Somogyi Néplap, 1969. március (25. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-16 / 63. szám

Jubileumi munkaverseny / Asszonypélda A tsz-dnök és a párttitkár társaságában. A mikei Rákóczi Termelő- szövetkezetben külön brigád­juk van az asszonyoknak Hat munkacsapatban nyolcva- nan-kilencvenen vesznek részt a közös munkában. A tagság 43 százaléka nő, , az összes tennivalóknak azonban csak mintegy egyharmadát végez­hetik el ők, mert mind­össze négyen-öten kapnak ál­landó munkát egész éven át A férfiak közül körülbelül hatvannak van állandó mun­kája. Így aztán alig akad nő, aki elérhetné a fizetett sza­badságra is jogosító munka­napok számát. A szövetkezet héttagú vezetőségében két nő van. Ez viszonylag jó arány. A szociális-kulturális bizott­ság mindhárom tagja nő. Ez még szebb. Valamit jelent, valamit sejtet. És mindenütt, mindenben ott van a két szocialista asszonybrigád: a vezetőség és a szociális-kul­turális bizottság két-két tag­ja innen került ki... Még alig van múltja a bri­gádnak, vagy ahogyan Kaiser Ádámné, az egyik brigád ve­zetője mondja: — Közös szép emlékünk még nincs, de az idén bizto­san lesz.:. Két éve alakultak. Mindkét brigád tizenhárom-tizenhárom taggal indult. Szerencsétlen szám? Náluk nem. Kaiserné így folytatja: — Nagyatádon egy értekez­leten hallottam, hogyan dol­goznak a szocialista brigádok a járásban. Hazajöttem, az­tán azt mondtam, próbáljuk meg mi is, asszonyok. Ismer­jük egymást, hogyne lennénk képesek szép dolgokra meg több és szebb munkára. Aztán mi úgy összeszoktunk. Itt van Mikében a dohány, ami ösz- szehozza az asszonyokat Hát mindjárt két brigád is szüle­tett egyszerre. Az enyém meg Szlamánéé... Szlama Jánosné: — Mi sem féltünk a tizen- hármas számtól, Ennyien áll­tunk neki. Rábíztuk a szö­vetkezet vezetőire, hogy kí­sérjék figyelemmel és érté­keljék a munkánkat. Azt hi­szem, jól elvégeztük, amit vállaltunk, és mások is ked­vet kaptak a brigádalakítás­ra Ügy tudom, április 4-én alakul meg Mikében a har­madik brigád. Vínter Andrásné, Kaiserné brigádjának egyik tagja mondja: — Üj brigád alakul, de mi is szaporodtunk ám! A tizen­háromról húszra gyarapodott a tagok száma az idén mind­két brigádban... Három jókedvű asszony. Ügy mondják, ilyenek a töb­biek is mind. És csupa asz- szony, többnyire fiatal me­nyecskék. A két brigád negy­ven tagjának átlagos életkora — ők számoltak utána! — 35 év. És ha egyszer ők el­határoznak valamit, ott meg lehet nézni az eredményt! (Nem tőlük tudom, hanem a tsz vezetőitől: nagyon sokat lendített a közös munkákon ez a nagy akarás, s a gyü­mölcs a szép zárszámadási adatokban mutatkozott meg.) És nem akárki lehet ám a brigád tagja, csak az, aki leg­alább az évi 130, tízórás mun­kanapot vállalja. A három asszony múlt évi teljesítése egyébként kűlön-külön 200 munkanap körül van, de: — Ha nem kellett volna otthon maradni a kis unoká­val, lehagytalak volna — ál­lítja Szlamáné, s rá a válasz: — Az idén sajnos lakodalom miatt kiesett néhány napom. Bizony nagyon hiányzik... Azt mondja Vintemé, hogy a segítés az egyik legfonto­sabb feladatuk. ök is küldtek takarót Viet­namba. Nemrég készültek el vele, 135 kockából áll. A nő­tanács kezdeményezte munká­ra tizenöten vállalkoztak a faluból — közülük tizenket­ten a két szocialista címért küzdő brigád tagjai... Ügy gondoljuk, hogy a több és a jobb munka az egész közösség hasznára válik. És ha ez a törekvésünk csak egy kicsit is sikerült, már érde­mes volt... — Hogy mennyire volt si­keres a törekvésünk a múlt évben? Egy hónappal ezelőtt értékelték a két szocialista brigád munkáját, és a szö­vetkezet vezetősége csak elis­meréssel szólhatott... Ezt már a vezetők mond­ják: Frank Gyula tsz elnök és Pitz Géza párttitkár. Tőlük hallom azt is, hogy a dohány átlag termése magasabb volt annál, amennyit vállaltak, és a simítással is korábban vé­geztek. Egy szó mint száz, elégedettek a teljesítményük­kel és az idei vállalásaikkal. — Az idén viszont lesz al­kalmuk arra, hogy sok-sok szép közös emléket szerezze­nek — mondja a szövetkezet elnöke. Azon túl, hogy a feb­ruári értékelések során meg­köszöntük a brigád tagjainak múlt évi fáradozásukat, el­mondtuk, hogy májusban há­romnapos nyugat-magyaror­szági kirándulásra mehetnek a brigádtagok jutalomként, a szövetkezet költségén. Egyikük pedig egy hat-nyolcnapos szovjetunióbeli utazáson vehet részt... így a munkasikerek után a közös kirándulások szép él­ményei is helyet kaphatnak — a brigádnaplóban. Hernesz Ferenc Ipar fej teszté» A Videoton Somogyiban Térkép fogadja a látogatót a Videoton Rádió- és Televí­zió Gyár székesfehérvári köz­pontjának bejárata előtt: ezen nyilak jelzik, hogy a tizenkét­ezer munkást foglalkoztató Európa-hírű gyár melyik or­szágokba juttatja el termékeit. S a kapun belül építkezést lát az ember: tovább bővül, korszerűsödik a Videoton, hi­szen termékeinek jelentős ré­szét itt állítják elő, de műkö­dik már üzeme Veszprém me­gyében, s hamarosan Somogy­bán is megindul az első üze­mük. Egy vöröstéglás iroda­házban erről beszélgetünk Lörincz Józseffel, a gyárfej­lesztési főosztály vezetőjével. Tabról esik először szó. Ez érthető, hiszen a megszűnt já­rási tanács épületében már a kőművesek dolgoznak Üzem Tabon — A televízió-gyáregységünk itt készíti majd az eltérítő te­kercseket. Meg kell azt is mondani, hogy a járási ta­nács épületének átalakításá­val még nem fejeződik be a fejlesztés: a Somogy megyei Tanácsi Tervező Irodában ké­szülnek egy négyszintes üzem­épület tervei, s elkészültük után körülbelül ezer munkást tudunk foglalkoztatni Tabon. Az építkezés költségeihez a megyei tanács tizenkétmillió forintot ad iparfejlesztési alap­jából. Ha elkészülnek a ter­vek, jövőre már megkezdjük az építkezést, s várhatóan ..JL071/7.2rre.. elkészül az épület. Üj profilt telepítünk akkor Tabra: terveink szerint számí­tástechnikai és vékonyréteg­technikai munkákat készítünk itt. ( A vékonyréteg-techniká­val készült alkatrészek a ki­sebb térfogatú készülékek elő­állításához szükségesek). A megyei tanács iparfejlesztési támogatásán kívül saját beru­házással mintegy hatmillió fo­rint értékű fűtőberendezést lé­tesítünk Tabon. Az építési költségekben természetesen szerepelnek a megfelelő rak­tárak, irodahelységek is, hiszen már az első ütemben szükség van ezekre. , Még a nyár előtt — Mit jelent ez a tabi fog- lálkoztatás szempontjából? — Az építkezés több lépcsős. A járási tanács épületében há­romszáz embert tudunk fog­lalkoztatni. Később — a me­gyei tanáccsal történt megál­lapodás értelmében — átala­kítjuk a járásbíróság épületét is, abban szintén üzemet he­lyezünk el. Ha megkezdődik a tervezés alatt álló új épület­ben is a munka, akkor mint­egy ezer embert foglalkoztat­hatunk. Én nem mondom, hogy a beruházás befejezése után — ha szükség lesz rá — nem emeljük tovább a létszámot, de ez majd csak akkor dől el, ha végképp tisztázzuk, milyen profilokat készítünk Tabon. Ettől függ a helyigény is. Hogy mikor indul az üzem? Nem tőlünk függ: az átalakí­tást a községi tanács költség­vetési üzeme végzi. Ha befe­jezik a munkát, hozzálátunk a szereléshez, s jó lenpe még a nyár elején megindítani az üzemet Egyelőre azonban hátravan a megállapodás megkötése. Az iratokat már előkészítettük erre, s egy al­kalmas időpontban meg is kötjük. Aláírás Barcson — Tudomásom szerint ezt Barcson írják alá. — Igen — Ez Barcs fejlesztésének kezdetét jelentheti? — Ezt a témát ma nem tartjuk időszerűnek. Ezzel tulajdonképpen véget is ért a beszélgetés. A végére azonban mindenképpen érde­mes néhány megjegyzést ten­ni: a somogyi vezetők koráb­ban felajánlották — nagyon is kedvező feltételek mellett — a Videotonnak Barcsot. Érte­süléseink szerint akkor a gyár számításokat is végzett arra vonatkozóan, hogy — a távol­ság ellenére — megéri-e a barcsi fejlesztés. Ez a vizsgá­lódás kedvező eredménnyel járt: területi adottságain túl a Dráva-parti település mun­kaerőfeleslege is biztosíték arra, hogy esetleges fejlesz­téssel nem járna rosszul a szé­kesfehérvári gyár. Ezért re­méljük azt, hogy a barcsi lá­togatás után kedvezőbben nyi­latkoznak majd a Videoton vezetői. Kercza Imre TEGYÜK KÖZKINCCSE A Tanácsköztársaság ötve­nedik évfordulójára való ké­szülődés jegyében, a megyei pártbizottság ösztönzésére megélénkült a Somogy gaz­dag múltját kutató munka Ennek a fellendülésnek méltó és megfelelő keretet adott a Kaposváron megtartott há­romnapos jubileumi tudomá­nyos ülésszak. Az MSZMP Somogy megyei Bizottságának Oktatási Igazgatósága első­ként vállalkozott a két forra­dalom történetével ilyen ma­gas szinten foglalkozó tanács­kozás megrendezésére. Aki a megnyitótól a zárszóig ott volt a tudományos ülésszakon, meghallgatta az elhangzott négy előadást, öt korreferátu­mot és tizenkilenc hozzászó­lást, elmondhatja, hogy feltá­rult előtte Somogy megye múltja az országos esemé­nyekbe ágyazva. Feltárult, mégpedig minden eddiginél teljesebben, az új kutatások fényében és gazdagságában. Az ülésszak tudományosan összegezte az ötven évvel ez­előtti eseményeket. Ez a pol­gári demokratikus forrada­lom és a proletárdiktatúra országos és somogyi történe­tére egyaránt vonatkozik. Emelte a háromnapos ta- | nácskozás rangját, hogy a me­gyei pártbizottság első titkára nyitotta meg, s az is, hogy olyan országos hírű történé­szek vettek rajta részt és tar­tottak előadást, mint Hajdú Tibor kandidátus, a Párttörté­neti Intézet főmunkatársa, dr. Mészáros Károly kandidátus, az Eötvös Loránd Tudomány- egyetem docense, Borús József kandidátus, a Magyar Történelmi Társulat titkára és mások. A három napot az töltötte meg minden résztvevő szá­mára izgalmas és érdekes tar­talommal, hogy — Hajdú Tibor szavaival élve — So­mogynak van mire emlékez­nie. S ezt lendítették előbbre mindazok, akik régi és ki­tartó kutatásaik eredményét közreadták előadás, korrefe­rátum, avagy hozzászólás for­májában. Ez a tudományos ülésszak igen fontos állomása volt a helytörténeti kutató­munka összegezésének. Bizta­tónak mondható az is, hogy a már ismert kutatók mel­lett újak jelentkeztek, mint például Dorcsi Sándor, dr. Gelencsér István, Kovács Jó­zsef, Paál László és mások. Ök és a többiek értékes ada­tokat szolgáltattak ahhoz, hogy jobban megismerjük a somogyi járási székhelyek és nagyközségek forradalmi múltját Feltétlenül szólni kell ar­ról, hogy friss szellemű, őszinte hangú volt a jubileu­mi ülésszak, mindenben tük­röződött a valóságnak a marxizmus-leninizmus alap­ján való vizsgálata Ezért ke­rült új megvilágításba példá­ul a Földmunkások és Kis­gazdák Országos Szövetségé­nek tevékenysége, Latinca Sándor szerepe, a somogyi munkástanácsok tevékenysége, Somogy gazdaságtörténete, ag­rártörténete, a kommunisták szervező munkája, az első so­mogyi termelőszövetkezetek megalakulása, a Latinca-szú- zad története, a demarkációs vonalon túli területek mun­kásmozgalmának közvetítő szerepe, az 1918. decemberi kaposvári események, a nagy­atádi és a kaposvári ellen- forradalmi megmozdulás hát­tere és még nagyon sok egyéb. S a felsorolt témákban, meg­állapításokban, következteté­sekben véleménykülönbségek is voltak, s ez vitte előbbre a vitát a tanácskozás második és harmadik napján. Hajdú Tibor kandidátus a Tanácsköztársaság eredmé­nyeit és hibáit kendőzetlenül mérlegre tévő vitáról méltán mondta el válaszában: »-Ez az ülésszak is bizonyította, hogy a Tanácsköztársaság történetének nincs szüksége szépítésre. Ezt láttuk egy-egy megyei község, intézmény vizsgálatából, hiszen kivilág­lott a forradalom nagysága, heroizmusa, népi jellege a hi­bák ellenére is, s erre méltán lehetünk büszkék*. Természetes, hogy egy tu­dományos tanácskozás nem oldhatja meg a teljes kép megrajzolását, ez tehát to­vábbra is a jövő feladata lesz. A három nap egyik tanulsága, hogy az eddiginél sokkal differenciáltabban kell vizs­gálni a Tanácsköztársaság so­mogyi eseményeit Feltétlenül szükséges az eddigi tudomá­nyos kutatás kiterjesztése, át- fogóbbá tétele, hiszen kiütköz­tek a tanácskozáson az adat­gyűjtés- és feldolgozás hiá­nyai is. Csak akkor lehet, meg­felelő marxista—leninista kö­vetkeztetéseket levonni e kor­szakról, ha a még hiányzó adatokat is feltárják az orszá­gos és a megyei kutatók. Többen megfogalmazták, hogy az általános történetírás és a helytörténetírás közötti együttműködés és kölcsönha­tás akkor lesz gyümölcsözőbb, ha a történészek még jobbrn támogatják a helyi gyűjtőket. S ennek az eredményét — er­re példa az ülésszak — gyor­san kamatoztathatják az ál­talános történetírás művelői is. A jubileumi tanácskozás­nak biztosan meglesz az ösz­tönző hatása a történeti ku­tatásokkal foglalkozókra. S az elhangzottak továbbsugárzá- sát biztosan elősegítik a hall­gatókként részt vevő párt­munkásak, történelemtanárok, könyvtárosok, népművelők. Honfi István, a megyei pár4=' bizottság propaganda- és mű­velődési osztályának helyet­tes vezetője külön felhívta a figyelmet arra, hogy a forra­dalmi múltat közkinccsé kell tenni a pártoktatás, a nép­művelés, az iskolai nevelés révén, hogy élő és ható erővé váljon. Ebben a Somogyi Nép­lap már eddig is számottevő szerepet vállalt, s a következő hónapokban — ha rövidített formában is — helyet ad a háromnapos ülésszakon el­hangzottaknak. Teljesen akkor válhat köz­kinccsé a jubileumi ülésszak munkája, ha megjelenik könyvalakban. Dr. Nagy La­jos, a megyei oktatási igaz­gatóság vezetője kifejezésre jutatta azt a szándékukat, hogy szeretnék mindazoknak a kezébe eljuttatni, akiket érdekel. Először lát napvi­lágot ezzel olyan könyv, amely az 1918—1919-es eseményeket összefoglalva, több oldalról megmutatja. Ha nem is hi­ánytalanul, mégis most áll össze először kerek egésszé a Tanácsköztársaság somo­gyi története írásban. Lajos Géza 19. 20. 20. 21. 21. 23. 23. 24. 23. 25. 25. 28. 28. 29. 29. 29, 30. 30. 30. 30. 30. Forradalmi krónika 1919. MÁRCIUS 16-TÓL 30-IG Az andocsiak és a környező puszták lakói is birtokba vették a főidet. A Vyx-jegyzék átadása. A megyei direktórium elrendelte a rekvirálást. Péntek este 9 órakor megalakult a Tanácsköztársaság. A Kommunisták Magyarországi Pártja egyesült a Magyarországi Szociáldemokrata Párttal, Magyaror­szági Szocialista Párt néven. A proletárdiktatúra kikiáltásának napja. E napon reg­gel katonaság szállta meg a vármegyeházát, annak összes kijáratát őrizték. Fél 10 órakor a Szocialista Párt tagjainak egy nagyobb csoportja megjelent Tal- lián Andor megyei főjegyző hivatalos helyiségében és kijelentette, hegy a Tanácsköztársaság megalakulásá­val az összes közhatóság vezetését a proletárok veszik át. A vármegyei adminisztráció vezetésére a direk­tórium Schneller Bélát nevezte ki. A direktórium ma­ga elé idézte a vármegye tisztviselökarát, s felszólí­totta, hogy hivatalos teendőit továbbra is végezze. Szocializálták a Somogy megyei Nyerstermény és Rongyosztályozó telepet. A Somogyvármegye e napi száma arról adott hírt, hogy a Radikális Párt beleolvadt a Szocialista Pártba, és a kaposvári Nemzeti Kaszinót feloszlatták. A. járási közigazgatási vezetést a járási népbiztosok, majd április 6-ával a járási politikai, július 6-ával pedig a járási közigazgatási megbízottak vették át. A proletárdiktatúra a járási főszolgabírókat és Ste- phaich Pál kaposvári szolgabírót hivatali működésétől felfüggesztette. A járási adminisztráció vezetésére a következő politikai megbízottakat nevezte ki: a kapos­vári járásban Szabó Károlyt és dr. Szentivámyd Fri­gyest, a csurgód járásban dr. Dohány Jenőt, a nagy­atádiban Hegedűs Gézát, a marcaliban dr. Névy Zol­tánt, a lengyeltótiban Gelencsér Ferencet, a tabi járásban Somogyi Ferencet, az igali járásban Farkas Jánost, Kaposvár városának politikai megbízottjaként pedig Szalma Istvánt. Rendelet a Vörös Hadsereg megalakításáról. Megalakult az iharos herényi termelőszövetkezet 120 taggal 1000 kát hold területen. Tóth Lajos beszéde a községi jegyzők eskütétele al­kalmából. >►... a vörösök, akiket az imperializmus és militarizmus hazaárulóknak nevezett, nos ezek fogják megmenteni Magyarországot* Schneller Béla, »Somogy vármegye népbiztosa* kiadja 7496/1919. számú, a munkástanácsok ideiglenes szer­vezetéről szóló rendeletet. A munkástanácsok tagjai­nak megválasztásában azoic vehetnek részt, !. aikik a Magyarországi Szocialista Párt tagjai. 2. akik a Föld­munkások és Kisgazdák Országos Szövetségének tag­jai. A munkástanácsiba azok választhatók, akik: 1. tel­jesen vagyontalan földmunkások, 2. teljesen vagyon­talan ipari munkások, 3. teljesen vagyontalan szellemi munkások, 4. törpebirtokosok 5. kát. holdig. A mun­kástanácsoknak 11 tagú végrehajtó bizottságuk van. Elnöke régi szocialista, vagyon nélküli dolgozó lehet. A végrehajtó bizottságba egy szellemi munkást, két törpebirtokost (5 holdig) lehet választani, a többinek vagyontalannak kell lenni. Ahol pártszervezet és föld­munkás szervezet nincs, ott előbb a párt megalakítan­dó, s utána választható a munkástanács. Megalakult a kaposvári vöröshadsereg első ezrede kb. 1200 emberrel, és letette a fogadalmat. E napon jelent meg a Forradalmi Kormányzótanács rendelete az üzemek szocializálásáról. Szocializálták a Kaposvári Vasöntödét és Gépgyárat Szocializálták a Havasi-féle vajvállálatot. Társadalmi tulajdonba vették a böhönyei téglagyárai. A Somogyvármegye-e napi száma közölte a kaposvári Forradalmi Törvényszék tagjainak névsorát. EilnöWÍ Gábor Mátyás és Takács László. Laikus tagok: LucS Mózes, Bállá József, Györffy József, Klemenc Béla, Szónyi Hugó dr. és Berényi Ármin dr. Vádbiztosok: Kring Jenő dr. és Révy László dr. Megalakult az iharosberényi munkástanács. Schneller Béla újabb rendeletet adott ki a munkás- tanácsoknak április 6-ig való megválasztásáról. A ren­delet szerint az ál-munkástanácsokat karhatalommal fogják feloszlatni. SOMOGYI KÉptAP Vasárnap, 1969. már eins 16. 3

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom