Somogyi Néplap, 1969. február (25. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-26 / 47. szám

SOMOUTI NÉPLAP Szerda, 1969. február 28. Nixon Angliában Pakisztáni pókerjátszma . Nixon ameri kai elnök és Wilson angol miniszterelnök hétfőn este a brit karrnányfő Chequeírs-i nyaralójában az el­ső eszmecsere alkalmával — hírügynökségi jelentések sze­rint — olyan kérdéseket vita­tott meg, mint a NATO helyze­te, a kelet—nyugati kapcsola­tok, a közel-keleti helyzet és ■Vietnam, az európai problé­mák és a harmadik világ hely­zete, beleértve á brit nemzet­közösséghez tartozó országokat. A két államférfi nem érintet­te az utóbbi napokban kiélező- döt francia—brit viszonyt Éjféltájban a Londonba visz, szatérő Nixon ellen p Claridge- szálló környékén különböző po­litikai irányzatok képviselői tüntettek. A rendőrség erélye­sen közbelépett és szétverte a tüntetést. Tizennyolc fiatalt le­tartóztattak. Mind a tüntetőit mind pedig a rendőrség köré­ben több sebesülés is volt. Az APP jelentése szerint egy londoni kerületi bíróság ked­den délelőtt hat hónapig ter­jedő börtönbüntetésre ítélte a tüntetés négy részvevőjét. A keddi londoni program reggel 9-kor kezdődött, ami­kor az elnök a Claridge-szálló- ban fogadta Edward Heath-t, a konzervatív ellenzék vezérét, egyesek szerint »Anglia követ­kező miniszterelnökét-«. Tíz órakor Nixon a miniszterelnök­ségen megkezdte hivatalos tár­gyalásait Wilsomnal. Hírügy­nökségi jelentések szerint a kedd délelőtti megbeszélésen az Észak-atlanti Szövetség, a kelet—nyugati kapcsolatok, az európai integráció problémái í, s különböző kereskedelmi és gazdasági jellegű kérdéseket vitattak meg. A megbeszéléssel egyidejűleg hivatalos brit szó­vivők közölték, hogy Maurice Stains amerikai kereskedelmi miniszter hamarosan London­ba érkezik, hogy a brit kor­mány képviselőivel tárgyaljon ezekről a kérdésekről. A kedd reggeli lapok egyéb ként számos cikkben foglalkoz­nak Nixon érkezésével. Beszé­déből valamennyi lap kiemeli azt, hogy dicsérte az Egyesüli Államok és Anglia »különleges 'kapcsolatait* —sőt - Winston Churchillre is hivatkozott A Sun nincs egyedül abban a naiv hitében, hogy a repülőtéri Ni- xan-beszéd magában rejti a kü­lönleges viszony feléledésének lehetőségét. A Daly Telegraph örömmel állapítja meg. hogy Nixon »üj életet lehel ebbe a kifejezésbe, amely az utóbbi időben kiment a. divatból, már csak azért is, mért ingerli De Gaulle-t«. Kedden 12.50 órakor Nixön befejezte második megbeszélé­sét Wilson brit miniszterelnök­kel, majd egyenesen a Buckingham-palotába ment. ahol 11. Erzsébet angol királynő ebéden látta vendégül. Az elnök egyébként kedden londoni utazásain egy amerikai Cadillac-gépkocsit használt. Ebben a kocsiban a Fehér Ház­zal állandó kapcsolatot biztosí­tó rádiókészüléket szereltek fel, például ott van a Washing­ton—Moszkva »forró dróthoz« csatlakozó masina is. Délután Nixon váratlanul megjelent az alsóházban. A parlament történetében példát­lan módón — nyilván biztonsá­az országutakon elbitangolt számos állatokról szóló tör­vényjavaslat beterjesztését, de amikor Davidson skót liberális képviselő be akarta terjeszteni a skóciai kegyúri reformra vo­»Nem akarunk vérfürdőt, de nem félünk a vérfürdőtől sem« — mondta még a nagy pakisztáni tüntetéshullám kez­detén tavaly novemberben Bhutto, Ajub Khan volt kül­ügyminisztere, aki az utódlást akarja megszerezni. A 41 éves politikus, aki már 30 éves ko­rában tagja voP Ajub Khan első kormányának — lévén az külpolitikai pozíciót támadja. A Taskent miatt lemondott külügyminiszter »hajthatat­lan« politikát követel a Pa­kisztánt Indiával immár két évtizede szembeállító és az 1965-ös háborúhoz vezető, karmíri kérdésben. Nyilvánva­lóan a szélsőséges nacionaliz­mus meglovagolásának kísér­lete ez. Pakisztánban a másik ország egyik leggazdagabb politikai lehetőség o szélsősé- családjának sarja — maga ges muzulmánság kihasználá- akarja learatni az általános sa. Bhutto ugyanis nehezen elégedetlenség termését és -bár köthet bele Ajub Khan gaz­osak egyike az ellenzéki veze- daságpolitikájába, lévén az reknek, (ha a legnépszerűbb) feltűnően eredményes. Pa­Nixon, az Egyesült Államok elnöke a Buckingham-palotá- ban találkozott II. Erzsébettel, Anglia királynőjével és fér­jével, Fülöp herceggel. (AP — Képtávírón érkezett) gi okokból — nem a karzaton, hanem lent, az üléstereimben egy sötét sarokban foglalt he­lyét. Néhány perccel később Wilson válaszolt egy-két in­terpellációra, Nixon jelenlété­ben. Nixont és önmagát idézte és kijelentette: »Az erő pozí­ciójából kell tovább halad­nunk a kelet—nyugati feszült­ség enyhítése felé*. Nagy derültséget aratott az agg Shinwell munkáspárti ■képviselő, amikor általános­ságban elítélte »a kiszivárogta­tások, félreértések, suttogások és kósza hírek« diplomáciáját Nixon elnök még meghallgatta natkozó törvényjavaslatát, Ni­xon és kísérete csendben el­hagyta a termet Tüntetők fogadták kedden este Nixon elnököt a londoni Downing streeten. Több száz fiatal vörös zászlókat lobog­tatva vonult Wilson reziden­ciája elé, ilyen jelszavakat kiáltozva: »Nixon távozz!-» »Ho Si Minh/« 4 Az amerikai elnök magyar idő szerint 20 órakor érke­zett a brit miniszterelnökség­re, hogy részt vegyen a Wil­son által tiszteletére adott vacsorán. is), kettejük személyes har­cára kívánja ' leegyszerűsíteni a politikai pókerjátszmát. Néha kísérteties a hasonló­ság a tábornok-elnök és De Gaulle tavalyi válsága között. Kínálja a hasonlatot a hata­lomra jutás azonossága és san fejlődött, ugyanazon éve. 1958-ban ju- külpolitikai tott hatalomra Ajub Khan, miután az Iszkander Mirza akkori elnök által elrendelt statáriális állapotot, mint fő- parancsnok három héten be­lül a maga hatalmának meg­teremtésére használta fel. Ter­mészetesen az említett hason­lóság főleg külpolitikai. Ajub Khan az elmúlt években la kisztán elérkezett a gabona­önellátás küszöbére, ami már önmagában is nagy jelentősé­gű és jellemző tény. Kétség­telen, hogy Ajub Khan alatt Pakisztán, a harmadik világ mércéjével mérve dinamiku- Bhutto tehát a nacionalizmus mellett csak az ellenzék egé­szét irritáló rendszerfelépítést használhatja még ki. Ajub Khan rendszerének alapja ugyanis az úgynevezett bázisdemokrácia, amelyet a Times úgy minősített, hogy: »hullámtörőt állít az igazi népi érzelmek megnyilvánulá­sának«. Ez a hullámtörő — a zította a nyugati hatalmakhoz 120 ezer elektor testületé, fűződő szövetségi viszonyt; je­le volt ennek a nyugati inspirációjú katonai tömbök­ből való gyakorlati visszahúz zódása. Ezenkívül Pakisztán javította viszonyát a Szovjet­unióval. A fontos állomás — 1966 elején — Taskent volt, amikor Ajub Khan Koszigin közvetítésével rendezte az elő­ző őszi háborút Sasztri indiai miniszterelnökkel. Jóllehet Pa­amely választ és ezáltal kü­lönleges, privigélizált helyet tölt be. Ezt a rendszert, amely nemcsak a korrupció lehetősé­gének, hanem az ellenzék ki­szorításának is biztosítéka, Ajub Khan ellenfelei évek óta hevesen támadják. Még 1964 végén, az akkori elnökválasz­táson az ellenzék közös jelöl­tet állított Ajub ellenében: Fatima Dzsinahot, az állam­kisztán továbbra is komoly alapító hetven egynéhány éves gazdasági kapcsolatokat tar­tott fenn Kínával, ez a vi­szony az utóbbi időben lan­gyosabbá vált. Bhutto elsősorban ezt a nővérét. Ajub elektort testü­leté azonban biztosította az elnök újraválasztását (bár a hangulatra jellemző volt. hogy Ajubnak a tervezettnél he­tekkel előbb egybe kellett hív­nia az elektori testületet, oly gyorsan harapózott el — még a bázisdemokraták körében is — az ellenzéki agitáció). Az a konzervatív politikusokból álló, nyolc pártot tömörítő demokrata akcióbizottság, amely a múlt héten szóvivő útján felvette az érintkezést Ajubbal, elsősorban ennek a közvetett választási rendszer­nek a közvetlenné tételéért küzd, és akciói csupán párhu­zamosak Bhutto elgondolásai­val. És éppen ebben van Ajub utolsó lehetősége. Amikor pénteken bejelen­tette, hogy nem indul a jövő évi elnökválasztáson, az el­nök ügyesen megígérte, hogy tárgyalni kíván a választási mechanizmus megváltoztatá­sáról. Az ellenzék számára vi­szont feltételül szabta, hogy közösen kell elérniük a meg­egyezést, s ez tagadhatatlanul legalább is azt a lehetőségét biztosítja Ajub Khannak, hogy döntő beleszólása legyen a rezsim-módosításba. Éppen ellenfeleinek megosztottságára építhet, hiszen voltaképpen belpolitikai irányítási mód­szerei hozták létre az ellen­zék nagyonis labilis egységét. Nem véletlen, hogy a többi ellenzéki párttal szemben Bhutto és a Kelet-pakisztáni Awami Liga vezére, Sheik Mujibur Rahman (aki annak az országrésznek fokozott autonómiáját követeli), egy­aránt elutasította az Ajubbal való tárgyalást. Bhutto üdvö­zölte Ajub visszavonulási szándékát, kinyilvánította sa­ját ambícióit a hatalomra. Kérdés azonban, hogy a pó­kerjátszma miként alakul azok után, hogy Ajub Khan — kártyanyelven szólva — újra keverte a lapokat? Avar János Nem megfelelő diplomáciai eljárás Kedden több angol lap kom­mentálja a London—Párizs vi­szályt és a brit parlament ez­zel kapcsolatban kitűzött vitá­ját. A Guardian megállapítja, hogy »a cáfolatok víkendjón« a franciák egyszer sem cáfolták kifejezetten azokat a »teljesen elfogadhatatlan« javaslatokat, amelyeket De Gaulle Soames- nak tett, különösen azt. hogy Angliának és Franciaországnak titkos tárgyalásokat kellene kezdenie egymással a NATO és a Közös Piac megszüntetéséről. A Daly Telepraph szerint De Gaulle javaslatai megérdemlik a legteljesebb figyelmet. Ang­lia nem járt volna el helyesen szövetségeseivel szemben, ha Möveiktfci erő beleegyezésük nélkül a fran­ciák által javasolt tárgyalá­sokba bocsátkozott volna. A Times szerint komoly vi­tára van szükség a Nyugat-Eu- rópa jövőjét érintő javaslatok lényegéről. De Gaulle elkerül­hette volna az egész bajt, ha közvetlenül és egyenes módon veti fel javaslatait és hozzájá­rul ahhoz, hogy mások is részt vehessenek a tárgyalásokban. Ugyanebben a lapban Antho­ny Nutting, egykori konzerva­tív külügyi állammindszter terjedelmes cikkben fejtegeti, hogy a szándékos kiszivárogta­tások módszere nem megfelelő diplomáciai eljárás. Hosszú tá­von nem fizetődik ki, mert alá­ássa a diplomáciai szempont­ból olyannyira szükséges köl­csönös bizalmat (MTI) Jugoszláv meghívás 81 pártnak Február , 28-ra összehívták a Jugoszláv Kommunisták Szö­vetsége Központi Bizottságá­nak 13. plénumát, amely megtárgyalja a JKSZ március 11-én összeülő, IX. kongresz- szusa három dokumentum- tervezetének végleges szöve­gét. Belgrádban bejelentették, hogy a JKSZ 81 pártnak és mozgalomnak küldött meghí­vót a IX. kongresszusra. A meghívottak között van a kommunista pártokon kívül egy sör szocialista, felszabadí­tó és egyéb haladó mozgalom is, amelyekkel a JKSZ, il­letve a Jugoszláv Szocialista Szövetség kapcsolatban áll. Ezenkívül még néhány pár­tot és mozgalmat értesítettek a JKSZ kongresszusának megtartásáról. Eddig 41 párt és mozgalom fogadta el ben a meghívást. (MTI) elv­A légijáratok biztonságáért Montrealban megkezdte so­ron következő ülését a nemzet­közi polgári légügyi szervezet végrehajtó tanácsa. A tanács kilenc tagja, köztük az Egye­sült Államok. Franciaország, Nagy-Britannda és az NSZK le­velet intézett a szervezet elnö­kéhez, amelyben nyugtalansá­gát fejezi lő a polgári repülő­gépek elleni támadások, illetve a gépek gyakori eltérítése miatt. A levél arra kéri a szer­vezetet, hogy tűzze pénteken kezdődő közgyűlésének napi­rendjére a kérdést és esetleg iktasson alapszabályzatának pontjai közé egy olyan rendel kezést, amely megfelelő szank­ciókat helyez kilátásba a me­rényleteket elkövető egyének és országok ellen. Bejelentették, hogy a pénteki közgyűlésen megvitatják az El A1 izraeli lé­gitársaság gépe ellen Zürich ben elkövetett merényletet. Jóváhagyták az atomsorompó• szerződést Az amerikai szenátus külügyi bizottsága kedden jóváhagyta a nukleáris fegyverek elterjedé­sének megakadályozására hi­vatott egyezményt, az atamso- rompó-szerződést. Fulbright, a bizottság elnö­ke kijelentette: előreláthatólag március 6-ra fejeződik be a kül­ügyi bizottság álláspontját rög­zítő jelentés elkészítése. Ez két, még mindig vitatott kérdést kíván tisztázni, nevezetesen: 1. A szerződés 6. cikkelye kö­telezi-e az Egyesült Államokat arra, hogy kezdjen azonnal tár­gyalásokat a Szovjetunióval a nukleáris leszerelésről: 2. az atomfegyverrel nem rendeW">zn a szerződést alá nem iró országok jogosultak-e segélyre az atomerő békés il­lesztésében. A Pravda közli Claude Lightfootnak, az Egyesült Ál­lamok Kommunista Pártja or­szágos titkárának cikkét két, az amerikai négerek felszaba­dító mozgalmáról. Megállapít­ja, hogy a harcba már, bekap­csolódott az egész néger kö­zösség. Különböző helyeken és különböző alkalmakkor a né- . ger lakosságnak már majdnem valamennyi rétege aktívan részt vesz a harcban. 1968 legkiemelkedőbb fejle­ményének a cikkíró azt tartja, hogy az amerikai négermozga­lom egyik döntő erejévé a mun­kásosztály vált. Ma már a né­ger lakosságnak majdnem min­den osztálya elismeri, hogy vál­toztatni kell a munkások élet­viszonyain. A harc fő eszközé­vé a sztrájk válik — folytatja a cikkíró. — Ez talán kevésbé drámai módszer, mint a néger tömegek által eddig használt egyéb harci formák. Végered­ményben azonban a sztrá jk al­kalmazása sokkal nagyobb ha­tást fog gyakorolni az uralko­dó rétegek hatalmára és rá fog­ja kényszeríteni őket, hogy lé­nyegesen változtassanak a né­ger lakosság helyzetén. Az amerikai felszabadító mozgalom másik fontos ténye­zője a cikkíró szerint az ameri­kai négerek álláspontjának megváltozása a két nagy burzsoá párton, elsősorban, a demokrata párton belül. A leg­utóbbi időkig a választás útján tisztségre jutott néger politiku­sok csekély kivétellel tevé­kenységükben nem lépték túl a pártkereteket. Ilyenformán tel­jesen alárendelt szerepet ját­szottak az uralkodó osztály sakktábláján. Tavaly viszont, a demokrata párt országos kong­resszusának előkészületei során és magán a kongresszuson a négerek és az általuk megvá­lasztott képviselők függetle­nebb irányvonalat követtek. A múlt évben példátlanul nagy számban jelöltek válasz­tások útján betöltendő állami tisztségekre olyan négereket, akik nem tagjai sem a demok­rata pártnak, sem a republiká­nus pártnak. A jelöltek rend­szerint a politikai élet balol­dali áramlatainak képviselői közül kerültek ki. (MTI) A közelmúlt­ban dr. Hor­gos Gyula ko­hó- és gépipari miniszter ve­zetésével ma­gyar ipari de­legáció járt néhány ázsiai országban. A most érkezett felvételen dr. Horgos Gyula (középen) Phi­lip Gunavar- dene ceyloni iparügyi mi­niszter társa­ságában látha­tó, közvetlenül Colombóba ér­kezése után. (AP — Képtáv­írón érkezett) Provokatív legenda A Pravda keddi száma a ciprusi helyzetet elemezve rá­mutat. hogy az észak-atlanti tömb vezetői minden módon igyekeznek terjeszteni azt a provokatív legendát. amely szerint a ciprusiak állítólag képtelenek megállapodni egy­más között a NATO-ors/.ágok közvetítése nélkül. A nyugati imperialista körök minden al­kalmat felhasználnak. hogy beavatkozzanak a szigetköz- társaság belügyeibe. A NA- TO-propaganda mindent el­követ, hogy gyanakvást kelt­sen a ciprusi törökök köré­ben a kormány intézkedései­vel szemben. A Pravda hírmagyarázója külön felhívja a figyelmet arra, hogy az angol imperia­listák és NATO-beli szövet­ségeseik tovább szövik intri­káik hálóját a fiatal köztár­saság köré: a NATO-főhadi- szállásokon terveket dolgoz­nak ki arra, hogy miképpen lehetne a ciprusi angol tá­maszpontokat a földközi-ten­geri helyzet bonyolítására £el- I használni. (MTI) l

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom