Somogyi Néplap, 1969. február (25. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-13 / 36. szám

A2 MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA t S A MEGYEI TANÁCS |APJA ­XXV. évfolyam, 36. szám. Csütörtök, 1969. február 13. FUT A SZÁN Szikrákat vetnek a nap sugarai a havas földeken. A fákat még derekig övezi a kristálytiszta hó, az utakat már letisztították a kotrógépek, A jeges északi szél viszoút síkossá változtatta a terepet. A huszadik század »gépeso- dái«, az autók nem inerészkednek a jégpályához hasonló utakra. Annál vígabban dobálja fejét a ló, húzza a szánt, vasárnap délelőtti sétára viszi gazdáját. A komáékhoz, vagy lányához a szomszéd faluba, esetleg szalmáért a disznó­öléshez? Egy darabig még a szán lesz a legmegbízhatóbb téli jármű falun. A NÉPI TÁNCOS Egyre erősebb hóviharban indulok hgza gépkocsival Ne­meseidről. A falu központjá­ban hozzám lép egy fiatalem­ber: — Jó estét kívánok. Szí­veskedjék Szöcsénypusztáig elvinni, ha van hely a kocsi­ban. Késik a busz, a járat különben is bizonytalan. Aliógy közelebb lép, megis­merem a feltúrt gallérból ki­bontakozó arcot: Mészáros Gyula, a Marcali Járási Mű­velődési Központ népi tánc szakreferense. A járási szék­hely egyik vállalatánál dolgo­zik festőként, szabad idejének nagy részét pedig a népitánc- mozgalom segítésére áldoz­za. Kitűnő táncos, éveken át tagja volt a Somogy megyei Népi Együttesnek, Szenvedé­lye, hobbyja, szórakozása a mai fiatalok által méltatlanul mellőzött művészeti ág. Készséggel tessékelem a kocsiba. — Hol járt ebben a cudar időben? — Itt Viden. A tánccsoport felkészülését segítettem. Most meg Szöcsényben folytatom, hétre várnak az erdészeti szakiskolások. A kocsi meg-megfarol a hóbuckákon. — Es hogyan jut haza? — Ha nem jön a busz, kint alszom az iskolai vendégszo­bában. — No és az asszony? Mit szól ezekhez a kimaradások­hoz? — Szöcsényben vár. Dél­előtti műszakban dolgozott, délután kijött a busszal. Ö kíséri a táncokat tangóharr monikán. Persze, a muzsikus kislány! Fél éve házasok, A népi tánc hoztg össze őket. A tangó- harmonikás lányt, aki a mű­velődési házban estéről esté­re zenélt a tánchoz — és le­endő" férjéi, az együttes veze­tőjét, valamint több csoport szakmai irányítóját Szerencsésen eljutunk Sző- csénypusztáig. A népi táncos megköszöni a fuvart, és csiz­májában belegázol a hóba. P. L. Mezőgazdasági szakíró Porrogszentkirályon (Tudósítónktól.) Kedves vendéget üdvözöltek nemrégiben Porrogszentkirá­lyon a község és a környék termelőszövetkezeti paraszt­jai. Dr. Jeszenszky Árpád me­zőgazdasági szakíró látogatott a községbe. Közismert, hogy Porrogszentkirály és környéke a megye egyik legnagyobb al- matermelö vidéke, ahol a ter- •nelőszövetkezet. területén és fc háztáji gazdaságokban egy- t iránt nagyarányú gyümölcs- termelés folyik. A mezőgazdasági könyvba­rátok körének járási bizottsá­ga hívta meg az írót. Dr. Je­szenszky Árpád szövetkezeti vezetőkkel és tsz-tagokkal be­szélgetett a gyümölcstermelés problémáiról. Megtekintett több táröl ópincét, és hasznos tanácsokat adott. 250 érdeklő­dő töltötte meg a művelődési otthont, amikor előadást tar­tott Beszélt a gyümölcster­mesztésről, szólt a kártevők elleni védekezésről, a gyü­mölcsfák kezeléséről, a met­szés és a permetezés fontos­ságáról. A vendégét Gőbölös Jenő, a helyi tsz főagrönó- musa köszöntötte. A csurgói fogyasztási szö­vetkezet jíönyvesboltja gaz­dag könyvkiállitást rendezett. Az előadás színhelyén a ter­melőszövetkezet bemutatta azokat a gépeket és szerszá­mokat, amelyek használata ma már elengedhetetlen a gyümölcsfák kezelésénél. Az előadást követően a részve­vők jelentős értékű szak­könyvet vásároltak, a terme­lőszövetkezet 250 forint ösz- szegű könyvvel gyarapította saját szakkönyvtárát. Az elő­adónak sok kérdést tettek föl és megkérték a szakírót, hogy a nyár folyamán ismét láto­gasson el Forrogszentkirályra. munkától Üst Józsefné gyakran reg­gel négytől este tizenegyig is talpon van, A gyerekein kí­vül a 89 éves nagypapát Is neki kell gondoznia. A falu szélén, a Kossuth Lajos utcá­ban lakik, s ha dolgozni megy, sokszor kilométereket gyalogok — A vezetőség segít raj­tunk. Általában a közeli föl­deket adják nekünk, de ha messze dolgozunk a falutól, von tatót küldenek értünk. Azért szívesen csinálom — folytatja kis szünet után. — Amióta a gyerekek iskolába járnak, itthon nagyon lassan telnek a napok. Na meg a férjem fizetése mellett egy kis pótlás is jól jön. — Mennyi az? — A silózásnál fizettek a legjobban. Volt olyan nap, hogy hatvan-hetven forintot is kerestem. — Télen? — A tsz-ben nagyon kevés a munka. A dohánysimitással már végeztünk, legföljebb csak a favágásnál tudok se­gíteni, ha akad valami köny- nyebb tennivaló. — Akkor egy kis pihenésre is jut idő. — Egy háziasszony... na­gyon keveset pihen — mond­ja. — Ha nem megyek a me­zőre, itthon is megtalálom a munkát — csak győzzem el­végezni. (K. Varga) Nyolcmilliárdos tervek A Zselicségben fekvő Mozs- gón nem mindennapi róka ka­land zajlott le: rókát lőttek — a háztetőn. Az iskolából ha­zatérő gyerekek fedezték fel. hogy a falu közepén álló egyik ház — dr Herczeg József ál­latorvos lakása — tetején jól megtermett róka napozik. Nagy csődület támadt a ház körül, ám a róka nem zavar­tatta magát. Közben előkerült a falu vadásza, Dombos Béla szerelő és egy jól irányzott lövéssel leterítette a vakmerő ragadozót. Mint utóbb kiderült: a ra­vaszdi koma jó idő óta a pad­láson lakott, ahol Herczegék a kolbászt, sonkát, szalonnát tartották. Ide pedig az udva­ron levő padlás feljárón jutott. A jelek szerint otthonosan 1 érezte magát a finom falatok­iban bővelkedő padláson. Nem szeret önmagáról be­szélni. Szemében szerénység és nyugalom tükröződik. Csak két éve tagja az inkei terme­lőszövetkezetnek, de máris ki­tűnik szorgalmával. Az átla­gos 130—140 munkanap he­lyett az első évben 175, tavaly pedig 170 munkanapot telje­sített. Üst Józsefnét tisztelik a falubeliek; a tsz vezetői szerint a tagok hallgatnak rá és elfogadják tanácsait. Egye­düli asszony a családban. A mezei munka mellett otthon is neki kell helytállnia. Kü­lönösen nyáron, a nagy do­logidőben nehéz ez. — Olyankor korábban ke­lek, s még mielőtt elindulnék a tsz-be, megfőzöm az ebédet. Mire a többiek összejönnek, én is ott vagyok — meséli, miközben a munkából haza­tért férjére pillant, ö állami gazdaságnál dolgozik. A budapesti IPARTERV számos kisebb megbízatása mellett 25 nagy létesítmény tervdokumentá­cióján dolgozik. Körülbelül nyolc- milliárd forint értékű beruházás terveit készítik el az intézet szak­emberei. Ipartelepítési politikánk új irányai a rajzasztalokon is tük­röződnek: szinte minden dokumen­táció a vidéknek készül. Már tervezik az évi egymillió hektoliter sört és 12 ezer tonna malátát előállító borsodi sörkom­binátot. Az új létesítmény 850 mil­lió forintba kerül, a tervek Mé­szöly András vezetésével készül­nek. Az ország egyik legnagyobb beruházása lesz a kisterenyei új öntöde, ahol évente 106 ezer ton­na öntvényt készíthetnek majd. Jellemző méreteire, hogy teljes beruházási költsége 4,5 milliárd fo­rintot lesz ki. Az IPARTERV mérnökeinek rajz­asztalain körvonalazódik a Magyar Rádió és Televízió új, a legmoder­nebb technikai berendezésekkel és fölszerelésekkel ellátott székháza is. Ez a budapesti intézet készíti a szovjet technológiával működő nagy házgyárak terveit is. Az IPARTERV rajzai alapján épült fel á győri és a miskolci házgyár, s jelenleg a szegedi és a debreceni házgyárat tervezik. A gyöngyösi hőerőmű, a székesfehérvári köny- nyüfémmű, a debreceni és a szi­getvári nagy teljesítményű kon­zervgyár, valamint a Tiszai Vegyi­kombinát új polietilén gyára mind- mind a vonalak és a formák e ki­tűnő komponistáinak fantáziája, számításai alapján valósulnak meg. Megkezdődött az intézetben az új, 12 ezer nézőt befogadó nagy budapesti fedett sportcsarnok ter­veinek papírra vetése is és nem kevésbé fontos hét nagy hűtőtáro­ló tervdokumentációinak elkészí­tése. Ezek az egyenként négyezer tonna befogadóképességű tárolók a Baki Állami Gazdaságban, vala­mint Andráshidán, Hodászon, Ke* mécsén, Balkányban és Alagon lé­tesülnek. A magyar ipari tervezők mun­kásságára a külföld is mindinkább felfigyel. A többi között Indiában vagongyár, Irakban, Szíriában, a Szovjetunióban, Csehszlovákiában és Bulgáriában korszerű, nagy tel­jesítményű va s b e tong^ára k épül­tek, Kubában és Indiában pedig üveggyár kezdte meg működését, az intézet szakembereinek tervei alapján. Újabban a Német Demok­ratikus Köztársaság részére végez­nek nagy értékű tervezési munká­kat. Ezek közül is kiemelkedik a Weimar ban épülő és hat különbö­ző üzemet magába foglaló hatal­mas kombinát tervdokumentáció­ja. Sok technikai újdonság is szere­pe! a magyar tervezők megoldásai között. így például most készül az úgynevezett univerzális iparcsar­nok, a jövő üzemi épülete. Nem­zetközi tapasztalat ugyanis, hogy egy ipari épület általában 35 év alatt avül el, ugyanakkor a tech­nológiák 3—5 évenként módosul­nak, illetve változnak. A régi épü­letbe az új.gépek beszerelése min­dig gondot okoz. Most a magyar tervezők által kialakítandó új, uni­verzális üzemcsarnok lehetővé te­szi. hogy — könnyű szerkezetei réven — az igényeknek megfele­lően az üzemépületek szétszedhe­tők és ismét összerakhatók legye­nek. — EGY SZERENCSÉS KA­POSVÁRI. A hatodik játék­héten négyes találata volt egy magát megnevezni nem kívánó kaposvári asszony­nak, A négyesért járó 108 837 forintot a jövő héten veszi föl a Somogy megyei OTP-fiókban. Február 22—23-án: Galambkiállítás a Béke Szálló nagytermében Jól szépapát a kaposvári 32-es számú Galambtemyészfcő Egyesület a Budapesten meg­rendezett kiállításon. Gyúr a kavics Lajos, Földi Géza, Györfy Gyula és Havasi János galambjaikkal fajtagyőztes, il­letve kiváló helyezést értek el. Ez pedig nem kis dolog, hiszen az ország szinte vala­mennyi egyesülete elküldte legszebb galambjait összesen eze; kilen cszázat. A kaposvári galamíotemyósz- tök az országban elsőnek megalakult Kaposvári Kisál lattenyésztő Szövetkezette’ együtt most újabb versengés­re készülnek. Február 22-én ás 23-án a Béke Szálló nagy­termében kiállítást rendeznek Itt ötszáz különféle dísz-, röp-, hús- és haszongalambot mu­tatnak be. A zsűrizést a Ga­lambtenyésztők Országos Egyesülete végzi, s az első he­lyezést elérő állatokat bemu­tatják az idei budapesti nem­zetközi galambkiállításon is. Tornaóra az V. osztályban Róka a háztetőn Nem fél a TAHfíA <0K0K Csizma elefántok számára Wilfred Hunter cipész Doncasterben (Anglia) fur­csa megrendelést kapott. Egy gazdag hindu 16 csiz­mát rendelt meg nála — elefántoknak. A csizmákat az »előkelő megrendelők* ünnepélyes alkalmakkor fogják viselni. Gratuláció Puccini egyik operájá­nak rendkívül nagy sike­re volt a bécsi premieren, A bemutató után minden zeneszerző gratulált a hí­res Puccininek. Kálmán Imre táviratot küldött ne­ki, amelynek szövegét az alábbi szavakkal fejezte be: »Szégyellem, hogy ze­neszerző vagyok.. .« Lehár Ferenc, aki is­merte Kálmán táviratának szövegét, táviratában egye­bek közt a következőket írta: »Mindenben csatlako­zom Kálmán Imre véle­ményéhez, aki önnek már táviratban gratulált. Én is szégyellem, hogy Kálmán zeneszerző...« Dumas és a pap A. Dumas ritkán ment a templomba. Egy ízben mégis rászánta magát és végighallgatott egy misét Egyik barátja megkér­dezte: »S miről beszélt a pap?« Dumas: »Nos, a bűnről!« »Es mit mondott a bűn­ről?« Dumas: »Tulajdonképpen semmi különöset! Csakúgy, mint évekkel ezelőtt, most is helyteleníti.« Kannibál-vicc! Egy kannibálnak ször­nyen fáj a leje. Végre, rá­szánja magát és elmegy a varázslóhoz. Az megvizs­gálja, aztán megállapítja: »Túl sok értelmiségit fo­gyasztottál.« Párbeszéd — Mit tenne. Vera, ha most megcsókolnám? — Segítségül hívnám a férjemet! ' — Akkor inkább nem is próbálkozom . ... — Ne ijedjen meg, a férjem szolgálati úton van. Illatos sertés Egy London környéki sertéstenyésztőt bepereltek a szomszédjai, mert mint panaszolták, nem tudtak megmaradni a disznók szagától. A sertéstenyésztő gondolt egyet, s ibolya illatú parfümmel perme­tezte be az állatokat. Most ugyanazok az em­berek, akik panaszkod­tak, megkérték, ne illato­sítsa többé a sertéseiket, mert ehetetlen lesz tőle a húsuk. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Megbízott főszerkesztős JÁVORI BÉLA Szerkesztőségi Kaposvár« Latinka Sándor u. 2. Telefoni 11-510, 11-511, 11-512. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár* Latinka S. u. 2. Telefon: 11-511. Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrsünk meg és nem adunk vissza* Terjeszti: a Magyar Posta, Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra ti Vi. Index: 25067­Készült a Somogy megyei Nyomda* ipari Vállalat kaposvári üzemében* Kaposvár, Latinka S. u. §. Felelős vezető: Mautner József.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom