Somogyi Néplap, 1969. március (25. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-18 / 64. szám

N Felhívás Európa országaihoz HUSSZEIN AZ EAK-BAN (Folytatás az 1. oldalról.) Gyakorlati lépést jelenítene az európai biz­tonság erősítése irányában az összes érdekelt európai államok képviselőinek mielőbbi talál­kozása, ahol kölcsönös megegyezéssel megálla­pítanák az értekezlet összehívásának rendjét és meghatároznák a napirendjén szereplő kér­déseket. Ugyanakkor készek vagyunk megvizs­gálni minden más javaslatot az értekezlet elő­készítésének és összehívásának módját ille­tően. A Politikai Tanácskozó Testület ülésén rész­vevő államok azzal a felhívással fordulnak Európa országaihoz: működjenek' együtt az össz-európei értekezlet összehívásában és azoknak a feltételeknek a megteremtésében, amelyek szükségeseik ahhoz, hogy az értekez­let eredményes legyen és beváltsa a népek hozzáfűzött reményeit. A Bolgár Népköztársaság nevében TODOR ZSIVKOV, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának * elnöke; a Csehszlovák Szocialista Köztársaság ne­vében ALEXANDER DUBCEK, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, LUDVIK SVOBODA, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke, OLDRICH CERNIK, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság szövetségi kormányának elnöke; a Lengyel Népköztársaság nevében WLADYSLAW GOMTJLKA, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, JOZEF CYRANKIEWICZ, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke; a Magyar Népköztársaság nevében KADAR JÁNOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, * FOCK JENŐ, a magyar forradalmi munkás—paraszt kormány elnöke; E fontos kezdeményezés megvalósítása ér­dekében — amely a kontinens életében törté­nelmi esemény lenne — az ülésen részvevő ál­lamok azzal az ünnepélyes felhívással fordul­nak az összes európai államokhoz, hogy erősít­sék a bizalom légkörét, s ezárt tartózkodjanak minden olyan cselekedettől, amely megmér­gezheti az államok kapcsolatainak légkörét. Felhívják Európa államait, hogy a békére vo­natkozó általános nyilatkozatokról térjenek át a feszültség enyhítését és a leszerelést, a népek közötti együttműködést és a békét szolgáló konkrét csel ek ed etek re i és intézkedésekre. Az­zal -a felhívással .fordulnak minden európa: kormányhoz: egyesítsék; erőfeszítéseiket, hogy Európa az egyenjogú neméetek gyümölcsöző együttműködésének kontinensévé, az egész világ stabilitásának, békéjének és kölcsönös megértésének tényezőjévé váljék­Budapest, 1969. március 17. a Német Demokratikus Köztársaság nevé­ben i WALTER ULBRICHT, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának -első titkára, a Német Demokratikus Köztársaság Államtanácsának elnöke, WILLI STOPH, a Német Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsának elnöke; a Román Szocialista Köztársaság nevében •J NICOLAE CEAUSESCU, a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára, a Román Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke, ION GHEORGHE MAURER, a Román Szocialista Köztársaság Minisztertanácsának elnöke; a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szö­vetsége nevében L. I. BREZSNYEV, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, A. N. KOSZIGIN, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Minisztertanácsának elnöke. (MTI) A Pravda beszámolója A Pravda — a hétfőn megje­lent egyetlen moszkvai .napilap — vezető helyein számol be a vasárnap lezajlott helyi tanács- választásokról. Mint aiz SZKP Központi Bizottságának lapja megállapítja, a választás során milliók és milliók fejezték ki új erővel a szocialista társada­lom megbonthatatlan egysé­gét. A Pravda tudósítói helyszíni riportban számolnak be a Da- manszkij-sziget körzete helyi szovjet képviselőinek megvá­lasztásáról. A szavazás reggel hat órakor kezdődött és nem egészen két óra múlva, 7.55 órakor már véget is ért., ‘ A tudósítók a legutóbbi maoista határprovokációról el­mondják, hogy a kihívást meg­előzően a' határon túl újból megkezdődtek a gyűlésezéseik. Március 14-én pedig az Usszu- ri-folyó kínai partján, Da- manszkij-sziget közelében hangosanibeszélővel felszerelt tehergépkocsi jelent meg, s új­ból kezdődtek a sértegetések és a fenyegetőzések. Március 15-én éjszaka senki sem aludt a határvidéken. Reggel az' egyik faluból telefonon üzenet érkezett Nyizsnye-Mihajlov- kába: »-Megkezdődött«. A maoisták arra számítottak, hogy titokban összpontosított erőkkel és -kihasználva részük­re kedvező terepviszonyokat, szétzúzzák a sziget szovjet vé­delmét. A harc nehéz volt- Vé­gül is a szovjet határőrök dön­tő "rohammal megtisztították a szigetet. Nasszer elnök üdvözli a kairói repülőtéren a kétnapos lá­togatásra az EAK-ba érkező Husszein jordániai királyt. (Telefotó: AP—MTI—KS) Egy különös jelszóról A kínai eseményekről szóló összefoglaló jelentésében a TASZSZ felhívja a figyelmet arra, hogy a pekingi utcákon lezajlott tüntetések során sű­rűn hangoztatják ezt a jelszót: »Védjük me'g Mao Ce-tungot«. Egyre gyakrabban láthatók ilyen feliratú transzparensek: Semmilyen áldozat nem drága Mao elnök megvédésére«, Mindhalálig védjük Moot«. . A külföldi megfigyelők és tudósítók arra a következtetés­re jutottak, hogy Mao Ce-tumg hívei a szovjet—kínai határon lezajlott konfliktus nyomán felszított háborús pszichózist ki akarják használni a -nagy kor­mányos« megingott kultuszá­nak megszilárdítására, szeret­nék elvonni a kínai nép figyel­mét vezetőjük politikai irány­vonalának kudarcáról, igazol­ni a lakosság előtt Mao árulá­sát a szocializmus ügyével szemben, a kínai vezetők elv­telen politikai kacérkodását az imperialistákkal. Mao-ellenes megmozdulások Kína déli tartományaiban A külföíldi sajtó jelentésed és nevezi magát. Köziben a i T_, t «• r r, __~ | kínai rádióban és sajtóban egy­a K-mabol Japanba enkezo sze-| re kitartóbban israétlik a fel- I mélyek beszámolói megerősí­tik, hogy a Kínai Népköztársa-. Ságban, különösen a déli tar­tományokban egyre gyakrab­ban kerül sor Mao Ce-tung ka­tonai-bürokratikus diktatúrá­ja elleni fellépésekre. Ismere­tesek olyan tények, hogy a két­ségbeesett munkások és pa­rasztok megtámadják a -forra­dalmi bizottságokat« és a he­gyekbe voriülnak. így például Jünan tarto­mányban, Jaikou városban mintegy kétezren betörtek ka­tonai kaszárnyákba és fegyve­reket zsákmányoltak. Ez év elején Kuangtung tartomány­ban két új Mao-ellemes szerve­zet tűnt fel. Az egyik a »meg mentés országos bizottsága­hívásokat: »Mindenáron vé­delmezzük meg Mao Ce-tum- got«. Ezeket á felhívásokat a tömeges megtorlások új hullá­ma kíséri. (MTI) m Uj gazdasági integráció a láthatáron Maoisták MEGDÖBBENTŐ LOGIKA fedezhető fel a kínai vezetők politikájában. Alap­vető céljuk a maoista elgondolásoknak megfelelő belpolitika érvényesítése. Ezt a célt azonban a belpolitika sajátos esz­közeivel, a nép meggyőzésével, az ér­vek felsorakoztatásával, a belső egység megteremtésével nem tudják elérni. A sokszor alkalmazott recept szerint te­hát külpolitikai eszközökhöz nyúlnak, hogy eltereljék a figyelmet a hazai problémákról és egészen más kérdések­ben próbáljanak valamiféle »egységet« teremteni, amit aztán belső használat­ra' alkalmaznak. A kínai külpolitika azonban a diplomácia hagyományos eszközeivel, a nemzetközi jog keretem belül erre sem képes, mert a nemzet­közi küzdőtéren kalandorpolitikát foly­tat. A külpolitikai tehetetlenség követ­keztében veszik,, igénybe a kínai veze­tők a harmadik, mindennél súlyosabb következményekkel járó »módszert«; a fegyveres provokációkat. Akcióik cél­ja, hogy felszítsák a soviniszta hiszté­riát, s erre a nagyon ingoványos talaj­ra építsék a belső »népi egységet«. Minthogy azonban a- sovinizmus, a más népek elleni gyűlölet a pillanat­nyi hangulatlángoláson túl riem jelent­het tartós gyógyírt a »proletár kulturá­lis forradalom« által feltépett sebekre, továbbá az ilyen »egység« nem vala­miért, hanem valami ellen bontakozik ki. tehát negatív töltésű — végered-, ményben nem segíti a maoisták bel­politikai céljainak, elérését. S bezárult kör: a marxizmustól, a leninizmustól messze eltávolodott belpolitika a szo­cializmusnak és a békének kárt okozó külpolitikával párosul, e kettő összefo­nódásából azonban senki másnak nincs haszna — még ha a kínai vezetés.pil­lanatnyilag hasznot is tud húzni belőle —, csak az imperialistáknak. S itt rej­lik az egyenesen meghökkentő tény; a szavakban imperialistafaló kínai veze­tés gyakorlati tettei közvetlenül segí­tik az imperializmust. A maoisták a fő ellenségnek már nem a tőkés rendszert, hanem a szocializmus világát tekintik. Ez a gondolatsor kívánkozik az Usz- szuri folyónál végrehajtott kínai fegy­veres határprovokációk margójába,' an­nál is inkább, mert a felvázolt össze­függések a napi események alapján pontosan kimutathatók. Kínában a »proletár kulturális for­radalom« három esztendeje után lezá­rult a hatalmi harc egyik szakasza, létrejöttek a2 ún. forradalmi bizottsá- . gdk, Mao Ce-tung és csoportjának ha- ■ talmi szervei. Most következne a maois­ta párt sz ’repének rendezése (és itt nem szabad a hagyományos, sok di­csőséget szerzett Kínai Kommunista Pártra és annak vezető szerepére gon­dolni). Tervbe vették a Kínai Kommu­nista Párt IX. kongresszusának össze­hívását, minden bizonnyal azzal a cél­lal, hogy megszilárdítsa Mao Ce-tung és csoportjának egyeduralmát, megtör­ténjék a végső leszámolás azokkal, akik Kína jövőjét nem a mao ce-tungi po­litikában látják. MAO CE-TUNG ÉS CSOPORTJA azonban nyilván nem érzi elég erősnek magát józan érvekkel alá nem támaszt- h'ató politikája elfogadtatására. A ha­tárprovokáció nyomán felszított szov­jetellenes soviniszta hisztéria az ennek a politikának kedvező • légkör megte­remtését szolgálta. Olyan atmoszférá­ra Van szükségük a kínai vézetőknek, hogy a »külső veszély« közepette senki se merjen Maó Ce-tung ellen szót emelni, á ház -' , dolgok elemzése he­lvett mindenki a »modern revizionis­tákkal« harcoló maoizmust éltesse, s ne törődjék azzal, hogy mit ad, ponto­sabban mit nem ad a maoizmus a kí­nai népnek. Röviden: a kínai vezetők hazai frontjuk gyengeségeit a határ­menti — sajnos szó szerint értendő — csatatéren próbálták kiegyensúlyozni. Ehhez a taktikához persze egy állan­dó tényező is járul: a kínai vezetők- szovjetellenes politikája. Most csak' az az új, hogy a szovjetellenesség ;és a Szovjetunió elleni támadások fokozá­sában Peking eljutott a véres provo­kációkig, valamint addig, hogy a Tá­vol-Keleten és Szibériában jogot for­mál másfél millió négyzetkilométernyi szovjet területre: A területi követelés bejelentése nyilvánvalóan azt a célt szolgálja, hogy Kínában hosszabb időre előre megalapozzák a szovjetellenes propagandát. Az eseményekkel párhuzamosan ér­dekes változáson megy keresztül a Kí­nával kapcsolatos imperialista taktika. Korábban a nyugati kormányok tar­tózkodást színleltek, nehogy mohósá­gukkal elriasszák a* kínai vezetőket a szocializjnusellenes aknamunkától. El­sősorban a kulisszák mögött keresték a kapcsolatokat Kínával, konkrét lé­pések helyett csak tapogatóztak, szon­dáztak. Az idők folyamán azonban, amilyen mértékben bátorítást kaptak maguktól a kínai vezetőktől — mert minden szovjetellenes akció, a vietna­mi békét akadályozó lépés, a szocialista országokat rágalmazó kirohanás báto­rítja az imperialistákat —, olyan mér­tékben merték nyilvánosan is kieresz­teni csápjaikat Kínára. Egyik-másik NATO-ország már hangot is adott Kí­nával kapcsolatos terveinek, legutóbb éppen Bonnból hallatszottak a nyugat­német—kínai kapcsolatok normalizálá­sára sejtető vélemények. AZ IMPERIALIZMUS MA megkapa­rintható koncot lát Kínában. És ezért a felelősség Mao Ce-tungot és csoport­ját terheli. P. T, ^•i.Kiruía ....... I­l-ÓGáliivare-• FINN'S A Nordek-terv Az elmúlt he­tekben egész sor tanácsko­zást tartottak az észak-euró­pai államok gazdasági ve­zetői azzal a céllal, hogy megteremtsék az alapját az Északi Gazda­sági Uniónak, Svédország, Norvégia, Dá- -Trondheim"» ^ nia. Finnor- C O i szag és Tzland j A ! gazdasági In- tegrációjának. Az előzetes > a ==r^in\ ~ »»A tervek szerint 7t szágokzaklfokŐz: MBW nák gazdasági együttműkö­désüket, vám- DANI/ uniót, közös beruházási bankot létesí­tenének, egy­séges mezőgaz­dasági piacot teremtenének és közös gaz­daságpolitikát folytatnának az I (EFTA) is tagja, amelyre érintett országok sajátos ága- | rendkívül nagy szívóerőt gya- zataiban. j kőről a Közös Piac. Amint ez Götebon • 'alumíninium- da kohászát ©papíripar . mm szántóföldi femek ^ művelés ÍV kohászat KÜLKERESK. nép- FORGALOM gyártás Jís EGK % vegyipar ^EFfA % © élelmiszer- _ ,. „ ipar . ^0 egyeb % A Nordek-terv megvalósu­lása előreláthatóan Svédor­szágnak és Dániának jelent majd nagyobb előnyöket. A nyersanyagokban gazdag Svédország tőkeerős monopó­liumai feltehetően ellenőrzé­sük alá vonják majd a tőke­szegény norvég és dán ipart. A tervezett vámunió Finnor­szágot is érzékenyen érintené, különösen a finn könnyű­ipart. amelynek fenntartása és fejlesztése létérdeke az or­szágnak. Közismert, hogy a dán me­zőgazdaság legerősebb az öt ország között, fia a tervezett mezőgazdasági piac keretén belül közös árakat vezetnének be az északi országok mező- gazdasági forgalmában, sem a svéd, sem a norvég gazdasá­gok nem állnák a versenyt Dániával szemben. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt sem, hogy az öt észak-európai ország közül három (Svédország, Norvégia és Dánia) az Európai Szabad­kereskedelmi Társulásnak térképünkről is kiderül, az érintett országok külkereske­delmi forgalmának jelentős része a Közös Piaccal bonyo­lódik le. Emiatt az EFTA-t állandóan a széthullás veszé­lye fenyegeti. Ez nem kis mértékben hozzájárult ahhoz, hogy az északi országok szükségét érezték egy ÉF- TA-n belül létrehozandó szo­rosabb gazdasági uniónak. A gazdasági nehézségeken túlmenően komoly problémát okoznák a politikai vonatko­zások is. Az öt érdekeltből három (Dánia, Norvégia és Izland) a NATO tagja, kettő pedig semleges politikát foly­tat. Az integráció szükségsze­rűen a hagyományos semle­gesség felborulásával járna, amely különösen Svédország­nak jelent komoly gondot. Finnország pedig nemcsak egyszerűen semleges állam, hanem minden vonatkozásban különleges és gyümölcsöző kapcsolatokat tart fenn a Szovjetunióval és a szocialis­ta országokkal. SOMOGYI NÉPLAP Kedd, 1969. mai-áss IS.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom