Somogyi Néplap, 1968. december (25. évfolyam, 282-306. szám)
1968-12-12 / 291. szám
XXV. évfolyam, 291. szám. Csütörtök, 1968. december 12. Monográfiát írjunk-e vagy krónikát ? AMIT A KRÓNIKAÍRÁSRÓL TUDNI KELL I. Felszabadulásunk, negyedszázados jubileumára készülve Cgyré 'többén kezdeményezik falujuk vagy munkahelyük törtéhetének megírását. Megyénkben is számos falutörténeten dolgoznak már, s remélhető, hogy a lelkes lokálpatrióták száma á jövőben még emelkedni fog. A szülőföld múltjának és , mai képének megörökítésére általában a monográfia formáját használják, bár újabban erőteljes fejlődésnek indult a krónikaírás is. Melyik forma a korszerűbb. melyiket művelhetjük hatékonyabban? A kérdés megválaszolásához tisztáznunk kell a monográfia és a krónika fogalmát, a két műfajt élésén el kell határolnunk egymástól. Mi a monográfia? A helytörténeti monográfia egy település életét, különböző társadalmi-történeti korszakokban végbemenő fejlődését írja le, komplex módon és átfogóan beleágyazva az országos fejlődésbe. Feltárja az adott helyre vonatkozó valamennyi forrásanyagot, s ennek kritikai feldolgozásával jelentős segítséget nyújt az országos történetírásnak. A településin on ográf i ák ezenkívül többnyire vállalkoznak még a helység földrajzi leírására, a népesség kulturális, egészség- ügyi helyezetenek bemutatására is. A helytörténeti monográfia — gazdag témaköre ellenére — teljes mértékben történetírón feldolgozás, amely a múltra vonatkozóan — szinte kizárólag — az írott forrásokból merít Köztudomású, hogy ezek általában az Országos Levéltárban vagy a megyei levéltárakban találhatók meg. tehát a levéltári székhelyeken élő kutatók eredményesebben tudnak falumonográfiát készíteni, mint azok, akik a helyszínen próbálkoznak. A források feldolgozása nélkül pedig nem lehet monográfiát alkotni, az országos történelem helyi viszonyokra való lebontása nem nevezhető történetírásnak. Éppen ellenkezőleg, sa. önálló kutatásokon alapuló helytörténetírásnak kell anyagól, szolgáltatnia az országos fejlődés megrajzolásához. Mindezekből világosan következik, hogy a monográfia- írás igen munkaigényes, amit jobbára csak főhivatású tudományos kutatók vagy kutatókból álló munkaközösségek képesek megoldani. Bár ' az 1950-es években készüli somogyi falu monográfiák sok jó adatot tartalmaznak és több kiemelkedő ig akad közöttük, mégis azt mondhatjuk, hogy szerzőik erejükön felüli munkát vállaltak. Csák igen kevés meríti tó a monográfia műfaji követelményeit; nem kutatták fel teljesen a helyre vonatkozó forrásokat; az egyes korszakok bemutatása hézagos, sokszor igen lényeges kérdéseiket hagytak tisztázatlanul stb. Fogyatékosságaik miatt történészeink jelentős része eleve bizalmatlanul fogadja az ilyen munkákat. ßs mi a krónika? A modern helyi krónika a monográfiánál szerényebb célokat tűz tó: nem törekszik történetírói feldolgozásra, csupán megbízható forrásanyagot kíván szolgáltam. Évről évre folyamatosan rögzíti az egyes életvisionylatok, a termelő- mimika fontosabb eseményeit; áttekintésí* * ad az éves fejlődésről és összegyűjti az eseményekhez kapcsolódó dokumentumanyagot. Ennek megfelelően a modem krónika három fő részből áll: — az év folyamán témakörönként, folyamatosan vezetett eseménynaplóból; — az év végén ugyancsak témakörönként "kidolgozott átfogó és elemző beszámolókból; — az eeeménynaplóhoz kapcsolódó dokumentumgyűjteményből. Megyei küldöttértekezletre készülnek a somogyi vadászok A vadászat fogalma napjainkban egészen mást jelent, mint valamikor. Ma már nem úri passzió, nem néhány kiváltságos sportja, hanem sokak pihentető időtöltése, deviza, tér meló, hasznos népgazdasági ágazat. A vad elejtése másodlagos tevékenység lett a vadgazdálkodásban. • A harmincöt somogyi vadásztársaság október . végén, november elején tartott tisztújító, küldöttválasztó közgyűlésein is a vadgazdálkodás kérdései voltak napirenden. Nemsokára elkészül a megyei intéző bizottság beszámolója, amelyben az elmúlt négy év gazdálkodási eredményeiről ad számot a választmány. A beszámoló összeállítása nem okoz nagy gondot: a somogyi vadászok kimagaslóan eredményes négy évet zártak, és erről szívesen adnak számot a választmány vezetői- Különösen a nagyvadakkal gazdá1- kodtak jól, és emellett ragyog' vadászati eredmények születtek. Mesyénkben Gamás mellett lőtték az idén szeptember- ben p t, szarvas bi-u - _»«> i ' csa méreteibe n. formájában gwveriu'álin a, világom A szerkezetből is látható, hogy a krónika Vezetése egyszerre kronologikus ’ (esemény- napló) és sziszten-iaükus (átfogó beszámoló) is, tudniillik,• ha csak adataink vannak, még nincs képünk az éves fejlődésről. Erinek megrajzol ásóhoz azonban biztos ítélétű krónikásokra van szükség. A regi krónikák a múltát örökítették meg, a maiak a jelen eseményeit rögzítik. Ebből következően helyesebb lepne ezt a tevékenységet évkönyvírásnak nevezni. Mivel azonban a modern krónika a közelmúlt eseményeire js Visszatekint, országosan a krónika elnevezés terjedt el. Hazánkban a krónika írás a honismereti mozgalom szerves részévé vált. A jói szervezett króniikaíró körölk, a vidéken élő értelmiségiek ezen a téren hasznos és eredményes munkát képesek felmutatni. A krónikaírás nem annyira munkaigényes. mint a monográfia, de a helytörténetírás szempontjából nagyon értékes, napjaink történelmének forrásanyagát szolgáltató műfaj. A címben föltett kérdésire tehát így válaszolhatunk: Ne monográfiát, hanem inkább krónikát írjunk! Monográfia alkotására csak az vállalkozzék, aki megfelelő történetírói szakismerettel rendelkezik, s a helytörténethez szükséges források is rendelkezésére állnak. Dr. Király Lajos Egy évezred magyar öt vömiűvészete Magyar ötvösművészet a X—XIX. századig címmel kiállítást rendeztek Budapesten az Iparművészeti Múzeumban. A mintegy 300 műkincset felsorakoztató kiállítás a magyar ötvösművészet fejlődésének egy évezredét mutatja be. Képünkön: A kiállításon látható doboló kentaurt ábrázoló bronz víztartó edény, amely 1200 körül készült. Megjelent a Jelenkor decemberi szárna A Jelenkor decemberi száma három fiatal költőt, hárem elbeszélőt és három képzőművészt mutat be. A válogatásban nem kizárólag a dunántúli származás vagy lakóhely döntött, a ^hazaiak-* mellett Szegeden és Budapesten élő fiatalok is helyet ' kaptak. A fiatalok mellett a lírai rovatban többek között Cscrrba, Győző, Pákolitz István és Weörés Sándor verseit, a szépprózában Bertha- Bu lcsú elbeszélését és Rákos Sándor franciaországi útinaplóját olvashatjuk. A tanulmányok, jegyzetek közül érdeklődésre tarthat számot Bajomi Lázár Endre Francia krónikája és Tax- ner-Tóth Ernő budapesti színházi levele, valamint Po- mogáts Béla portréja Sarka- di Imréről. A szám illusztrációs anyagát a bemutatott fiatal képzőművészek rajzai és reprodukciói alkotják, a baritón pedig Kádár Béla négy rajzát közli a lap a pécsi Modern- Magyar Képtár Kun- vári -gyűjteményéből., Amit a. legutóbbi országos küldöttközgyűlés programként tűzött a vadásztársaságok elé — a rohamosan fogyatkozó apróvad - állomány fejlesztése —, a megyében is a legfontosabb feladatok közé tartozik. A tervek szerint félvadan és mesterségesen nevelt fácántenyésztéssel öt-hat év alatt a jelenlegi állomány tizenöfszö-, rösére növelhető. 1975-re már csaknem valamennyi vadász- társaság területén foglalkoznak a félvadon nevelt fácánok tenyésztésével. A korszerű mezőgazdaság ugyanis az egyre jelentősebb kemizálással, a magas fokú gépesítéssel károsan befolyásolja a nyúl és a fácán, valamint a többi apróvad szaporodását. Az elmúlt négy év értékelése mellett a január 4-i megyei küldöttközgyűlés elé kerül a jövő vadgazdálkodási terve is. A harmincöt vadásztársaság két-két küldötte 'megyénk ezeregyszáz vadászát képviseli maid a közgyűlésen, melyen öt-öttagú1' intéző, ellenőrző és 'egyelni: biyottségót választanak. uí i LO SC5 Veszély es, szűk útbanyar van Kaposváron a Béke utca végénél. Az utóbbi években több karambol is történt, s ezek nem minden esetben a gépjárművezetők hibájából következtek be. Amióta a Berzsenyi és a Kanizsai utca átépítése, a gázvezetékek szerelése tart, ; jelentősen megnőtt erre a ! forgalom. A kora reggeli és a i késő esti órákban szinte egymást követik a személy- és tehergépkocsik. Ezért is örültek a járművezetők, amikor a közlekedési hatóságok a veszélyes kanyarban tükröt szereltek fel, amely mutatja az ellenkező irányból érkező gépkocsikat, S ezzel csökkenti a baleseti lehetőséget. Valamelyik éjszaka azonban ■— a kornyéken lakók elmondása szerint — ittas társaság tartott hazafelé, s tagjai részeg fejjel célbadobálá- si versenyt rendeztek- Célpont a tükör volt! »■Sikerrel- versengtek, mert a baleseti veszélyt csökkentő tükör azóta hasznavehetetlen, egy féf téglával bedobták. Egy Ilyen tükör 5000 forintnál is többe kerül, külföldről kell pótolni, s beszerzése — az anyagiakon kívül — hosszú időbe is tart. Elsősorban mégsem az anyagi érték miatt marasz- I táljuk el a részeg vandálokat. Lehet, hogy a használhatatlanná lett tükör miatt súlyos karambol történik, s valaki vagy valakik testi épségük károsodásával fizetnek ezért az esztelen cselekedetért. — A füleit tépném le annak, aki képes volt erre — mondotta egy felháborodott gépkocsivezető, amikor meglátta a téglával bevert tükröt. S ha ellene vagyunk Is az önbíráskodásnak, a felelős- ségrevonáson kívül bizony még egy jókora nyaklevest is megérdemelne az, aki ilyen L vandál ' csrlekéfcíré kép;?! • ~S*i L. Amatőr zebrafestők A rückingeni (Nyugat- Németország) Kis Svájc nevű . kávéház nagy népszerűségnek örvend. Állandó vendégei nagyjából mind az utca másik oldalán, a kávéhazzal szemben laknak. Az utca aránylag forgalmas, és csak a két Végén vannak zebrák. Ez a tény naponta többször is elkeserítette a törzsvendégeket, akik soknak találták a gyaloglást egy-egy pohárkáért. , Egy napon azután megoldották a problémát. Hatalmas kanna fehér festéket és ecsetet szereztek, majd éjnek idején egy szép, széles gyalogátjá- rót pingáltak az úttestre. Az ötlet kitűnőnek bizonyult, s a törzsvendégeknek ezentúl nem száradt ki a torkuk, amíg a kocsmába értek. Sajnos, örömük nem sokáig tartott, mert a közlekedési ellenőrök rájöttek a turpisságra, s az átjárót megsemmisítették. Azt azonban nem tudták meg, hogy kik voltak a csavaros eszű zebrafestők. Szerzői jog René Casalini marseilles-i gimnazista minden házi feladata alá a következő szöveget írja: Capright by René Casalini. Minden jogot fenntartok, beleértve a fordítást is. Az iskola igazgatója igyekezett meggyőzni a túlbuzgó diákot, hogy igazán nem szükséges minden feladaton feltüntetni, kié a szerzői jog, de René hajthatatlan maradt. »Állandóan résen kell lennem, meg kell akadályoznom, hogy valaki plagizál jO".Mellékesén René Casa- lini az elmúlt négy év alatt kétszer ismételt osztályt. KUBAI HUMOR Meggyőző bocsánatkércs A biió megkérdezi a vádlottat: — Igaz, hogy ön eltörte ennek az úrnak a fején a séta pálcát? — így történt, bíró úr, de higgye el, hogy nem kés/- akarva. Én az úr fejét akartam betörni, nem a sétapálcát... Egyetlen szál sincs Az útlevélellenőrzó hivatalban faggatják az utast:- Az ön útlevele szerint maga teljesen kopasz. Talán az útlevél hamis? — Nem, a hajain! Nem válogatós! — Nem, hidd el, én igazán nem vagyok megrögzött italos. Hiszen mindössze csak kétféle italt iszom! Csak kétfélét? — Igén, hazait és külföldit. Somogyi Néplap A2i MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő; WIRTH LAJOS. Szerkesztőség; Kaposvár? Latinba Sándor u. 2. Telefon; 11-510, 11-511 Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár. Latinka S. a. 2. Telefon; 11-516. Felelős kiadó; Szabó Gábor- Beküldött kéziratot nem őrzőnk meg és nem g,dunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Előfizethető a hely! postahivataloknál és postáskézbesítőknéi. Előfizetési díj egy hónapra IS Ft. index; Készült a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat kaposvári üzemébe»* Kaposvár, Latinka S. u. 6. Felelős vezető* Mautner József.
