Somogyi Néplap, 1969. január (25. évfolyam, 1-25. szám)
1969-01-14 / 10. szám
Kedd, 1969. január 14, 3 SOMOGY» NEPÜAP 1919—1949 A munkásifjúság mérföldkövei Tengernyi kín, megaláztatás, kiszolgáltatottság volt a részük azoknak a munkásfiataloknak, akik a monarchia Magyarországában kerültek a munkapadok mellé. Naponta 10—12 órát dolgoztak, de nem .ment ritkaságszámba a 14órás munkanap sem. A tíz, tizennégy éves gyerekek kegyetlen kizsákmányolása, erejüket meg haladó nehéz testi munkája ez időszakban szinte általános volt. Az idősebb generáció előtt nem ismeretlen a század eleji pékinas sorsa, aki a tanonciskolába érve leül a padba és elalszik, akit az óra végén is csak nehezein lehet felébreszteni. A műhelyben este nyolctól másnap déli kettőig dolgozik, s a mester csak pofonokkal és bottal tudja »ébren tartani". A hírhedt 1884. évi, a ta- noncok tan viszonyát szabályozó VII. törvénycikk lehetővé tette, hogy a fiatal már 12 éves korában elszegődhessen inasnak, és »kivételes esetben« megengedte a 12 évnél fiatalabbak foglalkoztatását is, oersze ez a kivétel gyakori volt A tanoncok a hosszúra nyúlt munkanap után esténként és vasárnap jártak ta- .nonciskolába, így még vasárnap sem pihenhettek. Rla ötven éve, 1919. január 13-án a budapesti utcán sápadt arcú, horpadt mellű, rosszul táplált inasok vonultak végig zászlaikon e jelszóval: »Mi már nem leszünk kizsákmányolt proletárok!« Követelték, az 1884. évi reakciós és embertelen tanonctör- vény eltörlését, s a nappali "ta- noncoktatás bevezetését. A sápadt arcok kipirulnak, amikor jogos követelésüket hangoztatják. A január 13-i tanonctünte- tésre a polgárt demokratikus kormányzatnak is föl kellett figyelnie. Január 21-én a kereskedelemügyi minisztériumban tartott tanácskozáson Lé- icai János, az Ifjúmunkások Országos Szövetségének képviselője kijelenti: »A tanon,ckérdésnek csak olyan megoldásába nyugodhatunk bele, amely a mai tőkés társadalmi, rend mielőbb várható nemzetközi összeomlása után felépülő szocialista társadalmi rendbe átvihető... Ennélfogva nem lehetünk tekintettel a mi osztályérdeke- ivkkel ellentétes semminemű tőkés érdekeltségre«. A polgári demokratikus kormányzat — mint számos egyéb más kérdésben is — csak a fontolva halogatásig jutott el. A kizsákmányolt ifjúproletárok gondjait, mint számos egyéb más súlyos társadalmi kérdést. csak a Tanácsköztársaság oldotta meg. Tíz nappal március 21-e után rendelet jelenik meg. mely megtiltja a tanoncok bántalmazását, elbocsátását, az esti és vasárnapi tanoncokta- *ást, korlátozza a tanoncok munkaidejét, valamint kötelezően előírja, hogy a tanonco- kat tilos házi munkára felhasználni. A Kommunisták 'Magyarországi Pártjának naoi- Inoja. a Vörös Újság így ír: »Mindent.. amit teszünk, értetik teszünk, ifjúmunkások.-« S a Tanácsköztársaság 133 .napja alatt végre emberszámba veszik az ifjúmunkást, gondolkodnak szakmai, szellemi édeséről, pihenéséről. A Tanácsköztársaságot ugyan megdöntötték, de az ifjúmunkásokban tovább élt gondoskodó, emberséges szelleme. Az ellenforradalmi reakció megsemmisítette azokat a vívmányokat, amelyeket az ifjúmunkások a Tanácsköztársaságnak köszönhettek. A gyermek- és tanoncvédelem helyébe újra a tanoncok és a fiatalkorúak kegyetlen kizsákmá- nyo1 ása 1 epett. • Csak a felszabadulás biztosította. hogy véglegesen jobb naw' következzenek a tanon- cokra. Az MKP kezdeményezésére megalakult a Szakszervezeti Ifjúmunkás c.s Tanoncmoz- galom, mely az ipari üzemekmmr 914$Itt leSXSIttlc i :: ; H >• r 'i j ben dolgozó fiatalok politikai és érdekvédelmi szervezete lett. 1948 fordulópont a felszabadult Magyarország életében, A proletárdiktatúra győzelmével — pontosan húsz esztendővel ezelőtt — 1949 január 14-én az országgyűlés törvénybe iktatta az iparostanulókról szóló törvényt. Az öreg »Ház« karzatán aligha hallgathattak törvény;javaslatot valaha is olyan figyelemmel, mint az a 300 ifjúmunkás a Ganzból, a BBSZKÁRT-tól és más gyárakból, üzemekből, akiket meghívtak az országgyűlés ülésére. A népi demokrácia parlamentje elítélte a fehérterror tanonctörvényét, amely visszaállította a középkori szellemet és újra törvénybe iktatta a tanoncverést Mit is adhattak mást a darutollasok az ifjúproletároknak azért, hogy zászlóikra merték írni 1919. január 13-án: »Mi már nem leszünk kizsákmányolt proletárok!« Az új törvény a párt és a népi demokrácia egyik büszkesége volt. Megteremtette az alapjait annak hogy az ipari és a kereskedelmi szakmunkás-utánpótlás egészségesen fejlődhessen. Arra irányult, hogy az ipari szakmunkásképzést döntő részben a nagyüzemek végezhessék. Bevezette az általános iskola 8 osztályának elvégzésére épülő ké+— hároméves szakmai képzést, biztosította az évi 24 nap fizetéses szabadságot, a díjmentes üzemi étkezést, meghatározta a tanulók országos színtű bérezési rendszerét és a tanműhelyi oktatást. A lekicsinylő, rossz csengésű »ta- nonc« és »inas« helyett elrendelte az inarí tanuló elnevezést. Az 1949. január 14-én elfogadott törvény javaslattal megvalósultak azok a törekvések, amelyekért a magyar kommunisták, és az ifjúság legjobbjai három évtizeden keresztül harcoltak. A ma ifjúmunkásának ez csupán történelem. A modern iparitanuló-intézetek és -otthonok, a korszerű képzés, amelyek lehetővé teszik, hogy atz ifjúmunkások kiváló képességű szakemberré váljanak, a munkáshatalom vívmányai. Ennek kezdete ötven évre nyúlik vissza, amikor azok a sápadt arcú, meggyötört tekintetű inasok vörös zászlók alatt az utcára mentek tüntetni. Napirenden az új mechanizmus A somogyi ipar eredményei és feladatai Az ú] mechanizm_ első évét összegező 111 U a megyei pártbizottsági ülésről írott sorozatunk első részében a somogyi ipar eredményeit és feladatait összegeztük. Az ipar termelése tavaly mintegy öt-hat százalékka nőtt az év háromnegyedének eredményeiből ítélve. A növekedés üteme lényegében megegyezik az országossal. A vállalatok és az üzemek általában a kereslethez igazodtak, s készárukészl etek nem nőttek tavaly. Több vállalat (például a Kefe- és Műanyagipari Vál lalat, a Kaposvári Ruhagvár) a piacképesség növelése végett bővítette profilját, új termékek gyártására is áttért, s ezzel külkereskedelmi lehetőségeinek szélesítése mellett megnyerte a hazai fogyasztók elismerését is. A termelés alakulásában, a termékek változó összetételében már megtestesülnek azok az erőfeszítések, amelyeket a megyei pártvezetés az utóbbi években az ipar fejlesztéséért tett. A vállalatok egy része — a Villamossági Gyár, a Híradástechnikai Vállalat, a Nagyatádi Konzervgyár, a Dél-mágyarországi Fűrészek, a Kaposvári Húskombinát — 15 —45 százalékkal növelte termelését. A vállalatok - egy része azonban nem érte el a korábban megjelölt szintet a termelés ütemében. A tanácsi iparban átlagosan három-négy, a minisztériumi iparban öt-hat százalékkal nőtt a termelés. A megyei pártbizottság megállapítása szerint az ipari termelés kisebb ütemű alakulása nem az új mechanizmus szabályozóinak a következménye Gondoskodnak az utánpótlásról 33 tsz-tag vonul nyugdíjba Mikében A mikei Rákóczi Termelő- szövetkezet elnökével, Frank Gyulával beszélgettünk a minap egy eléggé általános témáról. Arról, hogy a megye legtöbb közös gazdaságában az idős szövetkezeti gazdák közül ebben az esztendőben sokan megszerzik a nyugdíj folyósításához szükséges tíz nyugdíjévét. Aki még 1959 elején aláírta a belépési nyilatkozatot, azóta rendszeresen dolgozott a közösben és most elérte azt a korhatárt, hogy nyugdíjjogosulttá vált — megkapja az államtól a jól megérdemelt nyugdíját. Mikében most harminchármán vonulnak nyugdíjba, jobbára olyan szövetkezeti gazdák, akik még tavaly is derekasan megállták helyüket, példamutatóan elvégezték a rájuk .bízott munkát. Harminchárom derék, munkaszerető ember teszi le a szerszámot csupán egyetlen termelőszövetkezetben,- s ha olykor vállalnak is még könnyebb feladatokat, már nem lehet rájuk teljes erőként számítani. Valamiképpen gondoskodni kell pótlásukról ... A mikei Rákóczi Tsz-ben a hét elején közgyűlésen tárgyaltak erről a közérdekű kérdésről, s jó, ha mindenütt napirendre tűzik a nagyarányú nyugdíjazásból adódó köVegyésztechnikusokat és egyéb középiskolát végzett férfiakat azonnali belépéssel alkalmaznánk laboráns munkakörben. Laborgyakorlatosok előnyben. Jelentkezni lehet: Kaposvári Közúti Építő Vállalat, Kaposvár, Szántó -Imre u. 19., személyzeti osztályon. (1398) zösségi termivalókat. A miked ek ezen a közgyűlésen tizenkét új belépő fölvétele mellett döntöttek, jóváhagyva fölvételi kérelmüket. És határozatot hoztak arra is, hogy alkalmazottak munkába állításával enyhítenek a gondon. A törekvés mindenképpen helyes és arra vall, hogy meg akarják oldani ezt a problémát. Módszerük, gondoskodásuk követésre méltó példa. S ha már arról beszélünk, hogy a nyugdíjazás folytán jó néhány olyan szövetkezeti gazda válik ki a közös munkákból, aki ezt megelőzően szorgalmasan dolgozott és segített gyarapítani a közösség vagyonát, növelni a gazdaság erejét, nem szabad megfeledkezni egy lelkiismereti kötelezettségről: a róluk való to-, vábbi gondoskodásról. Ezek az emberek továbbra is ott élnek a faluban, ne legyen közömbös a közösség számára, hogyan élnek — noha a nyug- dijösszeg eloszlatja a megélhetési gondokat. A gondoskodásnak különféle fajtái vannak, mindegyik örömet okoz annak, aki részesül benne. Ne feledjük, a törődés is vonzza az embereket a termelőszövetkezetbe: ha látják a fiatalok, hogy a munkából kiöregedett gazdák milyen megbecsülésben részesülnek, számukra is kedvező kilátásokat jelent a közös gazdaság, érdemesnek tartják aláírni a belépési nyilatkozatot. így könnyebben pótolhatók lesznek s a nyugdíjba vonult öregek helyett így mindig rendel kezesre áll megfelelő utánpótlás — így lehet folyamatos a munkavégzés, a gazdasági erősödés valamennyi termelő- szövetkeze tben. (Hernesz) — hiszen egyes gyengén fejlett megyék ipari termelés: gyorsabban fejlődött a somogyinál —, hanem annak, hogy a szabályozókat nem használták ki elég eredményesen. A másik okot a somogyi ipa: szerkezetében, a terméké piacképességében kereshetjük Éppen ezért nagyon fontos, hogy minden érintett vállalatnál vizsgálják meg a vezetőik hogyan lehetne a termelést az országosnál ütemesebben növelni, természetesen a piaci igények messzemenő figyelem- bevételével. Tavaly mintegy 1800—2000 emberrel nőtt az iparban foglalkoztatottak száma, s ez lényegesen több a tervezettnél. Elsősorban a megyeszékhelyem alkalmaztak több embert, de Marcaliban, Nagyatádon, Csurgón és néhány nagyabb községben is nőtt a foglalkoztatottak szánta az iparfejlesztési politikának megfelelően. Ez kedvezően hatott a megye iparának fejlődésére, s enyhített a foglalkoztatási gondoson. A termelékenycárj tavaly kedvezőtlenül alakult. A megyei párt- bizottság megállapítása szerint ebbe nem lehet belenyugodni, mert ha a termelékenység tavalyi növekedése tendenciává válna, rendkívül súlyos helyzetbe kerülnének a vállalatok, s ez kedvezőtlenül halna az iparfejlesztési tervek megvalósítására is. A termelékenység kedvezőtlen alakulását a nem megfelelő műszaki fejlesztés, a létszámgazdálkodás tudatos lazaságai, a tartalékolási törekvések, s több helyen a csökkentett munkaidőre való áttérés vagy előkészületek okozták. Ha a nyereség tükrében vizsgáljuk a gazdálkodás eredményeit, rögtön szembeötlik, hogy az eszközarányos nyereség szintje a tanácsi és a minisztériumi iparban meghaladja az országos átlagot, a szövetkezetiben pedig megközelíti. A somogyi ipar tavaly csaknem ötszázötvenmillió forint nyereséget ért el, s mintegy százhetv en-száznyolcvanmi 1 - liós — a nyereségből képzett. — fejlesztési alap áll rendelkezésre az idén. Ez harmincöt-negyven százalékkal több a tervezettnél. Az egy főre jutó részesedési alap meghaladja a tervezett szintet és az országos átlagot; a tanácsi iparban például várhatóan ki Ion cszáz forinttal lesz több az országos átlagnál. Ezek az eredmények megalapozták az idei fejlesztés föltételeit, túlbecsülni azonban nem szabad őket, hiszen a köz- gazdasági szabályozók változásai érzékenyen érintik a somogyi vállalatokat. A tavalyi eredményekben például nagy hányadot képviseltek az állami dotációk és visszatérítések: a minisztériumi vállalatoknál a nyereség negyvenhárom, e tanácsiaknál a nyereség ötven százalékát tettek ki. Ezeknél a vállalatoknál természetesen erősebben hat majd a kisebb állami támogatás, a pénzügyi kedvezmények megszüntetése vagy csökkentése. Nagyobb --'st icrírtvrl p vezetőktől és a kollektíváktól csali azt, hogy a tavalyi eredményeket és a vállalati alapokat megtartsák. A megyei pártbizottság arra is (felhívta a figyelmet, hogy a gazdaságirányítás új rendszerének kibontakozásával mind nagyobb lesz a vállalati vezetés szerepe. Ahol nem tudnak megfelelő rugalmassággal alkalmazkodni a piaci igényekhez önköltségben, új termékek gyártásában, ott lassan fejlődbe a vállalat, sőt tönkre is mehet. A megye érdeke mind gazdasági, mind politikai szempontból, hogy a somogyi vállalatok gyorsan fejlődjenek, s »tőkeerősek« legyenek. Különösen a nagyobb vállalatok vezetőivel szemben nőtt meg a követelmény. Az üzemek többségében tavaly nőtt a vezetés színvonala, néhány vállalatnál azonban nem fejlődött kielégítően, egyik-másik helyen hiányzik az előrelátás, a hatékony vezetéshez nélkülözhetetlen elvi egység a vezetők között. A követelmények egyre nőnek, s éppen ezért nagyobb felkészültségre, hozzáértésre, hatékonyabb vezetői munkára van és lesz szükség mindenütt: nemcsak az ipari és a mezőgazdasági üzemekben, hanem a költségvetési szerveknél és intézményeiknél is. Az itt dolgozó vezetők sokkal behatóbban, fokozottabb felelősséggel intézzék az irányításuk alá tartozó szervek és intézmények gazdasági ügyeit. Egyszóval ésszerű, takarékos gazdálkodásra van szükség, gondoskodni kell az anyagi és pénzeszközök rendeltetésszerű f e1 p kreálásáról. A megyei pártupyptóc évck 6ta arra ” tco ösztönzi a vállalatok vezetőit, hogy törekedjenek az átlagbér emelésére. Ennek ellenére nem mindegyik vállalat, tette meg a szükséges lépéseket, a bérfejlesztésre. A megye iparában foglalkoztatottak átlagkeresete mintegy két százalékkal nőtt. Ezen betűi a tanácsi és minisztériumi vállalatok többsége az átlagon alul fejlesztette a bérszínvonalat, sőt a tanácsi vállalatok és a kisipari szövetkezeitek mintegy ötödé — még olyanok is, amelyek nagy nyereséget értek el — a jóváhagyott bázis bérszínvonal alatt maradt. Ez oedig hátrál tatja a megyei pártbizottságnak azt a célkitűzését, hogy az azonos termelési ágazatokban dolgozók bére megközelítse, majd elérje az országos szintet a mostani feszültségek feloldása végett. Ahogy Szigeti István, a napirend előadója megfogalmazta: noha igaz, hogy a bérfejlesztés csak a részesedési alap terhére oldható meg, mégis hibás a vállalati vezetőknek az a nézete, hogy éppen ezért mindegy milyen formában (nyereségrészesedés, prémium, bér stb.) kapja meg a dolgozó azt a pénzt. Köztudott, hogy a végzett munka értékét a teljesítmény után járó bér fejezi ki legközvetlenebbül, hiszen a nyereségrészesedés a különböző kategóriák miatt a részesedési alap más irányú és más arányú elosztását jelenti, mint a bérfejlesztésre szánt összegé. L. G. A Híradástechnikai Vállalat három hónapos budapesti betanítással felvesz női Éioozókat (16—26 éves korig) Jelentkezni lehet a vállalat munkaügyi osztályán, Kaposvár, Dimitrov u. 127. <7973)
