Somogyi Néplap, 1969. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-21 / 16. szám

XXV. évfolyam, 16. szám. DAUER 4 SLÁGER Kedd, 1969. január 21. Az ismeretterjesztés helyzete a Balaton-parton A múlt évi tudományos is­meretterjesztés értékelése volt a legfontosabb programja a TIT fonyódi és siófoki járási elnöksége együttes ülésének, amelyen bejelentették a két balatoni járás elnökségéből Kiadványok 30 nyelvterületről létrehozott dél-balatoni tit­kárság megalakulását. Fábián György, a dél-bala­toni TIT titkára részletes já­rási összegezésben összeha­sonlítást is tett a megyei eredményekkel. Az így kapott kép igazolja a TIT dél-bala­toni titkársága megalakulásá­nak szükségességét egyetem­ben azzal a fölismeréssel, hogy a Balaton-part sajátos ismeretterjesztési feladatokat is ró a TIT-re. A Somogy megyei Fodrász Klub nagy si­kerű bemutatót rendezett va­sárnap Kapos­váron, a KIQSZ kultúrtermé­ben. Fürst Ár­pád, az orszá­gos válogatott edzője és Szász András több­szörös magyar bajnok— nem­zetközi zsűritag —' a megye fodrászai előti bemutatták a legújabb női farsangi és ta­vaszi—nyári modelleket, va­lamint a leg­divatosabb fér­fi frizurát. A női fej ér­dekessége for­mában és szín­ben egyaránt változik mind a farsangi, mind a nyári hajviseletnél. Eltűnik a ma­gasra tupíro- aott haj. A könnyen kezelhető rövid, lágyan dauerolt, enyhén hullámos frizura lesz a sláger — fekete, barna és bronzos színekben. Pozsgás Gyula, a Magyar Fodrász Klub titkára: —■ Ez év legdivatosabb estélyi és színházi frizurája a póthajból összeállított konty lesz, amely nappali viseletre már nem praktikus. Érdekes, hogy 1969-ben a férfiaknál a modern beatfri- zura lesz a »menő«. Továbbra is megmarad a hosszú haj, de csak a közízlést nem sértő for­mákban. A fővárosi fodrászoktól át­vett tapasztalatok alapján a megye járási székhelyein is rendez majd hasonló bemuta­tókat a megyei Fodrász Klub. A Modern Könyvtár 150 kötete Tíz év — több mint egy­millió példány: ez a Modern Könyvtár sorozatának sta­tisztikai mérlege. A század elején megjelenő Modern Könyvtár-sorozat hagyományain indult a nap­jainkban megjelenő népszerű kiadvány. Igaz, akkor magyar irodalmat is adott, a korsze­rű. friss európai áram­latokhoz kapcsolódó ha­zai írásokat is közölt. A mostani úgyszólván kizá­rólag a legutóbbi tíz eszten­dő forrásaiból merít a világ minden tájáról. A sorozat küldetést teljesít, mert nem­csak tolmácsol, hanem lépést is tart a külföld irodalmi eseményeivel, frissen juttatja el a magyar olvasóközönség­hez a világ modern szépiro­dalmának színe-javát, feltű­nést keltő írásait, tanulmá­nyait, a divatos irányzatok jelegzetes szellemi termékeit. A 150 kötet: ablak korunk irodalmára, a ma emberének érzés- és gondolatvilágára, klasszikus értékű művektől vitatott és vitatható írásokig­Éppen ez egyik értéke, hi­szen ezzel az élő irodalom folyamatába rántja az olva­sót és informatív szándékkal tájékoztatja egy-egy terület eszmei törekvéseiről, újításai­ról. A Modern Könyvtár szer­kesztősége az elmúlt 10 év alatt mintegy 2Í!