Somogyi Néplap, 1969. március (25. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-29 / 73. szám

Jubileumi munkaverseny A minőségjavítás jegyében A Dél-magyarországi Fűré­szek a múlt évet már a válla­lati önállóság érvényesítésével tervezte meg. A csurgói üzem­nél számoltak a belfejezett re­konstrukcióban rejlő lehetősé­gekkel. Barcson az értékesebb, munkaigényesebb termékek gyártására törekedtek, és a ta­valyi mérleget vizsgálva úgy látszik, sikerült megvalósítani a »kevesebb anyagból jobb árut-« célkitűzést. Árbevételi terv-ük 187 millió forint volt, ezt 190 millióra sikerült telje­síteni. A tervezett nyereséget nem kevesebb, mint három­millió forinttal toldották meg s így kilencmillió lett. Az új ga2daságü'ányításd rendszer első évében a lehető­ségein belül jól dolgozott, jól gazdálkodott a vállalat. Bar­cson ugyan nem terveztek mennyiségi felfutást, mivel a fejlesztési, korszerűsítési mun­kák súlypontját az elmúlt évek­ben Csurgóra tették át. Az a tö­rekvés, hogy az idén már Csur­góról is főként értékesebb fű­részáruk kertijének a hazai és a külföldi piacra. Az 1969-es évet már ennek a jegyében kezdték meg. Mivel fenyő­ben ellátatlan ország va­gyunk, a fa- feldolgozó ipar is az úgynevezett lombos fűré­szelt áru gyártásával foglalko­zik. Ebből jelentős tartalékok állnak rendelkezésre. Különö­sen az angolok és a svédek ér­deklődnek a vállalat ilyen ter­mékei iránt Szabó János igaz­gató nemrég járt Svédország­ban, s útjáról visszatérve azt A közelmúltban hallottam a megyei tanács végrehajtó bizottságának ülésén, hogy a tsz-építkezések 70—80 szá­zalékát a közös vállalko­zások végzik. Ez az egyetlen mondat önmagában is bizo­nyítja : a termelőszövetkeze­tek közös építőipari vállalko­zásai megfelelnek a célnak, amiért létrehozták őket a gazdaságok a megye minden járásában. Az igényeknek megfelelően növelték kapaci­mondta, hogy ilyen jelentős ex­portmególlapodásra, amilyen most született, korábban nem veit példa. Az idén a vállalat egész éves termelésének tíz- tizemkét százalékát teszi ki az exportra készült termékek gyártása. A nyugati piac na­gyon igényes, ez azt jelenti, hogy a minőségi szempontokat egy napra sem tévesztheti szem elől a szállító vállalat Michálovich László, a csur­gói telep vezetője szerint nem­csak a külföldi, hanem a hazai piac is egyre igényesebb lesz. A megrendelők kérésének pon­tos kielégítése pedig az új gaz­daságirányítási rendszerben a termelés emelésének egyetlen záloga. Ez sarkallja a Dél-nia- gyarországi Fűrészek üzemeit is, hogy lehetőleg csak kifo­gástalan árut adjanak ki a ke­zükből. A léi kedve­zőtlen időszak a faiparban. Az előkészítő munkák ki­lencven százalékát a szabadban kell végezni, így az idei nagy hó, a rossz időjárás miatt né­hány napra szünetelt a munka. Amíg a tél hátráltatta a fafel­dolgozást — hogy az idő ne múljon hasztalanul —, sorban elvégezték a berendezések ja­vítását, karbantartását így a tél elmúltával teljes kapacitás­sal dolgozhatnak. A kedvezőt­len időjárás okozta termelés­kiesést előreláthatólag így is csak július—augusztusra sike­rül behozni. Barcson is, Csurgón is készí­tenek parkettát. Tavaly 430 000 négyzetmétert, az idei terv tásukat, gyarapodtak emberi és gépi erőben, korszerűsítet­ték technikai bázisukat. A TÖVÁL-ok a múlt évben 152 millió forint értékű munkát végeztek. Erre az évre egy előzetes fölmérés szerint 160 millió forint értékű munkát irányoztak elő. Erre van ka­pacitásuk, s ez mintegy 70 százaléka a közös gazdaságok idén megvalósuló épületberu­házásainak. [ 550 000 négyzetméter. Mivel a ’ téli időszakban kisebb a meg­rendelők érdeklődése, az el­múlt hónapokban jelentős készletek halmozódtak íeL Ez azonban nem jelent értékesíté­si gondot; hiszen az építkezések megindulásával a piac könnyen fölveszi akár a jelenlegi kész­let többszörösét is. Csaknem az egész ország­ban ismerik a csurgói telep ládaüzemének termékeit Több mint kétszáz típust gyártanak: élelmiszeres, ipari és gyümölcsös göngyöle­geket. Hinnék a mennyiségnek azonban csak hatvan százaléka állandó formájú, méretű, a többi újabb és újabb technoló­giai változtatásokat igényel. Sok vállalat igényei szerint módosította a szabvány ládá­kat is. Örömmel fogadták a Dél- magyarországi Fűrészek dolgo­zói a január 1-én bevezetett negyvennégy órás munkahetet Az érem másik oldalán je­lentkező százezer kiesett mun­kaóra pótlása a műszakiaknak, a vállalat vezetőinek gondja volt. Részlegenként kidolgoz­ták az átállás lehetőségeit. Normarendezéssed és főleg mű­szaki intézkedésekkel váll megvalósíthatóvá a negyven­négy órás munkahét. Szabó János igazgató arról is tájékozta­tott bennün­ket, hogy ta­valy kétszázalékos volt a bér- fejlesztés, és hasonló mértékű lesz az idén is. Elkészült a vál­lalatnál a kollektív szerződés melynek összeállítását élénk érdeklődés kísérte minden munkahelyen. Sokan kérték, legyen szigorú a vállalat azok­kal szemben, akik vétenek a munkafegyelem ellen, akik igazolatlanul mulasztanak, késnek stb. Hiszen a rosszul dolgozóik lerontják a jó közös­ségek eredményeit, és érzéke­nyen befolyásolják a vállalat gazdálkodását Ugyanakkor több pontban is szerepel a ré­gi dolgozók, a torzsgárdatagok megbecsülése. A részükre biz­tosított kedvezmények és jut­tatások a vállalat elismerését jelentik. Nagy József Igényes a piac A termelőszövetkezeti építkezések 70 - 80 százalékát a közös vállalkozások végzik Sok a parketta? Kétszáz tádatípus A törzsgárda becsülete M unkában, szórakozásban Az évfordulóra munka­versenyt indítottunk — mond­ja Papp József né, a Pamutfo- nó-ipari Vállalat Kaposvári Gyárának versenyfelelőse, — Tavaly a párt megalakulásá­nak fél évszázados jubileuma alkalmából versenyeztek dol­gozóink Harmincegyediké után lesz az értékelés. Az már most látszik, hogy szép sikerek van­nak születőben. Hatvannégy brigádunk tűzte célul maga elé a szocialilsta cím elnyerését Ezek között vannak fonó, iro­dai, kisegítő üzemrész!. brigá­dok. Még a bölcsődei és a nap­közis dolgozók is versenyez­nek. A tágabb értelemben vett munkaversenyben nemcsak a brigádok vesznek részt, ha­nem a brigádtagok egyé­nileg is. Tavaly vándor­zászló volt a jutalma az előző nap legjobb teljesít­ményt elért dolgozónak. Reg­gelenként kíváncsian várták, kinek a munkapadjára kerül. Voltak olyan munkásaink, akik egymás után több napon is büszkélkedhettek jó telje­sítményükkel. A brigádok ver­senyre hívták a másikat, az üzemrészek is vetélkedtek egymással. Volt olyan is, hogy egyik műszak kihívta a másikat. Naponta jelentek meg ilyen plakátok a faliújsá­gon. A brigádmozgalom nagy hatást gyakorol az emberek­re. Negyedévenként összehívjuk a brigádvezetőket, értékeljük az eredményeket Felhívjuk a figyelmüket mi a jó, és hol kell segíteni. A naplókból ál­talában azt is látjuk, hogy milyen a közösségi szellem. Jó beszélni a ládaszegelőknél nemrégen alakult brigádokról. Azelőtt egy előadásra alig tud­tuk becsalogatni őket Most ők voltak az elsők, akik megje­lentek az író—olvasó találko­zón. Lesalakozták a leányott­hontól a gyárig vezető utat anélkül, hogy valaki szólt volna nekik. Jó hatással van­nak egymásra. Régebben min­denütt az volt a probléma, hogy az emberek távol álltak egymástól. Ma a távolságok kezdenek eltűnni. Közelebb kerülnek a másikhoz munka­társi és emberi viszonylatban is. Ezt tartom a brigádmozga­lom egyik legfontosabb ered­ményének. hiszen nemcsak sa­ját problémáikkal foglalkoz­nak. Most éppen a vietnami embereknek készítenek taka­rókat. Tavaly szinte mozgalom ala­kult. hogy segítsék az új dol­gozókat. Még olyan is előfor­dult, hogy frissen bekerült, egyelőre pénz nélküli társukat felruházták. Szórakozni vitték. Brigádon kívül ilyen cseleke­detre nem képesek az embe­rek,, csak kollektívában. Volt itt egy segédmunkás, akinek az idegei kezdték felmondani a szolgálatot. A brigád össze­adta a pénzt, és üdülni födte. Az említett dolgozó most is itt dolgozik. — együtt Átmegyünk a másik szobá­ba. Két szocialista brigád négy­négy tagja készül itt Both Ru­dolf vezetésével a megyei ve­télkedőre. A Tanácsköztársaság megalakulásának mozzanatait sorolják. — Tavaly a Pamutfonó-ipari Vállalat rendezte vetélkedőn negyedikek lettünk — meséli Bálint Jánosné, a Várnai Zse­ni brigád tagja. — Most is sze­retnénk szép eredményt elér­ni. Krénusz Jánosról, Latinés Sándorról beszélgetünk. Vála­szaik jó felkészültségről tanús­kodnak. — Ügy érzem, nagyon meg­nyugtató szocialista brigádban dolgozni— mondja Szalai Éva, a Manolisz Glezosz brigád tag­ja. — Nem vagyok egyedül. Ha moziba megyek, nem kell idegen emberek közé ülni. A munkámban segítenek. Mi itt azt szoktuk mondani, hogy egységben az erő. Talán kicsit elkoptatott mondás ez, de érez­zük az igazságát. Megbeszél­jük egymással a politikai ese­ményeket is. Annak idején azért neveztük el brigádunkat éppen Glezoszról, hogy így jut­tassuk kifejezésre szolidaritá­sunkat az elnyomott görög néppel. Újra a kultúrfelel ős kérdé­seire figyelnek. A homlokok­ra ránc gyúródik. Aztán vála­szolnak. Megfontoltan, okosan. Leskó László Naponta 2000 köbméter vi­zet használ fel a Kaposvári Húskombinát. Az üzemnek 52 saját kútja van. Idáig ne­héz volt a ku­tak irányítása, ezért URH adó-vevő ké­szülékeket vá­sároltak és így biztosítják a kutak össze­köttetését a központtal. Kelemen Jó­zsef energia­ügyi előadó az új rádión ad utasítást. Többet a tsz-eknek — kevesebbet másoknak A tavalyi 152 millió forint értékű munkának több mint háromnegyedét a termelőszö­vetkezetekben — többnyire az alapító gazdaságokban — végezték a TÖVÁL-ok. Ez az arány nem kielégítő. Leg­kedvezőbb volt a tabi, a csur­gói, a marcali és a barcsi Vállalkozásnál, rossz volt vi­szont a nagyatádi, a balaton- boglári és a balatonkiliti tár­sulásnál. Ennél többet kell a tsz-ek részére dolgozni, hi­szen ezért alakultak. Szolgál­jon azonban mentségül, hogy a múlt évben viszonylag ké­sőn indulhattak a tsz-építke­zések, ezért — főként a Ba­laton közelében levő vállal­kozások — egyéb építkezése­ken is foglalkoztatták ebben az időszakban szakemberei­ket. A két évvel ezelőtt alig 700 emberrel dolgozó vállal­kozásoknál a létszám tavaly már 1100 