Somogyi Néplap, 1969. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-26 / 21. szám

kiállítást péntek délután /árkonyi Imre, a megyei :s vb-elnökhelyettese nyi- meg. Meie», hangen üd­megyébe, Magyaregresre, azóta is itt él, alkotó lendülete ma is töretlen. 1968 óta járja um. *... *s••—*«-»» »•— • • ä Fakutyák — talonban XXV. évfolyam, 21. szám. Vasárnap, 1969. január 26. A Valóság tíz évéről Gondolatok egy folyóirat jubileumán Népes és igényes olvasótá­borral rendelkezik országosan a Valóság. A Tudományos Is­meretterjesztő Társulat köz­lönyeként jelenik meg, hivatá­sa szerint az egységes magyai művelődés ügyét kívánja szol­gálni. Somogybán a hétszáz harminchárom TIT-tag közűi százötvemheten előfizetői. Ezt az önmagában szép számo; még az alkalmi vásárlók is nö­velik. Pontosabban növelnék, hisz a postai hírlaposztály tá­jékoztatása szerint abból a harminchat példányból, ame­lyet a megye újságárusai kap­nak, tizennégy-tizenöt juit csak az olvasókhoz. A januári jubileumi szám­ban Ortutay Gyula, Erdei Fe­renc, Kovács András és Vitá­nyi Iván vallanak a munkatár­sak és az olvasók nevében a lapról, annak kialakult arcu­latáról, különösen emlékeze­tes cikkedről. Jól táplálkoztunk tavaly (Tudósítónktól.) Most összegezik a múlt évi forgalmi adatokat a So­mogy—Zala megyei Élelmi­szer- és Vegyiáru Nagykeres­kedelmi Vállalatnál. Ebből kiderül, hogy édességre csak­nem százmillió forintot köl­töttünk, s egy lakos átlagban 276 forintnyi édességet fo­gyasztott. Növekedett a kon- Zervek iránti kereslet is, mert a múlt évben hatmillió­val többet költöttek a somo­gyiak konzervekre, mint 1967-ben. Főzelékkonzervből 105 vagonnyit vásároltak. Végül még egy örvendetes adafr tíz százalékkal nőtt az étolaj fogyasztás, szaza egyre többen táplálkoznak egészsé­gesebben. Az év során 42 va- gonnyi étolaj fogyott el So­mogybán. A Valóság nem pusztán egy csoport műhelymunkái ária terméke, hanem egy egészsé ges szellemi erjedésnek is tűk röződése. A magyar társad., lom valódi problémái iránt fo gékony, azokat érteni és érez ni egyaránt akaró tízezre nyomtatott véleménye. Segítő társa a Valóság mindazoknak akik értelmükkel mérik fö! helyzetüket a világban. A ter­mészettudományok, a közgaz­daságtan, a művészetek bíró dalmában segít tájékozódni közérhetővé szelídítve a szak tudományok nyelvezetét. Ez a közérthetőség a legfomtosabt feltétele ismeretterjesztő mun­kánknak is. A népet nem le­het leváltani — írja a nagy német író, Bertolt Brecht. A valóságos népet lehet csak szolgálni. Javítani, változtat­ni is csak a sokrétűen megis­mert magyar valóságot lehet Ezt a magyar valóságot — be- léhelyezve alaposan változó vi tágunkba, gyorsuló időnkbe — segít jól megismerni, konflik­tusainak jelzésével, őszinteség­re töreikvő pártos bátorságával immáron tíz esztendeje ez a folyóirat Köszöntése és köszönet is le­gyen egyben ea a néhány sor. Szíjártó István Válaszol az illetékes Segít a szöhösg/árökieken a postaigazgatóság Majdnem az egész falu alá­írta azt a levelet amelyet Maries László szöllősgyöröki olvasónk küldött szerkesztő­ségünknek amiatt, hogy a postai küldeményeket és az újságokat rendszerint csak a késő délutáni órákban vagy este kapják kézhez. Kántor Sándor, a Pécsi Postaigazgatóság helyettes ve­zetője válaszában közölte szerkesztőségünkkel, hogy ál­landóan napirenden tartják a küldemények gyorsabb eljut­tatását Szöllősgyörökre. A községi tanács november 2-án azt kérte, hogy Balatonboglá- ron keresztül kapja a község a postai küldeményeket. Ez azért nem jó megoldás, mert például a megyeszékhelyen délután fél ötkor feladott küldemények egynapos ké­séssel érkeznének meg Szöl­lősgyörökre. A csomag és az újság ugyanúgy késve érkez­ne a faluba. A postaigazgatóság a MÁV Pécsi Igazgatóságával karölt­ve megvizsgálja annak a le­hetőségét az 1969/1970. évi menetrend összeállításakor, hogyan lehetne a kaposvár— fonyódi mozgópostát más vo­nattal közlekedtetni, hogy előbb kapja meg a küldemé­nyeket a szöllősgyöröki pos­tahivatal. Máig semg tudom, honnan származik a »-nevet, mint egy fakutya-« mondásunk. Elkép­zelhető, hogy valaki egy a múlt hetihez hasonló enyhe, verőfényes téli napon sütöt­te rá erre a jellegzetes, ker­tiszék forma szánkóra, a fa­kutyára, hogy nevet. Kine­veti, gúnyosan kikacagja a szegény üdülőket, akik a Ba­laton téli örömei közt szí­vesen »meglovagolnák« őía ■ kutyaságát, a rengeteg-nagy jégmezőn. Dekát erről most szó sem lehet. Néhány szép, igazi kemény fogú téli nap után egy pajkos ciklon ugyancsak lehervasztotta jégrajongóink örömét. Jó tízcentis vízre változott a jég hátán mesz- szetartó hótakaró; s latyak­ban úszik a gondosan fölse­pert korcsolya- és fakutya- pálya is a leilei SZOT-üdülö előtt. Tíz-tizenkét fakutya meg katonásan, egysoros vo­nalban itt vigyorog a mar­kába, az üdülő bejárata előtt. Jégtelen fakutyák a par­ton ... Szerintem vigasztalan látvány. Csöppnyi remény azért mégis melenget: igaz. hogy most kinn eső, havas­eső veri a flasztert, az előre­jelzés azonban újabb hideget jósol. Fordulna a kocka? Azt mondják, ha a Bala­ton jegén felolvadt hó meg­fagy, tükörsima lesz a jégvi­rág. / Akkor ez a két üdülőven­dég nevet majd a markába, vígan araszolva a jég hátán — fakutyájuk hátán. A kutyafáját! W. E. Téli versek és mesék Gyermekmatiné-sorozat in­dul a kaposvári Palmiro Tog­liatti Könyvtárban. A ma délelőtt fél 11 órakor kezdő­dő első előadásra a gyermek- irodalom téli verseiből és me­séiből válogatták össze a mű­sort. A továbbiakban minden hónap utolsó vasárnapja dél­előttjén mutatják be a soron következő matinéműsort Sor­rendben a Babafarsang; Ta­vaszköszöntő; Húsvéti piros tojás és a Nemzetközi gyer­meknap című ajándékműsort. Tervek szerint ősztől bérlet­szerű sorozatot indít neves előadóművészekkel a Palmi­ro Togliatti Megyei Könyvtár gyermekkönyvtár-részlege. Nyugdíjba ment az inkeiek doktor bácsija Dr. Kövér János, az inkeiek körzeti orvosa örökre beírta nevét a falu történelemköny­vébe. 1934. január 10-ét írtak akkor, amikor a nagyszakácsi szülök gyermeke Inkát válasz­totta gyógyító munkája első állomásának. Dr. Erős And­rás kollégája — akivel az egyetemi évek idejéin kötött jó barátságot, a szomszédos Iha- rosberényben látta el, s látja el ma is ugyanezt a tisztet. Ö biztatta, hogy ide jöjjön, egy­más közelében könnyebb túl­jutnia az első évek nehezén idegenben. Akkor még nem gondolta, hogy munkás életére elkötele­zi magát a falu népével. Nagy hozzáértéssel, vasszar- galommal vetette magát a munkába. Az egyébként sem kis községgel olyan nagy lé­lekszámú pusztákat kötöttek össze úttalan utak, mint Dar­vas meg Fazekasdencs, melyek még kiépített úton is távol es­nek a települtéstől. A kezdet; nehézséget még csak tetézte, hogy sem alkalmas rendelője, sem rendes lakása nem volt. Praxisából adódó sok mun­kája, a közéleti tevékenység minden idejét lekötötte. Ügy tartják róla az itt lakók: na­ponta huszonnégy órát dolgo­zott.. Ritka alkalom volt, hogy a falu »doktor bó.csi«-ja — inert így hívja öreg és fiata’ — egy-egy filmet nyugodtan végignézhetett volna. Nem ju­tott ideje a kényelemre, s még a házasságról is lemondott fMk a betegeinek éitj Sublótok mélyéről szőttesek Kocsisné Sz. Főris Mária népművészeti kiállítása Kaposváron Gyógyító pirulái mellett iga­zi embertársa volt betegeinek. Jóságos tekintetével, meleg, szeretetreméltó hangjával min­denkihez volt néhány jó szava. Nála lelki gyógyírra is számít­hattak a rászorulók. És most, ismét januárban — csak néhány munkás évtized­del errébb — életkora nyuga­lomba vonulásra szólította. Búcsúztatását szűk körben szándékoztak megrendezni. De híre ment hamar a faluban, s picinek bizonyult a tűzoltó­klub. A legfiatalabb és a leg­idősebb egyaránt itt volt. És sírt mindenki, asszony, férfi Nehéz volt visszatartani a könnyeket Helyes Jenőné a doktor bá­csi nyakába borult és néhány köszönő szót mondott. Első betegeként gyógyította ki a diftériából. Neki is nehezére esett a be­széd. Sírás fojtogatta. — Csak elköszönök, nem búcsúzok — mondotta. — Amint csak tehe­tem vissza-vissza térek. Inkén azóta is egymásnak adják a kilincset, mindenki szeretne elköszönni tőle. És ha életcéljáért, a gyógyí­tás miatt élettárs nélkül ma­radt is, nem lesz társtalan Gondoskodott róla a község, társadalom, hogy boldog öreg­kora legyen, s érezze: érde­mes volt egy nagy _közösségben, embertársai szolgálatában élni. Mnhay Sándor Lendületet adó figyelem ve­szi körül népművészeink alko­tó tevékenységét, népművésze­tünk, hagyományaink ápolói­nak önzetlen szorgalmát. Kul­turális intézményeinknek ne­mes érdeke, hogy felszínen tartsák örökségünket, magyar folklórt, annak tájjellegű kin­cseit Ezt példázza a TIT So­mogy megyei Szervezetének kiállítása: Kocsisné SzT Főris Mária népművészeti gyűjtemé­nyét mutatják be Kaposvárod a TIT-székházban. A nagy ér­deklődésre számot tartó kiállí­tás megnyitója ide vonzotta a népművészet környéken élő ápolóit, akik Ismerik már Ko­csisné Sz. Főris Mária mun­kásságát, tőle tanulnak bizo­nyítandó: a magyar népművé- Szét élő npnmnv^Pt. A dr. tanács tóttá vözölte a hetvenéves Főris Má­riát, aki majd ennyi időn át gyűjtötte össze azokat a mun­kákat, amelyek egy része most a nagyközönség elé került. Nyolcéves kora óta foglal­kozik Főris Mária a népmű­vészetekkel, a szőttes minták összegyűjtése mellett népha­gyományokat, szokásokat jegy­zett le. Nem feledkezett meg az összegyűjtött anyag haszno­sításáról sem, Városnamény- ben egy hímző csoportot nagy­üzemmé fejlesztett, s 1933-ban már a nemzetközi kiállításon mutatták be a munkáikat. Magyarország északkeleti ré­szében folytatott tevékenysé­gének eredményeképpen hu­szonnégy kötete született.. 1963-ban költözött Somogy rendszeresen Somogy falvait, gyűjti a szebbnél szebb szőt­teseket, a sublótok mélyéről hozza elő népművésztünk drá­ga emlékeit. Aktivitására mi sem jellemzőbb, minthogy 132 községben 668 szőttesmintát talált, ezek nagyrésze publi­kálatlan volt eddig. Nagy értékek kerültek fel­színre munkája nyomán. Most jelenik meg könyvalakban a somogyi keresztes minták első kötete, majd követi a második kötet is. A kiállítás anyaga azt is bi­zonyítja, hogy Főris Mária nemcsak .kiváló gyűjtő, hanem maga is szépen kézimunkázik. Nagy kézügyességét mutatják elkészített szőttesei. Élete, munkássága példa, önzetlen szorgalmának dicsé­rete is a most megrendezett népművészeti kiállítás. Horánvi Barna Az érdeklődők Főris Mária magyarázatát figyelik. TAHM Hosszú utat megtett szemüveg Egy amerikai turista Mallorca partvidékén csó­nakázott, amikor szem­üvege tokostul beleesett a tengerbe Két hónap­pal később egy amerikai búvár megtalálta a szem­üvegtokot az elvesztés helyétől mintegy 800 ki­lométerre fekvő, észak­olaszországi partvidék mentén és átadta e»y an­gol szállodavendégnek. Az angol turista visz- szaküldte a szemüveget tokkal együtt annak az optikusnak, akinek a cí­mét a szemüvegtok bel­sejében megtalálta, és a hosszú utat megtett szem­üveg hamarosan vissza­került gazdájához. A pá­paszemnek semmi baja sem esett. A kedélybeteg majom és a Chaplin-film A londoni állatkert Mandy nevű hároméves nősténypáviánja hosszú ideig visszautasította a táplálékot. Az orvosok megállapították, hogy a tünetek kedélybetegségre vallanak. A majom elha­gyatottnak érzi magát, mert az állatkerti idény elmúltával a látogatók száma igen megcsappant. Ezért most naponta két­szer Chaplin-fümeket ve­títenek Mandynak, s a majom ismét vidáman ugrándozik, akárcsak a film szereplői, akikről Mandy azt hiszi, hogy eleven látogatók. Gyerekszáj — Kit szeretsz jobban, Palika, apukát vagy anyu­kát? — Apukát. — No és miért? — Azért, mert jófor­mán soha sincs itthon. Miért fizessen, ha gyalogol ? Felszáll a skót az autó­buszra. A kalauz figyel­mezteti az utasokat: — Lépjenek, kérem, előbbre! A skót előre furakodik egy lépésnyit. Néhány pillanat múlva a kalauz ismét megszólal: — Lépjenek, kérem, előbbre! S ezt megismétli vagy tízszer. Amikor a skót már a kijáratnál van, a kalauz megkérdezi tőle: — Váltott már menet­jegyet ? — Miféle menetjegyet? Hiszen az egész utat gya­log tettem meg! A maxiköpeny megnyugtat Kanadában az Albert- cgyetem fogászati klini­káján a vezetők utasítá- ra a kezelés idején min­den fiatal miniszoknyás páciensre maxiköpenyt adnak. A fiatal orvosok­nak így nem fog remegni a kezük és izgatottság nél­kül vizsgálják meg a pá­ciensek fogsorát. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Megbízott főszerkesztő: JÁVORI BÉLA Szerkesztőség: Kaposvár, Lat ink a Sándor u. 2. Telefoni 11-510, 11-511* Kiadja a Somogy megye! Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon: 11-51*. Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem Örsünk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 18 Ft. Index: 2506? Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében« Kaposvár, Katinka S. u. 8. Felelős vezetőj Mautner József,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom