Somogyi Néplap, 1969. február (25. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-02 / 27. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! ;\ KÖ(V Uj >> Ára: 1 forint A Z; MS Z.M P MEGY E*l B I Z OTT SÁGA XXV. évtolyam, 27. szám ME GYEITA MÁC S LA PJ A 1969. február 2., vasárnap A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a népgazdaság 1968. évi fejlődéséről 1368-ban s magyar népgaz­daság az Irányítás új rendsze­rére tért át Az 1968. évi gaz­dálkodás biztosította a terme­lés fejlődésének folyamatossá­gát Ax új gazdaságirányítási rendszer bevezetése sem a ter­melés, sem a forgalom terü­letén nem idézett elő számot­tevő nehézségeket A reform első évének tapasztalatai azt mutatják, hogy a fejlődés a legtöbb vonatkozásban jobban megfelel a tervezettnek, mint korábban. 1968-ban a nemzeti jövedelem kb 5 százalékkal meghaladta az 1967. évi színvonalat. Ha­sonló mértékben emelkedett a lakosság fogyasztása is. A fel­halmozáson belül beruházá­sokra kb annyit fordítottak, mint az előző évben, a készle­tek növekedése valamivel na­gyobb volt mint 1967-ben. Az ország nemzetközi fizetési mér­lege, ezen belül a külkereske­delmi mérleg is kedvezőbben alakult a tervezettnél és az 1967. évinél. A főbb termelő ágazatok közül az ipar 5 százalékkal, az építőipar kb 6 százalékkal, a mezőgazdaság 1—2 százalékkal termelt többet 1968-ban, mint egy évvel korábban. 1968-ban a foglalkoztatottak száma nagyobb arányban emelkedett mint a korábbi években. Előzetes adatok sze­rint a munkások és alkalma­zottak száma több mint 3 szá­zalékkal nőtt, a mezőgazda- sági termelőszövetkezetekben dolgozók (tagok és alkalmazot­tak) száma pedig 1968-ban — a korábbi évektől eltérően — nem csökkent. Az 1968. évi munkaerő-gazdálkodást álta­lánosságban az jellemezte, hogy a munkát keresők rend­szerint el tudtak helyezkedni (egyes területeken a kereslet nagyobb volt mint a rendel­kezésre álló munkaerő), s az év folyamán a munkahely­változtatások száma csak kis mértékben haladta meg az előző évekét. Az egy foglal­koztatottra jutó termelés 1968-ban a tervezettnél kisebb mértékben emelkedett. A vállalatok gazdálkodását 1968-ban nem központi terv- utasítások, hanem a népgazda­sági tervről kapott központi információk,' az ún, közgazda- sági szabályozók, valamint a piaci viszonyok figyelembevé­telével maguk a gazdálkodó egységek határozták meg. A kereslet aktívabb hatást gya­korolt a termelésre. Az ipar számos új termék gyártását és forgalomba hozatalát kezdte meg, illetve készítette elő. El­sősorban azok az ágazatok nö­velték termelésüket — gép­gyártás, híradástechnikai ipar. fémtömegcikk-ipar, műtrágya- gyártás, műanyagipar stb. —, amelyeknek termékei iránt a hazai vagy külföldi piacokon növekedett a kereslet. Azok az ágazatok, amelyeknek elhe­lyezési nehézségei voltak vagy egyáltalán nem vagy csak kis mértékben fokozták a terme­lést (pl. villamosgépipar, tex­tilipar, textilruházati ipar stb.). Emellett egyes esetekben elő­fordult — indokolatlanul — megrendelés nélküli termelés is. 1968-ban a legtöbb vállalat jövedelmező volt. A vállalati nyereség a gazdálkodás ered­ményei mellett az év elején kialakított árak és az állami támogatás következtében — előzetes adatok szerint — je­lentősen meghaladta a terve­zettet A szocialista ipar ter­melői árszínvonala az árre­form során végrehajtott év eleji 8 százalékos emelkedés után az év folyamán gyakor­latilag nem változott. Az emelkedés év közben nem érte el a fél százalékot sem. Az év folyamán a beruhá­zási javak iránt fokozódott a kereslet A vállalatok beruhá­zási kezdeményezése aktív volt. Ennek maradéktalan ki­elégítését akadályozta az elég­telen építőipari és építőanyag- ipari kapacitás, valamint az előző évinél alacsonyabb gép­import Az 1968. évi beruhá­zások volumene kb. elérte a kiemelkedően magas 1967. évi színvonalat. (1967-ben a beru­házások 1966-hoz képest 22 százalékkal nőttek.) 1968-ban az építési beruházások aránya valamivel nagyobb, a gépbe­ruházásoké pedig kisebb volt, mint az előző évben. A lakosság pénzbevétele a főbb bevételi forrásokból a termelés növekedésénél és a tervezettnél nagyobb mérték­ben, több mint 8 százalékkal emelkedett. Ez a növekedés a munkások és alkalmazottak számának, kisebb mértékben átlagkeresetének emelkedésé­ből, továbbá a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos parasz­ti bevételek (tsz-tagok mun- kaegvség-i*tszesedése, felvá­sárlás stb.) számottevő növe­kedéséből adódott A megnővekedett lakossági vásárlóerő túlnyomó részét áruvásárlásra fordították A kiskereskedelem 7 százalékkal több árut értékesített 1968-ban, mint az előző évben. Szolgál­tatásokra mintegy 9 százalék­kal költött többet a lakosság, mint 1967-ben. Ä bevételek egy része — 4,4 milliárd fo­rint — a takarékbetét-állo­mányt 29,2 milliárd forintra növelte. A társadalmi és gazdasági élet főbb területeinek fejlődé­sét 1968-ban a következők jel­lemezték: Ipar 1968-ban a szocialista ipar 5 százalékkal termelt többet, mint egy évvel korábban. Ezen bélül az állami ipar termelése 5,1 százalékkal, a szövetkezeti iparé 3,5 százalékkal nőtt. A gazdaságpolitikai céloknak megfelelően vidékein a növe­kedés nagyobb volt, minit Bu­dapesten. Az ipar főbb ágaza­tai közül elsősorban a vegy­ipar, a gépipar és a kohászat fokozta termelését. í968-ban a szocialista ipar­ban átlagosan 1 693 100 fő dol­gozott, 60 500 fővel, 3,8 száza­lékkal több, mint egy évvel azelőtt Budapesten az ipari létszám 1967-hez képest nem változott, a vidéki iparban több, mint 6 százalékkal nőtt. Az egy foglalkoztatottra ju­tó ipari termelés a szocialista iparban — nem kielégítő mér­tékben — 1,1 százalékkal, az állami iparban 1,5 százalékkal haladta meg az egy évvel az­előtti szintet. Az iparban és az építőipar­ban megkezdődött a fokozatos áttérés a 44 órás munkahétre. 1968. január 1 és szeptember 30 között a szocialista iparban dolgozók 40 százalékának — több mint 600 000 dolgozónak — csökkentették a heti mun­kaidejét 1968-ban az iparban kiSzét tett összes munkabér a ter­melés növekedésénél valarti- vel nagyobb mértékben, 5,9 százalékká1 <»zr - átaf kérésé"1 2,4 százalékkal nőtt 1967-he:: képest. A szocialista ipar főbb ága zatainak termelése 1963-ban a következőképpen alakult: A bányászat termelése — el­sősorban a kőolaj-termelés második féléid fokozódása kö­vetkeztében — 3.4 százalékkal haladta meg az előző évi szín - tét. A széntermelés lényegében nem változott, kőolajból 7 szá­zalékkal, földgázból 31 száza­lékkal termeltek többet, mint 1967-ben. A viÜamosenergia-termelés 1967-hez képest 5 százalékkal emelkedett. 1968-ban a vaskohászat ter­melése 5 százalékkal nőtt A gépipar termelése 1968- ban 8 százalékkal haladta meg az egy éwel azelőtti szintet Az ipari ágazatok közül leg­nagyobb mértékben 1968-ban is a vegyipar termelése nőtt: 10 százalékkal. A műtrágya-ter­melés (hatóanyagban) 19 szá­zalékkal, a műanyagoké 19 százalékkal, a vegyi szálaké S százalékkal volt több, mint egy egy éwel azelőtt A kőolaj­származékaik termelése 15 szá­zalékkal. a gyógyszeriparé 7 százalékkal haladta meg az 1967. évi szintet, a gumiipart 1 százalékkal csökkent Mérsékelten — a szükségle­tekhez képest nem kielégítő mértékben — (3 százalékkal) nőtt 1968-ban a fontosabb épí­tőanyagok termelése. A könnyűipar, amely 1967- ben 11 százalékkal növelte ter­melését, 1968-ban 2 százalék kai termelt többet az előző évinél. 1968-ban a legnagyobb könnyűipari ágazat, a textil- ipar termelése 1 százalékkal csökkent 1967-hez viszonyítva A textilruházati ipar közel 3 százalékkal termelt keveseb­bet, mint az előző évben. A bőr-, szőrme- és cipőipar ? százalékkal növelte termelését Elsősorban a felsőruházati cikkek, valamint a bútorok exportja fokozódott. Építőipar, beruházások i 168-ban az építőipari ter­melés — előzetes számítások szerint — kb. 6 százalékkal haladta meg az előző évi szintet Az állami építőipari vállalatokhoz benyújtott épí­tési igények a kivitelezési le­hetőségeket kb 20 százalék­kal meghaladták. Az állami építőipari válla­latok 1968-ban 12 000, az ép - tőipari szövetkezetek pedig közel 3000 fővel több mun­kást foglalkoztattak, mint a megelőző évben. Az egy főre jutó teremelés 1968-ban nem emelkedett, az egy órára ju­tó termelés valamelyest meg­haladta az előző évi szintet.. Az új árakon elszámolt épí­tőipari munkák árszintje 1987-hez képest — az árre­(Folytatás a 2. oldalon.) Mezőgazdasági könyvkiállítás Csurgón A mezőgazdasági könyvhónap alkalmából tegnap kiállítás nyílt Csurgón a járási művelődé­si házban. A kiállított könyvek között megtalálható a legrégibb kiadástól a legújabbig minden jelentősebb irodalmi termék: állattenyésztési, növénytermesztési szakkönyvek,, tu­dományos művek és egyéb mezőgazdasággal foglalkozó tanul mányok. A könyvek megtekin­tés után a helyszínen megvásárolhatók vagy kölcsönözhetők. Magyarország és az NDK együttműködése a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban A dr. Sághy Vilmosnak, a mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter első helyette­sének vezetésével a Német Demokratikus Köztársaságban tartózkodó magyar mezőgaz­dasági küldöttség január 26 és 31 között tervkonzultációs tárgyalásokat folytatott a két ország műszaki-tudományos és gazdasági együttműködésé­ről a mezőgazdaság és az 'elmiszeripar területén. Megbeszéléseket folytattak a Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köz­társaság 1971—1975. évi táv­lati tervével összefüggő mű­szaki-tudományos együttmű­ködés, kooperáció, továbbá a mezőgazdasági, valamint élel­miszeripari termékek kölcsö­nös szállításának kérdéseiről. A tárgyalások eredményé­ről jegyzőkönyvet írtak alá. UThant Londonban U Thant, az ENSZ főtitká­ra szombaton Londonban megbeszélést folytatott Mi­chael Stewart brit külügymi­niszterrel arról a tervről, hogy a Biztonsági Tanács négy állandó tagja — a Szov­jetunió. az Egyesült Államok, Nagy-Britanriia és Francia­ország — a világszerevezet égisze alatt magas szintű ér­tekezleten vitassa meg a kö­zel-keleti helyzet rendezésé­nek lehetőségeit. Diplomá­ciai forrásból származó érte­sülés szerint a brit kormány támogatja a találkozó tervét \ Az SZKP Központi Bizottságának üdvözlete Az SZKP Központi Bizott­sága szívélyes üdvözletét küldte az Izraeli Kommunis­ta Párt XVI. kongresszusá­nak és az izraeli kommunis­táknak. A szovjet kommunis­ták újabb sikereket kívánnak az izraeli kommunistáknak abban a harcban, amelyet az agresszió és a hódítás politi­kája ellen, hazájuk dolgozói­nak érdekeiért vívnak. Az üdvözlet megállapítja, hogy »az Izraeli Kommunista Párt a marxista—leninista ta­nítást követve védelmezi az ország dolgozóinak alapvető érdekeit, határozottan fellép az izraeli kormánykörök ag­resszív politikája ellen; a kö­zel-keleti konfliktus haladék­talan és igazságos rendezé­séért«. Merénylet Saigonban Bombát dobta! a tábornok autójába Szombaton délelőtt Saigon központjában bombamerényle tét követtek el 'Nguyen Van Kiém tábornok, Nguyen Van Thieu dél-vietnami elnök kü­lönleges katonai tanácsadója ellen. A tábornok erős katona őrizettel haladó gépkocsijába ismeretlen tettesek a nyílt ut­cán bombát dobtak; a robba­nás megölte az elnök tanács­adójának sofőrjét és megsebe­sítette a tábornokot. A katona: szóvivő közlése szerint Klem­nek lába törött, amikor egy férfi bedobta a robbanó tölte­tet a kocsiba az ablakon ke­resztül. Az amerikai katonai szóvivő közlése szerint a robbanás után lövöldözés kezdődött. Néró lehet tudni pontosan; ki lőtt, de valószínűnek tartják, hogy a támadókat próbálták leteríteni a testőrök — ám a merénylők elmenekültek. A tábornok védői közül öt ugyancsak megsebesült a rob­banás következtében. A táma­dás nyomán Kiem tábornok kocsija, valamint a két kísérő katonai jármű közül az egyik meggyulladt. Egy hónapon belül ez a má­sodik utcai merénylet a dél- vietnamd kormányzat vezető személyiségei ellen. Nixon egyelőre nem tárgyal kormányfőkkel Kiss Csaba, az MTI tudósí­tja jelenti: A washingtoni Evening Star jelentése szerint Nixon udvarias formában visszauta­sította Wilson brit miniszter- elnök javaslatát egy angol— amerikai csúcstalálkozóról. Az új elnök egyelőre nem kívánja, hogy Wilson Wa­shingtonba látogasson, sőt tavaszra tervezett európai utazásáig legfeljebb csak az Egyesült Államok két szom­szédjának — Kanadának és Mexikónak — vezetőivel kí­ván találkozni. Az elhatározás hátterében két ok áll. Nixon mindenek­előtt idői kíván magának biz­tosítani ahhoz, hogy kellő­képpen felkészüljön a tanács­kozásra és kidolgozza az új kormány elképzeléseit az USA európai politikájára vo­natkozóan. Ennek megfele­lően az új elnök legalább két-három hónapig nem óhajt olyan találkozókat, amelyek esetleges kötelezettségeket je­lenthetnek számára. Leg­alább ilyen súllyal esik azon­ban a latba az a tény, hogy Nixon terveiben fontos he­lyet kapott a francia—ameri­kai viszony megjavítása s ennek megefelelően kisebb szerepe lesz az angol—ame­rikai »különleges viszony­nak«. Politikai körökben bizo­nyosra veszik, hogy az új elnök udvarias formában el­utasítja Kiesinger nyugatné­met kancellár javaslatát is. A kancellár, Wilsonhoz hason­lóan felajánlotta, hógy Wa­shingtonba utazik. A legma­gasabb szintű tanácskozások ideiglenes elhalasztása nem jelenti azt, hogy a Nixon- kormány nem akarná sürgő­sen megvitatni az európai kérdéseket, elsősorban a NA­TO problémáit, azonban nem kormányfői színvonalon. Hétfőtől szezon Ismét megrendezi a keres­kedelem a téli ruházati vá­sárt Dr. Nagy Gyulának, az Iparcikk-kiskereskedelmi Vállalat áruforgalmi főosz­tályvezetőjének tájékoztatása szerint mintegy nyolcmillió forint értékű ruházati cikk árát csökkentik 20—40 szá­zalékkal. A február 3—15 kö­zött kiárusításra kerülő, téli jellegű cikkek; női, férfi végi kiárusítás konfekcióáruk, szövetek, csiz­mák mellett divatcikkek, di­vatos kötöttáruk, valamint fehérneműk gazdag válasz­téka várja a vevőket. A me­gye harminc szaküzletében felkészültek a forgalomra. A vásár időpontja egyébkén! egybeesik a tsz-ek zárszám­adásaival, így a vidéki vevők is kedvükre válogathatnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom