferenc Virtus a szépmunkáért A közmondás azt tartja: ^ Ki minek nem mestere, hóhérja (kontárja) az annak. A szakmai tudás színvonala — a régi mondás is erre utal — a termék minőségében pontosan mérhető. A férfias virtus fokmérője lehet az erő is, a szakmai tudásé csak az ügyesség. Ezen az általános szemléleten az ezer százalékokat hajhászó, csak a mennyiséget honoráló időszak sem változtathatott. Akkor is, ma is a dolgozók saját soraikban azt tisztelik elsőnek, legjobbnak — függetlenül a teljesítményszázalékok és a bérek sorrendjétől —. aki a legbonyolultabb feladatot is kifogástalanul megoldja, s nem gyárt selejtet, rossz minőséget A kovács, aki a gőzpöröly alá helyezi Doxa zsebóráját és milliméterrel a kényes szerkezet fölött leállítja a nehéz sulykot, akkor is kitartott szakmai életelve, a pontosgondos munka mellett, amikor a hamarmunkát dicsőítették és fizették. A tudás egyébként csak feltétele, lehetősége a jó minőségnek. amihez ezen felül még szakmai, emberi lelkiisrseret is szükséges. A költő szavaival élve: »Dolgozni csak pontosan, szépen, ahogy a csillag megy az égen, úgy érdemes.« Azt, hogy fiataljaink mesterei a szakmájuknak, általában nem vitatják; felkészültségüket a helyi és az országos szakmai vetélkedők színvonala is bi- ronyítia. De azt. többen állítják, hogy a lelkiismeret, a meggyőződés olykor hiányzik napi munkájukból. Nem teljesen alaptalan ez a megállapítás, mégis igazságtalanságra hajló. Mert nem veszi figyelembe, hogy a szakmai-emberi lelkiismeretesség kellő élettapasztalatot, időt is igényel. S tegyük ehhez hozzá, hogy az élet és az idő sem mindig gon- dosságra-pontosságra szoktatta a fiatalokat T\I em elég csak tanítani, x 1 oktatni a szakmát de meg is kell szerettetni a mesterséget. Mert nem dolgozhat pontosan és szépen az, aki alkotás közben és annak elkészültével nem talál örömet munkájában. Csak akkor okozhat örömet a munka másoknak, a felhasználóknak, ha elvégzése a dolgozónak, a termelőnek magának is örömére szolgált. A szép munkáért versengő virtus kialakulását segítheti a figyelmes, az elismeréssel sem fukarkodó vezető és az együttérző, megértő kollektíva. Az örömteli munkához az is szükséges, hogy végzője hasznát és szükségét érezze annak, amit tesz. És nem utolsósorban pedig, hogy lehetőleg azt és ott csinálja, amihez és ahol kedve van. Vagyis segíteni kell a dolgozókat — egyelőre azonban üzemi életünknek egyik legelhanyagoltabb területe —, hogy megtalálják a vállalaton belül képességük és tehetségük kifejtéséhez, érvényesüléséhez legalkalmasabb munkaterületet. A Munkatörvény- könyv szerint ma a dolgozó szabadon választhatja meg a számára legmegfelelőbb vállalatot, de az adott vállalatnál már ritkán választhat szimpatikusabb műhelyt vagy alkalmasabb munkaterületet lyr őst a reform nyomán, hogy megvalósult a vállalatok nagyobb önállósága és kialakulóban van a kollektívák érdekeltsége és felelőssége is a minőség javításáért, adottak a feltételek a szakmai tudás és lelkiismeret fejlesztésére, elmélyítésére. A vállalat például e célok érdekében saját hatáskörében alakíthatja az ösztönzés és a bérezés formáit. Szakmai továbbképzésben. újabb rokonszakmák elsajátításában tehetik érdekeltté a dolgozókat. Szakmai vetélkedőkkel, közvélemény-kutatásokkal tudatosan is rangsorolhatják a szakmunkásokat. És mindany- nyiszor érdemes ezt a felállást összevetni az óra- és teljesítménybérek rangsorával, azt tudakolva, hogy melyik menynyire torzít. S remélhetőleg előbb-utóbb megteremtik a dolgozó vállalaton belüli mozgásszabadságát is. Talán nincs a gazdálkodásnak még egy olyan fontos mutatója, mint a termékek minősége, amely ennyire igényelné az erkölcsi elismerést, a közvélemény figyelmét, megbecsülését. A legjobb bérezés sem buzdíthat szüntelen úgy a gondos, figyelmes munkára, mint a műhely lelkiismerete, közszelleme. Ha valóban nemes versengés alakul ki a dolgozók között a szakmailag igényes, megbízható munkáért, a szakma és a gyári márka becsületéért, az méltán öregbíti a vállalat piaci hírnevét. Mindennek hatása pedig, bár nem azonnal, de több esztendő távlatában, feltétlenül a vállalati nyereség alakulásában is tükröződik. AT alamennyi szakmának ~ megvannak a különböző mesterségbeli fogásai, ezek alapfokú ismeretét már a szakmunkásvizsgáknál is számon kérik. Később a fogások szinte reflexszerű mozdulatokká egyszerűsödnek. Mégsem ettől a rutintól válik a dolgozó igazi mesterré, hanem hogy ezeket a fogásokat minden variációban a dolgozó céltudatos tevékenységének megfelelően a kiváló minőség foglalja egységbe. így lesz az alaktalan acélból az emberi munkát könnyítő kezes gép; a föld ismeretlen gyomrából gáz és olaj tör fel; s a cipő sem csupán lábunkat takarja, hanem ízléses és tartós is, a kor igényeinek megfelelő. Az ember ezen az úton, a természet törvényeit saját szolgálatába állítva, a világ mind nagyobb térségeit hódítja meg immár az atomon belül is és a bolygónkon kívül is. SOMUOI! NÉPLAP izombat, 1969.- március 33.
