Somogyi Néplap, 1969. február (25. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-22 / 44. szám

BmMbftt, 1969. február 22. 3 so-wooti vfPtAf A SZAKMUNKÁSTANULÓKRÓL Inas vagy szakmunkástanulói — Az, hogy nyolc általánost vagy gimnáziumot végzett, elégségesen vagy jelesen tanul egy fiatal, bizonyos munkahe­lyeken mindegy. Aki szakmun­kásképző iskolából került oda és nem szakoktató ügyel a munkájára, hanem »szakik« mellé osztották be az a segéd­munkásokkal egyenértékű. So­hasem mondják azt, hogy szak­munkástanuló, csak úgy, hogy inas. Nem a segédmunkásokat bántjuk mi, de hát miért tanul az ember, miért töri magát? Szombaton délutánonként pél­dául, ha a szerviznél már nincs senki, behívják az ipari tanu­lókat takarítani, »súrolni«, rendezgetni, elvégezni a szeny- nyes munkát Ök a »fogd- megek«. Mert a vállalati okta­tó nem azt nézi, hogy mi min­dent megtanuljunk, hogy lépést tartsunk az iskolai tananyag­gal a műhelyben is. Nem Ö a vállalat érdekeit nézi, és jól jön a mi ingyen munkánk. Elkeseredett arccal ül velem szemben Németh József, az 503-as Ipari Szakmunkásképző Intézet KISZ-szervezetének tit­kára. Sok száz tanulótársa ne­vében önti ki a lelkét — Milyen hatást vált ki a fiúkból? — Kis fantáziával mindenki elképzelheti hogyan jönnek ilyenkor haza. Én kollégista va­gyok. Néha majd leszakadnak az ágyak a bútól, a szomorúság­tól. Mert sok a rendes, becsüle­tes, tudásra vágyó fiú köztünk. Ülnek az ágyon és mondják, csak úgy maguk elé. Ezért nem érdemes tanulni... Engem nem érdekel ezentúl semmi... Mit töröm magam, észre sem ve­szik ... Csak szabaduljak fel, visszaadom én... Ilyen leszek mint ők... Mert valahol le kell vezetni a most visszafojtott ke­serűséget. És ezek után beszél­jek én velük a KISZ-életről, az érdekvédelem kérdéséről. Ezek után lelkesítsem őket. Olvasha­tom a sok cikket, amelyik mind-mind a szakmunkástanu­lók helyzetének javulásáról, vagy éppen problémáiról szól. Nem figyelnek oda. »Ez szö­veg ... Gyere ki velem dolgoz­ni, gyere csak, majd ott meg­tanulod, mi a minőségi munka« — így válaszolnak. Bizony a munkahelyen nincs mozgalmi élet. A fiúk pedig a hét nagyob­bik felében dolgoznak. Nem kell biztatni, mondja. Van mondanivalója az olvasók­nak, az üzemek és vállalatok gazdasági vezetőinek, de tanu­lótársainak is. A szakmunkás­tanulók tizenhat éves korukban nem válhatnak öntudatos dol­gozókká. De közvetlenül szem­lélik az életet És nemcsak olyan hatások érik őket fiatal koruk ellenére, mint egy gim­nazistát S hogy öntudatos felnőtt dol­gozókká váljanak, abban az a döntő, milyen benyomásokat szereznek az első induló évben munkahelyükön. Hiába felada­ta a KISZ- és politikai munká­nak, hogy a közügyek iránti ér­deklődésre nevelje a fiatalokat ha amit délig felépítettek az is­kolában, azt estére lerombolják a munkahelyeken. Szemléletü­ket sajátságos módon befolyá­solják a vállalat intézkedései: szolgálják-e azok élet- és mun­kakörülményeik javítását meg­becsülik-e, jutalmazzák-e a tö­rekvő fiatalokat hogyan gon­doskodnak a szakmunkás-után­pótlásról, oda tudják-e láncol­ni a szakmunkástanulót válla­latukhoz? Hiszen még ma is szakmunkáshiánnyal küzd szá­mos nagyvállalat az országban. — Igen. Az állami építőipari vállalat vagy a DÉDÁSZ vil­lanyszerelő-tanulói lépést tud­nak tartani .az iskolai tan­anyaggal, rendesen bánnak