Somogyi Néplap, 1968. december (25. évfolyam, 282-306. szám)
1968-12-05 / 285. szám
XXV. évfolyam, 285. szám. Csütörtök, 1968. december 5. — Hol voltál? — kérdi megrovó hangon az idősebb, s anyai szigorral néz a fitos orrú kislányra. Lehet közöttük vagy négy év korkülönbség. A lift cammogva nyeli az emeleteket. Minden szinten lassít a régi szerkezet, mintha azon gondolkodna, menjen-e még följebb vagy megálljon? — Pszt — emeli a szájához a kezét a fitos orrú. — Azt Hem lehet megmondani. — Miért? — emeli föl a hangját a nővére. — Mert titok. — Jó, rendben van, de én otthon, mindenről beszámolok. Erről is. — De miért? — nyitja tagra a szemét a kisebb, s ártatlan hangon folytatja: — Nem csináltam semmi rosz- szat. Az idősebbnek elfogy a türelme: — Talán én mentem el a német fiúval? A fitos orrúnak — lehet vagy tizenhét éves — gyöngyszemként ülnek a kabátján a vízzé csapódott köd- cseppek. A kérdésre elpirul: — Csak sétáltunk — mondja. — Meg beszélgettünk. — Nem ts értitek meg egymást. — De igen. — Fülig fut a szája. — Mindig azt mondta, hogy kiccsi. Bizony, így mondta: kiccsi. — Ez minden, amit magyarul tud? — Azért megértettük egymást! — S ahogy mondja, nevet az arca. — Rajzoltunk. — Szinte hadar, úgy folytatja: — Lerajzolta nekem, hogy hajóval járt Indiában, jövőre meg Kubába megy repülőgéppel és hogy Varsóban is vannak ismerősei. — Igen., lerajzolta a sötétben? — tamáskodik az idősebb. Újabb pír. — Megittunk egy kávét, s ott az asztalnál rajzolta. Nem hiszed el? Hát tessék, itt van a papír, amire rajzolt. . Fecnit ránt elő a zsebébőL Tele kiismerhetetlen kriksz- kraksszal. Ügy teszi a nővére orra alá, mint egy perdöntő bizonyítékot. A lift nagy koccanással áll meg. A csendes szállodai folyosón folytátódik tovább a beszélgetés. Az idősebb a szakértő szemével vizsgálgatja a papírdarabot, de nem lesz okosabb tőle. — És mit beszéltetek még? — Azt, hogy találkozunk még kétszer, de erről senkinek sem szabad tudni. — "Miért kell találkozni vele? — Nem ketl. — Hát akkor? — De hiszen olyan aranyos. — Ezt is ő mondta? — Nem. Ezt én mondom. — Es miért aranyos? — Hát mert... — Nem tudja leküzdeni a zavarát. — ... Azért nem kell ám mindent elmondani otthon. — Ha megtudja ezt a Pityu? — Honnan tudná meg? Ugye, nem mondod meg neki? — Ha nem mégy el a másik két találkozásra. — De hadd menjek el — fogja könyörgőre a hangját. — Fontos? Lehatja a fejét, s úgy int igent. — Annyira fontos? — Olyan klassz srác. — Ezalatt mit értesz? — Jó szövege van — élénkül fel. — De hiszen nem. is érted, mit mond. — Akkor is. Kercza Imre Döntő a minőség Befejeződött a pecsenye- kacsa feldolgozása Jövőre minőségi felárat is fizet a gyár Az idén másodízben dolgozott föl a tsz-ek és állami gazdaságok halastavain nevelt pecsenyekacsát a Baromfi ipari Országos Vállalat Kaposvári Gyára. Ez az év jobban sikerült, mint az előző. Mutatja ezt a termelési érték is. 1967-ben 674 600, az idén pedig 324 413 darab pecsenyekacsát dolgoztak fel. A termelés növekedését 'előmozdította az, hogy az előző évi tapasztalatokat az idén mind a tenyésztők, mind pedig a vállalat hasznosították. Míg tavalyelőtt 2 kiló 38 deka, addig az idén 2 kiló 49 deka volt a kacsák átlagsúlya. Az ízletes és aránylag olcsó szárnyasokat külföldön is szívesen megvásárolták. A vállalat vezetői azt tervezik, hogy jövőre is foglalkoznak pecsenyekacsa-vágással. Körülbelül annyit vásárolnak fel belőle, mint az idén. A termelést azért nem növelik, mert a kapacitásuk zömét a még jobb jövedelmet biztosító hízott pulyka és liba vágásával kötik le. Arra viszont törekszenek, hogy a minőséget tovább javítsák. Ezért abban állapodtak meg a gazdaságokkal, hogy a jobb minőségű kacsákért minőségi felárat fizetnek. Ez az enyém, Mikulás bácsi ? Autóutak-gumiból A lengyelországi Sanok város gumiipari üzemében nemrég fölszerelték az első lengyel gumihulladékőrlö malmot. A malom egy óra alatt 200 kilogramm gumilisztet őröl az eddig veszendőbe ment hulladékokból. A gumilisztet többek között asztfaltkeverékek gyártásához fonják, felhasználni, amelyek alkalmazása növeli az útfelületek rugalmasságát és tartósságát. A cigánylakosság helyzetét tette mérlegre a barcsi községi tanácsülés ötvennyolc családi ház épült — Száztízen dolgoznak a fűrészüzemben A Barcson élő cigányok szociális, kulturális és közegészségügyi helyzetét/ tűzte napirendre a közelmúltban a községi tanács. Az ülésen részt vett Süveges Sándor, a járási pártbizottság első titkára és dr. Vincze Géza, a járási tanács vb-elnökhelyet- tese. A járási székhelyen öt&záz- kilencven cigány él. Az ö életkörülményeiket elemezte az előterjesztés. Megállapította többek között, hogy I960 óta ötvennyolc csalad épített lakast. Huszonötén a cigányok helyzetén könnyítő hitelakcióval. Egyre több cigánynak van állandó munkahelye. Foglalkoztatásukért elismerés illeti a Dél-magyarországi Fűrészeket: hatvanöt férfi és negyvenöt nö dolgozik az üzemben. Ugyanilyen megértéssel alkalmazza a cigányokait a középrigóci erdészet. Eredményként könyvelte d a tanácsülés, hogy egyre több fcalád rendezi be igényesen a kakasát. A modem bútor, a rádió és a televízió, a háztartási gép mind több család otthonában megtalálható. Ugyanilyen kedvezőnek találta az ülés a cigánygyerekek iskolába járását és továbbtanulását. A nyolcadik általánost elvégzők közűi kö- I zépiskolába és iparitanulóiskolába is kerültek. Az elemzés ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy a családok egy része nehéz körülmények között él, s ennek fő pka az igénytelenség. A tanácsülés határozatot hozott a cigánylakosság kö-. rültnényeinek további javítására. Többek között felhívta a végrehajtó bizottság figyelmét, hogy vezettesse be a villanyt a mór beépült teleprészekre, intézkedjen a közegészségügyi körülmények ideiglenes megváltoztatására, szorgalmazza, hogy mind több család vegye igénybe a kedvezményes házhelyeket, s építsen otthont saját erőből. A tanácsülés után Süveges Sándor megyei tanácstag Barcs fejlődéséről, a fejlesztés gondjairól és távlatairól tartott beszámolót. Gálosi Mihály Kaposvár utcáin a gyerekek legnagyobb örömére megjelent a Télapó. Ha az idő nem is, de a piros köpenyes, prémes SÜuegű, jóságos apóka szimbóluma, csalhatatlan jele az év végének. December ha- todika a naptár szerM Miklós napja, s hogy ebből miképpen keletkezett a Mikulás, ráadásul Mikulás bácsi, azt talán csak a nyelvészek tudnák megmagyarázni. De teljesen mindegy, évszázados tradíció — kedves színfoltja ez az utolsó hónap eseménysorozatának. Ma este számtalan kitisztított cipő lapul majd az ablakok miigött, s kinek-kinek érdeme kzerint kerül bele csokoládé, cukor vagy éppen virgács. Névnapjukon ezúton köszöntjük valamennyi MIKLÓS nevű olvasónkat. Közgazdasági baráti kört szerveznek (Tudósítónktól.) A gazdasági reform előkészítésének idején, kivált pedig az új mechanizmus bevezetése óta megnőtt a közgazdasági kérdések iránti érdeklődés. Egyre több helyen igénylik az ilyen vonatkozású tájékoztatókat, előadásokat, szakmai vitákat, eszmecseréket. Ez az igény, de maga a reform is szükségessé teszi, hogy tudásukat egyesítve összefogjanak azok, akik képzettségüknél és munkakörüknél fogva járatosak a gazdasági kérdésekben és segítem tudnak az eredményesebb gazdálkodás kialakításában. Az Észak-somogyi Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége, valamint a TIT dél-balatoni titkárságának “segítségével ezt fölismerve kezdték meg a közgazdászok Fonyódon a közgazdasági baráti kör megszervezését. Előzetes programjukon a klubszerű önképzésen kívül a járás közgazdasági ismeretterjesztésének irányítása és lebonyolítása. valamint, a megoldható közgazdasági kérdések megvitatása es az ebben való tanácsadás is szerepei. Alakuló ülésüket december 9-én délután tartják a járási tanácson. A vödrök már mit sem segítettek — Még a vasajtón is áttörtek a lángok — Elégett 24 mázsa szalonna A Baromfiipari Országos Vállalat Kaposvári Gyárában a húst a feldolgozó üzemrész első és második emeleten füstölik. A technológiai utasítás előírja, hogy az első emeleten elhelyezett tűztérben hat helyen kell tüzet rakni, ezután láng mellett a szalonnát mintegy két óráig szárítani kell, míg az pirosas szint nem vesz föl. Ezután fűrészport raknak ä lángokra. Ezt a munkát a vállalatnál egy kijelölt dolgozó végzi, de mivel ő augusztus elején szabadságra ment, a füstöléssel Török József 31 éves szakmunkást, ' bízták meg. Kellőképpen kioktatták: állandóan figyelje a tüzet, nehogy az izzó parázsra rácsöpögjön a zsír, s az így keletkezett lángok felgyújtsák a „Kőálló“ borona Szovjet agro- technikusok készítették a képen látható rugós boronát, amellyel sokkal egyenletesebb porhanyí- iast és be takarást lehet elérni, mint a korábban használatos merev fogó boronákkal. Ha a fogak útjába kő, facuskó vagy valamilyen más akadály kerül, a rugózott Jemezk^rok meghajolva fölemelkednek, így nem akadhat fenn és nem sérülhet meg a borona, hanem könnyedén túljut a* akadályon. nem egészen két méter magasan függő rengeteg szalonnát. Török József augusztus 3- án a déli órákban — szabályellenesen — három nagy- fröccsel oltotta szomját, majd egy órakor munkába állt. Megrakta a tüzet, aztán fölment a második emeletre két főzőmunkással beszélgetni. Egy kis idő múlva az egyik dolgozó figyelmeztette, menjen le és nézze meg, nincs-e valami rendellenesség a füstölőben. Török el is ment, de a füstölőbe nem nézett be Tíz perc múltán, mint aki jól végezte dolgát, folytatta a társalgást. Röviddel ezután valaki észrevette, hogy a második emeleti folyosón gomolyog a füst Rosszat sejtve ketten- hárman vödröt kaptak a kezükbe, s a füstölőbe rohantak. Ott azonban már magasra csaptak a lángok, a pár vödör víz mit sem segített.' Gyorsan értesítették a, kaposvári tűzoltókat, ekkor már a kéményekből négy-öt méter magas lárjgok csaptak elő, még a vasajtók résein is keresztültörtek. Szerencsére a tűzoltók megakadályozták a lángok továbbterjedését, de elégett 24 mázsa ipari szalonna, az épület és a villamosberendezések is megrongálódtak, a kár meghaldja a 263 000 forintot. A munkaadói jellemzés szerint Török József munkája ellen korábban semmiféle kifogás nem merült föl, fegyelmi eljárás sem indult ellene. A Kaposvári Járásbíróság Törököt gondatlan közveszély- okozás miatt egyévi szabadságvesztésre ítélte, melynek végrehajtását azonban háromévi próhaidóre felfüggesztette. pintér — Szilánkok A baráti kör élcelődéseinek, vicceinek a társaság egyetlen tagja a célpontja. Lgyikuk egyszer csak az asztalra üt: — Most már aztán fejezzétek be, elég legyen! Nem engedem, hogy továbbra is bántsátok a barátomat, mert ami sok az sok. Hát nem elég, hogy harmincöt év óta a szüleitől, a feleségétől, az anyósától, a rokonaitól szüntelenül csak azt hallja, hogy szerencset- len, ügyefogyatt flotás, most még ti íis folyton ezt duruzsoljatok neki? — Nem akarok hőkölni, édes komám, de egy pillanatba hagyd abba az éneklést, és figyelj ide. Neked olyan hangod van, mint a rózsaolaj! — Igazán, kedves. Dehogy érted ezt? — Hát csak úgy, hogy a rózsaolajból is elegendő egyetlen csepp. Zsúfoltak' a kaposvári cipőboltok. Már úgy értem, hogy kicsik az üzletek, és a kereskedelem örömére — sok a vásárló. A minap csizmalesen voltam. (Mert a vitrinekben kiállított cipőket a sok érdeklődő feje fölött éppen hogy csak meg lehetett lesni). A kukkant- gatás közben az alábbi párbeszéd ütötte meg a fülemet: — Tessék, itt a cipőhúzókanál. — Köszönöm, nem kérem. Inkább állj az ajtóba, és hívogasd be az újabb vásárlókat, hadd legyünk még többen. Mert igazán nagyszerű ez az egymás hegyén-hátán tolongás. __ ? ? ? ' — Csak azért mondom ezt, mert így nem kell attól tartanom, hogy a férje.m a fejemhez vágja: meg kell veled őrülni, már megint új cipőt vettél. Ugyanis mire felpróbálom és kikeveredek innen, addigra ennek a cipőnek egészen agyontaposott. formája lesz ... V. M. Babonás Egy bonni jogász az egyik bárban megismerkedett egy nagyon csinos fiatal lánnyal. Miután egy darabig együtt iddo- gáltak, a jogász javasolta, vásároljanak néhány üveg italt és folytassák nála a szórakozást. A lány beleegyezett, s mikor már az ügyvéd lakásán voltak, a férfi csak úgy szokásból feltette a kérdést: »Hány éves ❖agy?« »Tizenhárom«. »Tizehárom? Az ég szerelméért szedd össze magad és tűnj el azonnal!« A lány engedelmeskedett, de mielőtt elment, rákacsintott és megkérdezte: »Babonás, ugye?« Somogyi Néplap Az r.'SZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: W1BTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor u. 2. Telefon: 11-510, 11-511. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon: U-516. Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem örzíink meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 18 Ft Index: 25067 Készült a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat kaposvári üzemében# Kaposvár, Latinka S. u. 6. Felelős vezető; Mautner
