Somogyi Néplap, 1968. december (25. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-08 / 288. szám

AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ít « MEGVET TANÁCS LAPJA XXV. évfolyam, 288. szám. Vasárnap, 1968. december 8. Válasz cikkünkre: Fokozottabban ellenőrizzük A december 4-í Lapunk Szelle­mek az úton c. cikkében szóvá tettük, bogy a megye útjain a ke­rékpárosok nem tartják meg a közlekedési szabályokat és este, a sűrű ködben is kivilágitatlan jár­müvekkel közlekednek. írásunkra a Somogy megyei Rendőr-főkapi­tányság vezetője a következőket válaszolta: »A Somogyi Néplap decem­ber 4-i szántában Szellemek az úton címmel megjelent új­ságcikk tartalmával egyetér­tek, a témával való foglalko­zást megköszönöm, mert an­nak ismételt fölvetése idő­szerű volt. A közlekedésben részt vevő gyalogosok, jármű- és gép- járművezetők ellenőrésére, a közlekedés biztonságáért, a balesetek megelőzéséért a megye rendőri állománya, elsősorban a közlekedésren­dészeti és közrendvédelmi szervek komoly erőfeszítése­ket tesznek. Szabálysértések észlelésekor történő intézke­déseik — legyen az figyel­meztetés, helyszíni bírságolás vagy feljelentés — nem min­den esetben találkoznak meg­értéssel, pedig ezek az állam­polgárok személy- és vagyon­biztonságát szolgálják. Az említett cikk a kivilági­tatlan kerékpárral, illetve az ittasan biciklizők szabálysér­tésére, mint súlyos baleseti forrásra hívja föl a figyelmet. Gondolom, ezt nemcsak azzal a szándékkal teszi, hogy a rendőri szervek »határozott- tabbane intézkedjenek, ha­nem azért is, hogy a kerék­páron közlekedők figyeljenek fel a hanyagságuk, nemtörő­dömségük következtében reá­juk leselkedő veszélyre. Rendőri szerveink a KRESZ ide vonatkozó rendelkezésé­nek hatályba lépése (1966. január 1) óta,_ de ezt meg­előzően is nagyon sok sze­mélyt figyelmeztettek, a hely­színen bírságoltak, ennek el­lenére igen magas azoknak a száma, akik a szabályokat fi­gyelmen kívül hagyták, s ezért kellett őket feljelenteni. Eddigi adataink szerint 1968-ban 1256 kerékpárossal szemben alkalmaztunk pénz­bírságot. A kirótt és befize­tett bírság bőven fedezte vol­na a hiányzó lámpa, dinamó felszerelési költségeit. Szükséges hangsúlyozni az emberi felelőtlenséget, mert az ellenőrzések során több olyan kerékpárost találtunk a sötét országúton, akiknek jármüve fel volt szerelve vi­lágító eszközzel, azonban nem használták azokat. Arra hivatkoztak, hogy a dinamó bekapcsolásakor nehezebb a biciklit hajtani. Saját testi épségük veszélyeztetésére ter­mészetesen nem gondoltak. Megyénkben az év során a kerékpárosok által okozott balesetek száma 91 volt. Nem rajtuk múlott, hogy ez a szám nem volt jóval maga­sabb. Szeretném a kerékpárosok figyelmét a sajtó útján is fel­hívni, hogy saját érdekükben szereljék fel járművüket elöl fehér vagy sárgás fényt adó, hátul vörös fényű lám­pával. mert azok a KRESZ 29. cikk 1. pont d és e al­pontok rendelkezése szerint nappal is a kerékpár tartozé­kát képezik. Szürkülettől napkeltéig és ha a látási vi­szonyok azt megkövetelik, más alkalommal is feltétlenül világítsák ki jármüveiket. Ha pedig italt fogyasztottak, in­kább gyalog közlekedjenek. Közlöm, hogy a rendőri szerveket a kivilágitatlan járművek (kerékpár, fogatolt jármű) és a gépjárművek fo­kozottabb ellenőrzésére, szük­ség esetén megfelelő intézke­désre utasítottam. Dr. Sólyom Gábor rendőr ezredes, a Somogy megyei Rendőr-főkapitányság vezetője.« Hasznos szakmai útmutatás a galambtenyésztéshez Éppen a napokban adta hí­rül a Somogyi Néplap, hogy háromezer tenyészgalambra szerződött termelőszövetkeze­tekkel a kaposvári Kisállatte­nyésztők Szövetkezete. Rátérve a húsgalamb tenyésztésének hasznosságára, elmondhatjuk, hogy itthon is, külföldön is jó pénz jár érte. Exportlehetősé­gei szinte korlátlanok. Érde­mes hát vele nagyabb mérték­ben foglalkozni, A. számok jelentős fejlődés­ről tanúskodnak. 1965-ben 3 vagon galambot dolgoztak fél országosan. Az idei év várha­tóan 15 vagonos átvétellel zá­rul. Indokolt és lehetséges is a 'tenyésztés további növelése, újabb és újabb galambtartók megnyerése, vállalkozása erre a hasznos elfoglaltságra. Az érdeklődés fölkeltésében és a szakmai tudnivalók iemerteté­sében az eddiginél nagyobb részt vállal magára a Baromfi- tenyésztés című szaklap. Mint Szerkesztőségének előzetes tá­jékoztatójából megtudtuk, a decemberi és a januári szám »•galambos« jellegű lesz. Milye­nek a hústermelésre alkalmas fajták? Erre a kérdésre fény­képes összeállítással válaszol a lap. A tenyésztők legáltaláno­sabb tapasztalatait is közre adja, ismerteti a felvásárlók kívánalmait, az értékesítés fel­tételeit és lehetőségeit, külö­nös tekintettel a külföld igé­nyeire. A baromfitenyésztés szer­kesztősége elhatározta, hogy részletesen beszámol majd a rövidesein megrendezendő or­szágos galambtenyésztési ta­nácskozásról. A jövő év ele­jén ingyenes mellékletet is ki­adnak: a szakmai ismeretter­jesztés keretében. HOGY A SÜTEMÉNY? Olvasónk, a kaposvári Sza­bó Ferenc nevetve mondta el a következő történetet: Feleségével a múlt héten bement a Corso Cukrászdá­ba, hogy marcipános süte­ményt vásároljon. Kérdi, mennyibe kerül. Kettő-ki- lencven — hangzik az el­árusító válasza. Ám erre az egyik felszoláló odaszól, hogy nem 2,90, hanem há­rom forint a sütemény da­rabja. Olvasónk az ártáblára te­kintett, amelyre viszont na­gyon egyértelműen azt ír­ták ki, hogy a vitatott sü­temény ára mégiscsak 2,90. Míg tanakodtak, számít- gatták, odament egy har­madik felszolgáló is, aki kategorikusan közölte, hogy a marcipános sütemény nem 2,90, de nem is 3 fo­rint, hanem 3,20. No tes­sék! Olvasónk fizetett, és tá­vozott azzal, hogy néhol úgy értelmezik a mecha­nizmust, hogy ahány fel­szolgáló, annyi ár. — P — Modem vonalú „világóra A mexikói olimpiai játéko­kon tapasztalhattuk, hogy mi­lyen jelentősége vám az óra- beosztás eltolódásának, a he­lyi idők ismeretének. A képen látható nyugatnémet gyártmá­nyú »világóra« Skálájára pil­lantva azonnal leolvashatjuk, hogy az adott pillanatban mennyi az idő Moszkvában, New Yorkban, Tokióban vagy éppen a Hawal-szigeteken. Ha a hétköznapi munkánkban ál­talában nincs is szükség erre a különlegességre, az export­őrök és importőrök, a repülő- és vasúttársaságok, a postai és h írtközlő szervek munkatársai bizonyára jó hasznát veszik majd a »világórának«. Január 1-től negyvennégy órás munkahét a téglagyárakban Huszonegymillióval több tégla Ciklusos javítás — Új gépek A Somogy—Zala megyei Tégla- és Cserépipari Válla­latnál javában tart az égetés. Az idén 231 millió téglát gyár­tanak, huszonegymillióval töb­bet a tavalyinál. A növekedés egyrészt a kőröshegyi és a tes- kánti új gyárak üzembe he­lyezésének, másrészt a nyers­tégla esőtől, fagytól való gon­dosabb megóvásának köszön­hető. Az utóbbiban különö­sen az új mechanizmus beve­zetése után váltak érdekeltté az üzemek. Hisz a jó gazdál­kodás az egyéni jövedelmet jobban befolyásolta ebben az évben, rpint tavaly. Még be sem fejeződött az idei termelés, macis készül­nek a következő évire. Jövő­re még gazdaságosabban akar­nak dolgozni. Ezt már a téli nagyjavítással igyekeznek biz­tosítani. Az igénybevételt jól bíró gépek ugyanis nagyban előmozdíthatják a termelé­kenység növelését. A gépek teherbíró képessé­gét kívánják növelni az úgy­nevezett ciklusos javítással is. Ennek az a lényege, hogy azo­kon a napokon, amikor nem mennek a gyárak, átvizsgál­ják a berendezéseket, megja­vítják a hibákat. Ezzel elejét veszik a zökkenőknek. Az energia nagy részét ezek­ben a hetekben a negyven­négy órás munkahét előfelté­teleinek megteremtésére for­dítják. Ugyanis a termelés- kiesés nyolvan százalékát gé­pekkel pótolják. Most a gépeik beszerzését, előkészítését te­kintik fő feladatuknak. Az előbbi igen nehéz. Mutatja ezt gz is, hogy a vállalattól a napokban a Szovjetunióba kel­lett utazni bányagépek vásár­lása ügyében. Jelentős erőfe­szítési igényelnek az itthon készülő gépek, eszközök is. így például a rakodást, szál­lítást meggyorsító berendezés­ből tizennyolcat kell fabrikál­ná. Ám megéri rájuk fordíta­ni az időt, energiát, hiszen harminchat embert mentesíte­nek a szállításnál. Minden remény megvan ar­ra, hogy a rendelkezésre álló idő alatt elvégzik a rájuk há­ruló feladatokat, és biztosítják a csökkentett munkaidő beve­zetése következtében keletkező kiesés pótlását. Szaladnak vagy lemaradnak? Ezt tapasztalhatjuk tnind- dennap, ha megfigyeljük a Május K utcai buszmegállók­nál várakozó utasokat. A sportbolt előtt és a má­sik oldalon is kettős megálló van. Ez valószínű arra szol­gál, hogy kettéosztva a fel­szállást, meggyorsítsa a köz­lekedést. Ez eddig rendben is volna, csak az a baj, hogy az illetékesek elfelejtették Ma látjuk a tv-beo Magyarul be­szélő nyugat­német film. Az eladósodott Ju­lio di Mgrco szép, gazdag és szeszélyes, amerikai szár­mazású felesé­ge — Jennifer — hirtelen el­tűnik. A férj csak akkor örö­kölheti felesé­ge vagyonát, ha neje holt­testét föllelik, ami tíz hónap elteltével már valószínűtlen­nek tűnik..... (Ma este 21.40 órakor sugá­rozza a televi­megjelölni a kocsik számo­zásának megfelelően, hogy melyik hol áll meg. A ruha­gyárnál és a vasútállomás előtt vannak agyán ilyen jelzések, de ezek is hiányo­sak. Az esti nagy forgalom­ban, de a ní\p más időszaká­ban is gyakran előfordul, hogy akik nem utaznak rend­szeresen és nem ismerik a gyakorlatot, vagy futnak, ha tudnak a tömegben, vagy le­maradnak és megvárják a következő buszt. Kernelük, az AKÖV-nél intézkednek, hogy az utasok­nak ne kelljen bosszankod­niuk. Varázslók a tanárok Guineában a hatóságok ren­delkezésére nemrég afrikai or­vostudománya intézetet létesí­tettek. Itt egyes afrikai java­sok, törzsi varázslók fognak ta­mtam. A,cél az, hogy felélesz- szék a régi affikai természe­tes gyógyítást, amelynek egyes primitív gyógyszerei vitatha­tatlanul hatásosak, bár haté­konyságuk egyelőre tudomá­nyosan megmagyarazhatatlan. TARRA COROk A revizor Kovács egyedül ül a vállalat pénztárában. Egy­szerre csak beront egy marcona alak, és mellé­nek szegezi a revolverét. — Jaj nekem! — kiáltja ijedten Kovács, de a kö­vetkező percben észreveszi a rabló kezében a pisz­tolyt, akkor megkönnyeb­bülten felsóhajt: — De megijesztett. Azt hittem, hogy revizor. Gyermeklogika Pistike hazajön az isko­lából, és diadalmasan mondja: — Papa, a tanító bácsi elismerte, hogy több eszem van, mint neki. — Hogyhogy? — Először azt mondta, ha valamit nem tudunk, kérdezzük meg egy oko­sabb embertől. Aztán azt kérdezte tőlem, hogy mennyi ötször tizenöt. Fáradságos megoldás »Tégy úgy, mint én, Pál. Ha az utcán egy hi­telezőmmel találkozom, gyorsan átmegyek a má­sik oldalra.-« »Nem jelént nagy meg­erőltetést számodra így cikk-cakkban szaladgálni az utcákon?« Életművészet Két idősebb úr sétál egy parikban. »Te Erich — kér­dezi az egyik —, ha még egyszer fiatal lehetnél, ismét ugyanazokat az os­tobaságokat követnéd el?« »Persze« — feleli a kér­dezett. »Csakhogy sokkal korábban kezdeném«. Nem túlzott kívánság? A rendező így szól a fiatal színésznőhöz: ,—1 Az új darabban ön egy ártatlan, tapasztalat­lan kislány szerepét játsz- sza. Mondja, rendelkezik némi tapasztalatokkal ezen a téren? Megtévesztés — ön azt állítja, hogy ez tiszta gyapjú, holott az árjelző kartonon az áll, hogy pamut. — Mi ezt a kartont csak azért függesztjük az áru­ra, hogy megtévesszük a molyokat. Rokonlelkek — Biztos vagyok benne, papa, hogy Gusztáv tet­szeni fog neked. — Mondd, van némi pénze? — Műyen egyformák vagytok. Gusztáv is ugyan­ezt kérdezte rólad. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő; WIRTH LAJOS. Szerkesztőség; Kaposvár, Latinka Sándor u. 2. Telelőn: il-510, 11-511. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon: Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrzünk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítöknél. Előfizetési díj egy hónapra 18 Fii. Index: 25067 KészüJt a Somogy megyei Nyomda­ipari vállalat kaposvári üzemében» Kaposvár, Latinka S. u. 6. Felelős vezető; Mautner Józsii*

Next

/
Oldalképek
Tartalom