Somogyi Néplap, 1969. március (25. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-02 / 51. szám

A Komintern megalakulásának évfordulójára Zárszámadások után a csurgó! járásban MÉRLEGHIÁNY NÉLKÜL O tven évvel ezelőtt, 1919. március 2-a és 6-a között Moszkvá­ban a nemzetközi munkás- mozgalom szempontjából rendkívül fontos tanácskozá­sok folytak Lenin közvetlen vezetésével. Ekkor alakult meg a III. Kommunista Internacio- nálé (Komintern), mely két és fél évtizeden keresztül irányí­tó központja volt a világ for­radalmi munkásmozgalmának. A Komintern megalakulását több tényező tette szükségessé és lehetővé. Oroszországban' győzött a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom, megala­kult a világ első munkás­paraszt állama. Marx, Engels és Lenin tanítása az elmélet­ből élő valósággá, gyakorlattá vált Ettől az időtől kezdve a kapitalista társadalmi rend már nem volt egyeduralkodó a vi­lágon. Az orosz munkásosz­tály leckét adott a nemzetkö­zi burzsoázia számára, példát mutatott és bebizonyította a világon az iparilag fejlettebb országok munkásságának, hogy megszüntethető a kizsákmá­nyolás, megvalósítható a mun­kásság hatalma. S mint ahogy várható volt, az oroszországi győzelem rop­pant hatást váltott ki az egész világon. Példátlan forradalmi hullám söpört végig elsősor­ban Európán. 1918 januárjá­ban munkásforradalom tört ki Finnországban. 1918 augusz­tusában forrongás Japánban. Ugyanez év októberében fel­bomlott az Osztrák—Magyar Monarchia. Németországban polgári forradalom tört ki. Széleskörű forradalmi harc bontakozott ki Franciaország­ban, Olaszországban, Belgium­ban és Bulgáriában. Több európai országban — az orosz példa hatására, — tanácsok alakultak. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzel­me után kezdődő forradalmi válság idején, amikor az euró­pai munkásosztály harca ha­talmas méreteket öltött, Euró­pa több nagyobb országában megvoltak a kapitalizmus megdöntéséhez szükséges ob­jektív feltételek. A kapitaliz­mus mint társadalmi rend válságos időket élt át. Ebben a történelmileg sors­döntő helyzetben a II. Inter- nacionálé reformista pártjai­nak többsége képtelenné vált 3 munkásság forradalmi bar­iénak vezetésére, osztályérde­keinek képviseletére Maguk i szociáldemokrata vezérek is megrémültek a munkásság Eörradalmi harcától, nem an­nak vezetésére és irányításá­ra, hanem fékezésére töreked­tek, s ezzel felbecsülhetetlen szolgálatot tettek a burzsoá- siának. Ebben az időszakban, ami­sor rendkívül fontos forradal­mi események játszódtak le, amikor az osztályharc a vég­sőkig éleződött, különösen ér­ződött minden országban a munkásosztály marxista-leni­nista pártjának hiánya. A munkásosztály legjobb, leg­forradalmibb képviselői felis­merve a helyzetet, a szociál­demokrata vezetők opportu­nizmusát és árulását, elfordul­tak tőlük és hozzáláttak az új, forradalmi kommunista pártok szervezéséhez. Egymásután alakultak a kommunista pár­tok. és az orosz példán fellel- sesülve egymásután indítottak harcot a munkáshatalomért. Ezek a fiatal kommunista pártok — bár a burzsoázia ellen, a proletárdiktatúráért szívvel-lélekkel tudtak harcol­ni és harcoltak is — szám sze­rint még kicsi, ideológiai és szervezeti szempontból gyenge pártok voltak. Soraikban még erősen hatottak és érződtek a szociáldemokratizmus ma­radványai, s jelentkezett a túlzottan radikális, baloldali szemlélet is. A harc a munkások és a tőkések között nemzetközi méreteket öltött. Ennek a nemzetközi harcnak a vezetésére, irányí­tására és összehangolására, valamint a harc folyamán szerzett tapasztalatok kicseré­lésére szükségessé vált egy megfelelő nemzetközi szerve­zet létrehozása. E célból 1919 januárjában Lenin vezetésé­vel nyolc kommunista párt képviselői előkészítő értekez­letet tartottak, s felszólították a kommunista pártokat és baloldali szociáldemokrata szervezeteket, hogy vegyenek részt a III. Internacionálé alakuló kongresszusán. A meghívóban tömören meg is indokolják az új Intemacioná- lé szükségességét és célját a következőképpen: »Az alulírott pártok és szervezetek szüksé­gesnek látják az új forradalmi Internacionálé első kongresz- szusának sürgős összehívását A háború és a forradalmak idején nemcsak a régi szocia­lista és szaciáldemokrata pár­tok és egyúttal a II. Interna- cionálé teljes csődje; nemcsak a régi szociáldemokrácia kö­zepén álló elemeknek (az úgy­nevezett »centrum-x-nak) az aktív forradalmi cselekvésre képtelensége vált teljesen vi­lágossá, hanem ma már teljes világossággal kibontakoznak a valóban forradalmi Interna- cionálé körvonalai is. A hal­latlanul gyorsan kibontakozó világforradalom, amely állan­dóan új és új problémákat vet fel; az a veszély, hogy ezt a forradalmat elfojtja a tőkés államok szövetsége, amelynek a »Népszövetség« képmutató zászlaja alatt fognak össze a forradalom ellen;... végül a rendkívül gazdag, mór meg­szerzett forradalmi tapasztala­tok és az egész forradalmi mozgalom nemzetközivé vá­lása kényszerítenek arra ben­nünket, hogy kezdeményezzük a forradalmi proletár pártok nemzetközi kongresszusának összehívását« I lyen előzmények után tartották meg Moszk­vában 1919. március 2-a és 6-a között a III. Inter- nacionálé I. alakuló kongresz- szusát A kongresszuson har­minc ország, többek között Németország, Franciaország, Ausztria, Magyarország, Len­gyelország, Finnország, az Egyesült Államok, Bulgária kommunista pártjai vettek részt. Az alakuló kongresszus a világ proletariátusához in­tézett kiáltványában harci fel­adatát így fogalmazta meg: »Mi, kommunisták, Európa, Amerika és Ázsia országai forradalmi proletariátusának képviselői, akik Szovjet-Mo6Zk- vában összegyűltünk, azon ügy örököseinek és végrehaj­tóinak érezzük és tekintjük magunkat, amelynek program­ját hetvenkét évvel ezelőtt hirdették ki. A mi feladatunk az, hogy a munkásosztály for­radalmi tapasztalatait össze­gezzük, a mozgalmat megtisz­títsuk a hozzátapadt bomlasz­tó opportunizmustól, a szociál- patriotizmustól, összegyűjtsük a világproletariátus minden valóban forradalmi pártjának erőit, és ezzel megkönnyítsük és meggyorsítsuk a kommu­nista forradalom győzelmét« A Kommunista Intemacio- nálé működésének egész ideje alatt betöltötte ezt a történel­mi szerepet Létrejöttével meggyorsult az egész világon a kommunista pártok kialakulá­sa. Az opportunista II. Inter- nacionálé befolyása egyre in­kább csökkent, a Kommunista Internacionálé népszerűsége és befolyása pedig gyorsan növe­kedett 1921-ben, amikor a Komintern a III. kongresszusát tartotta, a Komintemnek már 2 800 000 tagja volt, s megala­kultak a kommunista pártok a legfontosabb ázsiai országok­ban. Indiában, Indonéziában, Kínában és Japánban. 1923-ban a Komintern IV. és V. kongresszusa közötti idő­szakban a forradalmi hullám új fellendülése következett be Európában. Hamburgban a né­met munkások fölkeltek. Szász­országban és Türingiában munkáskormányok alakultak. Bulgáriában fegyveres fölkelés tört ki. Fegyvert fogtak a krakkói munkások is. A bur­zsoázia minden erejét megfe­szítette és minden eszközt fel­használt a fölkelések elfojtá­sára Az 1923-as forradalmi akciók leverése, elfojtása a nemzetközi munkásmozgalom­ra negatív hatást gyakorolt. Ezzel az első világháború és az oroszországi győzelem utá­ni forradalmi fellendülés idő­szaka véget ért, a kapitalizmus viszonylagos stabilizációja kö­vetkezett be. Több európai or­szágban aktivizálódtak a szél­sőségesen reakciós elemek, s ezek a burzsoázia támogatását élvezték. 1929-ben példátlan méretű gazdasági világválság tört ki. A válság kiterjedt csaknem valamennyi tőkés állam ipará­ra, mezőgazdaságára, pénzügyi és hitelrendszerére. A Kom­munista Internacionálé a marxi—lenini tanítás alapján mélyrehatóan elemezte ezt a válságot, megmagyarázta a tömegeknek a válság okait és azt, hogy milyen következmé­nyekkel jár majd a kapitalista országok politikai fejlődésére nézve. A Komintern hangsú­lyozta, hogy a burzsoázia bel­politikai téren a további fasi- zálódásban, külpolitikai téren pedig új imperialista háború­ban keres majd 'kiutat a vál­ság miatt kialakuló helyzetből. A Komintemnek a válságról adott elemzését és a válság várható kimeneteléről tett megállapításait a történelem teljes egészében igazolta. 1931-ben a japán imperialis­ták hadüzenet nélkül betörtek Kínába. Létrejött az első há­borús tűzfészek Távol-Keleten. 1933-ban Németországban ura­lomra jutott Hitler, Európa központjában kialakult a má­sodik háborús tűzfészek. A fa­siszta diktatúra bevezetése Németországban új helyzetet teremtett. Ez új helyzet új taktika kidolgozását követelte meg. j A kommunista mozgalom új stratégiájának és taktikájának kidolgo­zására ült össze 1935 júliusá­ban a Komintern VÍI. kong­resszusa. (A Kommunista In- ternacionáléhoz tartozó het­venhat párt közül hatvanöt párt küldöttei vettek részt a kongresszuson 3141 000 kom­munista képviseletében.) A Komintern VII. kongresszusá­nak központi gondolata az volt, hogy a jelen helyzetben, amikor a fasizmus és a hábo­rús agresszió veszélye növeke­dett, a munkásosztály érdekei egybeesnek a dolgozó néptö­megek érdekeivel. Ezért a kongresszus azt a feladatot tűzte minden ország kommu­nistái elé, hogy teremtsék meg a munkásegységfrontot és a széles körű antifasiszta nép­frontot a fasizmus és az általa előkészített háború ellen. A kongresszus megjelölte e fel­adat megoldásának konkrét útjait, s azt a feladatot tűzte ki, hogy minden országban te­remtsék meg a munkásosztály politikai egységét, az egységes proletár pártot A kommunis­ta mozgalomnak az egész vilá­gon elterjedt fő jelszava lett ettől az időtől kezdődően: harc a békéért! A Komintern VII. kongresz- szusának új irányvonala nagy visszhangot váltott ki az egész világon. A szociáldemokrata pártokon belül is erősödött az egységre való törekvés, de kel­lő eredménnyel nem valósul­hatott meg gátolta ezt a jobb­oldali vezetők kommunistael- lénessége. Végül a fasizmus megerősödése, a kapitalizmus fokozódó ellentmondásai a má­sodik világháború kitöréséhez vezettek. Európa és a világ lángba borult, még olcsóbbá vált az emberélet. A második világháború ide­jén tűnt ki, hogy milyen óriási jelentősége volt annak a tör­ténelmi horderejű munkának, amelyet a Komintern a kom­munista pártok szervezésében és megerősítésében végzett az Bekötő út — Az istvándi Üj Elet Tsz az állattenyésztés fejlesztése ér­dekében két és fél milliós be­ruházással tehénistállót, tej- gyűjtőházat és a takarmány tárolására új magtárat épít. Mivel a majorhoz vezető út nagy esőzéskor és telem járha­majorbővftés tatlan, a termelőszövetkezet saját költségen egykilométeres bekötő út építését is tervezi. Ha a nagyarányú beruházás­hoz kért másfél milliós hitelt megkapják az istvándiak, az építkezés még a tavasszal meg­kezdődik. egész világon. A világháború alatt a kommunista pártok ha­tározottan és megingathatat­lanul antifasiszta álláspontra, a proletár internacionalizmus és hazájuk .nemzeti független­ségéért folytatott harc állás­pontjára helyezkedtek. Ebben a súlyos helyzetben a kommu­nista pártok voltak az egyedüli pártok, amelyeknek világos és pontosan kidolgozott harci programjuk volt népük meg­mentésére, nemzeti független­ségük helyreállítására. Jugo­szláviában, Franciaországban, Olaszországban, Belgiumban, Lengyelországban, Csehszlová­kiában, Görögországban, Nor­végiában, Hollandiában, Dá­niában és a fasiszta megszállók által ledgázott más országok­ban a kommunisták voltak azok, akik hősies harcot foly­tattak hazájuk függetlensé­géért és szabadságáért. A kom­munista pártoknak ez a hősies harca nagyban hozzájárult be­folyásuk óriási növekedéséhez. A kommunisták jól vizsgáztak hazafiságból és internaciona­lizmusból az egész világ előtt. A nemzetközi és a külön­böző országokban kialakult helyzet azt mutatta, hogy a nemzetközi kommunista moz­galomnak a Kommunista In- temacionáiéhoz hasonló egysé­ges központból való irányítása már lehetetlen. Az alakuláskor megfelelő szervezeti formákat a nemzetközi kommunista mozgalom kinőtte, a pártok megerősödtek szervezeti és ideológiai szempontból. Ezt fi­gyelembe véve a Komintern Végrehajtó Bizottsága 1943. május 15-én úgy határozott, hogy feloszlatja a Kommunis­ta Intemacionálét. A III. Kommunista Inter- nacionálé 1919 és 1943 között nagy történelmi feladatot tel­jesített Soha el nem múló érdeme: hogy helyreállította és megszilárdította a kapcso­latot a világ dolgozói között, amely a XI. Internacionálénak az első világháború alatt elkö­vetett árulása következtében megszakadt. Megvédte a mar­xizmus—feminizmus tanítását az opportunisták ferdítéseivel szenten, kidolgozta a munkás- mozgolpm és a szocializmusért folyó h*rc elméleti kérdéseit a két világháború közti időszak­ban, sokat tett ennek az elmé­letnek a tömegek közötti ter­jesztéséért. Fontos szerepet játszott a munkásmozgalom vezetőinek kiképzésében és ne­velésében is. A Komintern a nemzet­közi kommunista mozgalom részvevőit olyan szellemben nevelte, hogy önfeláldozóan szolgálják a munkásosztály ügyét, hogy ön- zet! «lül harcoljanak minden kizsákmányolás és elnyomás ellen, hogy hűek legyenek a párthoz, a szocializmusért ví­vott harc magasztos ügyéhez. Dr. Nagy Lajos Február végére befejeződtek a zárszámadások a csurgói já­rásban. Tizenhét termelőszö­vetkezet és egy TÖVÁL adott számot múlt évi munkájáról a megtartott közgyűléseken. Szinte kivétel nélkül minden tsz-ben megemlékeztek a tíz évvel ezelőtti indulásról. A ju­bileum alkalmával sok alapító tagot, kiváló dolgozót jutal­maztak meg, mint a szentai Aranykalász Tsz-ben is. Inkén, Somogyudvarhelyen pedig ju­bileumi közgyűlést tartanak. Két évvel ezelőtt tizenhá­rommillió forint volt a mér­leghiány a járás termelőszö­vetkezeteinél. Tavaly ez az összeg 151 000 forintra csök­kent, és az idén már egyetlen mérleghiányos tsz sem volt a járásban. A zárszámadásokat megelőző leltározásokat is önállóan vé­gezték mindegyik szövetkezet­ben, a járási szakigazgatási szervek az ellenőrzések során mindent rendben találtak. Az elmúlt évi gazdálkodás eredményei iránt nagy volt az érdeklődés, a közgyűléseken minden községben sokan vet­tek részt. A hozzászólások többsége a gazdálkodás jövő­jével foglalkozott, egyéni pa­naszok, a tagság jogait vitató kérdések sehol sem vetődtek fel. » A beszámolókat a tsz veze­tősége a pártvezetőségek be­vonásával készítette. Gál Sán­dor, a Csurgói Járási Tanács mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztályvezetője arról tá­jékoztatta lapunkat, hogy az elmúlt évben különösen a nagy területen gazdálkodó termelő- szövetkezetek értek el szép eredményeket. A tavaly egye­sült szövetkezeteknél sem munkaszervezési, sem a gaz­dálkodás egészét érintő prob­lémákkal nem találkoztak. A beszámolók tárgyilagosak vol­tak, kerülték a számhalmazok ismertetését. Tavaly az egész országban sok gondot okozott az aszály, ennek ellenére a csurgói já­rás szövetkezetei kimagasló termésátlagokat értek el. Ka­lászosokból 370 vagonnal főb­bet takarítottak be, mint amennyit terveztek. Ezek per­sze csak viszonylagosan mond­hatók kimagaslónak, hiszen a járásban a holdankénti 9—10 mázsás termés már jónak szá­mít. Ehhez képest a tavalyi 14,1 mázsás átlag kiugróan jó­nak mondható. A kukorica és a len megsínylette az aszályt. A lennél azonban inkább csak minőségi veszteség volt. Nőtt a tejhozam, ez azonban még így is a megyei átlag alatt van. Viszonylagos előrelépés a személyi jövedelem kétmillió forintos növekedése is, hiszen még így sem éri el tagonként a tízezer forintot. Négy termelőszövetkezetben a zárszámadó közgyűléseken választották újjá a vezetőséget. A csurgói Zrínyi, a berzencei Jobb Élet, a szentai Aranyka­lász, és az inkei Rákóczi Tsz tagsága ismét bizalmat sza­vazott a korábbi vezetőknek. Nem feledkeztek meg a járás szövetkezeteiben arról sem, hogy a jól sikerült év után megfelelő fejlesztési és biz­tonsági tartalékokat képezze­nek. A tizenhét közül tíz kö­zös gazdaság olyan pénzügyi tartalékokkal rendelkezik, hogy egy rosszabb év sem okozhat számára visszaesést. Érdemes ezt a számot ősze- vetni azzal, hogy tavaly még tíz gazdaság kedvezőtlen adottságú szövetkezetnek szá­mított az eredményei alapján. Ugyancsak tíz tsz bevezette a készpénzfizetést, s ez a munka­díjazási forma be is vált. A melléküzemági tevékeny­ség Zákányt kivéve nem fej­lődött. Fakitermeléssel, fafel- doligozással a csurgónagymar- toni és az őrtilosi tsz foglal­kozott. Fejlődnek, fiatalodnak a csurgói járás termelőszövetke­zetei az idei tagfelvételeknél sok fiatal jelentkezett. Több­ségüket már a munkájuk alap­ján javasolták felvételre, mert előtte mint bedolgozók vállal­tak munkát a közösben. Nagy József Munkakezdés Kadarkűton (Tudósítónktól.) A tavaszra készülődnek a kadarkuti Szabadság Tsz-ben is. Az idén ebben a gazdaság­ban ugyancsak áttérnek a munkaegységről a tízórás munkanap szerinti díjazásra. A tervek szerint ebben az év­ben 62 forintot ér egy-egy ilyen munkanap, és ennek 80 százalékát havonta kifizetik ténylegesen végzett munka alapján a tagoknak. A határban még a télen el­végezték 380 hold szerves trá­gyázását, 120 holdon korai, előhajtatott burgonyát termel­nek, a vetőgumók már csí­ráznak. Az őszi érésű burgo­nya vetőgumóját — 32 va­gonnyit — fóliás sátrak alatt hajtatják. A tsz vezetői és tagjai so­kat várnak a melléküzemági tevékenységektől. Az elmúlt napokban kezdte meg a mun­kát a szövetkezet faüzeme — tegnapi lapunkban tévesen tejfeldolgozásról írtunk —, s itt az idén az előzetes számí­tások szerint mintegy 2 mil­lió forint értékű félkész árut gyártanak. 650 vagon zakuszkát exportál a Nagyatádi Konzervgyár a Szovjetunióba, Az új üzem­ben már gépesítették a töltést. Kézi töltéssel 1,6 — 1.8 vagon volt a termelés műszakon­ként, most 2,5 vagon árut tudnak előállítani. A gyár eddig 460 vagon zakuszkát gyártott. SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1969. márcitt- 2. ü

Next

/
Oldalképek
Tartalom