Somogyi Néplap, 1969. február (25. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-26 / 47. szám

AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXV. évfolyam, 47. szám. Szerda, 1969. február 26. Móricz Zsigmand: ÚRI MURI Rét világháború közti drá­mairodalmunk egyik legfonto­sabb alkotása az Űri muri. Eredeti bemutatója nem ho­zott sikert. Akikről szólt, azok még a megszelídített, a kompromisszumos, »happy- endesített« változatban is el­reméltó vonása ennek a ren­dezésnek a lélektani mozza­natok hangsúlyozott funkciója, különösen a főhős fejlődésé­ben. A dráma mesteri fölépí­tésében Szakhmdry tetteit a kudarcok, a meg nem értés, a visszacsúszás, a »hadd lám, utasították. A pesti közönség, i uramisten.. .« alapélményei a hivatalos úri osztály gond­talan, mulatós szórakoztatásra számított és nem gondolatok­ra, társadalombíráló tenden­ciára. A darab megbukott, né­miképpen magát az írót is igazolva: az Űri muri koncep­ciója az eredeti megoldást, a főhős tragikus elbukását kí­vánja meg. így viszont csak 1948-ban kerülhetett színre először, a mű 1942-ben újra­írod változatában. Az űri muri témája is­mert; talán ez az egyik leg­ismertebb Móricz-mú. Értéke­lései közül két felfogás érdé- mel figyelmet különösképpen. Helyesen mindkettő szimboli­kusnak tekinti a dráma köz­ponti figuráját, Szakhmáry Zoltán alakját. Részben az úri osztály, az úri Magyaror­szág pusztulását, részben a modern törekvések zátonyra futását fedezik fel a főhős bukásában és a régit, az úri komiszságot, a szellemi pos- ványt fölemésztő *szent« láng fellobbanásában. Mindkét meglátás helytálló. Sőt, az írói mondanivaló helyes ér­telmezése — a kettő együtt. Szakhmáry Zoltán alakja, sor­sa — ahogy ez haczkó Mihály rendezésében a Csiky Gergely Színház előadásából is érez­hető — a kettő szintézisében teljesedik ki. Vagyis az új tö­rekvések a régi mód, a régi viszonyok teljes fölépítése nél­kül távlattálanok, szükségsze­rűen elbuknak. Laczkó rendezésének két fő erőssége van. Biztonságosan és jó stílusismerettel teremti meg azt a levegőt, azt a sajá­tos közeget, amelyben a bel­ső dráma, a konfliktusok lán­colatának eredményeképpen a tragikus befejezés kibontako­zik. Ebben a közegben Cseörgheő Csuli — Dánffy Sándor hiteles karakter alakí­tásában — a vezető figura. Jól sikerült a körülötte és ve­le kapcsolatban álló jellemek megrajzolása is csakúgy, mint a borba fulladó »haláltánc«- motívum érzékeltetése, a tö­meghatású jelenetsorok meg- komponálása. Másik figyelem­mellett bonyolult lélektani fo lyamatok kísérik. Két szere­lem és két különböző irányú csalódás közt jut el az ön- gyilkossághoz, s ezen az úton aprónak látszó momentumok lódítják egyre tovább. Pél­dául Rozika elszólása a tü­körrel; fonák hízelgései; Csuli »gyáva« megjegyzése stb. Si­mon György Szakhmáry-alakí­tásának fő erénye — a fiugra átélt megalkotásában — en­nek a lelki folyamatnak a meggyőző ábrázolása. Kár, hogy a záróképben mintha ki­fulladt volna a fokozás ereje. Rhédey Eszter (Takács Anna) megjelenésétől a feszültség is némiképpen veszít az intenzi­tásából. A háttér kitűnő, a fő konfliktus párbeszéde viszont üres, a zárójelenet színpadias. Nincs kellően feszes tartása, nem robban eléggé. Az előadás két másik vitat­ható pontját említeném még. Telessy Györgyi Rozika-értel­mezése tökéletesen beleillik a rendezői koncepcióba. (Amely szerencsére nem azonosult a műsorfüzetben is olvasható, »a kiszolgáltatottságában is szűz, hamvas« mezi virág Roziká­val. Ahogyan a főhőst magát is vegyes érzelmekkel fogad­juk.) Ez a Rozika sokkal bo­nyolultabb figura így, ham- vasbögyös mivoltában és eszes, hidegen számitó men­talitásával egyaránt. Az ér­telmezéssel nincs hiba. Rozika érzelmi megközelítése viszont hamisan cseng a »városi kis­lány« azonosulni képtelen hangján. Ezt a szerepet nem neki írták. A másik a csugariak prob­lémája. Máig sem tisztázott, magam se tudom hová tenni: miért gyengíti mondanivalója egészét Móricz ezzel a motí­vummal? A summás-kiszol- gáltatottság keserű vádja több oldalról is nyilvánvaló. De miért motiválja így, miért za­báltatja Móricz a három csu- garit így, ahogyan, és főleg amivel. A közröhej kedvéért? Önmaga ellenpólusa? Bárho­gyan is magyarázzuk, a jele­net kilóg a darabból és az előadásból is. lehet valódi, le­het realisztikus, de igaz soha. Nélküle teljesebb volna a da­rab, így viszont dramaturgiai bukfencét okoz. Egy tanulság­gal: olyankor hasznosabb len­ne kevésbé »tisztelni« klasz- szíkusainkat. Mindezzel együtt figyelem­re érdemes produkció a ka­posvári Űri muri előadása, amelyben az említett négy kulcsszereplő mellett néhány jó epizódalakítással egyebek közt Lengyel János (Borbíró), Papp István (ügyvéd),. Tóth Béla (Hulla János), Csíkos Gábor (Lekenczey Muki) is hozzájárult a sikerhez. Wallinger Endre A TAVASZ HÍRNÖKE Intézkedés — eredmény nélkül Levélben kereste meg szer­kesztőségünket tavaly novem­ber elején Pintér Árpád so- mogyszobi lakos, és leírta, hogy a somogyudvarhelyi autóbusz nem várta meg az utasokat, mert a vonat tizenöt percet ké­sett. Levelében megírt pana­szát szerkesztőségünk a 13-as AKÖV illetékeseihez továbbí­totta, ahonnan a következő vá­laszt kaptuk: »Pintér Árpád panaszát kivizsgáltuk és meg­állapítottuk, hogy az autóbusz Valóban nem várta meg Csur­gón a beérkező vonatot, mert az tizenöt percet késett. A járat 9.20-kor menetrend szerint el­ZSIRÁFOK A JÉGEN indult, mert eddig a várakozási idők jegyzékében ez a vonatér­kezés nem volt megjelölve. Mi­vel ez az autóbusz a továbbiak­ban sem csatlakozik más sze­mélyszállító járműhöz, utasí­tottuk a személyzetet, hogy kö­teles megvárni a vonatot, még ha késik, akkor is.« A napokban ismét levelei kaptunk Pintér Árpád olva­sónktól. Mint ilyenkor általá­ban, most is a megnyugtatott panaszos soraira számítottunk. Mert mi sem természetesebb, mint hogy az AKÖV intézke­dése után a járat minden esetben megvárja a vonatot, hiszen csatlakozása másutt se­hol sincs. Mégsem így történt — mint ahogy a levélből kiderül. A2 AKÖV intézkedéséről az autó­busz személyzete nem tud, és azóta is, ha késik a vonat, az utasok taxival vagy gyalogosan kénytelenek eljutni úti céljuk­hoz. Jogosan kérdezi olvasónk, hogy mi értelme az olyan i-n- tékedésnek. amelyet a gya­korlatban nem hajtanak végre. Ezt kérdezzük mi is ... N. J. rmuA Kötnek a megye asszonyai és lányai Takarókat a vietnami gyerekeknek A takarókat műszálas fonal­ból készítik. Tízszer tíz centi- méteres kis kockákat kötnek az ügyes kezű asszonyok és lá­nyok. Ebből, illetve mintegy százharmincöt darabból állít­ják végül össze a kilencvenezer százötven centis meleg takaró­kat. A szocialista országok nő­szervezetei nemrégiben Moszk­vában tanácskoztak. A tanács­kozást az 1969. június 14-e és 17-e között tartandó helsinki világkongresszus jegyében hív­ták össze. Itt határozták e). hogy a kongresszus idején egy hajórakomány segélyt külde­nek a vietnami nőknek és gyer­mekeknek. A magyar nők két­ezer műszálas takaró elkészí­tését vállalták, azaz megyén­ként száz-száz darab megköté­sét. Somogy asszonyai és lányai, a nőtánács és más szervek, a vállalatok és az iskolák dolgo­zói, tanulód csatlakozták a hu­mánum és béke jegyében meg­hirdetett akcióhoz. Az Ipar­cikk-kiskereskedelmi Vállalat tizenegy kiló műszálas fonalat ajánlott fel, dolgozói pedig vál­lalták még három" takaró meg­kötését. A községek fogyasztási szövetkezetei kétszáz, illetve háromszáz forinttal járulnak hozzá az anyag vásárlásához. A textilművek több. a Híradás­technikai Vállalat egy női szo­cialista brigádja hívta fel tele­fonon a megyei nőtanácsot, s kérte, hadd csatlakozzon a viet­nami nők és gyermekek segíté­sére szemezett munkaakcióhoz. A megye, a város pedagógu­sai szintén kötnek, szorgoskod­nak az egészségügyi szakiskola hallgatói, a Latinka Művelődé­si Házban működő háziasszo­nyok klubjának tágjai is. A memyei nők öt-öt forintot ad­nak össze, abból veszik meg a fonalat, majd kötik a takarókat a lányokkal együtt. Az ihaxos- barémyi óvoda dolgozói beje­lentették szándékukat: egy-egy takaró elkészítését vállaljak. A polányi pedagógusok és a felső tagozatos kislányok politechni­kai órán »ügyeskedik össze« a Távol-Keletre küldendő aján­dékokat. A megye asszonyai és lányai takaróikat kötnek. A nők, ha összefognak, nagyszerű és ne­mes tettekre képesek. Hadd ír­jak ide befejezésül egy szám­adatot: 120 000 forint. Ennyit gyűjtöttek össze a sokat szen­vedett vietnami nőkkel együtt­érző somogyi asszonyok a múlt évben. Ennyit adtak postára a vietnami népnek 1968-ban. B. Zs. Csak az év második felében adják át az AKÖV siófoki telepét Az Autóközlekedési Tröszt októbertől az AKÖV siófoki ki- rendeltségét üzemegységgé fej­lesztette, hogy a forgalmat le tudja bonyolítani. A Siófoki Városi Tanács Végrehajtó Bi­zottsága a közelmúltban fog­lalkozott a város belső közleke­désének helyzetével és meg­vizsgálta, hogyan valósul meg Siófokon az országgyűlésen el­fogadott közlekedéspolitikai elv. Mikor száll ki a GELKA Kisbajomba?! Carol-Ann Warner angol korcsolyázónő új szerepet pró­bálja a jégrevüben. Jóllehet a közhit szerint az Afrika tró­pusi éghajlatához szokott állatoknak nem tesz jót a jég — ezek a »zsiráfok« a leghidegebb telet is jól bírják. (UPI — KepUviEótt «Ékezett) Telefonon hívta fel szerkesz­tőségünket Magyar József kis- bajárni olvasónk a község tele- víziótulajdanasai nevében. Több készülék elromlott Kisba­jomban. a GELKA azonban nem javítja meg. S ami legjob­ban bosszantja a jó műsorokat sorra elszalasztó falubelieket: egy-két tv-késziilék már január elseje óta rossz. A kövesúton minden akadály nélkül megkö­zelítheti a szervizkocsi Kisba — Szeretnénk, ha ígéretek helyett minél előbb megérkez­nének a szerelők. A kövesúttól távolabb lakók az én Kossuth Lajos utca 145. szám alatti la­kásomra hoztak a készülékei­ket, tehát az sem lehet kifogás, hogy a kocsi nem mehet be a földutákra. Várjuk, nagyon várjuk mindnyájan a szerelő­ket! Olvasóinkkal együtt azt re­méljük, hogy. már nem kell so­kat várniuk _a kisbajoir.iaknak a garanciális javításra. A 13. sz. AKÖV siófoki üzem­egységének 1968. november harmadikén el kellett volna foglalnia a hét és fél millió forintos beruházással épülő telephelyét, az átadás várható időpontja azonban csak 1960 második negyedéve. Ennek el­lenére tavaly két és negyed millió utast szállítottak az autóbuszok és a taxik. Nagy si­kert aratott az »XX« rendszá­mú, vezető nélkül bérelhető Trabant; az öt gépkocsi hat hó­nap alatt 115 600 kilométert szaladt. Bebizonyosodott, hogy a jelenlegi öt kiskocsi nem tud­ja az igényeket kielégíteni, na­ponta átlagosan nyolc kérést utasítanak el gépkocsihiány miatt. A Volán Utazási és Szállít­mányozási Iroda rövidesen ki- rendeltséget nyit a Váradi Adolf téren. Az autóbusz-kü­lönjáratok szervezésén kívül ők is foglalkoznak majd sze­mélygépkocsik bérbeadásával, sőt valutabeváltással is. A dán férfiak fekete napja Dániában február 25-én szokatlan hagyományok uralkodnak: a fiatal dán nőnek jogában áll, hogy megkérje egy férfi kezét Visszautasítás esetén az illető férfi köteles vigasz- díjként 12 pár bőrkesz­tyűt vásárolni. A szaküz­letek ezekben a napokban nagy forgalmat bonyolíta­nak le. A férj vásárol — Szeretnék a felesé­gemnek valamit ajándé­kozni. — Nagyon sajnálom, uram. Ebben az üzletben csak luxuscikkeket tar­tunk. Barátnők egymás között Két barátnő beszélget — Annyi idős vagyok, amilyen számú cipőt vise­lek. — Érdekes. Hány éves vagy tulajdonképpen ? — 36. — Ó, te szegény, hogy szoríthat téged az a ci­pő!... A szokás hatalma A stockholmi televízió­ban nemrégen fellépett egy J. Persson nevű ócs­kavas-kereskedő. Szerep­lése viharos felháboro­dást keltett. Nem azért, mintha a svéd üzletember valamilyen létfontosságú problémával foglalkozott volna, hanem mert 17 perces előadása során 77- szer szitkozódott a televí­zió nyilvánossága előtt. Tetovált szemöldök Űj divat hódít Angliá­ban: a nők, hogy napon­ként ne kelljen újrafes­teni szemöldöküket, teto­válják a vonalakat. An­gol újságok hírt adtak arról, hogy a nemességet kapott beatlesek arra ké­szülnek, hogy nemesi cí­merüket hátukra tetovál­ják. Nem bízott a gyártmányban Egy fiatal japán tűzoltó- berendezések képviselője­ként jelentkezett egy nagy vállalatnál, és a berendezé­sek hatékonyságának bizo­nyítására egy üveg benzint öntött az iroda padlójára majd a benzinfoltot meg­gyújtotta. A fellobbanó hatalmas láng láttára azután fejvesz­tetten menekült. A tűzol­tóság csak nagy nehézsé­gek árán tudta megfékezni a tüzet... Vízharisnya Twiggy, a világhírű ma- neken új divatos talál­mányt népszerűsít: kékes­zöld színű, ezüsttel díszí­tett harisnyát. Viselője úgy hat, mintha éppen akkor lépett volna ki a vízből. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága ás a Somogy megyei Tanács lapja. Megbízott főszerkesztői JÁVORI BÉLA Szerkesztőségi Kaposvár« Latinka Sándor u. 2. Telefoni 11-510, 11-511, 11-512. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat;, Kaposvár* Latinka S. u. 2. Telefon: 11-911. Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrzünfc meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 18 Fi. Index: 25061. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében* Kaposvár, Latinka S. u. é. Felelős vezető* Mautner József*

Next

/
Oldalképek
Tartalom