Somogyi Néplap, 1969. március (25. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-25 / 69. szám
fi) alapszabályt készítenek a fogyasztási és a kisipari szövetkezetek FEJLŐDÉSÉNEK rendkívül fontos időszakát éli a magyar szövetkezeti mozgalom. Gazdaságirányításunk új rendszerének megfelelően, szocialista szövetkezetpolitikánk egységes elvei szerint magas szintű jogszabályok és nagy horderejű gazdaságpolitikai intézkedések nyitották meg az utat a szövetkezetek működésének újabb fellendüléséhez. Először a mezőgazdasági termelőszövetkezeti mozgalomban kezdődött meg és ment végbe ez a folyamat. Az a kormányhatározat pedig, amelyet egy hónappal ezelőtt hozott a Minisztertanács, a fogyasztási és a kisipari szövetkezetekre nézve tartalmaz jövőt formáló intézkedéseket Ennek a határozatnak az a leglényegesebb tartalma, hogy az új körülményekhez igazodva szabályozza egyrészt az állam és a szövetkezetek, viszonyát, másrészt a szövetkezeti szövetségek szerepét, rendeltetését. Mindkettőt úgy, hogy akadálytalanul és következetesen érvényesülhessen a szövetkezetek önálló, vállalat- szerű gazdálkodása, belső életük demokratizmusa. Hogy ez a cél elérhető legyen, ahhoz természetesen szükséges a fogyasztási és a kisipari szövetkezetek eddigi alapszabályának módosítása is. Ezért hatalmazta fel a kormány az Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetek országos tanácsát és az OKISZ választmányát, hogy ne kötelező érvényű irányelveket és mintát adjon a szóban forgó szövetkezeteknek új alapszabályuk kidolgozásához. A közelmúltban mindkét testület közzétette az irányelveket és a mintákat, s most a szövetkezeteken a sor, hogy elkészítsék alapszabályukat. A minták — mivel nem kötelező jellegűek — alkalmasak arra, hogy valamennyi szövetkezet tagsága a helyi viszonyoknak legmegfelelőbb alapszabályt alkosson magának, természetesen az érvényes jogszabályok szellemében. Magától értetődik, hogy mivel a fogyasztási és a kisipari szövetkezetek más-más gyakorlati, gazdasági célokat szolgálnak, egymástól eltérő feladatok megoldására vállalkoztak, az ebből fakadó különbségek alapszabályaikban is kifejezésre jutnak. Éppen az egységessé vált szövetkezetpolitikai elvekből következik azonban, hogy az alapszabályok leglényegesebb vonásai megegyeznek a két ágazatban. AZ ÜJ ALAPSZABÁLYBAN kifejezésre kell jutnia annak, hogy a szövetkezet gazdája, j Az első barázdák Az erős márciusi szél nem találja elhagyatottnak a ma- gyaratádi határt Néhány nap óta tizenhét gép dübörög a mezőn. Vetés alá tárcsázzák, simítózzák az őszi szántást A falutól távol egy százhárom holdas táblán magányos traktor szánt Vezetője, Farkas Dénes, a fordulásnál is alig vesz észre bennünket Nagyon leköti a munkája. Az idei első barázdák az ő gépe alól bukkan- tcik elő — Eddig én is tárcsáztam, de akadt egy kis szántanivaló, mivel a gépek a tábla két végét nagyon letaposták, g a tárcsa nem tudja eléggé fellazítani — Ha Itt végez, mi lesz a folytatás? Kérdőn néz Czeglédi Géza főagranómusra. — Holnap kezdjük a borsóvetést — mondja a főagronó- mus — és szeretnénk őrábízni ezt a feladatot. Van egy új harminckét soros vetőgépünk, azzal dolgozik majd. Farkas Dénes öt éve ül a kormánykerék mögött Ma- gyaratádon a legjobb traktorosok között emlegetik. De nemcsak vezetni tud, a géphez is ért. Azok közé tartozik, akik a legkevesebbet állnak géphiba miatt. Fiatal, mindössze huszonhat éves, de nagyon komolyan veszi munkáját. Látszik ez a barázdában is. Olyan szépen sorakoznak az ekehajtások, mintha csak rajzolták volna. A traktoros munkahelye a határ. Számára is megújhodást jelent a tavasz, hiszen a tél gyakran több hónapos tétlenségre kényszeríti. «— Tavaly már február végén kinn voltunk a mezőn. A sok csapadék viszont annyira feláztatta a talajt, hogy még most is csak a magasabban fekvő területeken tudunk dolgozni. A lemaradást nyújtott műszakokkal igyekszünk pótolni. — Ügy hallom, sok a vet- nivaló, ha egyedül végzi, bizony sokáig eltarthat — Ha nem jön közbe valami hiba és az időjárás sem hátráltat, talán május közepére befejezem. Messze van a falu. Ameddig a szem ellát, szántóföldek tarkítják a határt Innen hazajárni sok időbe telik. — Reggel, mielőtt elindulnék, megtöltöm a tartalékedényt is olajjal — mutat az út szélén heverő vashordóra —. és magammal hozom. Ebédre rendszerint szárazát eszem, este főz a feleségem, mire hazamegyek. — Mikor van az? — Most még úgy nyolc óra körül, de ha elkezdem a vetést, lesz még tíz is. — Azért van egy kis szabad idő? — Télen igen, de dologidőben nem sok. örülök, ha otthon beszélgethetek a kislányommal. Ilyenkor ő jelenti a szórakozást számomra. Talán még a vasárnap az, amikor jobban ráérek, és néha egy-egy futballmeccsre is futja. Farkas Dénest sürgeti a munka. Még a viharos szél sem zavarja. Siet, mert szeretne gyorsan hazaérni, hogy felkészülten kezdhesse meg a vetést a rácegresi üzemegység határában. K. Varga József Biztatóan zárta az évet a csurgói költségvetési üzem (Tudósitónktól.) Tavaly nyáron szervezte át házi építőbrigádját a Csurgói Községi Tanács. Az alapítástól eltelt háromnegyed év a költségvetési üzem életképességét igazolja. A köztisztaság, a parkok, utak, hidak, járdák és strandok fenntartása, illetve üzemelése, valamint építőipari munkák tartoznak tevékenységi körébe. Az állandó munkák mellett — mint a karbantartások, üzemeltetések — néhány számottevő építési munka is jelzi tevékenységüket. Űj fogorvosi rendelőt és lakásokat építettek Zákányban és Somogy udvarhelyen a tanács megrendelésére. Üj lakásokat és járdát építettek a járási székhelyen, Csurgón. Több mint hatvan állandó dolgozója van az üzemnek, s ennek több mint a fele szakmunkás. A mostani létszám — a korábbi években tapasztalt nagyarányú fluktuáció ellenére — stabilizálódott. Ezt mutatja az is, hogy tavaly 747 000 forintos nyereséget értek el. A jogelőd üzemelését is számításba véve most osztottak először nyereséget. 13 553 forintot. A termelékenység fokozását segítő gépesítés hozzásegíti őket az idei. mintegy 5,5 millió forintos terv megvalósításához. tulajdonosa a tagság. A szövetkezet minden ténykedése a tagok alapvető érdekeit szolgálja. Az összes fontos kérdésekben a tagok döntenek, ók határozzák el a szövetkezet megalapítását, készítik el az alapszabályt, döntenek tag- felvételi és kizárási ügyekben. Az ő hatáskörükbe tartozik a követendő üzletpolitika meghatározása, a vezető testületek megválasztása, elmozdítása, a mérleg jóváhagyása, a tiszta nyereség felosztása. Ezeket a jogaikat közgyűlésükön gyakorolják a tagok. Ha a szövetkezet méretei, taglétszáma szükségessé teszik, akkor a közgyűlés szerepét részközgyűlés és küldöttgyűlés töltheti be. A részközgyűlések elé utalt kérdésekben az az indítvány emelkedik határozattá, amely az egyes részközgyűlések szavazatainak összegezése után elnyerte a megfelelő többséget. Minden tag anyagilag is érdekelt a szövetkezet munkájában. A korszerű igények kielégítése megköveteli a szövetkezet saját anyagi alapjainak növelését. Ezért kívánatos, hogy a tagok az eddiginél nagyobb mértékben járuljanak hozzá szövetkezetük működéséhez. Ezáltal természetesen fokozódik anyagi érdekeltségük is. Az anyagi hozzájárulás mértékét, módját, az érdekeltség formáit és a visszatérítés feltételiéit is a közgyűlés állapítja meg. Önállóan dönt a tagság arról is, hogy a kölcsönös előnyök alapján, a külön-külön rendelkezésre álló anyagi eszközök jobb hasznosítása érdekében, milyen gazdasági együttműködést, vállalkozást hoz létre más szövetkezetekkel. ERŐSÍTENI, SZÉLESÍTENI A DEMOKRATIZMUST, a szövetkezet életében, gazdálkodásában: olyan követelmény ez, amely a szövetkezés lényegéből fakad, s az új körülmények között még nagyobb jelentőségű, mint bármikor volt. Az alapszabály akkor lesz jó, ha ez az elv és szándék végigvonul benne. A választott vezető testület és a különféle bizottságok egyaránt a közgyűlésnek felelősek minden tevékenységükért, még akkor is, ha egyes esetekben ez a felelősség közvetett. Nem »fö- löttes« szerveknek, hatóságoknak, hanem a szövetkezet tulajdonosainak hatáskörébe tartozik tehát bármilyen beosztású szövetkezeti vezető. Mind a fogyasztási, mind a kisipari szövetkezeteknek más lett a viszonyuk a megyei, illetve az országos szövetséghez. Megszűnt az úgynevezett »központkényszer«, a szövetségi tagság önkéntes. Hogy belép-e a szövetkezet a szövetségbe, arról a tagok ösz- szesságe, a közgyűlés dönt. A szövetségek és tagszövetkezeteik között nincs alá-, illetve fölérendeltség. A szövetkezetekre kötelező erejű határozatot nem hozhatnak a szövetségek, állásfoglalásaik ajánlás jellegűek. Alapvető elv, hogy a szövetkezetekre kötelezettséget csak a jogszabályok, az alapszabály, valamint a saját választott testületeik által hozott határozatok, s az önkéntesen kötött szerződések állapíthatnak meg. A KŐVETKEZŐ HŐNAPOKBAN minden fogyasztási, illetőleg kisipari szövetkezetben elkészítik az új alapszabályt. Ez a munka akkor lesz igazán eredményes, ha az egész tagság részt vesz benne, és csorbítatlanul érvényre juttatja szövetkezetpolitikánk elveit, amelyekre az emített kormányhatározat is épült. G. P. A kaposvári diákok a Tanácsköztársaság első napjaiban A Tanácsköztársaság kikiáltása előtt néhány nappal alakult meg a Középiskolai Szocialista Diákok Szakszervezetének kaposvári csoportja. Az egyesület a szociáldemokrata párt kebelében működött városunkban, és kapcsolatban állt a Hudra László gimnáziumi tanár vezetés alatt álló szocialista pedagógus szakszervezettől. Március 10-e után a diákok között megélérkült a politikai munka és egyhangúlag követelték a vallásoktatás megszün tetését. A proletárdiktatúra kikiáltása utáni napokban a fiúgimnáziumban (ma Táncsics Gimnázium) Szabó Gyula tartott előadást a diákszervezet rendezésében Az intellektuell a kommunista társadalomiban címmel. A háromórás elénk vita mutatta a gimnazista fiatalok érdeklődését a kommunista társadalom iránt. Ä roüti- kailag fejlettebb fiatalok a szervezet megbízásé,bői vidék 1 agitációs körutakra ind Itak március utolsó hetében. Tudomásunk van arról, try Csurgón és Dombóvárán ők alakították meg a diákszervezeteket. Az egységes proletárpárt lét-, rejötbe után sor kerülhetett az ifjúsági mozgalom egységének a megteremtésére. A fiatalok egységes ifjúsági szervezete április 22-én jött létre városunkban, amikor a KIMSZ Somogy megyei szervezetében a diákalosztályt alkotják a kö- zépisoídások. A baráti, elv- társáas viszony a diákság és az ifjúmunkások között városunkban már hosszú múltra tekinthetett vissza. Február' óta közös összefogással jelent meg a diákok Voluntas című lapja Az egységes ifjúsági szervezet létrejöttével a lap Ifjúmunkás címmel jelent meg. »M3 úgy írunk, ahogy azt meggyőződésünk sugallja, ök azt akarják, hogy vicceket írjunk, mely az ő lelkűknek pillanatnyi szórakozást nyújt« — írják a politikai ellentáborról a szocialista fiatalok. »Mi komoly munkára akarjuk őket ösztönözni. Öntudatot akarunk beléjük nevelni, hogy világnézetük legyen, hogy foglalkoztassa őket mindaz, ami szép, ami hasznos, ami egy új, a jövő társadalmának veti meg alapját és boldogságát: a munka társadalmát. ... Ha másképpen cselekszünk. csalók vagyunk. A legnagyobb csalók, mert önmagunkat csaljuk meg. És mi volt az élet: megalkuvás. De mi meg nem alkuszunk, elveinkkel egy lépést nem hátrálunk, ezt fogadjuk mi: szabad- gondolkodó és szocialista diákok!« Az április 15-i második If- júmimkás oldalainak nagy részét a katonai mozgósításnak szenteli. »Gyáva, aki most rettegi a halált, amikor minden egyes harcos proletár ezernyi testvérének ad emberi életet... Ne felejtsd el harcos testvérem, hogy nem a háborúért, hanem a békéért harcolsz. Tedd ezért hát szabaddá és emberré diáktestvérem proletártestvéreidet. és ha fegyverrel győztél, vedd elő a tudást és neveld idegen testvéreidet a munkás s becsületes életre«. A vöröshadseregbe április elején Kaposvár két középiskolájából majd félszáz fiatal jelentkezett. A fiatalok kiképzése hamarosan megkezdődött, és rövid helyőrségi szolgálat után Dombóváron, illetve később az északi fronton szolgálták a proletárhazát. A. A. SZÍNESEDIK A HA TÁR Az utóbbi napokban lehűlt ugyan a levegő, de a március eleji hamisítatlan időjárás életre keltette a határt a Drávától a Balatonig. Túljutottunk az árvíz- és belvízveszélyen. gépek dübörögnek a dűlöútakon: helyenként folynak a tavasszal és később csatasorba állítandó gépi munkaeszközök szemléi (első képünk), másutt javában készítik a víztárolót (második képünk). A kertészet üvegházaiból kikerült apró palánták immár közvetlenül találkoznak az éltető napfénnyel (harmadik képünk). Sok az elvégzendő munka. Csapadékot ezáltal elegendőt kapott a föld. Az emberek hangulata bizakodó. A szépen telelt vetések is növelik a kedvet. Ahol a gép nem bírja, asszonyok szórják a műtrágyát a gabonákra: ruhájuk tarkasága élénk színre festi a határt ... Ilyen a mező akkor, amikor a naptár is jelzi: elköszönt a tél, s itt van a kedvderítő, új életet fakasztó évszak, a TAVASZ... SOMOGYI NÉPLAP Kedd, 1869. március SS.
