Somogyi Néplap, 1969. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-26 / 21. szám

▼asárnap, 1969. január 26. 3 SOMOGTI NÉPLAP Fények a fallt szélen A vetőmagvak beszerzéséről Nézegetem a gépkocsi abla­kából a faluszéleken épülő nagy ablakos, takaros családi házakat. Szemet gyönyörköd­tető, ahogy ott sorakoznak az országút kanyargó szalagja mentén. Akad köztük vako­latlan, legtöbbjük azonban cifrára vakolva készen áll. Nem hivalkodóak a színek, inkább tarkák, szemet-lelket gyönyörködtetők. Hol vannak ezek a mai falu­széli házak a régiektől, ame­lyek szomorúak, mállott ta- pasztásúak és rogyadozók voltak, s amelyeket Darvas József egy csaknem három évtizeddel ezelőtt írott riport­jában bottal járó, magába roskadt öregekhez hasonlított Akár a kaposfüredi, akár a somogytarnócai, akár a mesz- tegnyői faluszélét említem is, aki járt már arra, tudja, hogy olyan rangos-gangos házak épülnek egyre-másra, amilye­nekét olykor még városon sem lehet látni. Megváltozott a rangja és a társadalmi hely­zete a faluszélen élőknek két és fél évtized alatt. Se távol­ságot, se messzeséget nem je­lent ma már, hogy valaki a falukezdő, avagy a faluvégző házban lakik. A járda és a Vízrendezés — lehetőleg összehangolt tervekkel (Tudósítónktól.) A Csurgón székelő Dombó- csatoma menti Vízgazdálkodá­si Társulat az alapító terme­lőszövetkezetek igényeinek a figyelembevételével készíti ter­veit és végzi munkáját. A köz­gyűlés az ún. Tekeresberki árok helyrehozását határozta el, mivel emberemlékezet óta elhanyagolták a Berzencét, Csurgót Szentát, Somogycsi- csót, Iharost és Iharosberényt átszelő árkot Ezért döntöttek úgy. hogy felújítják ezt a víz­vezetőt Tervük végrehajtásá­nak azonban — legalábbis egyelőre — akadálya van. A vízfolyás alsó szakasza a Dél-dunántúli Vízügyi Igazga­tóság kezelésében van. Ez a négykilométeres szakasz az árok vizét befogadó Dombó- csatornától számít. E résznek a felújítását csak 1971-re ter­vezi az igazgatóság, enélkül vi­szont a felső szakasz helyre­hozása sem lehetséges. Ez za­varja az érintett tsz-eket, ta­nácsokat és a halgazdaságot az üzemközi és üzemen belüli víz- rendezési elképzelések megva­lósításában. A vízfolyás ren­dezetlenségének hátrányos üzemgazdasági _ következmé­nyei is vannak. A gazdaságok remélik, hogy a társulat kezelésében levő pa­takrész javítását mégis előse­gíti az igazgatóság azzal, hogy a vízrendezést ezen a szaka­szon korábbi időpontban végzi el, mint ahogyan azt előzetesen tervezte. A somoqyudvbrlielyi Március 15. Tsz jr. r­bányakavicsot értékesítésre felajánl bármilyen mennyiségben. A kavics ára vagonba rakva köbméterenként 60 Ft, a vagonfutási költ­ség a megrendelőt terhe­li. Helyszínen köbméte­renként 40 Ft. Helyszíni eladásnál rakodásról és szállításról a megrende­lő gondoskodik. (7990) vízvezeték nem kerüli el az itt élőket, sok helyen busz­megálló is van, hogy ne kell­jen olyan sokat visszakutya­golni a tanácsháztól. S ez ugyan még ritkább, de erre is van már példa: havonként gázpalackot raknak le teher­autóról, sőt marmonkannában olajat a főzéshez és a fűtés­hez. Valamikor a legszegényeb­bek települtek meg a vége­ken, most meg a mai fogal­mak szerint a legtehetősebbek honfoglalnak itt, palotának beillő családi házakat építve. Amikor leereszkedik az este, elcsendesedik a faluszél. El­csendesedik, de nem a haj­dani értelemben. Mindenki siet gyorsan megitatni-meg- etetni a jószágot, megfőzni és megenni a vacsorát, megírni és megtanulni a leckét, mert jön az Angyal, kezdődik a tv-híradó, újra jelentkezik a Mazsola, Zalatnai vagy a Zo­rán énekel. A félig leeresztett rolettá- kon átszűrődik a televízió ké­kes fénye, s a szobában ülők sziluettje is látszik. Az egykor ezer kilométer messzeség­ben élők előtt kitárul az or­szág és a világ, sőt a világ­mindenség. A Holdról pillan­tanak vissza Földünkre az Apolló—8 kabinjából, tanúi a világ első űrátszállásának. Ülnek a készülék előtt, s a képernyőről ismerősként be­szélnek hozzájuk az ország vezetői, nemzetközi hírnevű tudósok, művészek. Faluszél. Semmi bántó éle, hangulata nincs ma már en­nek a szónak. Nem az hatá­rozza meg a társadalomban elfoglalt helyet, hogy ki hol lakik a faluban, hanem az, hogy ki hogyan dolgozik, mit tesz ezért a rendszerért. Mostanában sokszor eszem­be jut egy horvátkúti élmé­nyem. A szomszédok minden este átmennek a gyerekkel a mellettük lakókhoz televí­ziót nézni, mert a kis legény az istennek sem alszik el ad­dig (!), míg meg nem nézte az esti mesét Amikor változó világunk képét rajzoljuk meg nap nap után, gondoljunk a változó és új faluszélekre is. Rakétaként emelkedtek magasba az ott élő emberek. A Vetőmagtermeltető és Ér­tékesítő Vállalat dél-dunántúli alközpontjának (Dombóvár) körzetében, így a somogyi gaz­daságokban is az utóbbi évek­ben megnőtt az igény a korsze­rűbb növényfajták, a jobb mi­nőségű vetőmagvak iránt, s egyre több nemesített vetőma­got használnak fel. Az idén tavasszal számos új fajtát ter­mesztenek a korábbinál na­gyobb területen. Hibridkukoricából a vállalat gazdag fajtaválasztékkal áll a vevők rendelekzésére. Hazai kétszeres termesztésű hibridek mellett például ugyancsak ha­zai kétvonalas (egyszeres ke­resztezésül és háromvonalas hibrideket hoznak forgalomba, s importból biztosítják az el­múlt évben annyira kedveltté vált jugoszláv hibrideket A gazdaságok tehát igényeiknek megfelelően választhatnak a fajták között Tavaszi kalászosokból a ve­tőmagfelújítás keretében má­sodik és harmadik szaporulati fokos magvakat adnak. Az el­múlt esztendő aszályos időjá­rása érzékenyen sújtotta a magfogásra vetett évelő pil­langós takarmánynövényeket. Ennek ellenére lucerna-vető­magból elegendő termett, így a vállalat dél-dunántúli alköz­pontja megfelelő készlettel rendelkezik. Jó, ha tudják ezt a somogyi gazdaságok, hiszen itt hagyománya van az apró- mag-termesztésnek, ezen belül is a magfogásra vetett lucer­nának. A múlt évhez hasonlóan — de annál szervezettebben — a Lajos Géza Különleges építészeti megoldás Mint a teleszkóp — Európában egyedülálló Ismertették az UNESCO konferenciáján A Kaposvári Nagymalom épületkolosszusai közül is ki­emelkedik a Somogy megyei Gabonafelvásárló és Feldolgo­zó Vállalat 54 méter magas terménysilója. Azok, akik nap mint nap látják, nem is sejtik hogy a magas betonsiló milyen ritka építészeti kuriózumnak számít. A vasbeton óriás ala­pozása ugyanis egész Európá­ban egyedülálló. A világon ed­dig egyetlen városban alkal­maztak ehhez hasonló alapo­zást, még pedig Mexikóban, az olimpiai játékok égjük sport- csarnokának építésekor. Mexi­kóban a feltöltött mocsaras te­rületen csak így tudták bizto­sítani a hatalmas tornacsarnok stabilitását. A fantasztikus teher miatt a kaposvári terménysiló építésé­hez sem felet volna meg a hagyományos alapozás. Téma volt ez" az UNESCO genfi ala­pozási konferenciáján is, ahol Kézdy professzor, a Műszaki Egyetem tanszékvezetője fog-1 lalkozott vele. Ö javasolta a különleges alapozást a kapós- I vári terménysiló építéséhez. A terveket a Szabolcs megyei Tervező Iroda készítette. 5 napos munkahétre ács, vasbetonszerelő, szakmunkásokat, kubikosokat és segédmunkásokat berememdi munka­helyre felveszünk. Kiemelt teljesítménybérezés + 15 % idénypótlék, 8 % népgazdasági pótlék és különélési pótlék. Szállást és étkezést kedvezményesen biztosítunk. Hazautazást térítünk. Nagyobb létszámú brigádok jelentkezése esetén — egy kör­nyékről — a csopor­tos hazaszállítást vállaljuk. JELENTKEZÉS: 31. sz. All. Építőipari VálU Budapest, V., Petőfi Sándor utca 7. sz., vagy Beremend, cementmú építkezés. (3443) Miből áll a különleges alap? A kérdésre Badics Sándor, a Somogy megyei Állami Építő­ipari Vállalat főmérnöke vála­szol: Negyven centis hengerelt kavicsrétegben tizennyolc vas­beton gömbszelet ül, élével fel­felé, minden silócella alatt egy-egy. A tölthető cellák ma­gassága 42 méter. Az építmény nevezetességei között kell meg­említeni, hogy teljes terhelés­sel húsz centit süllyed és tel­jes kiürítés után ugyanennyit vissza nő«, kiemelkedik a földből. A Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat egy hónap alatt készült el a silóval, amelybe ^700 köbméter betont. 1600 mázsa vasat építettek be. A korszerű csúszózsaluzást a Heves megyei Állami Építő­ipari Vállalat végezte. ötvenröl húsz százalékra csökkentették a , gépjavítás után járó ártámogatást: ez­zel kapcsolatban várhatóan megnő majd az érdeklődés az új mezőgazdasági gépek és elsősorban a traktorok iránt Az MTI munkatársa az Ag- rotrösztnél érdeklődött: ho­gyan tudják majd kielégíteni az igényeket, milyen válasz­tékot biztosítanak a mezőgaz­daság számára. __ A tavaly eladott trakto­rok számát 20 százalékkal meghaladó raktárkészletből válogathatnak 1969-ben a megrendelők — mondották a vállalatnál. — A megfelelő számú tartalék biztosítását fontosnak tartjuk, mert már az elmúlt év utolsó hónapjá­ban ugrásszerűen megnőtt az érdeklődés a vontatók iránt. Arra számítunk, hogy ez a következő időszakban is így lesz. A feltételezést csak alá­támasztja, hogy az utóbbi két évben a traktorkereslet szint­je 20—25 százalékkal a kívá­natos alá csökkent. A gépek elavulása miatt most már elkerülhetetlen, hogy nagyobb számban vonják be az új, korszerű gépeket a termelés­be. Ennek szükségességére utal a statisztika is, amely d ombóvári alközpontnál meg­kezdődött a mozgó vetőmag­árusítás. Furgon gépkocsival fölkeresik a hetipiacokat és a városokat a megyében. A köz­ponttal kooperálva zöldség-, virág- és gazdasági magvakból bő faj- és fajtaválasztékot ad­nak. Sok új külföldi fajta is kapható, ezzel elsősorban a háztáji gazdaságok és kister­melők beszerzési gondjait eny­hítik, közvetve pedig a jobb piaci ellátást segítik elő. A nagyüzemek idei — szerződé­ses termesztésen kívüli — ve­tőmagellátását a vállalat a ko- I rábbi éveknél szervezettebben kívánja lebonyolítani, és gon­doskodik a jó minőségű vető­mag gyors leszállításáról. Eh­hez természetesen az kell, hogy a gazdaságok idejében, lehető­leg még ebben a hónapban el- küldjék megrendeléseiket szerint a 70 ezres hazai trak­torpark állandó »erőben tar­tásához« évi 7 ezer új gépre van szükség ezzel szemben 1968-ban csak 4500 vontató talált gazdára. — Idén megfelelő készletet biztosítottunk, tizenkétféle vontatóból válogathatnak a gazdaságok, attól függően, hogy milyen célokra akarják használni a gépet A legna­gyobb raktárkészletet a kere­sett MTZ—50-esből biztosítot­tuk, ebből csaknem kétezret szereztünk be. Sorrendben a második az UE—28-as, ebből 10 050 áll rendelkezésre. Az elmúlt évben sikerrel kipró­bált új típusból, a nagyobb vonóerejű UE—50-esből a ta­valy eladott 200-zal szemben idén 600 vár vevőre. A DT— 75—4-es gépekből 200-zal többet kínálunk eladásra, mint amennyi tavaly elkelt. A különösen nehéz terepvi­szonyokhoz 100 lóerős lánc­talpas gépeket ajánlunk a gazdaságoknak. A vásáriók számára egyéb­ként előnyös, hogy március 31-ig meghosszabbították az UE—28-as típusra szóló, 10 000 forintos árkedvez­ményt N. J. Az Agrotröszt ajánlata: Tizenkétféle traktor Téli munkák a böhönyei Szabadság Tsz-ben A böhönyei Szabasdág Termelőszövetkezet vezetősé­ge igyekszik megfelelő téli foglalkoztatást biztosítani a tagság részére. A dohány és a cirok a hosszú téli estéken is ad munkát az asszonyoknak. A kastély egyik termében fürge kezek simítják és rak­ják csomóba a száraz do­hányleveleket. Bozsóki János­áé tizennégy tagú munkacsa­patából egy-egy asszony na­ponta 40—45 kilót is teljesít. Ottjártunkkor három munka­csapat végezte ezt a munkát. Mészáros Ferenc tsz-elnök- helyettes elmondta, hogy no­vember végén kezdték, s úgy számolnak, hogy február kö­zepére végeznek vele. (Első kép.) Ugyanebben az épületben mást is dolgoznak az asszo­nyok. A padlót cirokhalmok borítják. Itt is, ott is egy­egy kész csomó vár bekötés­re. Turba Mária csapata ed­dig ugyancsak dohányt simí­tott, s csak pár napja kezdte el a cirokszakáll tisztítását. Nem szállítják el az egészet, a szövetkezetben is készíte­nek seprűt, amelyből jut a tagságnak is. (Második kép.) Szedik a gombát a tsz pin­céjében. A tenyésztést és a szedést Kiss Lajos pincemes­ter irányítja, ő ügyel arra, hogy 20—22 fok alá ne süly- lyedjen a pince hőmérséklete. A tsz csak második éve fog­lalkozik gombatenyésztéssel, de már az első év csaknem 52 000 forintot jövedelmezett. Most is mintegy 55—60 000 forintra számítanak. Kiss Im­révé és Schlemmer Istvánná már az új telepítés első ter­mését gyűji össze. (Harmadik képünk.) Harminchét éve boltos Zselickisfaludon (Tudósítónktól.) A zselickisfaludi bo.ltos, Kiss uzsef —, ahogy mondani szok­ták — »régi bútordarab« a községben. Immár harminchét éve hozzá tartozik a község mindennapi életéhez. Megsze­rették, tisztelik és becsülik. 1932-ben vette át az itteni fogyasztási szövetkezet elődjé­nek, a Hangya-boltnak a veze­tését és azóta dolgozik ebben a községben. Három évvel ezelőtt a község új üzletházat kapott. Érthető örömmel fo­gadta a boltvezető. Addig ugyanis szinte raktár nélkül, nagyon nehéz körülmények között dolgozott. Volt úgy, hogy egyszerre hat helyen tá­rolta készletét. A köztiszte­letben álló boltvezetőnek leg­nagyobb érdeme, hogy a szö­vetkezeti tulajdonra úgy vi­gyázott, mint a sajátjára. A harminchét év alatt soha nem volt hiánya.

Next

/
Oldalképek
Tartalom