Somogyi Néplap, 1969. február (25. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-07 / 31. szám

XXV. évfolyam, 31. szám. Péntek, 1969. február 7. JHe q kitt cÁcLq - emlékez t ötven éve egy esős január végi napon temették. A Nem­zeti Múzeum előcsarnokából ezrek kísérték el sírjához, noha veszélyes volt csopor­tosulni, mert még dühöngött és szedte áldozatait a »spa­nyol«. . A nemzet halottja volt. Akkor a gyász, a fájdalom érzése járta át a rohanó, a március 21. felé közeledő Cserépkályba - központi léssel A Kaposvári Agyagipari Ktsz kitűnő cserépkályháit a megyehatáron túl is jól is­merik. A szövetkezet szak­emberei azonban a hagyomá­nyos fűtőberendezések ké­szítése mellett korszerűbb, praktikusabb kályhák építé­sének gondolatával is foglal­koznak. 1964-ben mutatták be az azóta már bevált légfűté- ses cserépkályhákat. A me­gyében és a megyén túl is sok ilyen fűtőberendezés di­cséri találékonyságukat, ki­váló munkájukat. Most ismét meglepetéssel álltak elő. Olyan cserépkály­hát konstruáltak, amelyik a szoba levegőjének fűtése mel­lett eg.v beépített víztartályt is melegít. A folyton égő, koksztüzelésű kályha tartálya állandó forróvizet ad a ház­tartáshoz, és felfűti a többi helyiségekben elhelyezett radiátorokat is. Tulajdonkép­pen ugyanazt a szerepet tölti be a körülcsempézett tar­tály, mint az etázsfűtésnél a forró vizes tartály, csak így díszesebb és közvetlenül is alkalmas a szoba fűtésére. Ha a cserépkályhás központi fűtés beválna, különálló csa­ládi házak fűtésére lenne a legalkalmasabb, hiszen a ház alatt használatos etázskazánt egy szép kályha helyettesíte­né, melynek »fogyasztása« is elfogadható. A szövetekezet vezetői egyelőre ötven kály­hához elegendő fémalkatrészt készíttetnek. Később az igé­nyeknek megfelelően rendel­nek még alkatrészeket. A prototípust a napokban próbálták ki a ktsz Ady End­re utcai bemutatótermében, ahol működés közben ismer­kedhetnek meg a szakembe­reken kívül az érdeklődők is az új tüzelőberendezés elő­nyeivel. Az eddigi tapaszta­latok szerint az ország egyet­len ilyen típusú fűtőberende­zése kitűnően hasznosítja a tüzelőanyagot, és ' beváltotta a hozzá fűzött reményeket. A terv megvalósításában nagy szerepe volt Major János vízvezeték-szerelőnek is, aki a »cserépkályha-kazán« hőel­vezető csőrendszerét készítet­te. Az előállítási költségekről a ktsz vezetői elmondták, hogy az egyes lakásokhoz külön épített központi fűtés (etázs) beszerelésének költségeivel egyenlő. Előnye még, hogy emeletes épületek lakásaiban is használható, mivel a cse­répkályhába épített víztar­tállyal a kazánt és a vízfor- 1 ralót is bármelyik helyiség­ben el lehet helyezni. N. J. Szánnal és terepjáróval a szülészetre A Tolna megyei Alsónánáról a honvédség segítségével juttattak kórházba szerdán éjjel egy szülő- asszony!. A mély völgyben elterü­lő faluból a közbeeső hegyen át szánnal vitték a bátaszék—szek­szárdi út mellett levő Várdomb községig. A vajúdó asszony — Szalai Istvánná — férje a szán előtt baladva vezette a lovakat, ne­hogy szakadékba csússzanak. A mentőkocsi a hóvihar, illetve a hóakadályok miatt azonban még Várdombig sem jutott el. A nehéz helyzetben a mentőállomás a hon­védség segítségét kérte. A kivezé­nyelt katonai terepjáró gépkocsi végül is elérte a Várdombnál vá­rakozó szánt és a megyei kórház­ba szállította Szalai Istvánnét, aki ott egészséges kislánynak adott életet. A Petőfi adó új antennái HEVERÖK AZ EBÉDLŐBEN Vasárnapi számunkban legnagyobb örömömre azt olvastam, hogy egy olasz professzor, név szerint Carlo Sirtori kiadta a jelszót. — Gyomorbántalmak ellen vissza a rómaiakhoz! Azaz, a gyomor kímélése és az emésztés tökéletesíté­se abban rejlik, hogy nem ülve, hanem oldalunkra fe­küdve kell a táplálékot ma­gunkba fogadnunk. Századunk a felfedezések, a világűrutazások, az anyag­takarékosság és a »bundá­zás« százada, érthető tehát, ha minden olyan értesítést, amely a régmúltba akarja visszakalauzolni az embere­ket izgalommal teli várako­zással fogadunk. Eleinte megmosolyogtuk a hosszú hajú beat fiúkat — o völlig vagy olykor-olykor a derékig érő Rákóczi-frizura ma már vi’ágjelenség. Hajiunk tehát a vissza-vísszakacsingatásra. De a mostani ötlet, a »fek­ve kajálás« valóban forra­dalmi változásokat hozhat az étkezések történetében. Már látom lelki szemeim­mel, hogy az éttermekben elfogynak a karosszékek, he­lyettük háromszemélyes he- verőket vásárolnak — hogy miért éppen háromszemé- lyeset azt nem tudom, de az olasz gyomortudor ezt bizo­nyára alaposan megfontolta, mielőtt szétrepítette ötletét a világba. Sőt az oly sokszor elparentált közétkeztetés is veszi a lapot, azaz a heve- rőket. Nem kell ezután a fél óra ebédidőt olyan szigorúan betartani — ha elkésem az­zal védekezem: egyetlen sza­bad fekhely sem volt! Vgy érzem, a magyar konyha, a magyar gyomor feltétlenül igényli a fekve étkezést. Nehéz ételeink, csípős fűszereink már sok gyomorégést eredményeztek, ebből az következik, hogy az ételek nem a gyomor köze­pén helyezkedtek el, ahol köztudomásúan sokkal köny- nyebben emészthetők, ha­nem vagy a jobb, vagy a bal oldalon, ezt éve változtatta. A fekve étkezésnek azon­ban nemcsak egészségügyi előnyei vannak, hanem az ipar és a kereskedelem is so­kat profitálhat belőle. Elkez­dik gyártani az egy-két-há- romszemélyes, sőt a családi heverőket, ezekhez nyilván asztalokra is szükség lesz — és máris itt az új, a világ­piacon is majd bizonyára jól fekvő termék. Az »ebédeljen heverve« mozgalom melleit volna még ötletem. Bevezet­hetnénk a guggolva nyirat- kozást, amikor is a hátunk­ba hulló hajmennyiség mi­nimum egyharmada a ci­pőnkben fejezné be pálya­futását., és ami már a meg­valósulás útján jár, az álló focit. A rövid információ emlé­keztet a két fogás közötti szünet feltétlen betartására és kihasználására. Eközben lehet pihenni. Ennek viszont — a régi római felszolgálók munkatempóját összehason­lítva a mi vendéglátóiparunk pincéreinek gyorsaságával — szomorú következményei lehetnek. A leves elfogyasz­tása után bal csípőnkön he­verve átadjuk magunkat az édes emésztésnek és közben elalszunk. Mire jön a felté- tes főzelék, máris kipihenve és farkasétvággyal vetjük magunkat a második fogás­ra. Ez így gyönyörű utópia. Csupán egytől félek. Ha a szakácsok és a pincérek is be­kapcsolódnak a mozgalomba, s ők is lehevernek az első fogás után, akkor mikor tu­dunk jóllakni? S»Iy Géza Az tv eleje «tu naryobb energiává! sugároz * Petőfi adó. A Laki­hegyi felújítási program keretében sor került a Petőfi adó műsorát sugárzó berendezések korszerűsítésére is. Üzembe helyezték az új irányított antennarendszert, amely 2 db 86 méter magas, csőszerke- .etü adótoronyból áll. Ezek közül az egyik képünkön látható. Országos döntőre készülnek a brigádok A Tanácsköztársaság történetét tanulják a versenyzők Négy hónappal ezelőtt tar­totta meg a HVDSZ megyei bizottsága a Ki mit tud a Tanácsköztársaságról? vetél­kedő megyei döntőjét A vál­lalati vetélkedőkön részt ve­vő ötven szocialista brigád közül tizenhét került be a megyei döntőbe. A somogyi versenyzők most már a Mis­kolcon megrendezendő orszá­gos döntőre készülnek. Rtég csaknem négy hét áll rendel­kezésükre az alapos fölké­szüléshez. A kétszer három­tagú csapat és a három tar­tartalék versenyző a Kefe- és Műanyagipari Vállalat, a Híradástechnikai Vállalat, a Finommechanikai Vállalat, a Bútoripari Vállalat szocialis­ta brigádjaiból tevődött ösz- sze. A megyei döntőn ők sze­repeltek a legjobban, ők tud­tak legtöbbet a Tanácsköz­társaság országos és somogyi eseményeiről. A somogyi csapat megkezd­te a fölkészülést a szocialista brigádok Petőfi téri klubjá­ban. »Edzőjük« Szamosi Ist­ván, a HVDSZ megyei kultu­rális bizottságának vezetője. A versenyzők már megkapták a szakszervezet központi ve­ordulóra nűreket. zetőségétől a témaköröket, s rögtön felosztották egymás között. Azóta odahaza, az üzemben, a könyvtárban iz­gatottan bújják a történelmi könyveket, az évfo: megjelentetett új mű Levelet írtak más megyék könyvtárainak, s jegyzéket kértek a megye múltjáról írott könyvekről. Somogy csapata márciűs 2- án méri össze tudását Vesz­prém, Fejér, Borsod, Hajdú, Győr és Nógrád megye leg­jobbjaival. Reméljük, hogy megállják helyüket események emberét ötven évvel később a meghitt em­lékezés, a hagyaték; az Ady- életmű hangulata és tartal­ma. Ennek a kétségtelen jelzé­seit éreztük a Palmiro Tog­liatti Megyei Könyvtár hét­fői Ady-emlékestjén is De­meter Hedvig és Simon György, a Csiky Gergely Színház művészeinek előadó­estjén, Bajor Ferenc közre­működésével. A két előadó­művész igényes, koncepció­zus válogatása és hangulatte­remtő versmondása — helye­sen — nem a korszakaihoz kötött és nem a versek idő­rendjéből bontakozó költői portrét állította a középpont­ba, hanem az élő Adyt. S ha az elhangzott csaknem 30 mű egyikének-másikának értel­mezésével, hangvételével vagy előadási módjával vitatkozha­tunk is, egészében — a szer­kezettel is érzékelhető mon­danivaló és az érzelmi hatá­sok szintézisében — az est élményt jelentett Különösen megkapó volt Ady egyik leg­szebb novellájának (A Pierre sírja) js Emlékezés egy nyári éjszakára, Ének aratás előtt, Párizsban járt az ősz című verseinek megidézése Deme­ter Hédi, illetve a Jégpályán, Mert engem szeretsz, Góg és Magóg című költemény Si­mon György előadásában. Tő­le hallottuk a versösszeállítás szinte mértani középarányo­saként beillesztett leánykérő levelet is, Boncza Berta apjá­hoz. Itt, hozzá kapcsolódva csendült fel az egyik leg­szebb Reintz-dal, a megzené­sített Őrizem a szemed Ba­jor Ferenc előadásában és mellette a Héja-nász az ava­ron. Bajor daléneklése jelen­tős részben hozzájárult az est művészi tartalmának han­gulati egységének megterem­téséhez. Hangjának lírai ér­tékei, egyéni színei és lágy­sága különösen az őrizem a szemed előadásában villantak elő az érett technikai készsé­gek és az érzelmi-hangulati azonosulás művészi fokán. A dalokat Szabó András kísérte zongorán; az estet Szirmai Endre tartalmas gondolatai vezették be. Az emlékidézés. Ady Endre ma is eleven életének szép bizonysága volt az est nagy sikere a pótszékestől is zsú­folt előadóteremben. És az is, hogy sokan jegy nélkül ma­radtak ... W. E. Bonnván 10 600 forint az egy tagra jató részesedés (Tudósítónktól.) 183 tagja van a bonnyai Zöldme­ző Termelőszövetkezetnek, s 2042 holdon gazdálkodnak. Ebből 1433 hold a szántó. A gazdaság a ked­vezőtlen adottságú szövetkezetek közé tartozik. A múlt évi szorgal­mas munka a rossz körülmények ellenére is meghozta az eredményt. A növénytermelés 521 000 forinttal hozott többet az előző évinél. Bú­zából például 11,7 mázsát takarítot­tak be holdanként, s ez a tsz fennállása óta a legmagasabb át­lagtermés. Kedvezően alakult az állatte­nyésztés eredménye is. A terve­zettnél 149 000-rel többet, 259 000 fo­rint bevételt értek el. Ez lehetővé tette a gazdaság fejlesztését is: 530 000 forintért három új erőgépet, munkagépeket vásároltak, és két úi ötvagonos górét építettek. Nőtt a tagok részesedése is, elérte az 1 981 000 forintot. Ennek 80 száza­lékát a teljesített munkanapok arányában már havonta kifizette a szövetkezet. Az egy dolgozó tagra jutó részesedés 10 593 forint. A P <0R0lí Ingyen — azt már nem Bordeaux francia városban a Roy házaspár válóperét tár­gyalta a bontóbíróság. Az 55 éves monsier Roy 30 évi házas­ság után válni akart. Madame Roy először hallani sem akart a dologról, később azonban ki­jelentette: — Tekintetes bíróság! Haj­landó vagyok beleegyezni a válásba, de csak egy föltétel­lel ... Az »egyetlen«« föltétel igen meglepő volt: madame Roy azt óhajtotta, hogy a férje fi­zesse meg a »szokásos taksát*« minden olyan esetért, amikor a házasság megkötése óta Ma­dame Roy »hitvesi kötelessé­gét«« teljesítette. — Állapítsa meg a mélyen tisztelt bíróság a szokásos tak­sát — jelentette ki Madame Roy —, én pedig addig kiszá­mítom, hány esetben teljesí­tettem hitvesi kötelességemet a harminc év alatt. A bíróság természetesen nem fogadta el a különös feltételt. Madame Roy viszont nem en­gedett. A kétségbeesett monsier Roy végül is a legfelsőbb bí­rósághoz fordult, hogy vizsgál­ja meg az esetet és hozzon el­vi döntést, vajon válás esetén a feleségnek joga van-c fizet­séget követelni a »hitvesi köte­lességért««. A legfelsőbb bíróság válasza: nem, nincs joga ... Roy asszony válasza: — Rendben van — akkor nem válók! fgy hát a Roy házaspár nem vált el. Monsier és madame Roy továbbra is egy fedél alatt él, csakúgy, mint azelőtt. Csak­hogy madame Roy visszautasít­ja a szóban forgó hitvesi kö­telesség teljesítését. Ingyen azért sem teszi. *. Selecták Rövid az élet — mondot­ta a tiszavirág és meghalt ... A legbutább parasztnak terem a legnagyobb bur­gonyája — mondotta elé­gedetten a paraszt, akinek évek óta csak apró szemű burgonyája termett. « » * Tiszteld a kort — mon­dotta a tolvaj és a boros­pincében csak a legrégibb évjáratú borokat lopta. ... A nemesség kötelez — mondotta a gróf, s ott­hagyta az állapotos pol­gárlányt és feleségül vet­te a gazdag bárónőt. ... Az idősebbeké az első­ség — mondotta a fiú az apjának, amikor mindket­ten ejtőernyő nélkül kiug­rottak az égő repülőből. A gorillák és a televízió A New York-i állalkert vezetősége néhány ketrec­ben tv-készülékeket sze­relt föl, hogy a gorillák felhagyjanak az egymással való civakodással. A kísér­let sikerült — a gorillák nem civakodnak már, és rendkívüli érdeklődéssel figyelik a tv-adásokat. Nevessünk A nagyothalló paciens megkérdezi az orvostól: — Mennyivel tartozom a vizitért? — Negyven shilling. — Bocsánat, hetven? — Nem uram, hatvan! Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanárs lapja. Megbízott főszerkesztő: JÁVORI BÉLA Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor u. Z. Telefon: 11-510, 11-51L Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Látinka S. u. Z. Telefon: il-511. Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem érzünk meg és nem adunk viss/.a. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 18 Ft. Index: 25067 Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemébói* Kaposvár, Latinka S. u. *. Felelős vezető: Mautner Jozset,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom