Somogyi Néplap, 1969. február (25. évfolyam, 26-49. szám)
1969-02-14 / 37. szám
Péntek, 1969. február 14, 3 XEPtAP A szakszervezeti választások félideje Téli utazás az NDK-ban Nagy érdeklődés, felelősségérzet jellemzi a taggyűléseket Több mint tizenhatezer tagja van a megyében a ME- DOSZ-nak, így a legnagyobb szakmai szakszervezet. Többek között tizenhárom ál- ami gazdaság, két erdőgazdaság és kilenc gépjavító állomás tartozik szakszervezeti szempontból a MEDOSZ megyei bizottságához. Sári Nándor, a megyed bizottság titkára elmondta, hogy a szakszervezeti választások már túljutottak a félidőn. Nyolcszázhu- szcnnégy bizalmát, tíz munkahelyi, harmincnégy vállalati szakszervezeti és huszonhét kerületi szakszervezeti bizottságot választottak meg eddig. Még tizenkilenc vállalati szak- szervezeti, huszonöt kerületi szakszervezeti bizottságot és tizenöt szakszervezeti tanácsot újít meg a tagság február 28-ig — A választás tervszerűen halad a hozzánk tartozó száz- kilenc önálló alapszervezetben. A mostani választásnál célul tűzte megyed bizottságunk, hogy a bizalmiválasztástól a szakszervezeti bizottságok megújításáig mindenhova elmegyünk. Ezt úgy valósítottuk meg hogy a kilenc megyebizottsági tag mellé negyvenegy aktívát adtunk, s ez a félszáz ember az előkészítéstől a választásig mindenben segítséget nyújt és nyújtott az állami gazdaságokban az erdészetekben és a gépjavító állomásokon stb. Az aktívák lelkiismeretes és lelkes munkája minden elismerést megérdemel. — Milyen tapasztalatokat szerzett a megyei bizottság az eddig lezajlott választásokon? — Első helyen említeném a szakszervezeti tagok érdeklődését. Ezt a taggyűléseken való nyolcvanöt-kilencvennyolc százalékos megjelenésein meg a vitában való részvételen mérhetjük le A beszámolók sokkal jobbak és átfogób- bak, mint a korábbi években; igyekszenek teljes kiépet adni a szakszervezeti munka minden területéről. Tükrözik például, hogy a megnövekedett jogokkal eleinte nem éltek, a múlt év elején még bizonytalanok és bátortalanok voltak a tisztségviselők. Csak 1968 második felében, s főképpen most, a kollektív szerződések elkészítésekor, a munkásvédelmi szerződések megszövegezésekor és a gazdaság idei tervének összeállításakor élnek jobban jogaikkal. A szervezett dolgozók arra ösztönzik a régi és az új tisztségviselőket, hogy még bátrabban védjék a tagság érdekeit, még hatékonyabban támogassák a gazdaság és az üzem munkáját az ő javaslataik, véleményük figyelembevételével. Például a somogy- vári erdészetnél a bizalmiválasztáson ismertették a dolgozókkal a kollektív szerződést. A Lengyeltóti Gépjavító Állomáson a vezetők elmondták hogyan lehet emelni a termelékenységet, s ebben milyen munka hárul a szakszervezetre. — Miről beszélnek a felszólalók a taggyűléseken? — Általában nem egyéni panaszaikat mondják el, hanem a közösséget foglalkoztató gondokat, a termeléssel és az általános szakszervezeti munkával kapcsolatos észrevételeiket A hangsúly a hogyan tovább?—on van. Mit lehetne tenni a munka jobb megszervezéséért, a minőség, a technológia javításáért. Legtöbben a kollektív szerződésekről, a csökkentett munkaidőről, szociális kérdésekről, a mumka- versenyról és a hrigádmozga- lomról mondtak véleményt a vitában. Kérték például, hogy rendszeresen értékeljék és népszerűsítsék a szocialista munkaversenyt Sokan szóvá tették az üdülőjegyek elosztását és csekély számát. A megyei bizottságunkat képviselő aktívák ezzel kapcsolatban elmondták, hogy sok a hiba a jegyek igénylésében és elosztásában. Előfordul, hogy nem. veszik igénybe a kiküldött üdülőjegyet, s ennek ellenére az utolsó percben küldik vissza, amikor már nem lehet, felhasználni. A szakszervezeti taggyűlések légkörére jellemző, hogy az elhangzó észrevételekre nagyon gyorsan és érdemben válaszolnak a gazdasági vezetők. Amit például a so- mogyvári erdészet dolgozói elmondtak, már figyelembe vette az Észaik-somogyi Erdőgazdaság. A Tapsonyi Gépjavító Állomáson az öltöző fiítésére és szellőztetésére panaszkodtak. Az igazgató rögtön intézkedett. — Hogyan zajlott le a tiszt újítás? — A jelölő bizottságok alapos és körültekintő munkát végeztek, hiszen a tagság megválasztotta azokat, akiket jelöltek. Nem tesz ki egy százalékot azoknak a száma, akik nem lettek tisztségviselők a jelölő listán való részvétel ellenére sem. Eddig a szakszervezeti bizottságok tagjainak 34,4 százaléka cserélődött ki — fejezte be nyilatkozatát Sári Nándor, a MEDOSZ megyei titkára. L. G. Űj ládagyár Nagyatádon A Dél-somogyi Állami Erdőgazdaság lábodi gazdasága Nagyatádon ládaüzemet létesített, főleg a téli foglalkoztatás előmozdítására. A gyümölcsös és zöldséges ládákat a helyi konzervgyár részére készítik. Eddig 15 ezer darabot gyártottak, s még 25 ezret készítenek. Az év második felében 50 ezer narancsos ládát készítenek görög exportra. Balra: Szalagfűrész vágja méretre a deszkákat. Lent: A láda összeállítását szalagon végzik, így megnövekedett a termeA főpolgármester derűlátó Drezda város főpolgármestere, dr. Gerhard Schill egy hosszúra nyúlt munkaértekezletről érkezett vissza, amikor titkárnője bejelentett. A kérdésre: mi okozza Drezda főpolgármesterének a legtöbb gondot? — így válaszolt: — A munkaerőhiány. Az üzemektől az építkezésekig a dolgos kéz hiányzik a legjobban. Ezért törekszünk minden iparágban a lehető legteljesebb automatizálásra Drezda ipari óriássá nőtt, ez határozza meg gondjaink zömét Rögtön hozzá kell tennem, hogy több száz magyar segít nekünk az üzemekben is, az építkezéseken is. — Mi a véleménye a magyar fiatalokról? S megkérem, hogy ezt a véleményt az udvariasság kötelme nélkül fogalmazza. — Csak azt mondom, amit gondolok. Nagyon meg vagyunk elégedve a magyarokkal. Dolgosak, szorgalmasak, értékes munkát végeznek. Ha az apróbb kilengésekre céloz, megnyugtatom, az arány nem rosszabb, mint a mi fiaink között s egyébként is elvétve fordul elő. Remélem, hogy a Hochhaus megépítése méltó kifejezése a magyarok iránti megbecsülésnek. Szeretnénk, ha a fiúk és a lányok minél otthonosabban éreznék magukat nálunk. (A 16 emeletes munkásszállóban 600 fiatal kapott kényelmes, kellemes otthont). — Mennyibe került a »Magas ház?« — Négy és fél millió márkába. Több hasonló épületet is tervezünk, részben az építő- munkások, részben a diákok számára. A lakásépítési program mellett az egyik fontos feladatunk. Kétezer lakás évente — Ha már a lakásépítés szó- oa került, megtudhatnám, hány jogos igénylőt tart nyilván a város, és hány lakás épül évente? — Kétezret építünk, ez az utóbbi két év átlaga. Nyilvántartásaink szerint e pillanatban hatezer drezdai család jogos igényét kellene kielégítenünk. Viszonylag nem nagy szám, i az igénylők legtöbbje még kihúzza egy-két évig (sok pél- iául a szülőknél lakó fiatal házaspár), de igyekszünk lerövidíteni a várakozási időt A reszteteket és az átfogó városrendezési tervet egy emelettel lejjebb tudtam meg. Dr. Schill főpolgármester a búcsúzáskor még megjegyezte, hogy a sok gond ellenére na- ' gyón derűlátó, mert tudja, milyen mélypontról indult Drezda, s tudja, hol tart ma. A jövőről pedig Kirí W. Leucht mondhat legtöbbet A város főépítész-tervezője mozgalmas pályafutása során maradandó emlékeket hagyott az utókorra: Berlin városközpontját, Eisenhüttenstadt (a magyar Dunaújvároshoz hasonló új város) tervét, s a most megvalósuló drezdai építkezéseket például. A Nemzeti Díj első fokozatának kitüntetettje, a Német Építészeti Akadémia levelező tagja, s az NDK Építész- és Tervező Szövetségének elnöke, hogy csak a főbb tisztségeit említsük. Kitűnő előadó, szemléletesen festi, jeleníti meg az 512 ezer lakosú város jövendő képét A terv, mondja, nemcsak a mának és a közvetlen holnapnak szól, hanem a következő évszázadoknak. Az emberiség jövendő életformád ja nagyvárosi keretekben alakul ki. Drezda körül valóban sorra olvadnak be a nagyvárosba a környező kisvárosok: Radeberg, Radebeul, déli irányban pedig Heidenauig, sőt majdnem Firnáig megszakítatlan a településlánc. Nem utópia tehát az a kép, amelyről Kurt W. Leucht beszél: a 850 ezer lakosú Ddezda. Kétmillió látogató — Igen, addig rengeteg a munkánk, de merész tervek nélkül hajítófát sem ét a tudomány. Abból indulunk ki, hogy a város holnapját a következők határozzák meg: a rohamos ipari fejlődés, ezen belül elsősorban az elektronika; a tudomány, a kutatás, az egyetemi és főiskolai képzés súlya (a háború előtt két főiskolája volt. ma hét van, 33 ezer hallgatóval), a kultúra, a művészet kieseinek bősége (a képtár, a Grünes Gewölbe, a múzeumok stb.); a nemzetközi találkozók, a különböző rendezvények, a turizmus. Csupán egyetlen adat az idegenforgalomról: évente kétmillió látogató fordul meg Drezdában, közülük 600 ezren tekintették meg 1968-ban a képtárat. A lakásprogram alapelvei közül figyelemre méltó, hogy az 1970-től felépítendő évi 6000 (majd fokozatosan 7000—8000) lakás 65 százaléka 3—4 szobás lesz, valamennyi távfűtéses, a lakóhelyiségek alapterülete az eddigi 11 négyzetméteres átlagról 15 négyzetméterre növekszik Építkezés, építkezés A következő két év alatt beépítik a még foghíjas városrészeket, a belváros architektonikus egységét nem bontják meg magas házakkal, a történelmi értékű és jellegű épületek teljes helyre- állítása után az óváros harmonikusan beilleszkedik a környező lakónegyedek toronyházai, modem lakótömbjei közé. Három nagy szálloda építését fejezik be az NDK jubileumi évében, majd 1971 végéig újabb két hotel épül, s összesen 3600 szállodai szoba várja Drezda vendégeit. A közlekedés ma még egyik legfájóbb pontja a fejlődő városnak. A Csehszlovákiából megrendelt 90 új gyorsvasúti kocsit ebben az évben várják, majd kicserélik a teljes régi kocsiparkot. Épül az észak— dél irányú főközlekedési vonal, s megkezdték a kelet- nyugati összekötő út építését. A nagy észak—déli vonal már abba az elképzelésbe illik, amely egeyetlen városnak tekinti az Elba-völgy Drezda megyei szakaszát; az északi végállomás Meissen, a déli Pirna, a kettő közötti távolság 60 kilométer. Áz Elba mentén üdülőtelepeket létesítenek. A közlekedés egyik alapelve, hogy a város bármely pontjáról 30 perc maximális utazási idő alatt megközelíthető legyen a munkahely, vagy az üdülőnegyed. Bertalan Lajos (Folytatása következik) Kertészek a város ellátásáért Rossz volt a babtermés — kölest válogatnak A balatonmáriai fogyasztási szövetkezet balatonszentgyörgyi magtisztító telepén eddig még majdnem minden ősszel- télen jó munkalehetőséget adott a babválogatás, tisztogatás. 1967-ben kétszázötven , vagonnal dolgoztak fel, ennek I nagy részét exportálták. A tavalyi száraz időjárás nem kedvezett a babnak, s ezért a szövetkezet csupán hét vagonnal kapott belőle. A szövetkezet vezetői ennek ellen- súlyozására elhatározták, hogy a bab helyet elválalják a köles tisztítását, exportálását. Huszonöt vagon kölest tisztítanak meg, s negyvenkilós zsákokba csomagolják. A zömét exportra szállítják, elsősorban Angliába és Nyugat- N émetorszába. Egy budapesti szövetkezetnek bérért húsz vagon mákot tisztítanak. Ez a munka hatvanezer forint tiszta hasznot jelent a máriai szövetkezetnek. ÜE-28-as traktor 9 db, üzemképes állapotban elad ú Ar megegyezés szerint, Érdeklődni lehet; Állami Gazdaság, Bdhénye. (lttl) (Tudósítónktól.) A múlt év márciusában a kaposvári járási és a városi ta nács végrehajtó bizottságának együttes ülésén célul tűzték a termelőszövetkezetek kertészeteinek. fejlesztését a városellátás javítása érdekében. A feladatokat a két testület 1970 végéig programszerűen szabta meg. Már az első évben jelentős eredményeket értek el a kaposvári járás termelőszövetkezetei. Az új gazdaság- irányítási rendszer fel oldotta az áruértékesítési kötöttségeket, s a termelőszövetkezetek kertészetei sokkal jövedelmezőbbek voltak mint, a korábbi esztendőkben. Több gazdaság közösen létesített a városban ideiglenes és állandó eiárusitóhelyet. Elsősorban a város környéki községek tsz-ei növelték jelentősen kertészetüket. Jelenleg a kaposvári járásban 780 holdon kertészkednek, az öntözött terület egy év alatt száz százalékkal növekedett A területnövelés mellett a beruházások is elősegítették az árutermelés fokozását. 1968-ban először alkalmaztak fóliás előnevelőket mintegy 400 négyzetméter alapterületen, és jelentősen gyarapodott a hollandi ágyak száma (Felsőmocsoládon 142, Hetesen 140, Kaposfőn 148, Toponáron 112 négyzetméterrel). A korszerűbb kertészkedés eredményeként a hetesi Egyesült Erő Termelőszövetkezet bevétele csupán ebből az ágból mintegy 1,4 millió forint volt, kétszerese az 1967. évinek. A termelőszövetkezetek a kertészeti termelést a távlati tervek szerint újabb beruházásokkal akarják fokozni, kiterjesztik az öntözést és feldolgozó üzemek létesítését is tervezik. FEBRUÁR 15-ÉN ÚJRA MEGNYÍLIK n vin DlOFH ÉTTEREM BALATONSZÁRSZÓN * Változatos ételek, udvarias kiszolgálás. (8081)
