Somogyi Néplap, 1969. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-19 / 15. szám

Vasárnap, 19«9. január 19. 3 SOMOGYI NBPtAP A műszaki értelmiség helyzete Találkozóra várta az el­múlt napokban a TIT klub­terme a műszaki értelmiség képviselőit. Az érdeklődök nagy száma miatt azonban az előadóteremben kellett megtartani az összejövetelt. A találkozó nemcsak azért volt rendhagyó, hanem azért is, mert eddig hasonló meg­beszéléseken még sohasem vetődött fel ilyen súllyal a műszaki értelmiség helyzete, mint most. Régi gond me­gyénkben a műszakiak fóru­mának megteremtése. Külön­böző szervek más-más szin­ten próbálkoztak már a ter­melést irányító, a termelés­ben részt vevő műszaki ér­telmiség összefogásával. Még­is több éve várnak válaszra olyan kérdések, amelyek ana­lizálásával közelebb jutha­tunk a megoldáshoz. Mi az oka a befelé fordu­lásnak? Miért nem beszélhe­tünk komolyabb kutatómun­káról? Hogyan becsüli meg társadalmunk a műszaki ér­telmiséget? Általán os-e a közügyektől való elzárkózás? Megannyi izgalmas kérdés, melyre a közelmúltban egy kisebb körben végzett véle­ménykutatás eredménye rész­ben feleletet ad. Mert köz­vetve vagy közvetlenül, a végzett munkáról, az anyagi megbecsülésről Írott sorok ezekről is vallanak. Ezek a kérdések foglalkoztatták a műszaki értelmiség képvise­lőit a TIT-ben megtartott legutóbbi találkozón is. Válasz jelen időben A több éve nyitva maradt kérdésekre most ilyen vála­szok hangzottak el: — Túlterhelt a műszaki értelmiség, a munkahelyi feladatok többnyire lekötik szellemi erejét. Az ott vég­zett munkájukat számon tart­ják, adott esetben elismerik a megye ipari vezetői. — Vannak viszont vállala­tok, ‘ahol á fiatal mérnökök még a saját üzemük fej­lesztési terveit sem ismerik. Ugyanezek a fiatalok a fize­tés és lakáskörülményeikről elégedetten nyilatkoznak — a véleménykutató lapok tanú­sága szerint — A megye ipari fejleszté­si tervei többek előtt isme­retlenek, vagy alig ismertek. — Nem kielégítő a műsza­ki propaganda, a mérnöki, a technikusi gárda tájékoztatá­sa gyakran kifogásolható. Ab­ban, hogy a mérnökök, tech­nikusok érdeklőlését nem mindig sikerül fölébreszteni és ráirányítani a fontosabb megyei feladatokra, célkitű­zésekre, nemcsak a műsza­kiak ma rasztal hatók el. Az érem oldalai Amíg az, egyik oldalon a műszakiak megbecsüléséről beszélünk, á másik oldalon a munkahelyi megterhelést em­lítjük. Mit mutat vajon az érem harmadik oldala? Mi­lyen mértékben veszi ki ré­szét a társadalmi jellegű fel­A Somogy megyei Útépítő Vállalat keres azonnali belépésre hálózati villanyszerelőt munkavédelmi és tűzrendésze ti vizsgával rendelkező rendészi fizetés megegyezés szerint. Jelentkezés a vállalat központjában, Kaposvár, Ady Endre u. 8. sz. alatt a munkaűgyesnél. adatokból a műszaki értelmi­ség? Számokkal bizonyítható, hogy az utóbbi években nőtt az érdeklődés. A Tegyünk többet Somogyért! mozgalom kitüntető jelvény tulajdono­sai között száznál több a mű­szaki. Mint ahogy az egyik nyugdíjas mérnök a TIT-ben tartott összejövetelen el­mondta, a megyeszékhelyen a legfontosabb fejlesztési fel­adatok megoldásából a mű­szaki értelmiség kiveszi a ré­szét. A víz-, a gázprogram, a városfejlesztés távlata, a közép- és felsőfokon képzett műszakiakat egyaránt tűzbe hozta. Azokra a tanácskozá­sokra, amelyeken ilyen té­mák szerepeltek, a patrióták érdeklődésén túl a segíteni- akarás vitte el őket. Saját műszaki gárda A régebbi iparvállalatok közül néhány — mint a tex­tilművek is — szinte a gépek mellől nevelte ki új mérnök­éé technikusgárdáját. Ez az egészséges és szerencsés gya­korlat a később települt gyá­rakban is meghonosodott Így a »hirtelen nőtt« műszaki réteget a fiatal üzemekben nagyobbrészt fiatalok alkot­ják, akiknél a társadalmi ak­tivizálódás hiánya mint élet­kori sajátosság is jelentke­zik. Ebinek magyarázatát