Somogyi Néplap, 1969. február (25. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-05 / 29. szám

Szerda., 1969. február 5. 3 SOMOGTl NÉPLAP A somogyi értelmiség helyzetéről A fejlődés mozzanatai Üj üzem — szaporodó gondok Több megértést és nagyobb segítséget kérnek Szemléletes képet festett a megyei pártbizottsági ülés ér­telmiségünk rétegeződéséről, fejlődésének legszámottevőbb mozzanatairól. Az összegező jelentés rétegenként elemezte a helyzetet, és átfogó megál­lapításokat tett Többek ko­zott szóba került például, hogy az agrár-, a műszaki ér­telmiség és a közgazdászok kivételével megfelelő az ér­telmiségi rétegek aránya. Belső struktúrájukkal azon­ban gondjaink vannak. A «divatos szakmák« iránti ér­deklődés meghaladja a tár­sadalmi szükségletet és lehe­tőségeinket is. Az érdeklődés eltolódásának okai között a jövedelemszerzés különböző­ségét a pályaválasztási ta­nácsadás hiányosságait, a vá­rosi és a falusi értelmiség életkörülményeinek külön­bözőséget sorolja fel az elem­zés. Hogyan alakult megyénk­ben az egyes rétegek hely­zete, fejlődésük hogyan iga­zodott Somogy sajátos arcu­latához? MŰSZAKIAK A szocialista iparosítás kö­vetkezményeként, de különö­sen a Politikai Bizottság So­mogy fejlesztésére hozott ha­tározata nyomán meggyorsult a műszaki értelmiség fejlődé­sének üteme, és száma is nőtt. Amint a pártbizottsági üiés megállapította: általában megtalálták helyüket az üze­mek életében, képzettségük­nek megfelelő munkakörben tevékenykednek. Szakmai to­vábbképzésükön túl azonban kevesen vállalnak részt a po­litikai, társadalmi feladatok megoldásából. A műszaki ér­telmiség többsége Siófokon p Idául elzárkózik a társa­dalmi feladatok elől, közöm- b isségét mondvacsinált el­ír glaltsággal palástolja és egyoldalú szakmai érdeklő­désbe teihetkezik. Ez a felis­merés egy másik hibát is fel­színre hozott: üzemi párt- szervezeteink többsége még nem ismerte föl a lehetősé­get, hogy a párt gazdasági szervező, irányító, ellenőrző munkájában hogyan támasz­kodhatna a műszaki értelmi­ségre, hogyan használhatná fel elemzéseit, észrevételeit. AGRÁRÉRTELMISÉG Mezőgazdasági jellegű me­gyénkben hallatlanul megnö­vekedett az igény az agrár- szakemberek iránt, és a kö­vetelmény is nőtt velük szem- ,ben. Nagyüzemeink tevékeny­sége — mint a jelentés meg­állapította — alkotó munká­juk nélkül elképzelhetetlen. Érthetetlen tehát, hogy szá- m rk egyes járásokban — mint például a barcsiban — e'enyészően alacsony. Sok he- Iyen még idegenkednek tő­lük, eltartottaknak bélyegzik és fagyos légkörrel veszik kö­rn 1 őket. Így nem csoda, hogy megyénk mezőgazdasága nap­jainkban hétszázzal több szak­embert tudna foglalkoztatni, mint amennyi rendelkezé- s inkre áll. Megállapította a megyei p : rtbizottság, hogy agrárér- telmiségünk közreműködésé­vé! számottevő eredményeket é tünk el a termelőszövetke­zeti gazdálkodás erősítésében, a technikai feltételek biztosí­tósában, a fejlett termelési e járások és az anyagi érde- k Itség elvének tökéletesebb 8 .almazásában is. Egy ré­szüket azonban szakmai el- z i-kózottság jellemzi, társa­dalmi aktivitásuk nem min­denütt kielégítő. Sók faluban el foglaltságukra hivatkozva nem vesznek részt a társa­dalmi szervezetek és tömeg- mozgalmak életében, s bár n?mi fejlődés tapasztalható, nem tekintik magukénak a r pművelő munkát sem. Ka­tegóriájukban feltűnően ke­vés a nők száma, s a kezdő 8 grárértelmiséggel szemben gyakran türelmetlenség ta­pasztalható. Türelemre, mun­kájuk megbecsülésére és _ fi­gyelmesebb gondoskodásra hívta föl a figyelmet a me­gyei pártbizottság. PEDAGÓGUSOK, NÉPMŰVELŐK Ez az értelmiségi réteg vál­lal legtöbb társadalmi mun­kát az oktató-nevelő tevé­kenység ellátásán túl. Meg­találjuk őket a legtöbb tár­sadalmi, szervezetben, ők végzik a népművelési munka zömét. Egyre többen érzik e tevékenységet hivatásuknak, munkakörön túli feladatuk­nak, jóllehet ez elsősorban a falusi pedagógusokra jellem­ző, a városiakra és a járási székhelyiekre kevésbé. Gon­dot okoz megyénkben az is­kolai munka és a munkaerő­gazdálkodás szempontjából is a nők számának állandó nö­vekedése. A pedagógus csa­ládanyák mind jobban visz- szahúzódnak a közélettől. Ezért szükségesnek tartja a pártbizottság hogy elemez­zük: hogyan lehetne növelni a férfiak számát a pedagó­gusképző intézetekben. ORVOSOK, GYÓGYSZERÉSZEK Számarányuk gyorsan nő a megyében, s igen szoros kap­csolatuk van a lakosság leg­szélesebb rétegeivel. Szere­pük megnőtt az utóbbi évti­zedben, ez azonban társadal­mi, politjkai tevékenységük­ben nem tükröződik eléggé. Aktivitásuk az egészségügyi felvilágosításra és a polgári védelmi munkára korlátozó­dik; kezdeményezőkészségük még korántsem kielégítő. A gyógyszerészek ma sem sze­repelnek a közéletben, s en­nek az az oka, hogy a párt- szervezetek, a tanácsok nem vonják be őket a társadalmi életbe. A megyei pártbizottság meg­állapította, hogy az egészség- ügyi értelmiség törődik szak­mai műveltségének fokozásá­val, de alig jut tovább.' Ezért feladatunk gondoskodni ar­ról, hogy eszmei-politikai mű­veltségük is fejlődjék társa­dalmi szerepüknek megfele­lően. számottevő. Egyes jogászka­tegóriák között azonban nagy különbségek tapasztalhatók. A bíróságokon és ügyészsége­ken dolgozó jogászok eszmei­politikai szempontból felké­szültebbek, egységesebbek, mint az ügyvédek és a jogta­nácsosok. Figyelmeztető az a tapasztalat, hogy az egyetem­ről kikerülő fiatal jogászok általában nem a bíróságokon kívánnak elhelyezkedni. Egy részük e munkát nehéznek tartja, másoknál a hivatástu­dat, az ügyszeretet hiányzik, többen pedig azt vallják, hogy más munkaterületen na­gyobb anyagi és erkölcsi elis­merésre számíthatnak. KÖZGAZDÁSZOK JOGÁSZOK Sok szó esett arról, hogy a jogászértelmiségnek nélkü­lözhetetlen szerepe van a szocialista törvényesség biz­tosításában. Előrehaladásuk A gazdaságirányítás új rendszerében különösen meg­nőtt a közgazdasági szakem­berek szerepe. Szakmai isme­retük. műveltségük, gyakorla­tuk — mint a pártbizottsági ülés megállapította — a mar­xizmus—leninizmus ideoló­giáján alapszik, bár egyesek­nél előfordul, hogy marxista képzettségük nem párosul materialista világnézettel. Né­hány vállalat a korábbiakhoz képest növelte az egyetemet végzett közgazdászok számát, másutt változatlanul hagy­tak. Sok vállalat azonban a gyakori ösztönzés ellenére sem ismerte fel az új irányí­tási rendszer követelményeit. Megállapította a vezető tes­tület, hogy a mezőgazdaság­ban és a szövetkezeti ipar­ban is növelni kell a köz­gazdászok számát, s töreked­ni kell arra is, hogy a felső­fokú végzettséggel rendelke­ző nőkből agrárközgazdászo­kat képezzünk. Az értelmiségi rétegek sa­játosságaira, fejlődésére vo­natkozó megállapításokat csak dióhéjban összegezve ad­hattuk közre. De ennyiből is nyilvánvalóan látszik: a me­gyei pártbizottság elemzése kitűnő alapot adott ahhoz, hogy vezető testületünk kö­rültekintően határozhassa meg a somogyi értelmiséggel kapcsolatos munkánk irányát és módszereit J. B. Féléves múltra tekint vissza a Horizont ÁFÉSZ tabi mű­anyagüzeme. A múlt év nya­rán lényegében kísérleti céllal telepítették Tabra, hogy kezd­jék meg a munkát és teremt­senek elhelyezkedési lehetősé­get a községben élőknek. Kö­rülményeik nem a legrózsá- sabbak. Az üzem céljaira ide­iglenesen átadott düledező épületet csak festetni lehetett. Olyan állapotban volt, hogy nagyobb összeget nem lett volna érdemes kiadni a rend­betételére. Különben még eb­ben az évben — ha valami közbe nem szól — felépül a Campingcikk Vállalat mellett az új üzemük, ahol megfelelő körülmények között végezhe­tik majd munkájukat. Fiatal az üzem, s fiatal en­nek vezetője Kovács György mérnök is. Budapesti, mégis olyan lelkesedéssel kezdett a szervezéshez, a munka megin­dításához mintha tőzsgyöke- res somogyi lenne. Az első he­tekben szinte éjjel-nappal az üzemben tartózkodott társai­val együtt, hogy megteremtse Készül a műanyag redőny. Javul a húsellátás Az elmúlt hetekben gyak­ran adott szóbeszédre okot a magye húsellátása. A vásár­lók véleménye szerint a keres­kedelem nem rendelkezett megfelelő mennyiségű és vá­lasztékú áruval. Szönyi Ferenc, a megyei ta­nács kereskedelmi osztályának csoportvezetője, a megye hús­ellátásával foglalkozó operatív bizottság vezetője ezzel kap­csolatban a következőket mondta el lapunk munkatársá­nak: — Először is tisztázni keli egy fogalmat: a húsellátás alatt nem csupán a tőkehúr, árusítását értjük, mint aho­gyan ezt teszik általában a vásárlók, hanem az élő és vá­gott baromfit, a húskészítmé nyékét, az élő és a tartósított halat. Januárban a régebb arányok eltolódtak. Tőkehúsból 146 mázsával, másfél vagon­nal került kevesebb az üzle­tekbe, viszont a kereskedelem és a húsipar ugyanilyen roeny- nyiségű húskészítménnyel adott többet. Amikor a megyei tanács kereskedelmi osztálya tudomást szerzett az ipar és a kereskedelmi vállalat megálla­podásáról, közbeszólt és visz- szaállítóttá a régi arányokat. Különösen rossz volt az év el­ső hónapjában Siófok húsellá­tása. A megye új városa ja­nuárban csak 81 százaléké kapta tőkehúsból a tavaly ja nuári mennyiségnek. Egyedül a fogyasztási aaöveUseaet bolt­jai biztosítottak ugyanannyi vágott húst az idén, mint egy évvel ezelőtt Míg a múlt év megfelelő idő­szakában a megyében huszon­négy vagon, az idén 24,4 va- gos hús-, húskészítmény ke­rült a boltokba. Tavaly január­ban a kereskedelem nem is merítette ki teljesen a rendel­kezésére álló keretet. A tőkehú­sok feltűnő hiányát az ará­nyok eltolódása okozta, mert amíg a drágább húskészítmé­nyekből bővebben volt, addig húst alig lehetett kapni. — Milyen okok játszottak közre, hogy ugyanaz a mennyiség az idén kevésnek bizonyult. — Nem kétséges, hogy nőt­tek az igények. Ismert okok miatt városban és falun keve­sebb sertést, vágtak a tavalyi­nál. A korábbi években há­rom-négy tsz is árusított élő baromfit a kaposvári piacon, most pétiig egy sem. Feltűnően befolyásolta az ellátást, hogy' most sokkal kevesebb élő csir­ke, friss vágású baromfi, ÓV hal került forgalomba, min1 tavaly. Ezek a tényezők együtt okozták a kereslet ilyen nagy­mérvű eltolódását a tőkehúsok felé. — Mivel magyarázható, hogy a keretgazdálkodás alá nem vont baromfiból és hal­ból sincs megfelelő válasz­ték. Hiszen ezek az új ter­mékforgalmazási rend sze­rint az ország bármelyik ré­széből szabadon minden korlátozás nélkül beszerez­hetők. — Régebb óta panaszkodik a kereskedelem a Húskombinát ra, amiért ’csirkéből — bár a mennyiségre nem lehet pa­nasz — csak a legdrágábbat, az első osztályút szállítják. Tyúkból, pulykából, libából, kacsából és aprólékból nerr> adnak eleget. A megyei tanács kereskedelmi osztálya több­ször is felhívta a Somogy me­gyei Élelmiszer-kiskereskedel­mi Vállalat figyelmét, hogy a szükséges baromfit szerezzék be a sárvári vagy a budafoki gyáregységből, ahol jóval na­gyobb választék áll rendelke­zésükre. A kereskedelmi osz­tály azonban eddig csak ígére­teket kapott a vállalattól. A halellátás pedig azért rosszabb a tavalyinál, meri Kaposváron öt boltban lesze­relték az akváriumokat az egészségügyi hatóság tiltó előírására hivat kozva. Jóllehet, többször tudomására hoztuk a Somogy megyei Élelmiszer­kiskereskedelmi Vállalatnak, hogy Budapesten és más váro­sokban is akadálytalanul áru síthatnak halat a húsboltok. Ez a véleményük a Belkereske­delmi Minisztérium