—30 nyelv- területről válogatta kiadvá­Hozzászólás cikkünkhöz Kaposvár autóbuszközlekedésének helyzetéről Az autóbuszközlekedést bí­rálva két cikket is közölt nemrégiben a Somogyi Nép­in o. Azóta a közlekedési za­varok okait alaposabban vizs­gálva megállapítottuk, hogy a ködös és ezzel együtt csak nagyon ritkán jelentkező mí­nusz 17—20 fokos hideg idő­járás miatt hibásodott meg a legtöbb autóbusz. Az első cikkben az Autóközlekedési Vállalat részéről őszintén fel­tártuk a helyzetet. Jeleztük, hogy a három új csuklós au­tóbusz későbbi beállítása miatt zsúfoltság t- és eseten­ként zavar fog jelentkezni a város közlekedésében. Hogy miként fejlődött a vá­ros iparával egy időben a helyi közlekedés, azt legjobban az elmúlt négy év számadatai bizonyítják. 1965-ben tíz au­tóbusz 3 320 000 utast szállí­tott, _1968-ban tizennyolc ko­csink* 6 342 000 utast szállított a városi forgalomban. Emel­lett a kihasználtsági százalék azóta is 32.2 százalékos volt. Az idén tizennégy új autó­buszt állít be a vállalat a me­gye és a város közlekedésé­nek további javítására. Az átmeneti nehézségek ellenére sem romlott a városi közle­kedés. Az igényekkel együtt fejlődik, ezzel azonban nem azt állítjuk, hogy a rendkívü­li időjárás okozta nehézsége­ket a jövőben sem fogja meg­érezni a város utazóközönsé­ge. A keleti ipartelep roha­mos fejlődése az utasáramlást most már sokkal több irányú­vá tette, mint amilyen régeb­ben volt. A városi közlekedés zavartalan és kulturált lebo­nyolítása fölveti a munkaidő^ kezdés szakaszosságának be­vezetését. A fokozatosan beve­zetésre kerülő munkaidő-csök­kentés további észrevehető csúcsokat okoz az amúgy is nehéz városi közlekedésijen. ősztől tavaszig nagyon is ért­hető okok miatt sok kerék­pár-, motorkerékpár- és autó- tulajdonos autóbusszal jár a munkahelyére. Ezek a körül­mények együttesen játszanak közre abban, hogy noha a vá­ros közlekedése a reggeli és a délutáni időszakban túlzsú­folt, esetenként szinte elvi­selhetetlen, az autóbuszki­használásban mindezek mel­lett Kaposvár az ország más városaihoz viszonyítva na­gyon kedvezőtlen helyet fog­lal el. őszintén kell válaszolni ar­ra, hogy a szokatalnul ködös és egyben hideg idő okozta közlekedési zavarokat el tud­ták volna-e a vállalat dolgo­zói hárítani. Decemberben naponta átla­gosan tizenegy autóbuszt ja­vítottunk a megye 132 kocsi­jából. Január első felében, ti­zenkettedikéig a naponta ja­vításra szoruló autóbuszok száma huszonháromra emel­kedett, de volt olyan nap is, amikor harmincegy autóbuszt kellett megjavítani. Ez a rendkívüli helyzet nemcsak Kaposvárra volt jellemző, ha­nem Budapestre és Pécsre is. Mindent megelőző elsőrendű kötelességünk, hogy biztonsá­gosan közlekedtessük a gép­járműveket. Ha ennek legki­sebb akadálya jelentkezik — azonnal kötelesek vagyunk a forgalomból kivonni, és a műszaki szakszolgálat révén a hibát elhárítani. E szigorú szabály megtartása ugyan sok bosszúságot okozott az utazó- közönségnek, de betartásával biztosítani tudtuk, hogy a kö­dös, csúszós hideg időjárási viszonyok között egyetlen köz­lekedési baleset sem történt. Az Autóközlekedési Válla­lat az idén is, éppúgy, mint a korábbi években, felkészült a télre. Gépjárműveink mű­szaki állapotát felülvizsgál­tuk, a téli üzemeltetésre elő­készítettük. Várható-e „ még ebben az évben a januári el­ső napokhoz hasonló közle­kedési zavar? Erre azt tud­juk válaszolni, hogy ha kö­dös, párás és egyben hideg időjárás nem jelentkezik együtt, akkor nem. Anyag- és alkatrész-ellátásunk biztosí­tott, ha fokozottabb igénybe­vétel miatt műszaki hibák előfordulnak is, azt gyorsan elhárítjuk. Ennek bizonyíté­ka, hogy az idő kedvezőbbre fordulásával január 14-eután a javítás alatt levő járművek száma ismét mérséklődött, a többi autóbusz pedig menet­rendszerűen közlekedik. Az Autóközlekedési Válla­lat pártszervezete és szak- szervezeti bizottsága a január eleji nehéz időszakban kelet­kezett műszaki hibák elhárí­tása érdekében a vállalat dol­gozóihoz fordult. Rendkívüli termelési tanácskozásokon a dolgozók vállalták, hogy gyor­san, szakszerűen, pontosan ja­vítják a meghibásodott autó­buszokat; szombat és vasár­nap is műszakot tartottak azért, hogy munkájukkal se­gítsék elő a város közlekedé­sének gyors helyreállítását. Si»ri Sándor, a 13. sz. AKÖV igazgatója nyait, a világnyelvek mellett például japán, perzsa, kínai, török, izlandi, szingaléz írók műveit közvetítette a magyar közönségnek. A sorozat rep­rezentatív és világszerte is­mert szerzőitől itt jelentek meg Osborne, Ehrenburg, Faulkner, Dürrenmatt, Pre­vert, Szolzsenjickin, Hein­rich, Boll, Sartre, Mrozek, Jevtusenko, Eliot, Mauriac, Updike, Le Clezio írásai. A Modem Könyvtár évtizedé­nek történetéhez tartozik, hogy az eleinte 3—4 ezres példányszám ma már átlag 8 ezerre emelkedett, de 20—30 ezres kiadások is előfordul­tak. Hazai irodalmi csemegé­nek számított, hogy például Sartre Szavak című önélet­rajzi regénye hamarabb je­lent meg Magyarországon, mint Párizsban. A szerző kéziratát küldte meg az Euró- rópa Kiadó szerkesztőségé­nek. Ugyancsak Magyaror­szágon került először az olva­sók kezébe Anatolij Kuz- nyecov A legenda folytatása című nagy sikerű regénye Az Üvöltés című beat-antoló- gia pedig sohasem jelent meg az Egyesült Államokban, fo­lyóiratokból, kéziratokból ál­lította össze a Modern Könyvtár lektorátusa. Ügyszólván törzsközönség olvassa a Modern Könyvtár köteteit. A tapasztalat szerint a sorozat könyveit 60 száza­lékban azonos közönség vá­sárolja — íőleg fiatalok, kö­zépiskolások, érettségizett if­jú szakmunkások. A Modern Könyvtár eddig megjelent 150 kötete sikeres vállalkozása az Európa Könykiadónak. Míg eleinte évenként 6—7, most már évente 24 kötettel jelent­kezik a sorozat. S talán ebbe a 24 kötetbe egy-egy magyar szerző is helyt kaphatna, hi­szen van modern magyar iro­dalom. Mi volt a helyzet a két já­rásban az előadásos ismeret- terjesztés területén? A fonyódi járásban tavaly 220 előadást tartottak, a sió­foki járásban mindössze 166- ot. Ha összevetjük a megye más járásainak eredményei­vel, többet mondanak ezek a számok. A barcsi járásban 406, a csurgói járásban 307, a kaposvári járásban 315 isme­retterjesztő előadás hangzott el. Ä két balatoni járás ered­ményeivel nem lehetünk elé­gedettek — összegezték a kö­zös tanácskozás részvevői. Országos törekvés, hogy az ismeretterjesztő előadások te­matikájában a társadalom- és természettudományok közötti arány 50—50 százalékos le­gyen. Miként alakult a két járásban az elmúlt évben ez az arány? A fonyódi járásban 93 előadás hangzott el a tár­sadalomtudományok terüle­teiről, míg a természettudo­mányokról csak 53. A siófoki járásban 32 társadalomtudo­mányi és 27 természettudo­mányi. Kevés irodalmi, művészeti, történelmi előadás hangzottéi mindkét járásban, s 1968 első felében filozófiai előadás nem is szerepelt; nagyon kevés a két csillagászati és a néhány matematikái, fizikai előadás is. Pedig ezek világnézetfor­máló, nevelő hatása nagyon jelentős. Tanulságos a következő ösz- szevetés is. Az egyik községre jutó előadások száma a fo­nyódi járásban 5, a siófoki járásban 2,8; kitekintéskép­pen néhány más példa: a csurgói járásban 11,3, a bar­csi járásban 15,8, a megyei átlag 5,6. Az 1968. évi tapasztalatok egyben meghatározzák az ez évi feladatokat is. Kiemelt feladatként tárgyalta meg a két járás elnöksége a szabad- egyetemi tagozatok megszer­vezését Siófokon, mindkét já­rásban a nyelvoktatás to­vábbfejlesztését, a SZOT-tal való együttműködés megjaví­tását, a TIT-tagság szervezeti életének föllendítését. H. B. KÉSZÜL A HÓEMBER TAZM IMPORTHUMOR Orvosok és páciensek A beteg a műtőasztalon fekszik és a fiatal sebész hozzá akar látni az érzés­telenítéshez. A beteg ide­gesen rángatódzik. — Nyugalom, nyugalom — mondja az orvos. — Tudja, doktor úr, életemben ez az első ope­ráció — jegyzi meg a be­teg. — Ügyet se vessen rá — szólt az orvos —, nekem is az első ... * * • A sebész: Bocsánatot kérek, de előre kérem a honoráriumot. A páciens: Nem valami előzékeny eljárás ez, dok­tor úr! A sebész: Tudom. De meg fog engem érteni: ez a műtét, amelyet most el kell magán végeznem, rit­kán sikerül. * * * A rövidlátó orvos a ru­hafogashoz: Miért nem jött kérem korábban?! • * * — Nos — kérdezi az or­vos —, ho|y érzi magát a kedves nővére? — Egy hónapja tért visz- sza a vízkúráról és teg­napelőtt meghalt! — Igen, igen — mondja az orvos —, ezek a gyógy­vizek néha csak, bizonyos idő múlva hatnak. * * * A fogorvosnál kiderül, hogy a páciens zápfogát ki kell húzni. A beteg na­gyon fél. Az orvos teletölt egy pohárkát jóféle itallal, hogy bátorítsa. A páciens iszik, de tovább is reszket. Az orvos ismét tölt, s amikor látja, hogy a pá­ciens megnyugodott, meg­kérdezi: — Nos, hogy állunk, megjött a bátorsága? — Meg ám! Csak meré­szeljen valaki most a záp- fogamhoz - nyúlni! * * * — Jegyezd meg magad­nak, fiacskám, nem mu­száj mindig kinyújtani a nyelvedet, valahányszor -a doktor bácsival találkozol az utcán. * * • Nagyon rokonszenves fiatal ember jön az orvos­hoz: — Doktor úr! Borzasztó dolog van velem! Képzelje el, valahányszor kávét iszom, a bal szememet megüti valami és áthevü- lök. — Igen — mondja a doktor. — Javaslom ön­nek, hogy ezentúl ha ká­vét iszik, a kávéskanalat vegye ki a csészéből és két nap múlva jöjjön el yjra. Tavasz A gyümölcsöskertben nyílik a barackvirág. Az egyik kis virág megkér­dezi a másiktól: — Szeretsz? — Igen! — Akkor hívjuk a mé­hecskét! Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megye! Bizottsága és a Somogy megyei „ Tanács lapja. Megbízott főszerkesztő: jávori Béla Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor u. 2. Telefoni 11-510. 11-511. Kiadja a Somogy megye! Lapkiadó Vállalat, Kaposvár. Latinka S. u. 2. Telefon: ll-5tf. Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrzünü meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetés! díj egy hónapra 18 fflL Index: 25067. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében# Kaposvár, Latinka S. u. 6. Felelős vezetői Mautner József.

Next

/
Oldalképek
Tartalom