Somogyi Néplap, 1969. március (25. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-16 / 63. szám

Dísz a fejünk alatt Nemrégiben az egyik járá­si székhely vásárában néze­lődtem. Az egyik sátor külö­nösen nrgy forgalma feltűnt. A sátor tulajdonosa ékesszó­lóan dicsérte portékáit, a kárpitos zsinórral díszítve. Kisgyermekeknek nagyon ked­ves a mesemotívumokkal dí­szített — lehet rátétes is — kartonhuzatú párna. Akinek türelme és ideje van, készít­böködtek, gombszemmel a di- ványpárnáikra a lányok, asz szonyok, készíthetünk ízléses, érdekes mértani formákat áb­rázoló modern díszpárnát. A díszpárna a mai modern A narancsszín-huzatú hév erőn kellemes, érdekes színfolt a zöld és fekete párna. montírozott selyem díszpár­nákat Jöttek is a vásárlók, többnyire idősebb asszonyok, akik nem sajnálták a három­négyszáz forintot kifizetni egy-egy világoskék, rózsaszín, vagy sárga, húzott, raffelt, fodros, selyem »pámacso- dáért«. Elgondolkoztató, hogy ez a se nem párna, se nem dísz­tárgy még ma is tetszik, pe­dig használati értéke n'us, mert erre a párnára senki sem hajthatja le a fejét, s díszítőértéke is kétes. Milyen a mai ízlésnek meg­felelő díszfái na? Két célt szolgál. Alkalmas legyen arra, hogy mint pár­nát a fejünk alá tegyünk, il­letve, hogy színfoltként dí­szítse a lakást. Nagyon szépek a magyar tájegységek szőttes párnái. Bármelyik vidéki népművé­szeti hagyományait idézzék is ezek, harmonikusan il­leszkednek bármilyen tehát a modem berendezésű szobába is. Szépek és ízlésesek a kü­lönféle népi hímzéssel — bu- zsáki, vásárhelyi, írásos, szűrhímzés, stb. — készült párnák. Külön örömet jelent, ha magunk készítjük őket A párnákat használhatjuk ve­randákon, fonott kerti székek­ben is. hiszen könnyén tfsz- tántarthatók. Divatosak az egyszínű bú­torszövetből készített párnák is, széles fonott, pamut, vagy hét például kongré alap- lakásban tehát nem csupán anyagra subapárnát. Még az dísz, hanem használati tárgy úgynevezett »böködős« tűk- is. Legyen szép, de — ne kel Is, amelyekkel régebben sajnáljuk a fejünk alá tenni! rendszerint kutyát, macskát K. M. A házimunka és a gyermek Nem is olyan régen, ami­kor még a család, helyesebben a háztartás aféle »kisüzem« volt, a házimunka fogalmába bőven beletartozott a »házkö­rüli« munka is. De mi most csak a kimondottan házi­munkáról beszélnénk, amely bizony nagyon sok helyzetben okoz gondokat és problémá­kat. A gyermek tanul. A tan­kötelezettség korhatára 16 év. Sok szülő — talán éppen a maga iskolázottságának hiá­nyossága miatt — vagy túl­becsüli, vagy lebecsüli a tanu­lás valóban nehéz munkáját. Ha túlbecsüli és minden házi­munkától megkíméli a gyer­mekét éppolyan hiba, mintha lebecsüli és szinte az egész háztartás gondját a gyermek­re bízza. Valójában nagyon nehéz megvonni a határt a két szemlélet helyességét és hely­telenségét vizsgálva. Ha »könnyen« tanul a gyermek, többet lehet rábízni a házi­munkából. Ha betegesek, vagy nagyon elfoglaltak a szülők, akkor általában többet kell, hogy vállaljon a gyermek a munkából. Ha nehezen tanul, akkor mindenképpen vigyázni kell, hogy ne terheljük le túl­ságosan házimunkával. Ez idáig természetes, ezt minden szülő tudja, érzi és a bajok a pedagógiai gyakorlatban nem is itt mutatkoznak. A legtöbb hiba forrása ab­ból a régi és tarthatatlan né­zőpontból adódik még ma is, amely a gyermekeket nemek szerint különbözteti meg. Tör­ténetesen, hogy a fiú kezébe nem illik a seprő, a portörlő, vagy a mosogatóruha, a lány­gyerek pedig a világért se vé­gezzen fiúnak való munkát Ez utóbbiban annyi igazság van, hogy a fiú fizikai erő­megfeszítését valóban nem várhatjuk a lányoktól. De va­lójában a házimunka egyetlen mozzanata sem különböztet­hető meg így nemek szerint Azokban a családokban, ahol fiú és leánygyerekek is vannak általában magától ki­alakul a »munkamegosztás«. De az okos szülő azzal igyek­A szőnyegre téve a játszadozó gyereknek, vagy tv-nézésbez ülőalkalmatosság. i (Csuzl Zsuzsa felvételei) OTTHON CSALAD ISKOLA TV Március 18-tól 23-ig KEDD: 8.05: Számtan-mertan. (Alt. isk, 5. oszt.) 9.«»: Olvasás. (Alt Isk. 4. oszt.) Dicsőséges 133 nap. 9.55: Történelem. (Alt. Isk. S. oszt.) LLS5: Filmesztétika. (Kőzépisk. I. oszt.) IS.lf): Számtan-mértan. (Ism.) 14.00: Olvasás. (Ism.) 14.55: Történelem. (Ism.) SZOMBAT: 8.40: Felsőfokú matematika. 9.20: Orosz nyelvtanfolyam hala­dóknak. VASÁRNAP: / 0.00: Környezetismeret. (Ált, isk. 4. oszt.) 0.55: Magyar nyelvtan. (Alt. isk. 5. oszt.) U-05: Magyar nyelvtan. (Alt. isk. 6. oszt.) 11-55: Világnézetünk alapjai. (Kö­zépisk. TV. oszt.) 14.00: Környezetismeret. (Ism.) 14.55: Magyar nyelvtan. (Ism.) (Alt. isk. 5. oszt.) 15.50: Magvar nyelvtan. (Ism.) (Alt. isk. 6. oszt.) (Utazás A nagyapám messze lakik, Messze, bizony messze. Olyan jármű, mely odavisz Gyorsan, vajon lesz-e? Lovaskocstn ország útját Három napig járnám, Edes-kedves nagyapámat Be sokára látnám... Lassan Aszik a folyón A hajó lomha teste. Vonattal vagy autóval már Odaérnék este. Hej, de hogyha felülhetnék Egy repülőgépre, Az én kedves nagyapámnál Lehetnék már délre! Lukács Angéla Táplálkozzunk helyesen A táplálkozásról mindapütt sok szó esik, s főkémit most ta­vasszal szükséges helyesein összeválogatná élelmisaereiin- ket, mert ebben az időben for­dulnak elő leggyakrabban a vitaminhiány okozta megbete­gedések. A helyes táplálkozás védi egészségünket, növeli szerve­zetünk ellenálló képességét a megbetegedésekkel szemben. Csupán néhány tanácsot adunk a háziasszonyoknak a fő­zéshez: Soha ne főzzünk ötlet­szerűen — úgy tervezzük meg heti étrendünket, hogy az válto­zatos legyen, s tartalmazza mindazokat a tápanyagokat, vi­taminokat, ásványi sóikat, ame­lyekre az emberi szervezetnek szüksége van. Ne készítsük ételeteket túl zsírosán, lehetőség szerint nö­vényi olajjal főzzünk, süssünk, mert több betegség, például az érelmeszesedés egyik előidézője a nagy mennyiségű állati ere­detű zsír fogyasztása. Juttassunk szervezetünkbe minél több vitamint. Vitamin­gazdag táplálékaink közül né­hány: máj, tojás, tejtermékek, főzelék- és gyümölcsfélék. Tavasszal sok C vitamint kall fogyasztani. Ennék a leggazda­gabb forrásai: a csipkeszörp, citrom, narancs, alma, burgo­nya, paprika paradicsom stb. A káros étkezési szokásokat meg kell változtatni. A legbő­ségesebb étkezés a reggeli le­gyen, a legszegényebb pedig a vacsora, még akkor is, ha a csa­lád csak este étkezik együtt Napi táplálékunkat legalább öt részletben fogyasszuk el. Nem helyes a napi háromszori — reggeli, ebéd, vacsora — étke­zés. Inkább tóbhször együnk, s minden alkalommal keveseb­bet. Fokozzuk az étvágyat! — persze a jó étvány előidézését nem féldecikkel kell elérni — hanem készítsük él úgy étele­inket, hogy azok színe, illata ínycsiklandozó legyen. Táplá­lékaink jó ízű elfogyasztásához sokban hozzájárul a gusztusos tálalás is, tmire a fáradságot soha nem szabad sajnálni. A helyes főzés és táplálkozás eredménye a munkakedv nove­lese és a jó közérzet kialakítása. H. M, szik változatossá tenni a gyér mekek munkáját, hogy időn­ként kiveszi a kislány kezé­ből a seprőt, vagy a porszívót, s odaadja a fiúnak is, s a kis­lányra pedig bátran rábízza — különösen nagytakarítások idején — a bútorok huzogatá- sát. , Neliezebben alakul ki a munkamegosztás az azonos nemű gyermekek között. Gya­kori dolog például, hogy az egyik fiú »qiolgos«, a másik »lusta« lesz. Ez már baj. Azért, mert az egyik gyerek gyorsabban, ügyesebben végzi el a munkát, az nem mente­sítheti a másikat a házimunka alól sem. Sok türelemmel, di­csérő szóval kell az ügyetle­nebbiket érdekeltté tenni, a lustábbikat pedig szigorral rábírni a munkára. Ha nem így teszünk a dolgossal és ügyessel megundoríthatjuk, az ügyetlentől elidegeníthetjük a munkát. A házimunkára nevelés ott kezdődik, hogy már egészen kicsi korban meg kell követel­ni a gyermekektől, hogy a sa­ját szobájukat, a saját szek­rényüket, vagy akár csak fi­ókjukat — ha ügyetlenkedve, ha hosszan is — de maguk rakják rendbe. Ugyanígy a cipőiket, ruháikat is ők tisz­títsák, ők rakják szépen rendben a helyére. Azután amikor már nagyobbacskák, jön a lakás többi része, a konyha, a családi hajlék más zege-zuga. De soha ne mulasszuk el a jól végzett munkáért a dicsérő szót, hogy milyen nagy segít­séget jelent a munkájuk a felnőtteknek. Ne feledjük el, hogy a gyermek legfőbb ösz­tönös törekvése a felnőtté- válás. Ha érzi, hogy a mun­kájáért elismerést kap, ha a munkájára számítanak, ugyan­csak ösztönösen azt is érzi, hogy jól halad a felnőttéválás útján. S így válik fokozato­san természetessé számára a rendszeretet és a munka is. Dr. Kolozsváry Gyula R szivarozók is veszélyesen élnek A cigarettázók régen tud­ják, milyen nagy a kockáza­ta annak, hogy tüdőrákban megbetegednek. A szivarozók és a pipázók ezzel szemben eddig abban reménykedtek, hogy büntetlenül hódolhatnak a dohányzás örömeinek. Az ő dohányzási módjuk sem oly »egészséges« mint hitték. Dr James Bennington és dr. Frederick Laubscher, a Washington Egyetem két or­vosa fölfedezte, hogy a pipá­zóknál és a szivarozóknál igen gyakori a veserák. A Cancer című lapban, a rákkutatók folyóiratában Ben­nington és Laubscher közzé tette összesen 290 betegen végzett 15 évi vizsgálatainak eredményét Az orvosok ala­posan tanulmányozták 100 veserákos dohányzási szoká­sait valamint 190 másik be­tegét, akiket a legkülönbö­zőbb betegségekkel ápoltak az egyetem klinikáin. A vizsgálatnál kiderült, hogy a rákosok között több volt az erős dohányos, mint a nem dohányzó. A kutatók azonban azt is megállapították, hogy nem mindegy, hogyan dohá­nyoznak. Bennington és Laubscher megállapította, hogy a cigaret­tázók, akik naponta több mint 10 cigarettát szívtak el, ötször annyira veszélyeztettek, hogy veserákban betegedtek meg, mint a nem dohányzók. Ugyanakkor a pipázók tízszer, a szivarozók pedig 13-szor veszélyeztetettebbek veserákra, mint a nemdohányzók. Az is kiderült, hogy a szivarozókat erősen fenyegeti a hólyagrák is, különösen ha rágják is a szivarukat. A cigarettázók beszívják a füstöt és tüdőrákot kapnak. A szivarozók és a pipázók a két orvos véleménye szerint nagyobb mennyiséget nyelnek le a dohány füst kondenzátu- mából. Ez pedig nyilvánva­lóan rákokozó anyagot tartal­maz, amely a beleken át a vesébe és a hólyagba kerül. MÁRCIUSI NÉVNAPOK 1 2 3 4 5 waam i mamm ■ BBS aaaa 1 6 ■ OBI »nag ■ ■■■ ■•■a 7 8 9 10 111 12 13 :::: aaaa H I 15 •aaa ■■■■ aaaa ■aaa lb 17 | • ■■a ■aaa ■■■■ ■ ■■a 20 ■ •■a *aaa «•■» ■aaa 18 ■ ■■■ ■ ■■■ Ilii ■aaa 19 :::: 21 •aaa ::i: 22 ■■■■ ■ ■■■ ■■■■ m 23 24 25 ■■■■ ■■■■ ■■■■ «■■■ 26 27 28 29 30 üs 31 12 ■aaa •aaa 33 34 35 36 SS5" ■■■■ ■■■■ VÍZSZINTES: L Vörösmarty énekel te meg, .. futásé-t. 6. A börtönön van. 10. Táplálod. 12. Sár betűi keverve. 13. Van felesége. 14. Ezen fűt a vonat. 16. Verejtékezés. 18. Sok betűi keverve. 19. Add betűi keverve ekezetfeles- leggel. 21. Tetejére. 22. Altat közepe! 23. Gábór Andor. 24. Izmai kötőjét. 26. Kék és piros szín keveréket. 23. Juttatnál. 31. Győr folyója. 32. Szolmizáciös hang 33. Nem kapsz tőlem. 35. Időmérő. 36. Befed. FÜGGŐLEGES: 1. Muzsika. 2. Növényi rész névelővel. 3. Lopva figyelik. 4. Keresztül. 5. Zaj. 7. Vörösmarty már említett epo­szában »párducos« jelzővel emlegette. 8. Párba fogott ló közül az egyik jelzője. 9. Vizes föld. 11. Győzelem. 15. Nád betűi keverve. 17. Nagy zeneszerzőnk keresztne­ve. 18. Nagyon gyakori keresztneve. 2D. Kis folyó. 21. A katonák nem szeretik. 23. Egyik erdélyi fejedelmünk ke­resztneve. 25. A. N. 27. Közélkeleti ország. 28. Szekrény. 30. Élete közepe. 34. E napon. HL. J. Megfejtésül beküldendő a vízszintes 1, és a függőleges 7, 17, 18, 23. számú sorok megfej­tése. Beküldési határidő 1969. március 21-én, pénteken délig. A szükséges sorokat levelező­lapon küldjétek be, s írjátok rá: »Gyermekkeresztrejtvény« Múlt heti rejtvényünk he­lyes megfejtése: Suba, Szűr, Ködmöm, Dolmány, Mente. Arany János Toldi című könyvét nyerték a következő pajtások: Székely Olga, Tobak Ferenc, Kaposvár; Hegedűs Ida. Zimány; Grigulák János, Nagybajom. A könyveket postán küld­jük el. ÍOMOGT1 NÉPLAP V>-sárnap, 1969. március 16.

Next

/
Oldalképek
Tartalom