illetéke sötnek is. A minisztériumban azt kérték, ha a megyei vág' a városi egészségügyi hatóság ilyen tiltó rendelkezést kiad azt nyomban küldjük meg a számukra. Korábban egyetlen boltban harminc mázsa halat is eladtak egy hónap alatt. A MÉK újabban beállított bolti akváriumai csak valamit pó­tolnak a kiesett mennyiségből. Hasonló okok miatt nehéz megvalósítani a frissen vágott baromfi árusítását Egyetlen üzletben kapható jelenleg Ka­posváron. — Lesz-e javulás és ho­gyan alakul a tőkehúsok aránya? — Rövid időn belül lényeges javulás várható. A közületek, üzemi konyhák ismét kedvez­ményes áron jutnak hozzá a baromfihoz, így ez hetenkéni 50—60 mázsa tőkehús többletet jelent a boltoknak. Az akciós baromfi bevezetésén túl a hús­keret növelésére is sor kerü' Hangsúlyozzuk azonban, hogy a zavartalan ellátást a tőkehű mennyiségének emelésén kívül a baromfi és a hal, valamint a fagyasztott húsok mennyiségé­nek növelésével kívánjuk meg­oldani. Alapvető különbséget a vá­rosi és a falusi ellátásban nem tehetünk, de az áru terítéséné: Kaposvár és az utóbbi időben rosszul ellátott Siófok igényei­nek kielégítését fokozott fi­gyelemmel kísérjük. Kiemel­ten kezeljük Siófok ellátását máris 20 százalékkal több *0. kehúst szánunk a megye u.i városának. N. J. a meginduláshoz szükséges föltételeket. — Sajnos, nem tapasztaljuk mindenkor, hogy megértenék gondjainkat, s megadnák a szükséges segítséget. Gyakori az áram- és vízhiány, pedig üzemünk működéséhez — mi­vel huszonnégy órán át meg­állás nélkül folyik a munka — ezekre nagy szükség van. Gulácsi Zoltán műszaki ve­zető egy közeli példát ismer­tet: — Nemrégen például szom­battól hétfőig nem volt vizünk, s a kényszerű munkaszünet mintegy 150 000 forint veszte­séget jelent !a szövetkezetnek. Nem beszélve arról, hogy munkásaink kevesebbet keres­tek. Valóban igen rossz, sokáig nem tartható körülmények között működik a Horizont tabi üzeme. Az ötmillió forint értékű gépek egy részét hely­hiány miatt képtelenek üzem­be helyezni. S mint Bodnár László, az ÁFÉSZ ipari főosz­tályának vezetője elmondotta, több, nemrégen vásárolt, So­mogynak szánt nagy értékű gépük van már raktáron Bu­dapesten. A fejlődésre jellemző, hogy tavaly 50 millió, idén már 70 millió forint értékű, főleg műanyag terméket állítunk elő. Szövetkezetünknek elhatá­rozása, hogy véglegesen letele­pedik Somogybán. Ezt jelzi, hogy 2500 munkásunk csak­nem fele itt tevékenykedik. Szeretnénk a meglévő üzemek mellett újakat létrehozni. Á munkánkhoz szükséges segít­séget azonban kérjük és igé­nyeljük — mondotta a főosz­tályvezető. Jelenleg fólia tasakokat, kü­lönféle műanyag tárgyakat a vállfától a cukortartókig, vala­mint műanyag ablakredőnyt készítenek. A Csong'rád me­gyei MÉK-nek például egymil­lió fólia zsákot készítettek. Az ablakredőnyt még csak kísér­leti jelleggel gyártják, azon­ban máris több megrendelő érdeklődött iránta, s tárgyal­nak a Campingcikk Vállalat­tá! is közösen előállított szét­szedhető műanyagsátor-házi ­kőről. Negyven munkásukkal 1968 utolsó három hónapjában — ekkor kezdett az üzem lé­nyegében működni — négy­millió forint értékű terméket készítettek, ötszázezer forint­tal többet a tervezettnél. Fib- ben az évben pedig már hu- szonötmilli'• forint értékét kell előállítaniuk. Hat és fél millió forint költ­séggel épülő új üzemük kez­detben kétszáz munkást fog- talkoztat. aztán majd tovább fejlődik. A szövetkezet fele­lősségérzetét mutatja, hogy megértik az építkezést végző vállalat munkásgond.ját és se­gíteni. enyhíteni akarnak azon. Tabon, Kaposváron, Marca­liban tovább fejlesztik bedol­gozó hálózatukat, högv újabb embereknek teremtsenek mun­kalehetőséget. Olyan törekvés ez. amvet Vi?isr'r'1 sei. támogatassa'. ~:v~' csak viszonozni. Szalai Laszlé

Next

/
Oldalképek
Tartalom