Somogyi Néplap, 1968. december (25. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-07 / 287. szám

Szombat, 1968. deeember 7. 3 SOMOGYI NÉPLAP TÖBB HÓNAPOS LEMARADÁS RINYAtJJNÉP, 1968 BUliEcor készül el a Sió áruház? Híyen őrzi költőfia emlékét... Viták és ígéretek NEM VOLT , VALAMI BÉ­KÉS HANGULAT azon a koordinációs tanácskozáson, amelyet Siófokon csaknem két héttel ezelőtt rendeztek a Sió árúház építése ügyé­ben. Akkor nem írtunk róla — merő jó szándékból. Az volt a tervünk, hogy meg­próbáljuk lemérni majd: mit ér a Somogy megyei Tanácsi Építőipari Vállalat képvise­lőinek ígérete. Nos, az elvtár­si, de igen határozott kritika után, a szakemberek »szem­besítése« és a ki tudja há­nyadik hasonló tanácskozás után sem változott a helyzet. A siófoki szövetkezet új áru­házának építésén tegnap is csak tíz-tizenegy ember dol­gozgatott, pedig a határidő sürget... Érdekes végigkísérni a »to­tózást«. Horváth József épí­tésvezető azt mondja: mind­össze egy hónap, László Mik­lós termelési osztályvezető szerint kettő és fél, a műsza­ki ellenőr kimutatása alap­ján öthónapos lemaradás mu­tatkozik az építkezésen. Min­denki kötötte az ebet a ka­róhoz, jóllehet csak a műsza­ki ellenőr mutatott doku­mentumot, méghozzá a kivi­telező ütemezési tervét. De most nem is az a fon­tos, hogy bárki is igazságot tegyen e vitában. Inkább ar­ra hívnánk föl a figyelmet, hogy olyan káosz uralkodik ezen a kiemelt építkezésen, amilyenhez hasonlót — sok sikeres és elismerésre méltó munkája mellett — még aligha produkált a Tanácsi Építőipari Vállalat. A Sió áruház az ÉVM Köz­épület Tervező Vállalat ter­ved alapján új városunk köz­pontjában épül, több mint hétmilliós költséggel. 1969. május 30-ra kellene befejezni a szerződés szerint. Tél van, s ha az időjáráson kívül az öthónapos lemaradást is számha veszi valaki, aligha tudja feltételezni e határidő megtartását. A következ­mény: súlyos idegenforgalmi, népgazdasági, szövetkezeti kár. A műszaki ellenőr elmond­ta, hogy az építkezést 1967 novemberében kezdték meg, s habár túljutottak az alapo­zási nehézségeken, a munka folyamatosságát azóta sem biztosították. A szövetkezet a vállalat kérésére betonvasat is szerzett, de ezt nem ott használták fel. Munkaerő­problémával küzd a vállalat, szervezési elégtelenség és nemtörődömség jellemzi a munkát. A lemaradás láttán úiabb ütemtervet' kért a mű­szaki. ellenőr, de jelzéseit válaszra sem méltatták. S ha a szövetkezet, a MÉSZÖV vagy a beruházó képviselői észrevételeket tettek, a kivi­telezők rendre kioktatták a szólni mérészelőket: semmi közük a vállalat, belső szer­vezéséhez. Ehhez valóban nincs közük. De a Sió áruház — nem is helyett tetteket? szubjektív alapállásból — igenis szívügyük, s ahogy észrevettem: nagyon unják már a felelőtlen ígérgetése­ket. FIGYELMEZTETŐ AZ IS, hogy minden megbeszélésen más és más képviseli a Ta­nácsi Építőipari Vállalatot. Ki vállal hát felelősséget azért, amit két héttel koráb­ban valaki más ígért? Az ok­tóber 4-i megállapodás után Z—4 ember lézengett az épít­kezésen, a korábbi 20—25 dolgozó sem volt ott, pedig ötvenet ígértek. És lám, a legutóbbi megoeszetes es ígéretözön is üres malaszt maradt. Erről személyesen is meggyőződhettem. Ráadásul lépésről lépésre 'újabb igé­nyeket jelent be a vállalat. Nem tudni: miért most de­rül ki például, hogy a szel- lőzőberendezés két ventillá­torát most és a járási párt- bizottság (!) közreműködése nyomán várják? Bejelentet­ték, hogy lehet még a fűtés­sel is probléma. De hol va­gyunk még ettől? Hiszen a második szintnél tartanak, aminek befejezését december 10-re ígérték, s még a zsa­luzás sem készült el. Tegnap délelőtt kilenc—tizenegy em­ber dolgozott a zsaluzáson és kettő a vasmunkán . .. Csak­nem két héttel az újabb Ígé­retek után. Bogó László, a MÉSZÖV elnöke az alapállásban látja a problémát és joggal. Inkor­rektséggel, felelőtlen ígére­tekkel vádolja a vállalatot, jóllehet már azzal is egyet­ért, ha július 1-re elkészül az áruház, még akkor sem jelent be kötbérigényt. De e hatandó megtartására ugyan mi a biztosíték? Hencz Pál, a megyei párt- bizottság munkatársa is jo­gosnak tartja a beruházók s a majdani üzemeltetők fel­háborodását. Elmondta azt is, hogy az építők nem mérték föl, hogy mit bír el a válla­lat; vállalkozásuk alapjában véve irreális volt, s most kényszer kifogásokat keres­nek mulasztásaik magyarázá­sára. Kérte: legalább azt tel­jesítsék. amit vállaltak — és nem többet! Az ígérgetéssel nem halad előre az építke­zés! A Sió áruház építésének nyárba húzódása idegenfor­galmi gondokat okoz. A szö­vetkezet mivel foglalkoztatja majd az Indulásra fölvett dolgozókat? Milyen bevételi kiesésre számíthat? Hova te­szi és milyen pénzügyi hát­rányt okoz a megrendelt árukészlet? Mindezt fölmér­hetné a Tanácsi Építőipari Vállalat is KOORDINÁCIÓS ÉRTE­KEZLETEK, magyarázkodás, és késhegyig menő viták, ígérgetések után most már itt az ideje, hogy fokozott ütemben és előrelátóan gon­doskodjanak Siófok új léte­sítményének elkészítéséről. Jávori Béla I Most vásároljon építőanyagokat, bőséges a készletünk! KAPHATÓ: tégla, kavics, mész, gipsz, ajtók, ablakok, redőnyök, fenyő-fűrészáruk, farostlemez, fedéllemez, nádszövet, bitumen és sok egyéb építőanyag. Ezenkívül kaphatók: saját készítésű betonáruk: falazóblokk, kútgyűrűk különféle méretekben, kerítésoszlop, kútkáva, járdalap, víztartály, itatóvályú, keményajtó stb. Nagy a választék cserépkályhákban, különféle szín- és mintaváltozatban. Szőlőkarót most leszállított áron vásárolhat az Alta'ános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet zakányi TÜZÉP-telepén. ©667) Ezüst szalag­ként húzódik a falu alatt, s tű­nik el a messzi távolban a Ri- nya. Két part­ján meg a kö­zelben elterülő vizes, lápos ré­ten vakondtú­rások százai. Gödrös, kátyus út visz a falu­ba. Szekerek, vontatók kín­lódnak, csak »lépésben« ha­ladhatnak a tengelyig érő sárban. Egyetlen, széles utcából s alig száz ház­ból áll Rinya- újnép. Két ol­dalán az utób­bi években épí­tett betonjárda. A falu egyetlen utcája, a község nagy szülöttének, költőfiának nevét viselL közepén pedig újból csak a feneketlen sár ... * — Elsősorban ez az oka an­nak, hogy lassan elnéptelene­dik, kiöregszik a falu Húsz évvel ezelőtt még több mint négyszáz lakója volt, ma már alig feleannyian élnek itt. A termelőszövetkezet száz tagja közül negyven már nyugdí­jas ... A sár, a rossz út tönk­reteszi a gépeket, rengeteg pénzt emészt föl a javításuk. A fiatalok Pécsre, Barcsra. Kaposvárra járnak dolgozni, s ha nem muszáj, hetekig haza sem jönnek — mondja nem kis keserűséggel Martin Jó­zsef tanácselnök. Járjuk a falut. Az elnök sora mutatja az üres. laka - lan házakat, amelyeknek gaz­dái Pécsen, Csákon.) -vi o £á laknak, s itt hagyták örökre, — Mit tudtok Gábor Andor­ról? — Itt született Rinyaújné- pen. Költő, író, újságíró volt, bátor harcosa a magyar nép­nek. Az iránta való tisztelet, hála elismeréséül koszorúzzuk meg minden évben emléktáb­láját, amelyet születésének 75. évfordulója alkalmából lep­leztek le — hangzik a gyere­kek válasza. Aztán arról beszélt Szelczi Zsuzsa, Mátés Teri, Nagy Jó­zsi, hogy emlékeznek még a költő özvegyére, unokájára is, akik az emlck'ábla leleplezé­sekor itt jártak a faluban. * Kulturáltabban, emberibben éretnének élni a rinyaújné- piek. De ez nemcsak abban nyilvánul meg, hogy elvágyód­Az emléktábla Gábor Andor szülőházának falán. 1 ^GÁBOR ANDOR* 1884-1053 í HŐ'ÍH Ai;í M.'<S«;03 tCOMÜUN'íSlá ifeONr. szül ÓHAZA teokAk tózúí vo:.«« ■<;■'< kORÜtZÁSiÁM & Ú-5TAÜT KOUOUijM Ál’tiOii JAÍtl ,3 , ,>.< , ■; v:í, I’ ♦ .....'i: G ábor Andorról beszélgetnek az iskolában. az időre bízva tulajdonukat. Megállunk egy szép téglaház előtt — Most cserélt gazdát, tu­lajdonosa elment innen. Két szép szobából, konyhából, elő­szobából, külön nyárikonyhá­ból áll, téglából épített gazda­sági épületek tartoznak hozzá. Kétezer négyszögöl a belsőség. Mit gondol mennyit adtak ér­te? — kérdezi az elnök, majd feleletet sem várva válaszol: — Negyvenötezer forintot.. . Az anyag, ha lebontják, jóval többet ér. nak a falujukból. Sokat tesz­nek azért is, hogy megváltoz­tassák a körülményeket. Szin­te az egész falu részt vett a járdaépítésben, a Rinya-híd építésében, a kövesúttól beve­zető kátyus út megjavításában Százezer forintnál is többet érő társadalmi munkát végez­tek, a tsz és a honvédség gé­pei is segítettek nékik. Művelődnek is. Az asszo­nyok — Lukács Sándorné, Né­meth Istvánná, Kozma István­ná és a többiek — nemrégen azzal keresték föl Somogyvári János igazgatót, hogy az idén is tanuljanak színdarabot, s mutassák be azt a szomszéd községekben is. Lelkesedésük­re jellemző, hogy tavaly asszo nyok tanulták be s játszották el a férfiak szerepét is ... S hogy az ország dolga is érdekli őket, azt jelzi, hogy minden házban van rádió, hét televízió működik a községbe’ s nincs olyan ház, ahová ne járna valamilyen napil: p. Négy kivételével valamennyi­en a Somogyi Néplap előfize­tői, olvasói. A tanács és a párt- szervezet meg a társada'mi szervek által készített téli mű­velődési terv sok hasznos, ér­dekes előadást tartalmaz. * Somogyvári János igazgató tanító egyben a könyvtár ke­zelője is. A polcokon ezerhá romszáz kötet könyv, köztük nagyon sok Gábor Andor-mű találhat». Több könyvet az iró családja adományozott R nya- újnép lakosságának. Az Ahogy én látom, a Doktor Senki, a Véres augusztus, Válogatott versei és más művei szinte ál­landóan valamelyik olvasóná’ van. Sokáig nem tudta, nem tud­hatta szülőfaluja, hogy ki volt és mit alkotott Gábor Andor. Most műveiből isme­rik meg őt, azokból látják meg, milyen bátran, követke­zetesen harcolt a magyar né­pért. A Vörös Üjság, az első ma­gyar kommunista lap munká­jában is tevékeny szerepet vállalt Gábor Andor, mint ahogy tette azt már előtte, majd pedig az emigrációban, s hazája felszabadulása után is. Gábor Andorra, harcos munkásságára emlékeznek szü­lőfalujának úttörői, amikor ma, a Vörös Üjság megjelené­sének 50. évfordulóján felve­szik a Gábor Andor nevet... * Csendesen folyik a falu alatt a rinya. Partján kis tár­saival ott játszadozott valami­kor a költő is. Tizenöt eszten­deje, hogy meghalt Gábor Andor, s azóta eltemették már egykori játszótársait is. Emlé­két azonban híven őrzi szülő­faluja, az egész ország, amely­nek ezt jövendölte valamikor: »Leszel te még büszke hazádra Lesz még itt boldog magyar...« Szalai László /* * Szemben a termelőszövetke­zet irodájával, éppen a falu legszélén van a szövetkezet vendéglője, vegyesboltja. Az épület falán márványtábla hir­deti, hogy itt állt az líyS4-ben szülétett harcos kommunista írónak* újságírónak, költőnek, Gábor Andornak a szülőháza. S az utca minden házának falán új névtábla: »Gábor An­dor utca«. — A szeptemberi tanácsülé­sünkön határoztuk el, hogy ezt a nevet adjuk az utcának, hogy ezzel is újabb emléket állítsunk Rinyaújnép nagy szülöttének — jegyzi meg az elnök. * Szünet van az iskolában. Jó kedvű apróságok hancúroznak az udvaron, az egyetlen terem­ben pedig a felsősök Somogy­vári János igazgatóval beszél­getnek. TÖRÖTT ÄR Egy mázsából két kiló levonás — nem nagy tétel. A sok kicsi azonban itt is sokra megy, és húsz vagonnál pontosan negyven mázsa hiányzik. Már mint az eladó szem­szögéből nézve. S ha az egységár, mondjuk, kereken kétszázhatvan forint, akkor a vesz­teség meghaladja a tízezer forintot. Ennyi pénzért aztán már igazán érdemes szólni... A tabd Egyetértés Termelőszövetkezet ve­zetői szóltak is. Sérelmezték a Gabonafel­vásárló és Feldolgozó Vállalat eljárását, számlázását. Hogy törött szem is akad az árpában? Énnek tagadására kár volna akár egyetlen szót is vesztegetni. De hát abból a világon semmi hátránya nem származik a vállalatnak, hogy a törött szemeket is kifi­zeti. Számoljunk azzal, hogy nem kiállításra szánja úgy sem ezt a terményt, de még csak nem is vetőmagként vagy más vevőnek akarja továbbadná. Takarmány lesz belőle, abrak keverék. A daráló hengere pedig összetöri még az ép szemeket is. Roppant egyszerű hál a dolog — csupán «i teli ismerni, hogy a törött árpaszem is árpaszem. Tehát árpa az is. Így hát jár érte pénz, ki kell fizetni az árát! Ki is fi­zették, miután a tabi Egyetértés kérését a tsz-szövetség is támogatta. Egy régi rendelkezéshez tartotta magát a vállalat a levonás mértékének megállapítá­sakor. Ezért jó. hogy a tröszt képviselőjének jelenlétében Kaposváron tárgyaltak a do­logról a tsz-szövetség meg a vállalat szak­emberei. Itt azt a megoldást helyezték ki­látásba a jövőt illetően, hogy választhat a termelő: vagy hazaviszi kirostálás után a törött szemet, vagy a takarmánytáp csere- terményeként elszámolják azt is. Mindegyik változat jó: se így, se úgy nem károsodik ’gyík partner sem. Helyes ez az érdekeltek kifogásai, jelzései '’aoján várható intézkedés. A jövő évi szer­ződések mSr ennek megfelelően módosul- latnak. A törött árpaszem elszámolásának megoldásával tehát megtörik az egyik fél sérelmére esetenként okot adható régi gyakorlat ifi. K. Ji

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom