Somogyi Néplap, 1969. március (25. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-15 / 62. szám

• w s-•'> uü*/y, >~ 'r^QS\lí& VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ara: 80 fillér Somogyi Néplap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXV. évfolyam, 62. szám 1969. március 15., szombat I Összehívták a Varsói Szerződéshez tartozó államok politikai tanácskozó testületét Március 17-re, Budapestre összehívták a Varsói Szer­ződésben részt vevő államok politikai tanácskozó testüle­tét — közölték hivatalosan Moszkvában. (MTI) Kinevezték az EAK új vezérkari főnökét laki régen a városba jutott dolgozni, azt az egész falu iri­eppen Hedrehely — a haso adottságú szomszéd község Losoncii Pál Yisnyén és Hedrehelyen járt A bizalom jelei Somogyi tartózkodásának második napján — tegnap — Visnyére és Iiedrehelyre lá­togatott Losonczi Pál, az El­nöki Tanács elnöke, a kapos­vári járás országgyűlési kép­viselője. Útjára elkísérte Szi­geti István, a megyei pártbi­zottság titkára, Böhm József, a megyei tanács vb-elnöke, Dombóvári László, a járási pártbizottság első titkára és Csek József, a járási tanács vb-elnöke. A délutáni hedre- helyi látogatáson részt vett Németh Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára is. Szegfűcsokorral úttörők kö­szöntötték Visnyén a községi tanács előtt az Elnöki Tanács elnökét, s bent a tanácskozó- teremben a gondok mellett az eredményekről is szólt a község két vezetője: Kovács János vb-elnök és Papp József tsz-elnök: arról, hogy a köz­ség tizenegy településének nagy részében már ég a villany, s harminc színházi bérlet van a faluban, de azt sem hagyták ki, hogy a zselici dombok ke­ményen megdolgoztatják az embert A föld csak nagy erő­feszítések árán hoz termést, de a 268 szövetkezeti gazda az ötvenkilenc éves átlagos élet­kor ellenére állja a küzdelmet. Igaz, az állam segít: a múlt évben 2,4 milliós állami dotá­ezt a jövőt képzelték el. Kezd megváltozni a falu arculata is. Akik a régi falu életét nézték, azok a maira aligha ismernének rá. Én magam is sok új vonással találkozom, ha vidékre utazom. A mi fia­taljaink mások lesznek, mint mi voltunk abban a korban: fölkészültebben. több tv.dác- indulnak az életbe. Igaz, na­gyobbak az igényeik is. Ez nem baj: majd keresik a mód­ját, hogyan elégítsék ki, s ez megint előbbre viszi a falut. Az itteni emberek is igénylik azt, amit a városiak, s itt csak akkor lehet tartani őket, ha kielégítik az igényeiket. A párt kongresszusa is ezért ha­tározta el, hogy meg kell szün­tetni a mezőgazdasági és az ipari dolgozók közötti szociá­lis és kulturális különbséget Az emberek sokszor azt vetik fel, ami még nincs: később mehetnek nyugdíjba, mint az iparban dolgozók, kevesebb a családi pótlék. Azt azonban nem szabad elfelejteni, ha va­ciót kaptak, s ezt úgy akarják felhasználni, hogy az ered­mény ne maradjon el. Ahol a mostoha domboldal — az eró­zió miatt — nem adja meg a várt termést, gyepesítik, s juh­tenyésztésre térnek át, Aztán itt van a fa. A fafeldolgozó üzem — mint melléküzemág — jól jövedelmez. Ahhoz, hogy a múlt' évben csak 170 000 fo­rint volt — az aszályos esz­tendő ellenére — a mérleg­hiány ez az üzemág is sokat segített. Az államfő így válaszolt: — Tizenkilenc esztendeje jártam itt utoljára. Akkor a tsz, az új termelési mód érde­kében agitáltam. Most szövet­kezeti parasztokkal találkoz­tam, s hallottam a gondjai­kat. Ezek mögött azonban eredmények is vannak: vis- nyei viszonyok között is ész­re lehet venni, hogy a nagy­üzem többre képes kevesebb ráfordítással is. Hogyan csi­nálják? Ennek a receptjét a helyiek jobban tudják. Azt viszont csak helyeselni lehet, hogy a termelésszerkezet olyan átalakítására töreksze­nek, amelyik az itteni viszo­nyoknak a leginkább megfe­lel. A mezőgazdaság — orszá­gos viszonylatban — a múlt évi rossz időjárás ellenére is bizonyított, s ez azt is jelenti, hogy van még tartalék: olyan ez, amit azok sem hittek, akik gyei te. Ma nem így van. Tü­relmet kérünk, anyagi eszkö­zeinktől függ, hogy mikor tud­juk a még meglevő különbsé­get eltörölni. A jó tsz-ek hely­rerázódtak, s most a gyengék segítségére sietünk, mert az ország minden mezőgazdasági­lag művelhető területére szük­ség van. De ha kérhetek vala­mit, akkor azt kérem: minél kevesebbet legyünk az asztal mellett, minél, többet kint. S az Elnöki Tanács elnöke gyalog indult el a szövetkezet majorjába. Útközben tsz-ta­gokkal találkozott, s betért a község boltjába is: arra volt kíváncsi, mit nem lehet kap­ni, s az üzletvezető arról pa­naszkodott, hogy csökkentet­ték a raktárkészletet, s ez bi­zony — mint az éppen vásárló asszonyok mondták — sokszor arra ösztönzi az embereket, hogy nagyobb településeken vásároljanak. A hétköznap gondjai njellett a falu örömét — a szépen fejlődő állatállo­mányt is megmutatták az ál­lamfőnek, s amit ott látott, az az egyes emberek boldogulását is jelenti. Fehérvári József lakásában erről beszélt a vendéglátó felesége. Hogy tv van, az természetes, s az is, hogy az egy kereső ellenére, — a három gyerek mellett — jut pénz a lakás korszerűsíté­sére is. ígérték, mire még egy­szer Visnyén jár az Elnöki Tanács elnöke, már jobb la­kásban látják vendégül. Erre a sikerre ürítette poharát Lo­sonczi Pál. Hogy lehet előrelépni, azt bizonyította. Délután itt szá­mokkal is bizonyítható érveit Tarr György tsz-elnök ismer­tette. — A lehetőségek most még nagyobbak — mondta az ál­lamfő —, hiszen a gazdaság- irányítási rendszer reformjá­val politikai reformot is csi­náltunk: tovább szélesedett a szocialista demokrácia. Ott döntik el, hogy mi a jobb, ahol azt meg is kell oldani. — Aki ritkábban jön — mondta Losonczi Pál —, job- oan érzékeli a változást S a jó eredményeket érdemes szá­non tartani. Mohdták, hogy zgalommal készültek erre a találkozásra. Én is izgultam, imikor megtudtam, hogy jö­hetek. Az ember akkor szo­kott izgulni, amikor a feljebb­valói elé áll, s én a feljebb­valóimhoz, a választóimhoz jöttem, hiszen mi az ország vezetésében önöket képvisel­jük, szolgáljuk. A felcsattanó taps a bizalom jele is volt. Az Elnöki Tanács elnöke az estét is a hedrehelyiek között töltötte: ismerősökkel találko­zott ezen a látogatásán is. Rég nem látott emberekkel váltott szót, s a gondok mellett egy­re sűrűbben került szó az örö­mökre is. Az országos tapasz­talatok tükrében mérték meg a helyieket, s a kettő egybe­vágott: a jobb életet helyben tehet megalapozni. Kercza, Imre Nasszer elnök Ahmed Iz­mail AU hadosztály-táborno­kot nevezte ki az EAK ve­zérkari főnökévé a csatorna­vidéki harcokban hősi halált halt Abdel Moneim Riad tá­bornok helyébe. Az új vezér­kari főnök a vezérkar had­műveleti osztályát vezette. A tábornok 1938-ban vé­gezte a katonai akadémiát. 1957-ben a szovjet katonai akadémiára küldték, ahol megismerkedett a szovjet hadtudománnyal. Ahmed Isz- mail Ali a második világhá­borúban felderítő tiszt volt. Részt vett, az 1948-as Palesz­tinái háborúban. 1950-től 1953-ig az EAK . vezérkari akadémiájának tanára volt JKSZ-kongresszus Tanácskoznak a bizottságok A Jugoszláv Kommunisták Szövetségének IX. kongresz- szusa — a tanácskozás negye­dik napján — pénteken ismét bizottságokban folytatta, mun­káját. A közoktatás, a tudomány és a művelődés problémáit tanulmányozó bizottságban Veljko Vlahovics, a JKSZ KB Elnökségének tagja a dogma- tizmus elleni következetes harc jelentőségét emelte ki. Másrészről megállapította, hogy »a dogmatizmus elleni küzdelem olykor a másik szélsőségbe torkollik és kis­polgári színeződést kap-«. A gazdasági ügyekkel fog­lalkozó bizottság eddigi vitá­ja során hetven gépelt oldal­ból álló módosító javaslato­kat terjesztettek elő. Danilo Kekics, a JKSZ KB Végre­hajtó Bizottságának tagja egyetértett azzal az elgondo­lással, hogy a mezőgazdaság problémáját a JKSZ országos választmányának — a JKSZ új szervének — egyik elkö­vetkező ülésén tűzzék napi­rendre. Utalt arra, hogy »a mezőgazdaság válságos hely­zetbe került. Jövedelme csökkent és fokozódott a külterjes gazdálkodás«. Megválasztották a román állami vezető szerveket A román nagy nemzetgyű­lésen Ion Gheorghe Maurer, a Román KB Központi Bizott­ságának, a Szocialista Egység­frontnak és a nagy nemzet- gyűlés elnökségének megbízá­sából javaslatot tett az állam­tanács elnökének személyére. Javaslatára a nagy nemzet- gyűlés egyhangúlag Nicolae Ceausescut választotta meg az államtanács elnökévé. Az ál­lamtanács alelnökei: Emil Bod- naras, Manea Manescu, Dli­mit™ Petrescu és Péterfi Ist­ván. A továbbiakba!! Ion Gheoghe Maurer miniszterelnök az al j kotmányos előírásoknak meg­felelően, benyújtotta a kor­mány lemondását Nicolae Ceausescu bejelentette: az ál­lamtanács elfogadta az RKP KB és a Szocialista Egység­front javaslatát, hogy a mi­nisztertanács elnökének funk­cióját a jövőben is Ion Gheorghe Maurer lássa el. Mi­után a nagy nemzetgyűlés a javaslatot jóváhagyta, Maurer programbeszédben vázolta Ro­mánia bel- és külpolitikáját. Maurer ezután ismertette a kormány összetételét. A mi­nisztertanács első elnökhelyet­tese: Ilié Verdet, elnökhelyet­tesek: Fazekas János, Gheor­ghe Radulescu, Leonte Pautu, Iosif Banc, Emil Draganescu, Mihail Marinescu és Ion Pa­tán. VASÁRNAPI SZÁMUNK TARTALMÁBÓL Román levél Románia állandó ENSZ- képviselöje levelet intézett az ENSZ főtitkárához, s ebben kormánya nevében hangsú­lyozza, hogy a Német Demok­ratikus Köztársaság függet­len, szuverén állam. Ismere­tes, hogy az Egyesült Álla­mok, Nagy-Britannia és Franciaország tavaly decem­berben V Thanthoz intézett levelében arra az álláspontra helyezkedett, hogy csak Nyu- gat-Németország jogosult nemzetközi ügyekben képvi­selni a német népet. A ro­mán levél alaptalannak neve­zi ezt az álláspontot. LAJOS GÉZA: Tegyük közkinccsé (3. oldal) KERCZA IMRE: A VIDEOTON Somogybán (3. oldal) TRÖSZT TIBOR: Kinek van igaza ? (4. oldal) BAN ZSUZSA: ÉRZÉKENY VILÁG (5. oldal) WALLINGER ENDRE: A siófoki négyv enegyedik (6. oldal) SELLYÉI LÁSZLÓ: Közérthetőség és filmvita (7. oldal) * DEREGÁN GABOR: PAVLAVA (8. oldal) DÉVAI ZOLTÁN: A segesdi könyvbizományos (12. oldal)

Next

/
Oldalképek
Tartalom