velük. Igaz, iskolai szakoktató felügyelete mellett dolgoznak. A Villamossági Gyárban vagy a Mosonmagyaróvári Mezőgaz­dasági Gépgyár Kaposvári Gyárában elismerik, megbecsü­lik a fiatalokat A mezőgazda­sági gépgyárban például a vál­lalat szerződést kötött a szak­munkástanulókkal. Ha a tanu­ló vagy a csoport teljesíti a ta­nulónormát akkor ő is meg a szakoktató is jutalmat kap. Pedig a tanuló nem a vállalat, hanem az intézet állományá­ba tartozik. Az állami építő­kari vállalat az utóbbi évek­ben kéri az intézetet engedé­lyezze, hogy a harmadéves ta­nulókat teljesítménybérben foglalkoztathassa. Ekkor nerc kapnak már ösztöndíjat. A vál­lalat és a tanuló is jól jár az elvvel: a tanuló keressen min- nél többet, hogy nálunk marad­jon az iskola elvégzése után! A gazdaságirányítás reform­ja a munkásfiatalok számára is kedvező változásokat hozott. A gondok azonban ezzel nem szűntek meg, az emberséges in­tézkedések jó ideig szembeta­lálják még magukat konok vagy rugalmasan végrehajtó­ikkal. De számtalan olyan üzemről és gyárról tudunk, ahol a dolgozók többsége fiatal, segítségükkel érik el a legjobb eredményeket. És a cél mindig az, hogy a fiatalokban állandó­suljon a munka és szakmasze­retet érzése, hogy igénnyé vál­jon a munkahely megbecsülése, és lelkes, színvonalas munká­val szolgálják a társadalom és az egyén érdekeit. Bán Zsuzsa (Folytatjuk.) Mi árwtalék, növekvő forgalom ‘ ii állami gazdaságok mintaboltjában Még egy év sem telt ei az állami gazdaságok kaposvári mintaboltjának megnyitása óta. Azóta ez a bolt főként különleges áruival és udva­rias kiszolgálásával nagy el­ismerésnek örvend a vásárlók körében. Az üzletben kapható áruk választéka állandóan bő­vül, egyre több fajta és jobb minőségű élelmiszer kapható itt A vevők kedvükre válo­gathatnak például a különbö­ző gyümölcs-, zöldségfélék kö­zött; a füstölt és töltelékáruk meg a borok választéka ugyancsak csalogatja a vá­sárlókat A bolt tervezett ha­vi forgalma 300 ezer forint volt, de már eléri a 400 ezer forintot A megnyitás óta ösz­for­szesen 3,5 millió forint galmat bonyolítottak le. A termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok gondos­kodnak új ’árucikkekről, a készlet folyamatos pótlásáról. Somogy megyén kívül Zalából kapják a . legtöbb árufélét de az ország'" más részéből is szál­lítanak az üzlet részére Ta­valy, a bolt megnyitásakor 17,' jelenleg 27 rendszeres, ezenkívül 12 időszaki szál­lító adja az árut Az utóbbiak közé tartoznak például a gyümölcstermesztő gazdasá­gok, amelyek az év egy-egy szakában jelentkeznek áruik­kal — különböző gyümölcsök­kel — az állami gazdaságok kaposvári mintaboltjában. Tanulnak a motorfűrész-kezelők A Megyei Tanács V. B. mezőgazdasági és élelmezésügyi o ztálya ben'lakásos tanfolya­mot ir.dí.ott mo'.oríűré.zkezelők részére február 11-ível a Somogyzs tfai Érd g zdasági Szakmuntá kéjiző Intéző ben. A megye három járásából; a marcali, a fonyódi és a csur­gói járásból 40 mezőgazdasági dolgozó sajátítja el a kor zerű fskiíermelést és erdőgaz­dálkodást. Megismertednek töblfajla fakitermelő géppel, valamint a gépekre vonatkozó óvó rendszabályokkal. Képünkön; Ott Györgyné a fadöntés óvó rendszabályairól tart előadást. Értelmiségi találkozó Sióf oh on a gazdaságirányítás reformjának tapasztalatairól A TIT déü-batatoni titkársá­ga a siófoki járás tömegszer­vezeteivel közösen értelmiségi találkozót rendezett a hét kö­zepén Siófokon, a városi párt­bizottságon. A tanácskozáson a gazdaságirányítás reformjának egyéves somogyi tapasztalatait ismertették. A járás sok válla­lati és gazdasági vezetője vett részt a találkozón, ott voltak a járási szakigazgatási szervek képviselői, és hogy a vitás kérdésekben illetékesek adják még a választ, több megyei in­tézmény vezetője is megjelent. Vitaindító előadást Tóth Jó­zsef, a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályának munkatársa mondott. Ismer­tette a Somogy ipari és mező- gazdasági üzemeiben össze­gyűlt tapasztalatokat a gazda­ságirányítási rendszer reform­jának egy esztendejéről. A fel­szólalók saját munkaterületük­ről vett példákra, egy-egy megoldatlan^ problémára kér­tek magyarázatot, s a vita többnyire közérdekű témák körül zajlott Kromek Pál, a karádi Búzakalász Termelő- szövetkezet elnöke a gazdaság önerejéből végzett beruházá­sok pénzügyi rendezése felől érdeklődött; Tihanyi Zoltán, az MNB Somogy megyed Igaz­gatóságának vezetője nyomban válaszolt is a kérdésre. Egy másik kérdező ugyancsak ér­dekes témát érintett: elmondta, hogy a Balaton déli partjáról elvándorol a munkaerő, mert túl a nyári szezonon kevés a foglalkoztatási lehetőség. Mi lenne, ha azoknak az emberek­nek, akiknek nyaranként az idegenforgalom és az üdülési idény ad elfoglaltságot, télen is adnának munkát? Ezzel kapcsolatban Prievara Pál, a megyei pártbizottság ipari osztályának munkatársa mondta el véleményét: célsze­rű lenne a Balaton-part iparo­sítása, mert neon kell attól tar­tani, hogy az ipari üzemek lé­tesítése elvonja a munkaerőt az idegenforgalmi létesítmé­nyektől. Viszont nem idősza­kos. hanem tartós, egész éven át üzemelő, foglalkoztatást biz­VISSZAÚT — Tudtommal nem sir, —• felelte szárazon Relling. — Al- kalmazottaim magánéletével csak annyiban foglalkozom, hogy kifogás alá ne essék. Miss Bradley igen korrekt, jómo­dorú, szerény és rendkívül konzervatív leány. — Látom, hogy ön igazán nagyra tartja ezt az alkalma­zottját. — Miss Bradley meg is ér­demli sir. Teddy először kissé zavarba jött, mikor leült Miss Brad­ley elé. A leány karcsú volt és szép. Pedáns hangon kezdte felsorolni a tekintetbe vehető vasút- és hajóösszeköttetése­ket, luxuskabinok, hálófülkék árát és előnyeit. Teddy egy szót sem értett az egészből, ö már csak a nőt látta. Elhatározta, hogy ezentúl be­hatóbban foglalkozik az afri­kai út tervével. Mikor Edna Bradley más­nap délben elindult hazafelé a hivtalból, Teddyvel találkozott A fiatalember mintha véletle­nül vetődne arra, éppen szem­közt jött A valóság az volt, hogy már fél órája várt a szomszéd ház kapujában. — Van szerencsém Miss Bradley! Jó, hogy látom. Nem mondaná meg kérem, hogy ha az út első szakaszát repülőgé­pen tenném meg és visszafelé megszakítanám Nápolyban, ez mennyivel drágítaná meg a dolgot, ha felteszem, hogy egy­két tucat elejtett oroszlán bő­rét hozom a személypodgyá- szomban? Edna gyanútlanul lépre- ment Buzgalma nem ismert határt, ha utazásról volt sző. Észre sem vette, hogy a fiatal­ember már jó darabon kíséri, lelkesen hallgatva előadását különböző luxusrepülőgépek­ről, díjszabásról és tarifáról. Teddy szédült. — Azonban számítani kell arra, — figyelmeztette a lány —, hogy ebben az évszakban legfeljebb három oroszlán be- cserkészésére kap engedélyt. — Jó, hogy szólt — mindta Teddy. — Erre nem is gondol­tam. Viszont nem tudom, ér- űemes-e hozzáfogni két-három oroszlán kedvéért? — felelte kissé elkedvetlenedve. Az oroszlánvadászat ürügye alatt, sikerült többször talál­koznia a leánnyal, de lassan­ként egyre kevesebb szó esett a vasúti kedvezményről. Vé­gül egy vasárnap rávette Ed- nát, hogy üzleti tárgyalásuk színhelyét áttegyék a tenger­partra. Mikor a nap már le­menőben volt és a tengerpar­ton sétáltak, Teddy belekarolt a leányba. Edna tiltakozott. — Szeretem magát — mond­ta Teddy. Higyje el, hogy ezt a legkomolyabb szándékkal mondóm. — Hogy értsem azt, hogy komoly szándékkal mondja? — Ahogy egy Earl of Cun­ningham komoly szándékát ér­telmezni kell, ha úrihölgyhöz közeledik. Most már karonfogva sétál­tak tovább, Miss Bradley nem tiltakozott és nagyon boldog volt. Azután Thomas Longgal találkoztak és mire észrevet­ték, már késő lett volna kika­rolni egymásból. — Engedje meg mesterünk .— köszöntötte Teddy nyeglén és ez a hang a művészt min­dig bosszantotta, — hogy be­mutassam önt Edna Bradley kisasszonynak. — Boldog vagyok — mond­ta röviden a mester és feje­delmi gőggel nézett rájuk. — Miss Bradley nagy is­merője az utazásoknak, való­ságos női Verne Gyula, — magyarázta Teddy, de miután látta, hogy Edna nagyon ké­nyelmetlenül érzi magát, még hozzátette. — Közölnöm kell önnel, hogy Miss Bradley nyugodtan sétálhat velem itt karonfogva. Izé... szándéka­im komolysága ezt megenge­di. — Ah nősül? Ez derék, leg­főbb ideje volt, — felelte Thomas és rövidesen elkö­szönt. Ezután következett az a másik vasárnap, amely elin­dította a lavinát. Teddy szorgalmasan várta Ednát az iroda előtt. Vasár­nap ismét szeretett volna egy kirándulást megbeszélni, de a leány közölte, hogy ezen a napon, a Browning cukrász­da kerthelyiségében egyéves érettségi találkozóra jönnek össze Edna és hajdani isko­latársnői. Ebből az alkalom­ból volt osztályfőnöknőjük számára gyűjtést rendezrek. Az oktatónő ugyanis nagy be­teg. — Ha megengedi, szívesen hozzájárulok ehhez az alap­hoz — mondta Teddy. .— Ez nagyon szép lenne öntöl sir — felelte a leány. Igazán kedves összejövetel volt a találkozó a Browning cukrászdában. A beteg osz­tályfőnöknő nevében az öcs- cse jött el, Evans Gordon mérnök, aki legutóbb, két év előtt volt elfoglalva egy skó­ciai fürdőváros parcellázásá­nál. Az asszonyok és a lá­nyok vidáman csevegtek, sőt később a megjelent fivérek és férjek jóvoltából táncoltak is. öt óra felé váratlanul fél­tünk a társaságban Teddy. Valahol már ihatott néhány whiskyt, mert igen jókedvű volt. Elsősorban bőkezűm adakozott a beteg osztályfő­nöknő számára, hogy szc"ény mennél hamarább felépüljön, azután ugyancsak ezzel a megokol ássál konyakot ivott, majd Ednával "táncolt. Ké­sőbb hármasban ültek az egyik asztalnál: Evans Gor­don mérnök. Edna Bradley és Earl of Teddy. Meg ke'l állapítani, hogy az ifjú ez idő táit már rendkívül részeg volt — Megengedi?... — Fel­verte Ednát és táncolni men­tek. tosító munkahelyekre vaa szükség, s az itt dolgozó embe­rek családtagjaiból további munkaerőt nyernének az ide­genforgalmi, vendéglátóipari létesítmények. 3encze József, a Kaposvári Városi Tanács . vb-elnökhe- lyettese mintegy tapasztalat­átadási céllal beszélt a me­gyeszékhely beruházási prog­ramjáról, az egyes beruházá­sok fontossági besorolásáról, a város kommunális fejlesztésé­nek tapasztalatairóL Példákkal érzékeltette, milyen aktivitás­sal segíti a város lakossága Kaposvár szépítését—építését; hogy biztos támasz a tervek megvalósításánál a KISZ- esek összefogása, a tömeg­szervezetek segítőkészsége. El­mondotta, hogy a gazdaság- irányítás reformjának szelle­mében a gazdasági, politikai erősödés nem képzelhető el másként, csak úgy, hogy az értelmiségi dolgozók vala­mennyi foglalkozási ágban tudásuk legjavát adják, és megoldják a rájuk bízott fel- < adatokat. Sok függ attól, mennyire tartják rajta a sze- , , ,, . ... f műket a rendelkezések meg­Ekkor érkezett meg a talál- valósításán, milyen erőfeszíté- kozora Bradley _ Tamas, hogy se^et tesznek a lehetőségek hazakíserje a hugat. f jobb kihasználására. Megállt az asztalnál, ahon-J Különféle problémákat vi- nan Edna éppen távozott és tattak meg a siófoki összejö- bemutatkozott Gordonnak. ■ vetelen a részvevő értelmisé- Ebben a pillanatban a parket- f giek. Azonban bármennyire ten meglepő dolog történt, dicséretes és mindenképpen Ahogy a lány feje kissé kö-1 folytatást érdemlő is a talál- zeledett Teddyhez tánc köz- á kozó gondolata, ennél a ren- ben, a fiatalember, maga sem J dezvénynél meg kell említeni tudta, mit tesz: megcsókolta. ^ néhány észrevételt. Noha na- Edna nyomban abbahagyta a gyón sok szó esett itt Siófok­táncot és visszasietett az asz-érői, megyénk fiatal városáról, tálhoz. Teddy ijedten követte Ja város párt- és tanácsi ve- és valamit mondani akart, de; zetői nem vettek részt ezen Ej a lány helyett, kissé kóvály-J találkozón. Pedig számos, gó tekintete előtt egy zöld 4 megszívlelésre érdemes dol- szemű, nyugodt férfi arca je- J got, ha úgy tetszik, jó taná- lent meg. Ez a zöld szemű J csőt hallhattak volna, amely arc csendesen, finoman csak j mindenképpen könnyíthetné ennyit kérdezett: i további munkájukat. Aztán — Hogy értsem ezt a dol-^« volt a másik vitatott ,té- got, sir? Edna Bradley a hú-*™- a Balaton-pan inemsítá- g ’ ^sanak gondolata. A tanácsko­8 . „ . . , . záson részt vevő gazdasági Az alkohol már sok gyárvezetők nem mondták el, mi­okozott ezen a világon Miért' ként intené a Balaton menti ítélnénk el Teddyt, a i ^termelőszövetkezeteket, erdő­egy londoni aranyifju, rm or f gazdaságot és állami gazdasá- hasonló állapotban Noéi gokat az esetleges ipartelepi- atyánk is komnromittálta Ez az alka]om Wnálta a gát holott idősebb lehetőséget arra< hogy ezt a Teddy es mellesleg pátria. 5 kérdést ^ megvitassák. És vé­nem mondom. egy megjegyzést a bárkinek aTúJát is el^gyeT-! sióf^ találkozóhoz. A jövőben te volna, de végre is minden- 7 megrendezendő hasonló össze- ki egyéniségének megfelelően f jöveteleknél szűkebb témakört éli ki a mámorát. Szóval Earl kellene megjelölni, így még po- of Teddv össz-sapta a boká-í^ ^ kerekedhetoe ját és ígv szólt: * ’ Mr. Bradley, szeretem a (még többen kapcsolódhatnának húgát és el fogom venni fe-jbe. Ügy vélem, ezzel közelebb leségül. f kerülhetne a oél, amelynek el­__ Nagy szerencse ránk ; éréséhez kétségtelenül jelenté­n ézve — felelte Bradley —$ikeny segítséget adnak a sió­ás ha Edna úgy akaria. tér- fokjkoz hasonló értelmiségi ta- mészetesm a magam részéről csak örülök. (Folytatjuk) ’ lálkozók. tlemesz Ferenc \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom