Somogyi Néplap, 1969. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-03 / 1. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ára: 70 fillér Somogyi Néplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXVI. évfolyam, I. szám 1969. január 3., péntek Fock Jenő rádió- és tv-hes&élgetése Erősödik az egyetértés, a bizalom légköre Fock Jenő, a Miniszterta­nács clnültc, az MSZMP PB tagja az uj év első estéjen a televízió kamerái és a rádió mikrofonjai, az ország nagy nyilvánossága előtt válaszolt Megyeri Károly és Szepesi György kérdéseire. A tavalyi eredményekről szólva hangsúlyozta, hogy az aszály ellenére sikeres gazda-, sági esztendőt zártunk, politi­kailag pedig az eljövendő sikerek alapjának tekinti, hogy tovább erősödött a köz­élet demokratizmusa s a népi-nemzeti egység. — Természetesen, amikor népi-nemzeti egységről beszé­lünk, soha nem szabad azt hin­nünk, hogy ez azt jelenti: 10 millió magyar szíve együtt dobban. Arra azonban vigyáz­nunk kell, hogy ne túlozzuk el azok számát és jelentőségét, akik ma és talán még hosszabb időn át nem teljesen és nem mindenben értenek velünk egyet — mondotta, majd hang­súlyozta, hogy ezekkel s a po­litikailag közömbösekkel kap^ zbfiáégCT-inegltaf ósÍTOk. ____ m int a tudatos ellenséggel, a törvénytelen eszközöket alkal­mazókkal szemben azonban keményen, szükség esetén a törvény teljes szigorával kell fellépni. A lakosság túlnyomó többsége bízik a rend­szerben, a párt és a kor­mány vezetőiben, s a ve­zetők is az emberekben. Kijelentette: »Csak addig ér­demeljük meg, hogy a helyün­kön legyünk, amíg valóban szolgáljuk a népet, és nem élünk vissza azzal a beosztás­sal, amelybe a nép bizalma emelt bennünket. Egyébként, ha egy Icormányzat okos, je­lentősen megkönnyíti munká­ját ... ha minden jelentős kérdést megtanácskozik a nép széles rétegeivel, mielőtt ha­tározna«. Fock Jenő megálla­pította, hogy az elmúlt 12 év­ben az ország vezetői ilyen szellemben igyekeztek dolgoz­ni, noha nem minden kérdést tárgyalhattak meg előzetesen a széles nyilvánosság előtt. Ta­valy ilyenek voltak a csehszlo­vák eseményekkel összefüggő intézkedések. »Bíztunk azon­ban abban — mondotta —, hogy a dolgozók meg fogják érteni, miért kellett ezt ten­nünk, meg fogják érteni, hogy ez internacionalista kötelezett­ségünk volt.« Fock Jenő ezután a kor­mányzati munkáról, a Minisz­tertanács tevékenységéről, az abban megnyilvánuló demok­ratizmusról adott tájékozta­tást. Például a lakáshelyzettel több ízben foglalkoztak a Mi­nisztertanácsban, januárban pedig arról tárgyalnak majd, hogyan lehetne a tervezett 62 ezer lakásnál néhány ezerrel többet építeni. Itt hangsúlyozta a miniszter- elnök: három-négyezer lakás sál többet jelentene, ha az összes üzemek élnének lehető­ségükkel, s részt vállalnának a lakások számának szaporításá­ból. A munkaidő csökkentéséve kpnecoiotban hö-om év alatt — 1969 végéig — két­millió dolgozó tártát a 44 órát munkaidőre, s most elég nagy s türelmetlenség azok közt, alak nem hamarosan jutnak el idáig. Ezektől türelmet laér, hiszen az áttérés feltételeit előbb meg kell teremteni. A továbbiakban az árak 1969-es alakulásáról folyt a beszélgetés. Fock Jenő kijelen­tette, hogy a kormányzat 1969- ben egy-két százalékos árszín­vonal-növekedéssel számol, de ebben miniden árucikk, sőt a szolgáltatások ára is benne van. Felhívta azonban a fi­gyelmet arra, hogy tavaly is cgy-két száza­lékos áremelkedést ter­veztek, de csak fél szá­zalékkal nőtt az árszín­vonal. Ha nem lesz aszály és jól mennek a dolgok, az árak színvonala az idén is csak fél százalékkal emelkedik. A munkaerőhelyzetről is szó esett az interjúban, s Fock Je­nő rámutatott: a vállalatok munkaerőigénye túlzott, hisz belső tartalékaikat még ko­rántsem használták fel. Pél­dául Budapesten teljesen in­dokolatlannak tartja a »mun- kaerőéhséget«. Szerinte a fo­tó,\ »MV, ’ ----Ék John i jíh m unkaeTOt Kcjíjon foglal­koztatni. A sokat emlegetett és Fock Jenő szerint túlzottan borúlá­tóan felfogott »demográfiai hullám« kérdései is szóba ke­rültek. »Szerintem örömmel kell üdvözölni ennek a korosz­tálynak a tagjait... A kor­mányzat nem jótéteményt gya­korol, hanem kötelességének tesz eleget, amikor megkülön­böztetett gonddal foglalkozik az őket érintő kérdésekkel« — mondotta. Ezután hangsúlyoz­ta, hogy ezeknek a korosztályok­nak a perspektíváira is jótékonyan hat majd a gyermekgondozási se­gély időtartamának fel­emelése, hiszen ha 120—140 ezer asz- szony ezt igénybe veszi, helyü­ket többnyire fiatal nők fog­lalják majd eL Végül az új esztendő kilátá­saival kapcsolatban hangsú­lyozta a miniszterelnök, hogy ő nagyon optimista, és véle­ménye szerint a közvélemény­nek is mindem oka megvan arra, hogy az ország fejlődését illetően optimista legyen, hi­szen az egyetértés, a bizalom légköre erősödik, s már eddig is sok mindent rmeg tudtunk oldani. Felhívta azonban a figyelmet arra, hogy feszültségektől terhes vi­lágban élünk, ezért min­dent el kell követnünk a szocialista országok kö­zösségével együtt, hogy nagyobb legyen az egyet­értés, a világ összes haladó erőivel szót tudjunk érteni, s közös nevezőre jussunk a hideghábo­rútól, a véres helyi háborúktól — például a vietnamitól — vissza nem riadó imperialista agresszív körökkel szemben. Fock Jenő végül boldog új esztendőt kívánt az egész dol­gozó magyar népnek. Évi munkájuk mérlege: százmilliós mezőgazdasági beruházás Nagy fejlődés évének te­kintheti 1968-at a Mezőgazda- sági Beruházási Vállalat So­mogy megyei kirendeltsége. A megalakulás és a kialakulás után ez a szervezet ioraulat- hoz érkezett, s olyan gazdasá­gi eredményt ért el, amely lét- jogosultságának és életképes­segének teljesen hiteles bizo­nyítéka. 1967-ben 1,4 milliós bevételi tervet irányzott elő a MEZÖBER megyei kirendelt­sége, tavaly pedig a 3,1 mil­liós tervet is mintegy 10 száza­lékkal túlteljesítette. Munkájának nagyságrendjét mutatja, hogy immár az összes áliami gazdaság mellett a je­lentősebb beruházást megvaló­sító szövetkezetek nagy részé­vel, mintegy 80 közös gazda­sággal is kapcsolatban áll. A létesítmények megvalósítását és az építkezések lebonyolítá­sát tekintve tavaly átlépték a áfeáznxiUiós ósszéguatart. ‘ Megnövekedőit létszámban, pontosan ötvenen munkálkod­tak az 1968. évi feladatokon. A dolgozók tevékenységét a vál­lalat külön anyagi juttatással is honorálta: a tegnapi terme­lési tanácskozáson Szabó Pé­ter igazgató mintegy 140 000 forint prémiumot osztott ká. Ezt az alkalmat az előző év munkájának értékelése mel­lett 1969 főbb teendőinek is­mertetésére is felhasználták; az idén 200 milliós feladatra vállalkoznak. Egyesült a siófoki és a tahi járás Tegnap délelőtt Siófokon a Népköztársaság Elnöki Taná­csának 23/1968-as számú hatá­rozata alapján egyesült a sió­foki és a tabi járás, és közös államigazgatási szervet válasz­tott. A Bányász-üdülő díszter­mében tizenegy árakor került sor az ünnepélyes tanácsülés megnyitására. Dr. Kassai Ja­nis, a megyei tanács vb-titká- ra köszöntötte a részvevőket, a megjelent vendégeket, Szirmai Jenőt, az MSZMP KB tagját, az Országos Takarékpénztár vezérigazgatóját, országgyűlési képviselőt, Kocsis Lászlót, a megyei párt-vb tagját, a me­gyei pártbizottság osztályveze­tőjét, Sugár Imrét, a megyei tanács vb-elnökhelyettesét Gadanecz Györgyöt, a járási pártbizottság első titkárát, VI- rovecz Józsefet, a Siófoki Já­rási Tanács vb-elnökét, Juhász Istvánt, a városi pártbizottság első titkárát, dr. Gáti Istvánt, a Tabi Járási Tanács vb-elnö­két, Jankó Ferencet, a városi tanács vb-elnökét, Valter Im­re országgyűlési képviselőt és Jáger Györgyöt, a megyei NEB elnökét. — Az Elnöki Tanács határo­zata — mondotta többek kö­zött dr. Kassai János — eltör­li a két járás közti határokat és a közös tanácsnak azt szab­ja feladatául, hogy tovább vi­gye az egyesült járás munká­lat, biztosítsa fejlődését. A tanácsülés ezután Kis.' Lajos elnökletével folytatta munkáját. Meghallgatta _ az időközi ta n á es ta.gvá.1 asztalok­ról szóló beszámolókat, majd Vörös Kálmán, a mandátum- vizsgáló bizottság elnöke tett jelentest. A két végrehajtó bi­zottság lemondása után Kovács János, a Hazafias Népfront já­rási elnöke tett javaslatot az új egyesült végrehajtó bizott­ság tagjaira. Az egyesült járá­si tanács végrehajtó bizottsá­gának elnökévé Virovecz Jó­zsefet, elnökhelyettesekké dr. Gáti Istvánt és Törley Dénesi, titkárrá illés Zoltánt, tagjaivá Horváth Károlynét, Rengel Mátyást, dr. Szabó Károlyt, Vörös Józsefnét, Elek Sándort, Schmidt Gyulát és Gadanecz Györgyöt választották meg. Az egyesült járási államigazgatási szerv hét állandó bizottságot választott. A végrehajtó bizottsági és állandó bizottsági tagok meg­választása után úttörő díszraj köszöntötte a tanácsülés rész­vevőit, majd a Népi Ellenőrzési Bizottság újjáválasztása után Virovecz József vb-einök is­mertette az egyesült járás első féléves munkatervét és éves munkaprogramját. Hangsú­lyozta, hogy az egyesülés egyik járás részére sem jelenthet hátrányt. Legfőbb feladatként a mezőgazdaság fejlesztését je­lölte meg, mivel a járás lako­sainak 65 százaléka dolgozik ebben a népgazdasági ágban. Részletesen foglalkozott az ipar-, a kulturális, a szociális és a kommunális fejlesztés fel-* adataival is. Sugár Imre. a megyei ta­nács vb-elnökhelyettese a me­gyei vezetés üdvözletét tolmá­. csalta, majd a harmadik öt­éves terv befejezésének mun­káiról és az ipari fejlesztés távlatairól, valamint az ide­genforgalom lehetőségeiről szólt. Gadanecz György, a já­rási pártbizottság első titkára a kiét járás egyesítésének és átszervezésének kérdéseivel foglalkozott. Ezután az elnök Szirmai Jenőnek adta meg a szót. Szirmai elvtárs hangsú­lyozta, hogy közgazdaságilag Losonezi Pál újévi köszöntője Losonczi Pál, a Nép- köztársaság Elnöki Ta­nácsának elnöke január 1-én a televízióban, il­letve a Kossuth rádió­ban köszöntötte az or­szág lakosságát: Az új esztendő első nap­ján őszinte tisztelettel kö­szöntőm kedves hallgatói­mat, népköztársaságunk valamennyi állampolgá­rát. Szívből kívánom, hogy az új esztendőben kísérje siker és szerencse minden jószándékú törekvésüket. Teljesüljön mindaz a jó, amit ilyenkor egymásnak kívánni szoktunk. Töltse be hétköznapjainkat az örömteli szocialista épitő­munka. ünnepeinket a jó­kedv, a gondtalan pihenés. Kívánom, hogy leljenek hazánkfiai sok örömet csa • ládjuk boldogságában, s a tágabb család, a szocialista nemzet anyagi és szellemi gyarapodásában. 1968 egy gondokkal teli, ugyanakkor eredményeiben sikeres esztendő volt. Az óesztendő és az új csak a naptárban különül el. Az élet folyamatos, 1969 mun­kája a múlt évekére épül. Az elmúlt év eredményei­nek értékét csak növeli az a tény, hogy bonyolult és feszültségektől terhes nemzetközi viszonyok kö­zött értük el azokat. Hazánk belső helyzetét a törvényes rend és a nyu­godt cpítőmunka jellemzi. Céljainkat egészben véve elértük. Az ipar, a mező- gazdaság és a szellemi élet eredményei jóleső érzéssel töltenek cl mindnyájunkat. Üj alkotásaink és kiváló teljesítményeink messze földön hirdetik a magyar nép szorgalmát és alkotó- készségét. Népünk a múlt évben is teljesítette köte­lességét a szocialista haza iránt. I Köszönet és elismerés illeti a munkások, a szö­vetkezeti parasztok, az ér telmisegiek, minden becsü­letes magyar állampolgár hozzájárulását sikereink­hez. Pedig 1968-ban sem hiányoztak a kisebb-na- gyobb próbatételek. Az élet sokszor nehéz és bonyolult feladat elé állított bennün­ket. A próbát kiálltuk. Népünk a Magyar Szocia­lista Munkáspárt kipróbált és bevált politikája iránti bizalom jegyében, masa- biztosan folytatta munká­ját, nyugodt méltósággal fi­gyelte a világban folyó ese­ményeket. Belső helyzetünk szilárd­ságát növelte, hogy hazánk egyenjogú tagja a szocia­lista országok nagy és erős közösségének. Hazai sike­reink ugyanakkor nem­csak a mi életünkét, ha­nem a szocialista világ egé­szét is gyarapítják. A világ népeinek békéjét, függet­lenségét is csak a szoc uVz- mus erői, azok egysége és összefogása biztosíthatja. Ezért munkálkodunk mi is a szocialista országok egy­sége, az összes haladó erők összefogása érdekében. Ugyanakkor szorgalmaz­zuk és egyengetjük kap­csolataink elmélyítését minden országgal, amely czirányú törekvéseinket hasonló őszinteséggel vi­szonozza. Jogos büszkeséggel ala­píthatjuk meg, hogy belső életünk fejlődése és követ­kezetes külpolitikánk öregbítette a Magyar Nép- köztársaság nemzetközi te­kintélyét, jóbarát és a ve­lünk nem rokonszenvezők előtt egyaránt. Az új esztendő céljait le­hetőségeinkhez mérve sze­rényen, a realitások figye­lembevételével tűztük ki. Folytatjuk nagy nemzed programmunkat, a szocializ­mus teljes felépítésének történelmi művét, annak a politikának az alapján, amelyet önök mindany- nyian, elsősorban naponta végzett munkájukkal, tá­mogattak az elmúlt évek során. Meggyőződésem, hogy a jelen és a jövő nemzedék boldogabb életé­nek formálásában társadal­munk minden rétege 1969-ben is egységesen fel­sorakozik a történelmi mű folytatásához. Nagy feladataink megva­lósításához békére * an szükségünk. Most, az új esztendő küszöbén is hitet teszünk minden nép legfél­tettebb kincse, a béke mel­lett. Programunk világos cél­jai a dőlgozó magyar nép akaratát, vágyait fej zik ki. A szoclaMsta nemzetté válás folyamatában a ;iö- cialista építés közös érde­kei mind közelebb hozzák egymáshoz társadalmunk különböző rétegeit, hatéko­nyabbá teszik mindennapi munkánkat Munkánk és politikánk minden ered­ménye is közös öröm, közös megtiszteltetés és jutalom lesz. Sok ilyen örömet, megtiszteltetést és jutalmat kívánok hallgatóimnak 1969 minden napjára. E gondolatok jegyében kívánok szocialista hazánk minden hű fiának és leá­nyának, és önökkel együtt az egész világnak; a béke- szerető embereknek: békés, boldog új esztendőt. (MTI) megalapozott lépés volt a két járás egyesítése, a két járás jó »házasságot« kötött Az ipar- fejlesztés és az állattenyésztés fontosságát emelte ki, mint a tanácsszervek előtt álló fő fel­adatot. Foglalkozott a Balaton­part közművesítésével és a kulturált üdülés tárgyú felté­teleinek maximális biztosítá­sával. — Biztos vagyok benne, hogy a tanács jó gazdája less a járásnak — fejezte be fel­szólalását. í>r. Gáti István és Jankó Fe­renc jókívánságaival zárta munkáját az egyesített tanács első, ünnepélyes ülése. Dél­után az Balaton Együttes mű­sort adott a megjelent vendé- ‘ gek tiszteletére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom