Somogyi Néplap, 1969. március (25. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-24 / 68. szám

CSONTOS GÁBOR Aw, ÍJ. Dózsa áll az élen Döntetlen a Vasa»—Ferencváros rangadón Négy fordulón jutott túl a labdarúgó NB I-es bajnokság mezőnye, s a negyedik játékhét után már csak az Újpesti Dó- esa az egyetlen pontveszteség nélküli csapat Az újpestiek e héten fél gőzzel és biztosan nyertek az Egyetértés éjiemé­ben. A csapatom nem érződött a Leeds elleni hétközi mérkő­zés. A legnagyobb figyelem a Vasas—Ferencváros Hangadót kísérte. A Ferencváros jobban játszott, s hamarosan válaszol­ni tudott a Vasas vezető góljá­ra, aztán Albert a vezetést is megszerezte, majd kimaradt két nagy helyzet Viszont a 90. percben egyenlíteni tudott a Vasas. Diósgyőrben, Egerben, Dunaújvárosban meg Pécsein a hazai pálya előnyével rajtoló csapat nyert. Döntetlenül vég­ződött Kispesten a Honvéd— MTK találkozó, s úgyszintén Szombathelyen az Sz. Haladás —Rába ETO mérkőzés is. «•Félidőhöz« érkezett a svédországi jégkorong világ- bajnokság. Az első forduló utolsó sorozatában Csehszlo­vákia 2:0 arányban legyőzte a Szovjetuniót, ezzel az élen hármas holtverseny alakult ki. 8 pontja van a szovjet, a csehszlovák és a svéd «^apai­nak. Kanada csak a negyedik. Az Egyesült Államok még nem szerzett pontot. ... 164 méter az új sírepülő vi­lágrekord. A jugoszláviai Planicán nemzetközi sírepülő versenyt rendeztek. A ven­déglátó jugoszlávok különle­ges ugrósáncot készítettek a nemzetközi tornára azzal a céllal, hogy a planicai sán­con megjavítják majd a sí­repülés világrekordját. Való­ban már az első napon Wir- kola túlugrotta saját régi re­kordját. A második verseny­napon Jiri Raska mintegy tíz méterrel javította meg a régi csúcsot. Raska 164 métert re­pült sílécével. A két magyar ugró, Gellér László és Mihály 116, illetve 128 méteres ered­ményével csak a 30—40. he­lyezettek között foglal helyet ... Bajnokveréssel fejeződött be az Ökölvívó CSB tavaszi fordulója az NB I osztályban. A Gyöngyösi Zalka HSE csa­pata 12:10-re legyőzte a hat­szoros magyar bajnok Bp. Komlón a hagyományos röplabdakupa idei versenyeit a Tanácsköztársaság 50 éves jubileumának tiszteletére ren­dezték meg. öt férficsapat vett részt a tornán, amely végül is szép kaposvári si­kert hozott. A K. Dózsa NB Il-es csapata fölényes biz­tonsággal nyerte a versenyt. Az előző évi győztes, a Pécsi Dózsa tehát kénytelen volt Vasas—Ferencváros 2:2 (1:1) Népstadion, 90 OOO néző. V.: Soós G. G.: Nell, Vidács, ill. Albert (2). Diósgyőr—Salgótarján 2:1 (1:0) Diósgyőr, 10 000 néző. V.: Vízhá­nyó. G.: Fekete, Haífner, ill. Kris- kó. Fger—Csepel 2d» (1:0) . Eger, 7000 néző. V.: Müncz. G.: Lakinger, Rajna. Danaújváros—Komló 2:1 (1:0) Dunaújváros, 4000 néző. V.: Vin- ese dr. G.; Kovács, Csörgő, 111. Mer- czel. Pécs—Tatabánya la) (1:0) Pécs, 3900 néző. V.: Katona. G.: Daka. Ü. Dózsa—Egyetértés 4:0 (2d)) Népstadion, 20 000 néző. V.: Petri. G.; Fazekas (2), Bene, Gőröcs. Szombathely—Rába ETO 1:1 (ld>) Szombathely, 12 000 néző. Vezet­te: Emsberger. G.; Szabó, S-, ill. Korsós. Bp. Honvéd—MTK 0:8 Kispest, ssep néző. V.: Blröczky. Honvéd együttesét. Ezzel a vidéki csapat fordul az első helyen az NB I-es csapatbaj­nokságban. A vidéki boksz tehát most is dominál. A ka­posváriak korábbi szerepkö­rét azonban mások vették át A gyöngyösiek nem is bizo­nyultak méltatlan utódnak. Sőt... Asztalitenisz NB I (női) 31. SZ. ÉPÍTŐK—K. VASAS 21:4 Előrelátható volt, hogy az Épí­tők csapata könnyen nyer. A végén a vártnál nagyobb arányú lett a budapesti győzelem. Gy.: Hernádi (5), Vörös (5), Zongor (4), Hársfal- viné (4), Csontosné (3), ill. dr. Vin- czéné (3), Horváthné. NB n K. VASAS—BKV ELŐRE 24 A Bár a kaposvári férficsapatban egy Ifi Játékos is szerepelt, Így Is megsemmisítő volt a győzelmi arány. Gy.: Balázs (5), Ivusza (5), Nagy (5), Háttá (5), Séra (4), 1U. Má- nya. NB m K. V. Lobogó—Nagykanizsai Vasas Izzó 13:3 Gy.: Rák, Műdig (4—4), Forró (3), Balogh (2), ill. Bay (2), Puiai. K. Kinizsi—Dunaújváros 1#:« Gy.- Bárdi n.. Puska (3—3), Ko­vács, 'szalai (2—2), ill. Jambrlch (3), Vári (2), Juhász. átengedni a szép serleget a K. Dózsa csapatának. Egy évig most Kaposváron őrzik a komlóiak értékes vándor­serlegét. A komlói verseny végered­ménye: 1. Kaposvári Dózsa 7 pont 2. Komlói Bányász 5 pont 3. Pécsi Dózsa 4 pont 4. Pécsi EAC 3 pont 5. Szigetvár 0 pont A labdarúgó NB I állása 1.. Cr. Dózsa 4 4­­11:1 8 2. Vasas 4 3 1­12:2 7 S. Ferencváros 4 3 1 — 13:5 7 4. Rába ETO 4 2 1 1 11:3 5 5. Bp. Honvéd 4 2 1 1 5:3 5 6. Pécsi Dózsa 4 2 1 1 3:2 5 7. MTK 4 2 1 1 4:3 5 8. Eger 4 1 2 1 3:3 4 Salgótarján 4 2­2 3:3 4 10. Diósgyőr 4 2­2 4:5 4 11. Komló 4 1 1 2 2:4 3 12. Szombathely 4 1 1 2 4:9 3 13. Dunaújváros 4 1­3 4:9 2 14. Csepel 4 1­3 2:6 2 15. Tatabánya 4­­4 1:12­16. Egyetértés 4 “ 4 1:14­Golszegény forduló volt az NB I B-ben Kilenc mérkőzés, tizenhat gól. Ennyi röviden a labdarúgó NB I B negyedik heti króni­kája. A táblázat élén továbbra is a Kecskemét áll. A rosszul rajtoló Videoton már a máso­dik. Miskolc—Győri Dózsa 2:0, BKV Előre—Zalaegerszegi TE 0:0, Szegedd EOL—Székesfe­hérvári MÁV 4:0, Pécsi Bá­nyász—Nagybátony 1:0, Bp Spartacus—Gan2-MÁVAG 1:0, Ózd—Békéscsaba 1:0, Orosz­lány—Szállítók 1:0, Szolnok— Kecskemét 1:1, Videoton— Várpalota 3:1. Az NB I B állása; 1. Kecskemét 4 3 1 ­5fl 7 2. Videoton 4 3-1 10:6 6 3. Bp. Spartacus 4 2 11 5:2 5 4. SZEOL. 4 2 11 6:3 5 5. Szállítók 4 2 11 5:3 5 Oroszlány 4 2 11 5:3 5 7. ZTE 4 2 11 8:5 5 8. P. Bányász 4 2 11 2:3 5 9. Ózd 4 2-2 7:5 4 10. Ganz-MAVAG 4 12 1 3:3 4 Előre 4 12 1 3:3 4 Szolnok 4 12 1 3:3 4 13. Várpalota 4 2-2 4:6 4 14. Békéscsaba 4 2-2 3:5 4 15. Miskolc 4 112 4:4 3 15. Sz.-fehérvár 4-13 3:9 1 17. Győri Dózsa 4-13 1:7 1 18. Nagybátony 4 - - 4 1:7 * T avaszt ígérő napsu­gár. Jól esik a séta, a céltalan bolyon­gás. Így, semmire sem gon­dolva tűnik fel előttem. — Hogy van? — kérdi. — Köszönöm... — próbá­lok válaszolni, de a mondat második felét — jól — már nem várja meg. — Én is jól vagyok — vág a szavamba. — Most már jól. Mert a múlt hónapban egy kicsit beteg lettem. Mond­tam az orvosnak: doktor úr, én nagyon rosszul érzem ma­gam. Aztán erre egészen el­sápadt, mert hogy régóta is­merjük egymást. Megvizs­gált, nagyon kedves volt, még azt is megkérdezte, mi új­ság otthon, pedig az ajtó előtt sokan várakoztak és én azt mondtam, hogy... És sorolja, hogy mit mon­dott az orvosnak, aztán azt is, hogy mivel traktálta az elárusítót a kenyérboltban, s nem egészen öt perc alatt már ismerem a családfáját: tudom, hogy