Somogyi Néplap, 1969. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-17 / 13. szám

Péntek, 1969. január 17. 3 SOMOGYI NÉPLAP Egy fölmérés tapasztalata Számadás két év munkájáról A tavalyinak a kétszeresét tervezik kötött áruból is. A hárommillió forint értékű kötéshez megvannak a felté­telek. — Tavaly októbertől ké­szítünk; hozott anyagból kö­tést — tájékoztat Lucz Ká- rolyné műszaki vezető. — Különösen a kézi kötés iránt Színes kis ruhák születnek a szabászok keze slatt Ahol a cinege befér Az elmúlt években jelen­tős fásítást végzett a somo­gyi utak mentén a KPM Közúti Igazgatósága. Ahol az utakat hófúvástól, talajeró­ziótól ligetes facsoportok, er­dősávok védik, ott sokkal kisebb a balesetveszély is, hiszen a partoldalakról lefo­lyó sár, iszap csúszóssá vál­toztatná az úttestet. A telepítéseknél még arra is ügyeltek, hogy amennyire lehet, a kialakított ligetek odú vonzzák a környék hasz­nos madarait. Ezzel a ma­dárvédelem mellett a mező- gazdasági termőterületek ro­varainak pusztítását is előse­gítették. Hogyan zárható ki a ma­dáretetőkből a haszontalan veréb, a pusztító seregély? A szakemberek olyan röplyu- kakat alakítottak ki az ete­tőkön, melyeken csak a cine­ge fér be, a veréb és a sere­gély nem. Aki jobban isme­rős a madárvilágban, az tud­ja, hogy például a cinke »fel­csűri« magát oda is, ahova a vele egyforma nagyságú ma­dár képtelen feljutni. Az alul fúrt lyuk viszont biztos ka­pu a kis cinegék előtt. Ilyen módon alakítható az útvédő ligetek, erdősávok madárállománya. Egyúttal száműzik a haszontalan faj­tákat.. 1 elégíthetetlenek. Érdekes, hogy a nálunk felkapott mo­dern formákat nem kedvelik, inkább a hagyományost sze­retik a fonott áruban. A fűzvessző fonás azonban csak úgy kifizetődő igazán, ha az alapanyagot nem úgy kell megvásárolni. A Kaposvári Háziipari Szövetkezet a szükséges fűz­vessző felét saját telepén ter­meli. . Hét holdon kapálnak, permeteznek tavasztól őszig. Tízen gazdálkodnak a füzes­ben, metszés után ők főzik, hántolják, hasítják a vesszőt Hárommillió forint értékű bútor fonását tervezi az idén a szövetkezet, bővíti a megle­vő részleget amelyik most még csak ötven embernek ad kenyeret. A fejlesztés után száz-százhúszan készítik majd a fonott bútort és a kosara­kat Selyem, műszál, tavaszi színek. nagy az érdeklődés. Luczné már elkészítette az új tavaszi lánykaruha mo­delleket. Selyem és műszál a tavasz szép színeiben. Akik megvarrták az új kollekciót, nagyon szépnek találták minden darabját. Mégis az igazi zsűri, a vásárló dönti majd el, hogyan készüli fel a szövetkezet erre az évre. Megduplázták kötöttáru tervüket, H. J. készülnek ezerszámra. Piackutatással foglalkozó kiadványt lapozgat a Házi­ipari Szövetkezet elnöke. — A termelési terveket meg kell előznie a tájékozódásnak. Azt a részleget fejlesztjük, amelyiknek a termékeit igényli a piac. Kötünk és fo­nunk, mert ebből van keres­let — mondja Erdei István, a Kaposvári Háziipari Szövet­kezet elnöke. — A legjobb külföldi fonalakból, olasz im­port acrilból kötünk. Ügy látszik, ezek a holmik igen kedveltek, divatosak, ezért az idén többet készítünk pu­lóverból, a külföldön kere­sett kötött zoknikból, mint tavaly. — A »fonás« alatt a kerti bútor gyártását értem — foly­tatja a szövetkezet elnöke. — A nyugati vásárlók szinte ki­kardigánok. pulóverek Egymásra találtak a pártszervezetek és a vállalatok vezetői Megkezdődtek a szakszervezeti választások Az ipari üzemekben erősöd­tek a pártalapszervezetek az előző vezetőségválasztás óta. Nemcsak a régi, hanem az új ’■árok és vezetőségi tagok is i...gy jártasságról tettek tanú­bizonyságot a pártmunkában. Mindenütt nőtt az alapszerve­zetek befolyása a termelés irányításában, s jónak mond­ható az együttműködés a vál­lalatvezetők és az alapszerve­zetek vezetői között. Néhány üzemtől eltekintve megszűn­tek a korábbi feszültségek; a vállalatok vezetői par tnert ta­láltak a párttitkárokban. Mindezt egy fölmérés alap­ján állapította meg a megyei pártbizottság ipari osztálya. A kérdéseket — amelyek har­minc somogyi vállalat párt- szervezetéhez jutottak el — úgy állították össze, hogy fel tudják mérni a választások óta megtett utat. A közép­pontban azonban az idei terv állt. Hogyan készültek a tervek? A gyakran rövidre szabott válaszokból is kiderül, hogy a a vállalatok kommunistái fe­lelel ősséget éreztek: milyen lesz az idei terv. Igényelték a gazdasági vezetők is a párt- szervezetek véleményét. A több szem többet lát elve jó hatással volt a tervkészítésre. Huszonhat üzem közül tíz­ben a taggyűlés előtt adott számot az idei tervről a vállalat vezetője. A gazda­sági vezetők értekezletére — melyen ezt a témát tárgyalták — huszonegy he­lyen hívták meg a párttit­kárt. Tíz vállalatnál még kü­lön a vezetőség is megvitatta ezt a témát. Ahol mind a há­rom módszert alkalmazták — mint például a Kaposvári Tej­ipari Vállalatnál, a Somogy megyei Állami Építőipari Vál­lalatnál meg a Víz- és Csa­tornaműnél —, megértették ezeknek a tanácskozásoknak a nagy jelentőségét. A tervtár- gyalásakon nagyon fontos, a vállalat egészét érmtő javas­latok vetődtek fel. A Kapos­vári Villamossága Gyárban például a helyes bérpolitika ki­alakítására tettek javaslatot. Kívánatosnak tartották a kommunisták azt is, hogy nö­veljék az üzemen belül a szervezettséget, hiszen ez a fluktuáció megakadályozását is elősegíti. A Siófoki Kőolaj- vezeték Vállalatnál ennek a tanácskozásnak a hatékonysá­gát abban látták, hogy a csúcsvezetőségben régi ta- nasztalt munkások dolgoznak, ök ismerik talán legjobban a vállalat lehetőségeit. Gyors tájékozódás volt A kép összességében jó. Az ipari osztályának ezzel az új módszerrel sikerült gyorsan tájékozódnia a legfontosabb üzemekben végzett pártmun­káról. A kérdésekre adott vá­laszok azonban arról is be­szélnek, hogy néhány helyen javítani kell még az alapszer­vezetek munkamódszerén. Ezen a tapasztalatok átadásá­val segíthet az osztály. Elő­fordult például a Tervező Iro­dában meg a 13. sz. AKÖV- nél is, hogy a vállalat idei gazdasági tervét az alapszer­vezet megkérdezése nélkül ál­lították össze. A kérdésekre adott válaszokból az is kide­rül, hogy az ilyen alapszerve­zetek titkárai nincsenek meg­elégedve a köztük és a válla­lat vezetői között meglévő kapcsolattal. A tervek elkészültek már. Egy részüket termelési tanács­kozáson ismertették, másutt pedig ezután kerül sor erre. A végrehajtás azonban min­denütt hátra van. Az alap- szervezetek ebben is segíteni akarnak a gazdasági vezetők­nek. Évközben is A legtöbb alapszervezetnél a tervtárgyalások után meg­vizsgálták azt is, hogy az eredményes végrehajtást mi­ként tudják leginkább előse­gíteni. A különböző ellenőr­zési rendszerek — gazdasági vezetők beszámoltatása a pártvezetőség ülésén, tag­gyűlésen, a munkahelyek látogatása — a biztosítékai annak, hogy az alapszer­vezetek évközben is figye­lemmel tudják kísérni a terv teljesítését. A válaszokból ér­ződik az is, hogy az alapszer­vezeteik nem akarják a vál­lalatvezetők helyett megolda­ni a feladatokat, de segíteni akarnak a munkában. A So­mogy megyei Útépítő Válla­latnál például külön kiemel­ték a szocialista brigádmoz­galom fejlesztésnek lehetősé­geit. Hiszen az együttműködés a közös feladatok megoldását segíti elő. Gamás, Tardpuszta, So- mogybabod, Látrány, vala­mint Visz asszonyai és lányai érkeznek reggelenként So­mogy túrra, hogy elsajátítsák a harisnya- és kesztyűkötés műveletét. Száznyolcan kap­csolják be a gépeket, igazít­ják a szálakat, ügyelnek a minőségre, s igyekeznek, hogy a gyakorlási idő alatt minél tökéletesebben megta­nulják munkájukat Az üzemet Baja Istvánná és Vitay Erzsébet vezeti. Tő­lük érdeklődünk az új üzem­ről. — Miért éppen Somogy- túrra telepítették? — A somogytúri kötőüzem a budapesti Kötő Htsz egyik telepe. A''fővárosban nem tud tovább terjeszkedni a házi­ipari szövetkezet, így vidéki üzemegységeket hoz létre. Somogybán máshol is van már hasonló vállalkozásunk. Fonyódról a járási szervek je­lezték, hogy az itteni asszo­Megyénkben is megkezdőd­tek a szakszervezeti választá­sok. Ezeken a fórumokon ar ról adnak számot a tisztségvi­selők, hogyan éltek a megnö­vekedett jogokkal és a nagyobb önállósággal. Munkatársunk azért kereste föl dr. Rétsági Bélát, az SZMT szervezési és káderbizottságának vezetőjét, hogy az előkészületekről, a bi- ■ almi választások eddigi ta­pasztalatairól érdeklődjön. — Somogybán mintegy négy­ezer bizalmit, több mint száz műhely- és osztálybizottságot, háromszázhúsz szakszervezeti bizottságot, negyven szakszer­vezeti tanácsot, háromszázhúsz számvizsgáló bizottságot, het­nyoknak nem tudják biztosí­tani — különösen télen — a folyamatos munkát. Kérték, segítsük megoldani problé­máikat. Leköltöztünk hát ide. — Milyen munkafolyama­tokat végeznek itt az asszo­nyok? Vitay Erzsébet tájékoztat bennünket — Egy körkötő és egy sík­kötő részleg működik. Haris­nyákat és férfi bőrkesztyű- béléseket készítünk szovjet exportra. November elején indult az üzem, s most 2,77 forintos órabérrel tanulnak a dolgozók. Aránylag jól halad a munka. Májusban a műve­lődési ház nagyterméből át­költözünk a vállalati mű­helybe, s akkor darabbérben dolgoznak majd az asszonyok és a lányok. Addig a munka- fegyelmet kell megszilárdíta­ni, s hozzászoktatni őket a pontos kezdéshez. venhat társadalmi bíróságot, száznegyvenöt társadalombiz- tasítási tanácsot és kétszázhat­van kereskedelmi társadalmi ellenőrt választ a tagság. Meg­említeném, hogy az országos nagyvállalatokhoz csatolt üze­meikben (például Mezőgépgyár) a fölépítésnek megfelelő szak- szervezeti szerveket választa­nak a dolgozók. A 13. sz. AKÖV-nél pedig a decentrali­zálás miatt három új műhely-, illetve osztálybizottságot ala­kítanak ki. A választott szer­vek beszámolnak kétéves mun­kájukról, az országos és a he­lyi határozatok végrehajtásá­ról. Szeretnénk, ha minél töb­ben részt vennének a vitában, a feladatok megjelölésében, s ha politikai szempontból szi­lárd, vezetésre alkalmas, a tagság összetételét tükröző ve­zetőségeket választanának, amelyek képesek a feladatok megoldására, élvezik a dolgo­zók bizalmát, van tekintélyük az üzemben. A választási rend szer demokratizmusa ezt tel­jes mértékben lehetővé teszi. A szakszervezeti választáso­kon az 1969. évben előttünk álló feladatokról is szó lesz, s mozgósítjuk a szervezett dol­gozókat a Tegyünk többet So- mogyért! mozgalom további ki­bontakoztatására. — Az SZMT tapasztalatai szerint milyen a választások előkészítése a megyében? — Megítélésünk szerint mind politikai, mind szervezeti szempontból megfelelő. A de­cemberi taggyűléseken megvá­lasztották a jelölő bizottságo­kat. Az érdeklődésre jellemző, hogy volt, ahol a teljes tag­ság részt vett a gyűlésen, nem egy helyen a kilencvenöt szá­zaléka. E hónap elején meg­sok. A bizalmiak csoportérte- hezieten adnak számot a mun­kájukról. Az eddigi tapasztala­tok szerint azokat a bizalmi- kat, akik jól dolgoztak, min­denhol újra megválasztják. Például a Kaposvári Villamos- sági Gyárban az eddig megvá­lasztott negyvenöt bizalmi kö­zül csak öt új. A Pamutfonó- ipari Vállalat Kaposvári Gyá­rában ugyancsak bizalmat sza­vaztak a megfelelően munkál­kodó régieknek. A csoportérte- Icezleteken a tagok bátran el­mondták bírálatukat, vélemé­nyüket. A textilművekben szó­vá tették, hogy a létszám- és időhiány miatt nem tudtak csoportértekezleteket tartani, a bizalmiak nem élnek a jogaik­kal, amikor például nem eme­lik fel szavukat a túlzott túl­óráztatás ellen. Sokan bírál­ták a közlekedést, s tájékoz­tatást kértek, mikor vezetik be a gyárban a csökkentett mun­kaidőt. A kereskedelmi válla­latoknál azt kérték, hogy job­bam ellenőrizzék a törvényes­séget, az erdőgazdaságoknál a természetbeni juttatások ki- terjesztését szorgalmazták. A napokban megkezdődik a mű­helybizottságok újjáválasztása, majd a hónap végén a szak- szervezeti bizottságoké. A pártszervezetek a tapasztala­tunk szerint nagy felelősséggel segítik a választás lebonyolí­tásában a szakszervezeteket. Az AKÖV-nél például taggyű­lésen tárgyalták meg az elő­készítést A gazdasági vezetők érdeklődése is nagyobb, mint bármikor. Ez biztosíték arra, hogy továbbra is alkotó légkö- rűek legyenek a választások — fejezte be tájékoztatóját dr. Rétsági Béla. B. Zs. kezdődtek a bizalmiválasztá­L. G. Termelésirányító: A PIAC Dollár a füzesben — Tavaszi színek az asztalon Kapósabb a hagyományos Kercza Imre Kötőműhely Somogytúron 108 asszony és lány jutott munkához

Next

/
Oldalképek
Tartalom