fölött volt. Jelenleg öt építészmérnök, huszonkét építésztechnikus és huszonnégy szakképzett művezető irá­nyítja a munkákat. Mindez csakúgy, mint a műszaki fej­lesztés, biztató kezdetnek te­kinthető. Ugyanis minden­képpen csak kezdetről lehet szó, hiszen a barcsi TÖVÁL például csupán egyévi tevé­kenységet zárt a múlt télen. Az indulás jó, és sokan re­mélik — mindenekelőtt a munkát adó termelőszövetke­zetek —, hogy ilyen lesz a folytatás is. Nyereség és tartalékolás A somogyi TÖVÁL-ok múlt évi munkájuk eredményeként 16,5 millió forint nyereséget értek el. Legmagasabb ez az összeg a kaposvári járás tsz- einek építőipari társulásá­nál. A hatéi TÖVÁL-nál meghaladja a 3,5 milliót, ugyanakkor az árbevételük is a legmagasabb, több mint 32 millió forint. Ezután a barcsi TÖVÁL következik: a megye legfiatalabb ilyen vállalkozá­sa több mint 3 milliós nyere­ségre tett szert egyéves tevé­kenysége során. A termelőszövetkezetek épí­tőipari vállalkozásai úgy is gondoskodnak jövőjük meg­alapozásáról, hogy számottevő anyagi alapot teremtenek. Ér­demes megemlíteni, hogy például a csurgói, a batéi és a balatonboglári TÖVÁL a nyereség 89, 86, illetve 85 százalékát fejlesztési és tar­talékalapba helyezte. Ilyen vonatkozásban is jó a me­gyei átlag: a nyereség felosz­tásakor a somogyi TÖVÁL- ok 12,5 millió forintot, az egész nyereségnek több mint háromnegyedét tették félre a fejlesztési és tartalékalapba. Mindebből kövekeztetni le­het arra, hogy a jövőben — már az idén is megfelelő anyagi bázis segíti majd ezeknek a vállalkozásoknak a munkáját, korszerűbb tevé- | kenységét a termelőszövetke­zetek — az alapítók szolgála­tába" Hernesz Ferenc Virtus a szépmunkáért A közmondás azt tartja: ^ Ki minek nem mestere, hóhérja (kontárja) az annak. A szakmai tudás színvonala — a régi mondás is erre utal — a termék minőségében pon­tosan mérhető. A férfias vir­tus fokmérője lehet az erő is, a szakmai tudásé csak az ügyesség. Ezen az általános szemléleten az ezer százaléko­kat hajhászó, csak a mennyi­séget honoráló időszak sem változtathatott. Akkor is, ma is a dolgozók saját soraikban azt tisztelik elsőnek, legjobbnak — függetlenül a teljesítmény­százalékok és a bérek sor­rendjétől —. aki a legbonyo­lultabb feladatot is kifogásta­lanul megoldja, s nem gyárt selejtet, rossz minőséget A kovács, aki a gőzpöröly alá helyezi Doxa zsebóráját és milliméterrel a kényes szer­kezet fölött leállítja a nehéz sulykot, akkor is kitartott szakmai életelve, a pontos­gondos munka mellett, ami­kor a hamarmunkát dicsőítet­ték és fizették. A tudás egyébként csak fel­tétele, lehetősége a jó minőség­nek. amihez ezen felül még szakmai, emberi lelkiisrseret is szükséges. A költő szavaival élve: »Dolgozni csak pontosan, szépen, ahogy a csillag megy az égen, úgy érdemes.« Azt, hogy fiataljaink mesterei a szakmájuknak, általában nem vitatják; felkészültségüket a helyi és az országos szakmai vetélkedők színvonala is bi- ronyítia. De azt. többen állít­ják, hogy a lelkiismeret, a meggyőződés olykor hiányzik napi munkájukból. Nem telje­sen alaptalan ez a megállapí­tás, mégis igazságtalanságra hajló. Mert nem veszi figye­lembe, hogy a szakmai-emberi lelkiismeretesség kellő életta­pasztalatot, időt is igényel. S tegyük ehhez hozzá, hogy az élet és az idő sem mindig gon- dosságra-pontosságra szoktatta a fiatalokat T\I em elég csak tanítani, x 1 oktatni a szakmát de meg is kell szerettetni a mes­terséget. Mert nem dolgozhat pontosan és szépen az, aki al­kotás közben és annak elké­szültével nem talál örömet munkájában. Csak akkor okozhat örömet a munka másoknak, a felhasználóknak, ha elvégzése a dolgozónak, a termelőnek magának is örö­mére szolgált. A szép mun­káért versengő virtus kialaku­lását segítheti a figyelmes, az elismeréssel sem fukarkodó vezető és az együttérző, meg­értő kollektíva. Az örömteli munkához az is szükséges, hogy végzője hasznát és szük­ségét érezze annak, amit tesz. És nem utolsósorban pedig, hogy lehetőleg azt és ott csi­nálja, amihez és ahol kedve van. Vagyis segíteni kell a dolgozókat — egyelőre azon­ban üzemi életünknek egyik legelhanyagoltabb területe —, hogy megtalálják a vállalaton belül képességük és tehetsé­gük kifejtéséhez, érvényesü­léséhez legalkalmasabb mun­katerületet. A Munkatörvény- könyv szerint ma a dolgozó szabadon választhatja meg a számára legmegfelelőbb vál­lalatot, de az adott vállalat­nál már ritkán választhat szimpatikusabb műhelyt vagy alkalmasabb munkaterületet lyr őst a reform nyomán, hogy megvalósult a vállalatok nagyobb önállósá­ga és kialakulóban van a kol­lektívák érdekeltsége és fele­lőssége is a minőség javítá­sáért, adottak a feltételek a szakmai tudás és lelkiismeret fejlesztésére, elmélyítésére. A vállalat például e célok érde­kében saját hatáskörében ala­kíthatja az ösztönzés és a bé­rezés formáit. Szakmai to­vábbképzésben. újabb rokon­szakmák elsajátításában te­hetik érdekeltté a dolgozókat. Szakmai vetélkedőkkel, köz­vélemény-kutatásokkal tuda­tosan is rangsorolhatják a szakmunkásokat. És mindany- nyiszor érdemes ezt a felállást összevetni az óra- és teljesít­ménybérek rangsorával, azt tudakolva, hogy melyik meny­nyire torzít. S remélhetőleg előbb-utóbb megteremtik a dolgozó vállalaton belüli moz­gásszabadságát is. Talán nincs a gazdálkodás­nak még egy olyan fontos mutatója, mint a termékek minősége, amely ennyire igé­nyelné az erkölcsi elismerést, a közvélemény figyelmét, megbecsülését. A legjobb bé­rezés sem buzdíthat szüntelen úgy a gondos, figyelmes mun­kára, mint a műhely lelkiis­merete, közszelleme. Ha való­ban nemes versengés alakul ki a dolgozók között a szak­mailag igényes, megbízható munkáért, a szakma és a gyá­ri márka becsületéért, az méltán öregbíti a vállalat pia­ci hírnevét. Mindennek hatá­sa pedig, bár nem azonnal, de több esztendő távlatában, fel­tétlenül a vállalati nyereség alakulásában is tükröződik. AT alamennyi szakmának ~ megvannak a különbö­ző mesterségbeli fogásai, ezek alapfokú ismeretét már a szakmunkásvizsgáknál is szá­mon kérik. Később a fogások szinte reflexszerű mozdula­tokká egyszerűsödnek. Még­sem ettől a rutintól válik a dolgozó igazi mesterré, hanem hogy ezeket a fogásokat min­den variációban a dolgozó cél­tudatos tevékenységének meg­felelően a kiváló minőség fog­lalja egységbe. így lesz az alaktalan acélból az emberi munkát könnyítő kezes gép; a föld ismeretlen gyomrából gáz és olaj tör fel; s a cipő sem csupán lábunkat takarja, ha­nem ízléses és tartós is, a kor igényeinek megfelelő. Az ember ezen az úton, a ter­mészet törvényeit saját szol­gálatába állítva, a világ mind nagyobb térségeit hódítja meg immár az atomon belül is és a bolygónkon kívül is. SOMUOI! NÉPLAP izombat, 1969.- március 33.

Next

/
Oldalképek
Tartalom