Somogyi Néplap, 1969. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-18 / 14. szám

XXV. évfolyam, 14. szám. Szombat, 1969. január 18. „Felnézek hát a csillagokra...“ Látogatóban az Ifjúsági Ház irodalmi színpadának egy próbáján A kaposvári KiEám György A somogyi munkásmozgalom 100 esztendeje Március 21-én jubileumi kiállítást és emlékmúzeumot avatnak Latinka Sándor kaposvári lakásában Üt tör 5 és Ifjúsági Ház kézi­munka-termében a varrógé­peik most a sarokba félreté­ve, terítővei letakarva pi­hennek. A szoba közepén, a hosszú asztal mellett úttörőlányok ülnek, próba folyik a terem­ben. Próba? Kicsodák ezek a pirospozs­gás arcú, nyíltszemű lányok? S mire készülnek? Ismerkedjünk meg tehát velük, s munkájukkal. Endrédi Gabriella, a II. Rákóczi Ferenc általános is­kola nyolcadik osztályos ta­nulója, az Ifjúsági Ház iro­dalmi színpada B csoportjá­nak titkára mutatja be tár­sait, s beszél programjukról. — A múlt év októberében alakult meg a csoport. Egy tehetségkutató versenyen vá­logatták ki az irodalmi szín­pad tagjait a jelentkezőkből. Sok tehetséges fiatalt vettek Hazánkban a televízió roha­mos terjedésének időszakát él­jük: ma már minden. harma­dik család otthonában műkö­dik tévékészülék. A közönség azonban mégsem fordít hátat a rádiónak. Miként alkalmaz­kodik a rádió a versenytárs, a televízió teremtette új helyzet­hez, műsorszolgáltatásaival ho­gyan igyekszik megtartani, sőt gyarapítani hallgatóságát? Ezekre a kérdésekre is keresi a választ a rádió és televízió idei évkönyvének bevezető írása. A kötetnek — amely anya­gában legalább olyan mérték­ben gondol a rádióhallgatók­ra. mint a tévénézőikre — más írásai ugyancsak szólnak a gondokról és a fejlesztés terveiről. Milyen lesz az »űr- újság-. s hogyan igyekszik ez­zel versenyben maradni a rá­dió hírszolgálata. Mi is az a képrögzítés vagy a sztereofó- nia? Es melyik sportkedvelőt ne érdekelné: hogyan fest majd a televíziós sportkör­kapcsolás. Más írások elvezetik az ol­Gergely Színház művészeve­zeti az itt folyó munkát. A két csoport tagjai általános iskolások. Jelenleg két műsorral is készülünk. Az A és B cso­port közösen mutatja be mácruis 21-én a Tanácsköz­társaság jubileumára össze­állított műsorunkat, mely­ben számos somogyi vonat­kozású mű is szerepel. Március végére tervezünk másik bemutatót is, ameri­kai néger költők verseiből készítettünk egy válogatást, Felnézek hq.t a , csillagokra címmel. Forró Pál, a csoport veze­tője úttörőnyakkendőt visel a próbán. Színházunk művé­szétől afelől érdeklődünk, miképp került kapcsolatba a kaposvári úttörőkkel, az If­júsági Ház irodalmi színpa­dával? — El őszr erről az úttörő- nyakkendőről. A második foglalkozáson tiszteletbeli út­vasút a stúdiók, a mikrofonok és á kamerák birodalmába. Kik keltik életre, ezt a világot, kik vannak mindenkor a kép­ernyő túlsó.oldalán? Kik azok a zörejkészítők, akik például kókuszdióval és rumbatokkel dolgoznak? De összefoglalót kaphatunk a kötetben a lát­hatatlan riportok készítőiről is: a róluk szóló albumban csaknem hetven budapesti és vidéki riportert mutatnak be. A gazdag tartalmú é szép kiállítású évkönyv szerkesztői gondoltak azokra a rádióhall­gatókra és tévénézőkre is, akik olvasni is szeretik az elhang­zott műveiket. Közrebocsátot­ták Lenin a Szmolr.ijba megy... című dokumentumriportot, a Detektivjátszma című rádió­komédiát, a Rádió Kabgré- színipada néhány emlékezetes darabját, valamint az Ütőn cí­mű televízió film forgatóköny­vét, amely az 1968-as szófiai tévéfesztivál forgatókönyvdí­ját nyerte el. Számos kép, ka­rikatúra és az év krónikája egészíti ki a kötetet. (Minerva, 1968) — Hatodik éve foglalko­zom úttörő irodalmi színpa­dokkal, Kecskeméten öt évig vezettem hasonló csoportot. Kellemes emlékek fűződnek azokhoz az évekhez. De most ne azokról beszéljüník, hisz itt Kaposváron is ezt a na­gyon kedves és felelősségtel­jes munkát folytatom, és itt sem csalódtam eddig. Nagyon jól érzem magam közöttük. A színésznek többet jelent ez a munka egy »kirándulás­nál«, mert ami itt történik, az a színpadon is foglalkoz­tat. Azt hiszem ezért is sze- retem ezt. Búcsúzás előtt még .' meg­szólít Endrédi Gabriella: »Bácsi kérem, Tamást is tes­sék beírni a cikkbe. Ö Pali bácsi jobb keze, nagy segít­ségünkre van.« Varga Tamás, a Táncsics Mihály gimnázium IV. osz­tályos tanulója is ott ül a rendezői asztalnál, teljhatal­mú helyettes. Ebből adódóan az ő feladata sem kevés ab­ban, hogy az Ifjúsági Ház irodalmi színpada milyen eredményeket ér el a jövő­ben. A róla elnevezett — egyko­ri Kontrássy utcában —, ép­pen szerkesztőségünkkel szem­ben áll az a század eleji sze­cessziós lakóház, amelynek el­ső emeletén egy háromszobás lakásban élt családjával La­tinka Sándor 1919 áprilisától letartóztatásáig, augusztus 13- ig. Ebben a három helyiség­ben néhány hete befejeződtek a munkálatok, melyekkel az egykori La ttnka-lakást eredeti beosztása meghagyásával most múzeumi célokra alakították át. Itt lesz a Somogy megyei Múzeumok Igazgatóságának Újkori és Helytörténeti Osz­tálya; itt — a legméltóbb he­lyen — rendezik be a Latinka Sándor Emlékmúzeumot és A Scrmogy megyei munkás moz­galom 100 esztendeje című időszakos kiállítást, A kiállítást és a Latinka- emlékszobát Rózsai Ágnes muzeológus forgatókönyve alapján rendezi be a Központi Múzeumi Igazgatóság kiállí­tásrendező csoportja. A három teremben a megye munkás­mozgalmának három szakaszát szemléltetik a különböző do­kumentumanyagok. Az 1868—1918 közötti fél év­századot a fejlődő kapitaliz­mus, a bontakozó munkásmoz­galom és az első világháború emlékei mutatják be. Fotómá­solatokon, egykorú fényképe­ken láthatjuk az akkor új ka­posvári cukorgyárat, a villany­telepet: a városi proletariátus életét és az uradalmi cseléd­sorsot; az arató- és bérmun­kásmozgalom, a kivándorlás, az amerikás magyarok emlé­keit. A világháború szakaszát plakátok, sajtóanyag fegyve­rek és kitüntetések, illetve a somogyi internacionalisták eredeti naplói és a hadifogság emléktárgyai villantják fel. Külön teremben helyezik el majd az ötven éve lezajlott (Tudósítónktól.) Az elmúlt, hetek hideg idő­járása meghizlalta a jeget a Balatonon, a folyókon, a ha­lastavakon és a rétek kiönté­seiben. A fogyasztási szövet­kezetek megyészerte megkezd­ték a jégvermek megtöltését. Somogybán mintegy 500 ve­remben »raktározzák« el a te­let nyárra. A számítások sze­rint a jó minőségű, 20—25 cen­timéter vastag jégből 150 000 mázsát hordanak a vermekbe. Ezael elérhetik, hogy hideg Lengyelország felszabadítá­sa után a: különbőz^ fasiszta szervezetek, valamint’ az ang­forradalmak dokumentumait: a Nemzeti Tanács, a 18-as ura­dalmi megmozdulások; az 1919. március 5-én Memyén megalakított első termelőszö­vetkezet; a direktórium; a Nagyatádi Szabó-féle ellenfor­radalmi kísérlet visszaverésé­nek foto- és egyéb eredeti vagy másolatos dokumentu­mait. Külön helyet kap itt a ház egykori lakójának, Somogy megye Kormányzótanácsi biz­tosának, Latinka Sándornak az emléke: családi fotók; tag­könyvének másolata és né­hány megmaradt személyes használati tárgya, így például kedves zeneszerzőjének, Giu­seppe Verdinek a szobra is, amely mindig ott állt a dolgo­zószobájában. A fehéi-terrortól a felszaba­dulás utáni földosztásig ábrá­zolja a Horthy-rendszer 25 évét a harmadik helyiség anyaga. A kaposvári és a mar­cali mártírok emlékei mellett a zalaegerszegi internálótábort; a KMP harcát, a kaposvári Munkásotthon életét szemlél­teti egyebek közt az itt talál­ható anyag. Eredeti dokumen­tumok idézik majd a lengyel menekültek somogyi tartózko­dását 1939-ben a mosdósi Pallavicini-kastélyban; <s a II. magyar hadsereg somogyi zászlóaljáról is maradtak fenn és láthatók itt ere»'- -í doku­mentumok. Világi1 térkép jelzi ebben a szobában a me­gyében folyó felszabadító har­cokat, s a földreform eredeti emléktárgyai zárják be a me­gye munkásmozgalmi kiállítá­sának anyagát — a tervek sze­rint. A Latinka-emlákrnűzeumot és a kiállítást március 21-én avatják fel, illetve nyitják meg ünnepélyes keretek között. W. E. sört és egyéb italt árusíthat­nak majd a nyáron. A fogyasztási szövetkeze­teknek csaknem minden köz­ségben — megállapodás sze­rint — a termelőszövetkezetek végzik a jégvágást, a szállí­tást és a vermek feltöltését. A tsz-ék szívesen vállalják ezt a munkát, mert így télen is keresethez jutnak a tagok. A somogyi közös gazdaságok várhatóan 1 200 000 forintot kapnak ezekért a munkákért. liai ellenkormány hívei ban­dákba tömörültek. Rettegés­ben tartották a lakosságot és fegyveres csoportjaikkal állan­dóan veszélyeztették a békés, termelő élet megindulását. A banditák külföldről kaptak tá­mogatást. Soraikban kipróbált i katonai szakértők voltak, is­merték nemcsak a fegyveres harc, de a felderítő munka minden csírtját-bínját is. Ép­pen ezért az ellenük folyta­tott küzdelem nagy körülte­kintést, óvatosságot és hősi bá­torságot követelt. A lengyel belbiztonsági szol­gálat harcát eleinte kevés si­ker koronázta. Az 1946-ban játszódó, izgalmaikban bővel­kedő regény az egyik legna­gyobb banda felgöngyölítésé­ről és ártalmatlanná tételéről szól. Gren nyomozótiszt alaku­lóval elkeseredett harcot vív a garázdálkodó terrorista cso­portokkal, de ezek különös módon mindig kibújnak az el­hárítás gyűrűjéből. Mígnem a tehetséges nyomozó rájön a ti­tok nyitjára és lelepzi az ál­cázott ügynököt. (Zrínyi Kiadó. 1968) A kalapot sajnálta?... Rosalind Rockney Ply­mouth! asszony válópert indított férje ellen, aki festő lévén, modelljeit fe­lesége kalapjaival díszítette föl. A csinos lányoknak különben egyetlen öltözé­kük ez a kalap volt. Ro­salind asszony megnyerte a pert. Bosszú Manuel Jaraz santiagói lakos nemrégiben különös kéréssel fordult a városi ta­nácshoz. Kerül amennyibe ■kerül, mondta, 6 megve­szi a városi park egyik padját. Eladták neíki. Ja­raz fogta a padot és meg­gyújtotta. Húsz évvel ez­előtt ugyanis ezen a pádon kérte meg felesége kezét. Naponta 150 hajátültetés Egy párizsi fodrász be­jelentette, hogy műhelyt nyitott, amelyben a kopasz férfiaknak hajat fognak átültetni. Az átültetés esz­tétikai szempontból nem hagy semmiféle kedvezőt­len nyomot. A fodrász azt is tervbe vette, hogy ideig­lenes parókákat készít a műtét nyomainak eltaka­rására. E parókák orvosi célt is szolgálnak: mindennap különleges oldatba márt­ják, ez elősegíti a hajátül­tetés nyomainak gyors és nyom nélküli behegesedé- sét. Az Egyesült Államok­ban már rendszeresek az ilyen műtétek. New York­ban naponta 150 hajátül­tetést végeznek. GYÉR E KS ZÁJ — Papa, milyen madár ez? — Nesm tudom. — Miért nem kérdezted meg, amikor kicsi voltál? — Anyuka, tudod-e, hogy a nagymama igen félős? — Miért fiacskám? — Mikor át kell men­nünk a másik oldalra, mindig belekapaszkodik a kezembe. A kisfiú nézi, amint a mamája a haját fésüli. — Mit csinálsz anyu? — Hullámokat a' fejem­re. — És ami az apu fején van, az. az öböl? — Te hol születtél, Pis­tike ? — Én falun. És te? A kórházban. — Miért, beteg voltál? Barátom másodszor nő­sült. Megkérdi a kisfiát: — Nos, hogy tetszik az új mama? — Apa, azt hiszem té­ged becsapták. Nem is olyan új! Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Megbízott főszerkesztő: JÁVORI BÉLA Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor u. 2. Telefon* 11-510, 11-511. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, - Latinka S. u. 2. Telefon: ll-5f% Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrzün® meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 18 Ft. Index: 2506? Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár, Latinka S. u. 6. Felelős veaM*H***er Jóaairf H, B. Korszerűsítik a Nagyatádi Komfort Ktsz autójavító rész­legét. 40 000 forint értékű fényszóró-beállítót, kerékdőlés- biállítót és páros kerékfelfúvó berendezést vásároltak. A részleg a második szemléket, a garanciális és futó javítá­sokat végzi a jármüveken. Hadi József szerelőnek nagy segítséget jelent az új féjiyszóró-beállítő. föl, így két csoportra is tel- törővé fogadtak a gyerekek, lett, összesen negyvenen va- Büszkén viselem velük együtt gyünk. Forró Pál, a Csi'ky a vörös nyakkendőt. Rádió és Televízió Évkönyv 1968—1969 500 jégvermet töltenek fel W. Jarnieki: A gyanú árnyékában

Next

/
Oldalképek
Tartalom