kitűnő tanuló volt a fia s a gyereke is örö­költe ezt a tulajdonságát, hogy a maszék kőműves gyor­sabban dolgozik, mint az ál­lami vállalat embere, mert egy nap alatt megjavította a falat, amelyet a vízvezeték- szerelő még januárban vert le, hogy nem érti a postát, INNEN - ONNAN RÖPLABDA fi komlói Tanácsköztársasági Kupa győztese: a Kaposvári Dózsa Legyőzőitek diadala Ősbemutató a Csiky Gergely Színházban I smét jelentős színházi esemény gazdagította megyénk kulturális életét. Ez is bizonyítja, hogy nem véletlenül került színhá­zunk az utóbbi években né­hányszor éppen a mai magyar drámák bemutatása révén a szakmai érdeklődés közép­pontjába. Görgey Gábor, Révész Gy. István, Halasi Mária kaposvá­ri bemutatkozásának sorát újabb tehetséges fiatal szerző, Csontos Gábor folytatta. Cson­tos neve nem ismeretlen iro­dalmunkban. Kisregények, no- velláskötetek jelzik munkássá­gát, film forgatókönyvei, tv­és rádiójátékai, egyfelvonáso- sai pedig elárulják a dráma iránt érzett vonzalmát. Első egész estét betöltő műve, a Legyőzöttek diadala, a be­mutatkozással együtt az író elkötelezettségét is jelenti. Vállalkozása figyelemreméltó: a mai ember számára kíván »fontos forradalmi és morális igazságokat« megfogalmazni, túlmutatva ezzel a korabeli történésok egyszerű regisztrá­lásán. Mondanivalójához igen jó gondolati — tárgyi keretet te­remt. öt bebörtönzött kom­munista — az 1919-es somogyi történelem kiemelkedő szemé­lyiségei — utolsó éjszakájának senki által nem ismert törté­netét. A bebörtönzöttek ön­vizsgálatukat végzik el. Az emberi szubjektumok, indivi­duumok kibontása a gondolati történés hordozója, felelet és feleletkísérlet tetteikért ön­maguknak és a jövőnek egy­aránt. A dráma érdekes gon­dolati fordulata: rábírni La- tincát az árulásra, amely az egész forradalom főbelövését jelentené. A fehérterroristák kísérlete kudarcba fullad és a reális cselekmény szála ezután könyörtelenül vezet a vesztő­helyig. A mű nagy érdeme tisz­ta eszmeisége, helyes történelemszemlélete. Sikeresen kerüli el a törté­nelmi drámák naturális buk­tatóit és a gondolatiságot meg­semmisítő szentimentalizmust. Nem alkot mindenáron egyé­ni hősöket, hanem olyan szi­tuációkat teremt, amelyekben jellemei hitelesen fejlődnek egvüttes történelemformáló erővé. A fehérterror mindent elárasztó légkörének, a külö­nítményes tisztek cinikus bru­talitásának ábrázolása jelzi, hogy az író világosan ismeri a szegedi gondolat fasizmushoz vezető útját A darab nem ki­fejezetten történelmi dráma, és nem a klasszikus dramatur­gia törvényei szerint épül. Sa­játosan keverednek reális ele­mek az időben és térben el­váló fantáziaképekkel, a közeli és távolabbi múlt felvillantásá­val. Érdekesek ezek a fantá­ziaképek. egyikiik-másikuk megrázóan szép. (Szalma Ist­ván és a Katona jelenete szin­te drámaírói bravúr. Tóth La­jos látogatása az Asszonynál, hiteles önvallomás.) Erőtleníti a darabot Latin- ca és a nyugati újságírók in­dokolatlanul hosszú beszélge­tése, az elnyújtott Farkas Já­nos—Gazdatiszt jelenet, fölös­legesnek tűnik Zay gróf szín- rehozatala és néhány közlés, amely egyébként is következ­ne a szituációkból — vagy a történelemből mindannyiunk előtt ismert. Ezek megtörik a gondolati fejlődés és a reális cselekményszálak lendületét, néhányszor túlzottan irodalmi jellegűek. (A börtonjelenet visszahozása közvetlenül La- tinca kihallgatása előtt.) E néhány probléma fölveté­se érzékeltetni kívánja a darab rendezésének, előadásá­nak nehézségeit is. Ennek elle­nére Ladna László rendező igen jól értelmezve, világosan választja ki a sok gondolatot felvető műből a leglényegeseb­beket, és ezek centrumba állí­tásához, 'kifejezéséhez megta­lálja az eszközöket is. Az elő­adás egységét mindvégig meg­őrzi, a mértéktartó — mond­hatnánk visszafogott — já­tékstílus kitűnően érzékelteti a belső feszültséget. Szépek és kifejezők térkompozíciói, jól használja a fényeffektusokat. Színészvezetése következetes, csak a darab dramaturgiai gyengéinél válik bizonytalan­ná. (Pl, antant tisztek jelene­te.) A rendezői koncepció ér­vényesülésének alapvető segí­tői Langmár András díszletei és Lóránd István zenéje. Az egy­szerű díszletvonalak, a ma­gasba emelkedő öklök és a rács szimbolikája része a gon­dolat-dramaturgiának, a mély tónusú zene sokkal több, mint jelenetváltozások puszta kitöl­tése. A z előadás sikerének je­lentős összetevője a színészek együttese, közös törekvése a le nem Írtak kifejezésére, megsejtetés -re. Garay József Levin Samuja egyszerűségével megragadó. Kevés szövege ellenére is mindvégig kulcspozíciót tölt be a színpadon. Kovács János a legjobban megírt. (Szalma István) szerepben vonultatja fel színészi kifejező eszközei­nek gazdag tárát. Mindent tud ahhoz, ami Szalma szang- vinikus temperamentumának bemutatásához szükséges. Az emberi félelem és bátorság el­lentétpárjának ábrázolása sa­játos tehetségre vall. Simon György (Latinca Sándor) új oldaláról mutatkozik be. Hite­les, az emberekben bízó, célra­törő forradalmár. Különösen szép visszaemlékezése a kihall­gatás utáni börtönjelenetben, zárómonológja a líra és a tö­retlen elszántság ötvözete. Csíkos Gábor Tóth Lajost jeleníti meg, szuggesztíyen adva vissza tépelődéseit. Jól érvényesül kivételesen szép orgánuma. Koltay Róbert Far­kas Jánosa meggyőző. Tóth Béla (a Katona) kitűnő alakítása az előadás egyik meglepetése. J elenetükben (Kóvács Jánossal) hús-vér kö­zeibe kerül a történelem. Baky László hadnagy alakját Len­gyel János erőteljes, markáns vonásokkal kelti életre, segít­ségévele tudják megteremteni a dráma belső egyensúlyát. Papp István (Révy állam- ügyész) jól érzékelteti az erő­szak szorítójába került, de az egyetlen kiutat választani nem merő ember dilemmáját. Far­kas Rózsa (az Asszony) szép jelenete emlékezetes. Említést érdemelnek Radios Gyula, Forró Pál, Henkel Gyula, So­mogyi Géza és Bajor Ferenc egy-egy felvillanásukért. A műszaki dolgozók példás fe­gyelemmel oldják meg rend­kívül nehéz technikai felada­taikat. A jubileumi évfordulóra írt és bemutatott Le­győzőitek diadaláért elismerés illeti az írót és a színházat egyaránt. A tiszte­letadás és emlékállítás emberi kötelesség, méltó az évfordulón ünnepeltek szelleméhez. Csákabonyi Balázs Új vendéglő a Szabadság parkban A Szabadság parkban épít­kezés körvonalai bontakoznak ki. Megkezdték a lebontott épület helyén az új, modern vendéglő—étterem építését, amelyben egy 160 személyes éttermet és 40 személyes kü­löntermet alakítanak ki. A kerthelyiség is nagyobb lesz; a park északi útjától a legdé­libb útig helyezkedik el, fő­bejárata ezentúl a telefonfül­ke felől lesz. Érdekessége lesz a hatszáz személyes fedett terrasz, ahol nyáron esős idő­ben is nyugodtan szórakoz­hatnak a vendégek. A négy és fél millió forint­ba kerülő új vendéglő étter­mi részében eszpresszó is lesz. Konyhájában gázzal fő­zik majd a sokféle ínyencsé­get. A nyárra még nem ké­szül ez az új étterem, novem­ber közepén adják át a So­mogy megyei Vendéglátó Vállalatnak. ÉN, ÉN, ÉN miért tett arra a területre idősebb kézbesítőt, ő most később hozza az újságot, pe­dig milyen jó volt már ko­rán reggel átfutni. Mert hiá­ba hallgatja a rádiót, az új­ságban azért több \>an min­denből. — Igen, hát ez... — vá­gok közbe, s fogalmam sincs, hogyan kellene befejezni a mondatot. Nem is veszi ész­re zavaromat. Nem törődik velem, csak az a fontos, hogy ott állok előtte és mondhat­ja a magáét, hogy milyen szép volt az ő fiatalsága, ak­kor még szemlesütve, piruló arccal jártak a lányok, most meg némelyik farmernad­rágban egy csapatban a fi­úkkal csatangol az utcán, ő tudja, hogy hova vezet ez, mert látja az utcájukban. Azon a részen még nincsenek ostornyeles lámpák, kevesebb a fény. És meg is mondta a fiának, ha az unokáját nem jól neveli, akkor ő elhozza tőle. Majd megmutatja, mert az az igazság, hogy a mos­tani fiatalok nem sokat érte­nek a gyermekneveléshez. Reggel a szíve szakad meg, amikor látja, hogy azokat az apróságokat — még télen is! — viszik az óvodába. Hogy én erre azt mondom: nagy segítség a családnak? — az igaz, mert dolgozni kell an­nak a szegény feleségnek is, ahelyett, hogy a gyerekkel tö­rődhetne. Hogy ő dolgozott-e? Hát természetesen, hiszen otthon úgyis sokat unatko­zott volna. De az más volt. Öt nem hajszolták a munka­helyén, mint a mostaniakat, mert tudja, hogy a fia sok­szor jön haza fejfájással. Meg később, mert sok az értekezlet és sokat kívánnak attól a szegény gyerektől. A jó szakemberből kevés van, s ha a gyár olyan kitűnő mérnököt talál, mint az ő fia, akkor azzal mindent meg akarnak oldatni. Hogy meg- fizetik-e? Három év után háromezer-kétszáz forintot keres. Meg jutalmat is elég sűrűn kap, dehát kell is a pénz: úgy szeretnek kirán­dulni, és ha vennének egy autót, akkor könnyebb len­ne... — Köszönöm szépen, jól vagyok. — Tessék? — néz rám. — Mondom, jól vagyok. — Ja, igen. Most már én is, tudja az az orvos nagyon jó gyógyszert írt föl. Meg is mondta, hogy ebből kevés van még, nem nagyon adják, mert a gyár nem tudna ele­get gyártani, de azért nekem felírja, mert jó barátja volt mindig a' fiamnak, s aki olyan fiút nevelt, mint az enyém, azt az asszonyt tisz­telni kell. Pedig nem voltam ám elnéző hozzá, nem úgy, mint a mostani szülők. An­nak a gyereknek — már érettségire készült — még mindig haza kellett jönni este nyolcra. És most sem marad el a munkából, mind­járt hazajön. A családjának él az én fiam. Dehát miért mondjam el, ismeri ugye? — Ne tessék haragudni, de nem. — Neem? Hát nem maga költözött a szomszédunkba? — Nem, — Akkor magát hogy hív­ják? Gyorsan mondom a nevem, és mivel már tíz percet kés­tem a beszélgetés miatt, fu­tólépésben tovább megyek. Közben valami olyasmit mormogok, hogy elnézést, most már nagyon sietnem kell. Kercza Imre mr.vi VRPLAP

Next

/
Oldalképek
Tartalom