ott kell keresni, hogy a vállalati feladatok elvégzése még le­köti szellemi energiájuk nagy részét EJzenkívül többségüknél még nem alakultak ki a csa­ládhoz való kötöttség, vala­mint a szabad idő beosztásá­nak normatívái sem, Nem véletlen, hogy a város, a me­gye ipari célkitűzéseit jobban szívéh viselő értelmiség »negyvenesei« találkoznak leggyakrabban az ilyen meg­beszéléseken. Az utánpótlásról A klubösszejövetelen, ahol Deák Ferenc, a meggyei ta­nács ipari osztályának veze­tője elemzően értékelte a műszaki réteg helyzetét, szó esett az utánpótlásról is, A fölvetésre, hogy hozzanak létre műszaki főiskolát Ka­posváron, Kormány Lajos, a Gépipari Technikum igazga­tója válaszolt Elmondta, hogy amíg a műszaki utánpótlás középfokú oktatása nem meg­oldott, megalapozatlan a fel­sőbb fokú intézmény létesíté­sének igénye. A Gépipari Technikum szemléltető esz­közökben, egyéb tárgyi anya­gokban olyan szegény, hogy pár év múlva a tanárok ál­tal nyújtott elméletbeli plusz már nem pótolhatja a szük­séges fölszerelések hiányát Pedig a megye fejlődő, ter­jeszkedő ipara a műszakiak seregét várja. Ahhoz pedig, hogy Somogy ipari célkitűzé­seinek megvalósításából a jövő technikusai és mérnökei munkahelyi feladataik elvég­zésén túl is kivegyék a ré­szüket jól képzett műsza­kiakra van szükség. Nagy József Utasellátó kaposvári I ételküiöniegességei Hétfő: Somogyvári lakodalmas leves Bojtár leves Somogyi csikós pecsenye Ozcomb párolva, bors mártással Borjúbordák dombóvári módra Zalai tökös-mákos rétes Rongyos palancsinta (1545) 1969. januárjában. (7986) Beszélgetés a szünetben Vége a délelőtti előadásnak, a hallgatók egy része az elő­adó körül csoportosul, beszél­getnek, utólag még egy-egy kérdést tesznek föl. Mások új­ságot olvasgatnak, jegyzeteiket rendezik. Egy közös esemény köti össze — egyúttal ide az iskolához is — valameny- nyiüket: az őszi pártvezetőség" választásokon első alkalommal lettek alapszervezeteik titká­rát O Talán egyedüli kivétel kö­zöttük Boncz Kálmánná, a Barcsi Községi Tanács és a csőn ez azért is fontos a kom­munisták számára, mivel a Dráva-híd megnyitása után nagy idegenforgalomra lehet számítani, s feltehető, hogy a fiatalokat, felnőtteket egyaránt különböző eszmei hatások érik. © Hiffner Ferenc több mint tíz évig volt a MÁV ka­posvári fűtőhaza pártszerveze­tének vezetőségében, sokáig helyettesítette a titkárt, ősszel pedig őt választatták annak. A pártmunkában rengeteg ta­pasztalatot szerzett, — Az előadások, a viták és a beszélgetések anról győztek meg, hogy csak akkor dolgoz­hat eredményesen egy párt- szervezet, ha jó a kapcsolata a gazdasági vezetőkkel, együtt tudnak dolgozni. Ebben ná­lunk nincs is hiba. A fűtőház­hoz tartozók, jogainak, érdekei­nek védelme, munkafeltételed­nek biztosítása, a pihenőnap kiadása sikeresen megoldható. íozzá tartozó költségvetési izem közös pártszervezetének átkára. Ez az alapszervezet a miit év elején alakult, ekkor választották meg őt titkárnak, ősszel pedig — a vezetőséggel ígyütt — megerősítette funte- nójában a párttagság. — Sohh azelőtt nem dolgoz­om pártvezetőségben, főleg a itkári munka jelent szárnom- -a újat. A pártépítés az egyik nagy gondunk, mert a tagság száma csupán huszonkilenc, s zz, kevés a kettőszáznyolcvan iol gazéhoz. Ezért a pártépítés­sel kapcsolatos meg a hivatali sártszerveaet feladatairól szóló sémák érdekelnek — mondja. Szerinte is hasznos, hogy az ülőadások között szerepel úyan, amelyik a pártszerveze- tekmék a honvédelmi hazafias neveléshez ad segítséget. Bar­Aztán arról beszél, hogy az igazgatóság szakvezetőivel már nem ilyen jó ez a kapcsolat ja­vaslataikat nem mindig veszik figyelembe. Egyik nagy gond­juk most a vonatok pontos to­vábbítása, a személyvonatok fűtése. Könnyebb lenne a fel­adatuk, ha a nyárra adott »könnyű« szénnek legalább fe­lét télen kapnák, de ez a ké­résük nem tálát még megértés­re ... S ezért érthető az a tö­rekvése, hogy a felsőbb gazda­sági vezetéssel is szeretne mielőbb közvetlen munkakap­csolatot kiépíteni. © A Lábodi Állami Gazda­ság csúcsvezetőségének titkára Szikinger Mihály. A gazdaság — az utóbbi években első alkalommal — nyereség­gel zárta az évet. — Sok mindennek köszön­hetjük ezt: a gazdaságirányítás új rendszerének, az ennek kö­vetkeztében megnövekedett nultam az iskolán, rengeteg jegyzetet készítettem, de tö­rekedtem arra is, hogy titkár társaim jó módszereit megis­merjem. Németh Erzsébet nem elég­szik meg azzal, hogy csak ő maga ismerje meg az iskolán hallottakat. A legfontosabb té­mák, konzultációk tanulságait megbeszéli otthon a pártveze­tőség többi tagjával, s az a célja, hogy néhány kérdésről taggyűlésen is beszámoljon az a le-'szervezet kommunistái­önállóságnak stb. Most minden törekvésünk arra irányul — ezt adtuk pártfeladatul kétszázhet­ven kommunistáinak —, hogy ezt az eredményt megszilár­dítsuk, s a gazdaság ne zárja még egyszer mérleghiánnyal az évet. Ezért elsősorban a gazda­sági jellegű előadások jelente­nek nekem nagy segítséget. O Kettős, fontos beosztása van Németh Erzsébetnek a nagyatádi cémagyárban: tit­kára a gyár harmadik alap- szervezetének, üzemének pedig segédmű vezetője. — Választáskor százszázalé­kos bizalmait kaptunk negy­ven kommunistánktól, s ez ar­ra kötelez bennünket, hogy minden erőnkkel segítsük gyá­runk fejlesztését, eredményei­nek javítását. Már eddig is nagyon sok hasznos dolgot ta­Az új párttitkárak egy hó­napot töltenek a megyei párt­bizottság oktatási igazgatósága által szervezett tanfolyamon. — Célunk az volt, hogy a fiatal párttitkároknak alapot, megfelelő segítséget adjunk gyakorlati munkájukhoz. A tájékoztató, információs jelle­gű előadásokon kívül arra tö­rekszünk, hogy hallgatóink megismerhessék egymás mun­káját, terveit, s tapasztalatai­kat kicserélhessék —r mondta dr. Nagy Lajos, az igazgatóság vezetője. Ezt a célt szolgálja az is, hogy a konzultációkat a me­gyei pártbizottság nagy gya­korlattal, tapasztalattal ren­delkező osztályvezetői, munka - katársai irányítják. Szalai László A barcsi, a csurgói és a nagyatádi járás termelőszö­vetkezeteit egységbe tömörítő dél-somogyi szövetség a me­gye másik két területi szövet­ségéhez hasonlóan jól zárta az alakulása utáni első eszten­dőt: beváltotta a működéséhez fűzött reményeket, előmozdí­totta a szövetkezetek gazdál­kodását, termelési és szerve­zeti kérdésekben egyeránt ha­tékony segítséget nyújtott. Most, az új feladatok megol­dásakor kétségkívül előnyösen hasznosíthatók a tavalyi ta­pasztalatok, s néhány termi­Biztató elképzelések a Dél-somogyi Termelőszövetkezetek Területi Szövetségénél való megvalósításakor éppen a múlt évben hozott határoza­tokhoz kell igazodniuk. Mit akarnak végezni az idén, milyen elképzeléseik vannak erre az évre, erről be­szélgettünk Siszler Istvánnal. a szövetség titkárával. re vezethet. A szakemberek társadalmi elismertetése, meg­felelő rangra emelése a köz­életben, társadalmi tevékeny­ségünk fokozása a községek­ben kétségkívül előmozdíthat­ja a probléma megoldását. Csak helyeselni lehet, hogy a szövetség még februárban küldöttközgyűlésen tanácsko­zik a tsz-ek szakember-ellá­tottságáról és az agrárértelmi­ség társadalmi szerepéről a falu életében. Napirenden a szakemberképzés Még a múlt év végén meg­vitatta, értékelte a szövetség elnöke a fiatal szakemberek helyzetét a tagszövetkezetek­ben. Hogy miért került terí­tékre éppen ez a téma? Meg­indokolja néhány összehason­lító számadat A három járás­ban együttvéve 23 egyetemet vagy főiskolát végzett szakem­ber dolgozik, ebből legtöbb — tizenegy — a barcsi járásban. Átlagosan csaknem 7900 hold föld jut egy-egy felső fokon képzett szakemberre, de a nagyatádi járásban ennél jó­val több, kereken 12 000 hold. Vessük ezt össze más megyék számaival, és máris kiderül, milyen sürgős a dél-somogyi szövetség területén a szakem­ber-ellátottság javítása. Ná­lunk, Somogybán 3318 holdra jut egy-egy egyetemet vagy főiskolát végzett szakember, Pest megyében 1720, Fejérben 1820, Bács megyében 3908, Za­lában 5210 holdra. Az arányók még kedvezőtlenebbek ha azt nézzük, hány tsz foglalkoztat ilyen magasan képzett szak­embert a bárom járásban. Ki­derül hogy a 23 szakembert mindössze 18 közös gazdaság­ban találni — itt is a barcsi járás vezet — vagyis akad gazdaság, ahol két szakember is van, s a legtöbbjében egyet­lenegy felsőfokú végzettségű szakember sincs! Érthető, hogy ebből a témá­ból valóban ügyet csinál a szövetség. Hogyan lehetne hát előbbre jutni? Tény, hogy kü­lönösen a kedvezőtlen adott­ságú közös gazdaságokat érin­ti legsúlyosabban ez a prob­léma, jóllehet itt volna legin­kább szükség megfelelően képzett szakmai irányítókra. Akadályozza letelepedésüket az a körülmény, hogy nincs szolgálati lakás, nem kielégí­tő a szociális ellátottság, a kulturálódási lehetőség. Föl­keresni az oktatási intézmé­nyeket, s beszélni az ott tanu­lókkal, hogy jöjjenek ezekbe a gazdaságokba? A tsz-ek for­dítsanak nagyobb gondot ta- lulmányi ösztöndíj létesítésé­re, foglalkoztassanak bátrab­ban gyakornokokat? Mind­egyik járható út, és eredmény­Üzemi állatorvos és ellenőri hálózat A mezőgazdasági nagyüze­mekben fokozódnak az állat­egészségüggyel szemben tá­masztott követelmények, hi­szen évről évre gyarapszik az állomány, és egy-egy tsz-ben milliókat érő jószágot gondoz­nak. Mód van üzemi állator­vosok alkalmazására, sőt arra is, hogy a termelőszövetkeze­tek esetleg közösen foglal­koztassanak állatorvost. A szö­vetség elnöksége ezzel kapcso­latban előterjesztést, készített, és ezt elküldte valamennyi tagszövetkezetnek. Elkészült az üzemi állatorvosok munka­rend-javaslata is. Várható te­hát, hogy az idén haladás tör­ténik ezen a téren a barcsi, a csurgói és a nagyatádi járás közös gazdaságaiban. A múlt év végi küldöttgyű­lésen tárgyalt a szövetség az ellenőri hálózat kialakításáról, mint az idei év egyik fontos tennivalójáról. Az utóbbi idő­ben végbement változások — az önállóság biztosítása, új termelőszövetkezeti és földjo­gi törvény életbe lépése — fo­kozottabb ellenőrzést igényel. A belső ellenőri hálózat ki­alakítására javaslatot tettek a tagszövetkezeteknek, eszerint a területileg összefüggő szö­vetkezetek közösen foglalkoz­tatnának — és természetesen fizetnének — egy-egy körzeti ellenőrt, aki munkarendi kö­telezettség szerint segítene az ellenőrző bizottságoknak a szövetkezeti tulajdon védelmé­ben. A termelés segítése A szövetség megalakulása óta törekszik az alapító ter­melőszövetkezet termelésének fejlesztésére. Az idén oktatási intézmények vezetőivel ta­nácskoznak arról, hogyan le­hetne fokozni a szakember- képzést a három járásban; az általános iskolákban és a gim­náziumokban tájékoztatókkal könnyítik a fiatalok pályavá­lasztását. Tapasztalatokat sze­reznek a melléküzemági tevé­kenység társulásos formáiról, és azt továbbadják a tsz-ek- nek. Ilyen alapon fafeldol­gozó üzem létrehozását is ter­vezik, ahol a kereslettől füg­gően nemcsak félkész, hanem 'készterméket is előállítanának. Továbbfejlesztik áruér tőkésíté­si kapcsolatukat az észak-so­mogyi szövetséggel, ezután is támogatják sajátos eszközeik­kel a termelést a szövetkeze­tekben: tanácsot adnak az in­tenzív növényfajták kiválasz­tásához, közbenjárnak a vető­magvak és a szükséges mun­kagépek beszerzésénél. Terve­zik továbbá, hogy az illetékes szervekkel közösen átfogó vízgazdálkodási programot dolgoznak ki, és talajlaborii» tóriumot létesítenek. Ha ezek a tervek teljesül­nek, minden bizonnyal jól szolgálják a tagszövetkezetek érdekeit, előmozdítják gazdál­kodási eredményeiket. Heruesz Ferenc

Next

/
Oldalképek
Tartalom