Somogyi Néplap, 1969. március (25. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-02 / 51. szám

Tél a moszkvai erdőn XXV. évfolyam, 51. szám. Vasárnap, 1969. március 2. A burgenlandi „csoda“ A burgenlandi Jenners- dorfban a héten megjelent »XV. Kelemen pápa«. A középkorú férfiút a Vatikán­ban mindenesetre csak a ki­közösített papok listáján tart­ják nyilván, miután koráb­ban Franciaországban lel- készkedett. Az utóbbi évek­ben azonban önállósította magát s egy hasonszőrű svájci társával, aki szeré­nyen csak püspöknek nevezi magát, valamint két »apáca« kíséretében járják Európát. A különös turistacsoport szo­kásos jelmezében érkezett: lobogó fehér köpönyegben, égszínkék csuklyában, díszí­tésül két hímzett piros szív­vel. Látogatásuk célja — — mint mondották — az volt, hogy ünnepélyesen cso­dának nyilvánítsák a bur­genlandi falu »hű kereszt­jét«, amellyel évek óta ki­tűnő boltot csinálnak a jen- nersdorfiak. A »csoda tu­lajdonosa, Lex gazda azon­ban elzavarta az ellenpápát: Ne zavarja illetéktelen fel­lépésével a zarándoklatokat. A babonás parasztok a ma­guk részéről ugyanis kitar­tanak a csoda mellett — an­nak ellenére, hogy a bur­genlandi (valódi) püspök más véleményen van. Halak külföldre Mintegy hétszáz hold tóte­rülettel gyarapodott az Alsó- Somogy megyei Halgazdaság. A Felső-somogyi Halgazdasá­got is hozzácsatolták, s most körülbelül kétszázhúsz tó fö­lött rendelkeznek. A múlt évben 1 435 000 fo­rint nyereséggel zártak. A tagoknak 338 000 forintot fi­zettek ki nyereségrészesedés­ként Halból 72, pecsenyeka­csából 74, sertésből 45 vagon­nal többet adtak a tervezett- néL A gazdaság főként Ham­burgba, Münchenbe, Drezdá­ba szállít halat Az olasz piacra a compót adják el. A haltermelés hetven százaléka exportképes. Pontyot, har­csát, süllőt és compót te­nyésztenek. Üjabban a nö­vényevő halfélék közül az amúrt, a fehér és a pettyes busát honosították meg ta­vaikban. Robbanás Rómában Bomba — egyes jelentések szerint csupán petárda — robbant az elmúlt éjjel Ró­mában a szenátus kapujában. A robbanás következtében a bejárati kapu megrongáló­dott, az épület számos ablaka betört. Feltételezések szerint a bombát a Nixon el.len tün­tetők helyezték el. Hét asszony sikere Hosszas töprengés és sok-sok megbeszélés előzte meg azt a bátor vállalkozást, amilyen még nem volt Somogyzsitfán. A nőtanács egy színdarab be­mutatását tervezte úgy, hogy csák a nőtanács tagjai játszák a szerepeket Tóth Miklós Ez a falu eladó című vígjátékára esett a választás. A darab a falvak elnéptelenedéséről szól. Ezután következett a zene. Ki, mit játszón ? öt férfiszerepet is kellett alakítani. A nőtanács titkára, Fábos Ottóné fáradsá­got nem ismerve szervezte a szereplőket. Esténként sokáig fény szűrő­dött ki az iskola ablakain, folytak a próbák. Közben újabb nehézségek: néhány sze­replő kimaradt a darabból. Ko­csis Istvánná és Gazda György- né érdeme, hogy a kimaradt szereplők helyett első hívó szó­ra újak jöttek. Szorgal­muknak köszönhető, hogy három hét alatt sikerült a színdarabot megtanul­niuk. Mint a darab rendezője, nem hittem volna, hogy ilyen lelkesedéssel dolgoznak a falu asszonyai. Horváth József- né, a mezőgazdasági techni­kum levelező tagozatának ne- I gyedik osztályos tanulója érett­ségire készül, mégis vállalko­zott egy nagy szerep megtanu­lására. Kocsis Istvánná, a Me­chanikai Művek marcali -tele­pének dolgozója autóbusszal jár a munkahelyére, mégis se­gített, amikor látta, hogy egy szereplő hiánya miatt elmarad­na az előadás. A szereplők kö­zölt megtalálható tejbegyűjtő, de tsz-tag is. Juhász Györgyné például nappal az erdőn dol­gozott, s a legpontosabban mégis ő érkezett a próbákra. Tervünk, illetve az asszo­nyok terve sikerült. Bemutat­tuk a darabot. Telt ház volt. A közönség jól szórakozott, a falu lakossága szívesen megné­zi övéit, értékeli munkájukat. Az előadás utáni napokban amerre csak jártam, mindenütt azzal fogadtak, még több ilyen előadást akarnak, s hogy min­den elismerésük a somogyzsit- fai nőtanács vezetőié és tagjaié. Marton Ferenc Jelenet »A hamis Néró* című tv-játékból. (Ma este 20.25 órakor.) Öregek napja Kányán (Tudósítónktól) A községi párt-, tanácsi és tömegszervezeti, valamint az Alkotmány Tsz vezetői emlé­kezetes öregek napját rendez­tek a közelmúltban Kányán. A művelődési házban megje­lent negyvenöt idős asszonyt és férfit Horváth Józsefné vb- titkár, a tsz vezetősége és tagjai nevében pedig Puska József párttitkár köszöntötte meleg szeretettel. A finom ebéd és a sok sütemény elfo­gyasztása után barátságosan elbeszélgettek a falu idős emberei. Még nótáztak is, sőt a lemezjátszó zenéjére az idős emberek közül többen táncra perdültek. Az ünnep­ség szervezői és vendégei a község legidősebb emberét, az ágyban fekvő, kilencven­éves idős Rácz Jánost a laká­sán köszöntötték, s megaján­dékozták egy tortávaL Az ün­nepség végén az idős embe­rek meghatódva mondtak kö­szönetét a kedves estért, a vendéglátásért és a gondosko­dásért. Gazdag tartalommal Megjelent a Somogyi Szemle Történelmi sorsfordulóink közelgő évfordulója előtt me­gyénkben különböző politikai, társadalmi szervek vállalkoz­nak a dicső napok tudomá­nyos megörökítésére. A Szem­le v Helytörténet rovatában Andrássy Antal a visszaem­lékezések gyűjtőinek ad hasz­nos tanácsokat. Itt olvasható Tóth Tibor tanulmánya is Az igali járás szocializált gazda­ságainak szervezete (1919) címmel. Értékes adatokat kö­zöl Franki József dr. a Bach-korszak orvostörténel­méhez Somogybái. A Szépiro­dalmi rovat ezúttal Takács Gyula József Attila-díjas köl­tőt mutatja be; Pomogáts Bé­la tanulmánya mellett a köl­tő három versét is olvashat­juk. Fodor András két vers­elemzése, Papp Árpád két verse, Leskó László Barlang­lakok című novellája és fia­talok versei egészítik ki a ro­vatot. Hosszabb-rövidebb elemző írások a Somogyi Szemle 1968. év: második szá­mából : Wallinger Endre Gondolatok a második csur­gói diákszínjátszó napokról, Klujber László A somogyi is­meretterjesztésről, a közokta­tási rovatban olvashatjuk a Szemle egyik legizgalmasabb írását dr. Kardos Györgytől: A XX. század és az ember idegrendszere címmel. Király Lajos a helyes ki­ejtéssel, a szép magyar be­széd kérdésével, Bodolay Gyula a hazafias neveléssel foglalkozik. A Szemle rovat közli Kelemen Elemér érté­kelő sorait Kanyar József »történelmi olvasókönyvé­ről«, a »búvár« olvasó öröm­mel talál rá itt Rippl-Rónai írásaira. Varga Hajdú István és Diskay Lenke kaposvári kiállításának megnyitóját Fo­dor András mondta el — ol­vashatjuk még a Szemlében. Kanosai dobos LILA CIPŐ — Szép az a fe­kete lakkcipö, ugye drágám? Ta­lán azt vegyük? — Pont azt a rondái? Mert fér­fi vagy, azért még sem kell világgá kiáltanod, hogy nincs ízlésed... — Jó. Akkor ta­lán azt a kéket. És hadd figyelmez­tesselek arra, hogy indul a vonalom. Tudod, fontos az a pesti értekezlet Nem kell ma­gyarázkodnod. Tu­dom, hogy rám jut a legkevesebb időd... — Hogyan mondhatsz ilyent? <— Nem igy van?! Folyton sür­getsz ... Persze, téged az sem za­varna, ha a felesé­ged egy ronda ka- lucsniban járna .., — Mit gondolsz, akkor miért jöt­Több aluminium A Magyar Alumíniumipari I belföldön rendelkezésre álló Tröszt értékelése szerint a | alumínium mennyisége tavaly két és félszerese volt az 1962. évinek és összsúlya elérte a 160 ezer tonnát. A nagymér­tékű növekedést ' ' -észt az tette lehetővé, h az 1962- ben kötött magyar—szovjet timföld—alumínium ___ egyez­m ény értelmében 1968-ban már hetvenezer tonnányi alu­mínium érkezett a Szovjet­unióból. Az idei év forgalma nagyjából azonos lesz a ta­valyival. Az egyes termékfé­lék hiánya a következő évek­ben fokozatosan megszűnik, részben az egyezményben előirányzott növekvő szállítá­sok, részben pedig az import anyagot feldolgozó hazai üzembázisok kiépülése révén. lem be veled?! Szóval milyen színt akarsz? — Talán valami lilásat. Az jól megy... — Az ott! Nézd csak! —AZ??!! — Miért? — Az nem cipő. Az egy csónak .., — Mindjárt in­dul a vonatom. —i Miért, a gyorssal nem me­hetsz?! — Hát akkor ke­ressünk tovább... A MÁSIK CIPÖBOLTBAN —• Azt a zöldet felpróbálom. — Lilásat akar­tál, nem? — Na és! Attól még felpróbálha­tom ... — Ott van há­rom lilás... — Igen, csak az egyik túl mély ár­nyalatú. A másik már nem divat... — A harmadik... — A harmadik nagyon drága. — Igen?! — No jó, ne húzd fel az orrod. Megvesszük azt. — Nem! Most már juszt sem! Azért sem. — De. — Nem, — De. AZ ÁLLOMÁSON — No a gyors is elment. És hogy én mit kapok a fő­nöktől!! Most leg­alább megvehet- jük a cipődet... A mindenségét... — Dehogy ve­hetjük. — Miért?! — Én azt szeret­tem volna, ha Pes­ten veszel egy lila cipót. Olyan nem is kell, amilyet itt is lehet kapni... T. T. Félmilliós nátha Külön félmillió dollárjába kerül a NASA-nak a há­rom űrrepülő meghűlése, ami miatt az Apollo—9 programját hétfőre halasz­tották. A többletköltségét a műszaki személyzet szomba­ti és vasárnapi bére, külön díjazása, az üzemanyag ki­cserélése, valamint az ak­kumulátorok újbóli feltöl­tése ekf)773 Valahol Texasban Egy cowboy megkérdezi az ügyvédtől, hogy mibe kerül egy válás? — ötven dollár. — Megbolondult? Hiszen 40 dollárért bárki agyonlö­vi a feleségemet. Újra egy skót vicc McIntosh belép a házba és kiabál: — A legelőnkön egy Ide­gen tehén legel. — Mire vársz? Eredj és fejd meg! Barátnők Két legszebb korban levő asszony beszélget: — Te, az a férfi a szom­széd asztalnál állandóan engem néz! — Biztosan régész. Közös sors Egy generális tudomást szerzett arái, hogy a felesé­ge intim kapcsolatokat tart egy költővel. Később az­tán rájött, hogy az asszony valaki mást is szeret. Ami­kor egyszer találkozott a költővel, karonfogta, s bi­zalmasan ezt mondta neki: — Rájöttem, barátom, hogy a feleségem megcsal bennünket. Váratlan örökség Arthur Halbmond lon­doni lakos tizenöt éven át ugyanannál az újságárus­nál vásárolta kedvenc lapját. Minden alkalom­mal néhány kedves szót váltott vele. Az újság­árus végrendeletében 100 font sterlinget hagyott rá. Engedékenység A Sunday Telegraph cí­mű ausztráliai lapban a hirdetések rovatában több napon át megjelent az aláb­bi felszólítás: »Alan, gyere haza! A papa megígéri, hogy nem kell levágatnod a hajadat!« Mini-takarékosság A londoniak véleménye szerint a miniszkonya el­terjedésében az is közre­játszott, hogy mentesek a 12,5 százalékos forgalmi adó alól. Angliában ezeket a szoknyákat a gyermekru­hák kategóriájába sorolják, amelyeket nem adóztatnak meg. Amikor egy idősebb hölgyet megkérdeztek, mi­ért hord olyan rövid szok­nyát, igy válaszolt: — Ha már a béreket be­fagyasztották, a térd »befa­gyasztását« is meg kell kockáztatni. Somogyi Népien Az MSZMP Somogy megyei Bizottságának lapja. Megbízott főszerkesztő» JAVOBI Szerkesztőség* Kaposvár* fjiHnka Sándor u. 2. Telefons 11-510, 11-511, 11-512. Kiadja a Somogy megyei lapkiadó Vállalat, Kaposvár* Latinka S. u. 2. Telefon: 11-511, Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem örzünÄ meg és nem adunk vissza, Terjeszti: a Magyar Posta. Elő» fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 20 Ft« Index: 2506? Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében* Kaposvár* Latinka S. öl 8« Telelő« vezetői Mautner József. (A Stem karikatúrája)

Next

/
Oldalképek
Tartalom