Somogyi Néplap, 1968. december (25. évfolyam, 282-306. szám)
1968-12-24 / 302. szám
Kedd, 1968. december 24. 7 SOMOGTI KÉPliF GYŐRI LÁSZLÓ KÖSZÖNTÉSE Győri László fiatal költőről abból az alkalomból írok, hogy a napokban jelent meg első kötete Ez a vers eladó címmel a Magvető gondozásában, az Üj Termés sorozatban. Az utóbbi húsz esztendőben nem jelentkezett Somogyból első, önálló kötettel költő, rendkívüli ünnep tehát ez most. A költészet: gazdagság, az olvasás: gazdagodás. A gazdagságot jelentő műveket a költő ugyan «-kiosztja* — Somogybán, ha lenne irodalmi élet, hatásosabban tehetné —, de nincs tékozlóbb nála, se szerencsétlenebb.. . A gazdagodás: kollektív élmény. Miként volt, hogy Tinódi vitte a »híreket-“ végvárból végvárba, hol a seregek hallgatták őt... Mivel gazdagodunk verset olvasva? Mivel gazdagodunk Győri László kötetét, verseit olvasva is? Ahányszor költő hangja szólal meg, annyiszor születik újjá előttünk a világ. Győri László bevezető versében — Dadogni, mondani — ezt így fogalmazza meg: »■Dadogni, mondani, mi fáj, hosszasan hordani. Kukoricalanttal, bármivel kiütni, hogy mi kell... Majd a vers befejező sorára: »élek és tudnom bizton kell, miért?« úgy is oda kell figyelni, hogy ez s a kötet befejező versének — Testamentum — ntolsó másfél sora: »... csak megkezdtem a dolgom, ha volt mit vállalnom, fiam, egyáltalán.« — között feszül az Ez a vers eladó többi negyven költeményének szép íve. A szerkesztőt — Vilmon Gyulát — dicséri a kötet verseinek csoportosítása, jó szolgálatot tett a költőnek és az olvasónak is. A kötetben szereplő versek Győri László egyetemi éveinek emlékeit, s a megelőző éveket idézik. A Különös világ című versben szépséggel tárul elénk a gyermek fölfedező és már-már tudatosító énje: »Milyen különös a világ! Levelesek, zöldek a fák! Felétek szél fúj, letépi ingemet, milyen különös, régi ünnepek. Kölyök majális, férfi körmenet, kékgálicos, csöndes este lesz. Eleven fák, kültelki vitrinek, nem vésnek ide több szívet, hiszen a szív úgyse őrzi meg önmagát, a gyullogó szívet. Gyullogó szívet, önmagát, milyen különös, elfogyó világ!« Az egyetemistából a kaposvári megyei könyvtárban könyvtáros lett, a költészetben pedig egyre járatosabb a magyar líra legértékesebb hagyományaiból merítve — egyénibb. Szembetűnő montázs-technikával rendelkezik máris a fiatal költő, ezt jó, ha megérzi kritikusa, de az olvasót ez észrevétlenül érinti: »Tányérvirágok, tányérozzatok, piculáktól csörren a levegő! A tyúkok, mint szúnyograjok, füstölögnek. Kavarognak a kakasok, mint odatévedt méhek. Tüzes vasalót húzkod a délután, simulnak, elégnek«. (Udvar I.) Az egyéniségének megfelelő saját-hangot kereső költő első kötetének tematikája változatos. Mondanivalója a lírai életképtől a költői vallomásig maian érdes hangú, ugyanakkor meghatottan gyöngéd szerelmes versekig terjed. Ha tovább keressük a rá jellemző adottságokat, tulajdonságokat, akkor azt is észre kell vennünk, hogy korszerűségének egyik hordozója fanyar humora is. A fiatal költő nemzedékének szószólója. Azé a nemzedéké, amely már ebben a társadalomban nevelkedett föil és lett érett emberré, s akikre úgyszintén várnak feladató^, mint vártak elődeikre, s talán nem is köny- nyebb, ha egyáltalán így mérhető a harc. A világ továbbvitele áll már, vagy fog hamarosan az ő kezükbe kerülni »Évek jöttek s hirtelen összegyűlt egy sereg. De megjelölt nemzedék? Őszinteség, nyitott őszinteség? Nem voltunk benne semmiben? Tiszta szív? Foghatatlan új? — szelíd, haragvó, elvadult, mindegy, még egy se volt ilyen!« (Kiáltozó) Milyen? »Hová induljak, hová? Segítsetek, ti segítsetek, pirosruhájú akciók, dörömbölő kezek! Ne kelljen, mit kezdtem egyre ékesebben, elhagyni ostobán!« (Pirosruhájú akció) — vallja a költő, öt szeretnénk köszöntem első kötetének megjelenése alkalmából, s a bizalom szavával útra bocsátani őt, a »mindennapok Dózsa Györgyét-«, ahogy Juhász Ferenc nevezi a költői mesterséget folytatókat. Horányi Barna Horvátkút, 1968 Ezer kálóméiért haladt Tíz évvel ezelőtt jártam először Horvátiul tan. Akkor nagyon indulatos riportban festettem le ezt a falut. Most, amikor újra elolvastam, magam is meglepődtem az akkori jelzőimen: létszámfeletti, mostohagyerek, fehér folt a megye térképén. Aztán: olyan elmaradott, mintha ezer kilométer választaná el a civilizációtól; csak a kultúra morzsáit csipegetheti; most is szedi áldozatait a babona és a kuruzslaS. Fölébredt bennem a kíváncsiság, vajon mekkorát lépett előre ez a kis somogyi falu egy évtized alatt. Gyakran megfordultam azóta is Horvátkú- ton, sok öröméről magam is írtam. Ezek azonban csak apró jelek, amelyek úgy állhatnak össze egységes képpé, ha legalább egy napot eltöltők a völgyben meghúzódó faluban. Gazdag leltár ötvennyolcban kínlódva gyalogoltam a sárban, minden második lépésnél beleragadt a csizmám az agyagos dugványba. A hideg vörösre csípte az orromat és a fülemet, s bizony volt olyan pillanat, amikor közelebb voltam ahhoz: rögtön visszafordulok. Amikor aztán nyakig sárosain, kimerültén felbukkantam a kertek végében, rögvest összefutottak az öregasszonyok, s úgy néztek, mintha valamelyik égitestről csöppentem volna közéjük. Összecsapták a kezüket: — Csak nem az úton jött? — De bizony ott... — Senki sem jár arra a faluból, az erdőn át vezet egy ösvény, azon sokkal rövidebb és szárazabb az út Ezek az emlékek akikor jutottak az eszembe, amikor a Volga jobbra fordult a fenyvesnél, s egyre többet magé mögött hagyott az 1962-be- megépült kövesút erdők közöt* kanyargó szalagiából. Beértünk a faluba, s hol balra, hol jobbra kapkodtam a tekintetemet. Mintha kicserélték volna a »főutcát-«, itt is ott is tágas, új házak. Televízióantennák. Motorok. A tanácsházán pillanatok alatt felforrósodott a levegő Paróczai József vb-elnök Grübl László vb-titkár és Báj- huber Lajos párttitkár vette számba, mi épült egy évtized alatt. ötvennyolcban két sort ték, s így helyet kapott az egészségügyi tanácsadó is, felújították az általános iskolát és a napközit. Segélykérő telefont szereltek föl, s a múlt évben elkezdődött a vízlevezetés. Az autóbusz öt éve köti össze Horvátkutat a járási, székhellyel. Naponta négy járat hozza és viszi a falubelieket. A tsz indította el a fejlődést A tanácstitkár papírt kér, s egymás alá írja az összeadandó számokat. Amikor az oszlopok alatt ott a végeredmény, bediktálja. — Tíz év alatt Horvátkút tízmillió- kétszáznegy- vennégvezer forintot kapott az axiamtól, saját erőnkből háromszázhúszezer forintot adtunk az építkezéseikhez, s a lakosság száznyolc- vannógyezer fartőt értékű társadalmi munkával segítette a községfejlesztést. A tíz évvel ezelőtti »mostohagyerek« tavaly első lett a járás községfejlesztési versenyében, s ötvenezer forint jutalmat kapott A fejlődést ez az eredmény mindennél ékesebben bizonyítja. A falu fölemelkedését nem lehet elválasztani a termelő- szövetkezet fejlődésétől. Csillag János, a Szorgalom Tsz elnöke hosszan sorolta, mit épített hét év alatt a járásban legutolsónak megalakult közös gazdaság. S igaza volt, amikor azt mondta, hogy a több millió forint értékű istállót, fíaztatótj hizlaldát, magtárt, műhelyt, a három évvel ezelőtt vásárolt irodaépületet oda kell írni a már összeállított leltárba. — Nézze, nekem az a véleményem, hogy Horvátkút fejből tízen a termelőszövetkezetben dolgoznak. Az elnök elvtárs hatvanegyben lépőt1 be. Azóta többen követték példáját. A kommunistáknak tekintélyük van a faluban. Párttag az agronómus, két brigádvezető. Van növénytermesztő, fogatos, traktoros a pártban t.. A beszélgetés sokkal hosz- szabbra nyúlt, mint ahogy if leírtam, jóval elmúlt dél, mire elindultunk az iskolába Horváth Lászlóné, az igazgató tizenhét éve tanít a faluban. Amikor megkérdeztem tői', milyenek a mostani tanítványai, azt válaszolta: — Felvilágosultabbak, magabiztosabbak. Ok már meszesebb eljutnak. Emlékszem száz Somogyi Néplapot és Népszabadságot hoz a faluba. Még felsorolni is sok, melyik és képeslapból hányáit olvasnak a falubeliek. A változást jelzi a százhuszonöt rádió (egy évtizeddel ezelőtt mindössze tíz volt) és a tizennyolc televízió. Három házban már palackos gázzal főznek, két család pedig bárhova eljuthat személygépkocsijával. Motor nagyon sok van, a tanácselnök harmincötre becsülte a számukat S hogy teljes legyen a kép, a tanácstitkár összeszámolta, hogy negyvenkét ;V ház épült a. faluban. A Vajon mi lesz ma a tv-ben? — várják az adást Nemes Károlyék. hogy azelőtt három gyerek, ha le tudta írni a vonatot. Nem láttak szegények, hiszen nem utaztak. A maiak? Még a fővárosba is eljutnák. — Mennyit haladt előre a falu egy évtized alatt? Az igazgatónő fölvetette fejét,. s nagyon gyorsan ráfelelt: — Legalább ezer kilométert .. . S ami a legfontosabb, ma minden érdekli az embereket. Utak nyíltak az országra A kövesút több évtizedes bezártságtól szabadította meg Horvátkutat ‘ Minden reggel zsúfolt busz viszi Marcaliba az iskolásokat és a bejáró dolgozókat. Hatvannyolc fair Százmilliós beruházás Tabon az utóbbi években a nők foglalkoztatásának gondjait bizonyos fokig sikerült enyhíteni. A sátorüzemben például sok lány és asszony kapott munkát. A megye es a járás vezetői a férfiakra is gondoltak: a közeljövőben olyan üzemet létesítenek a budapesti Vegyi Gépgyár vezetőivel együttműködve, amely főként férfiaknak ad elhelyezkedési lehetőséget. A tartályberendezéseket gyártó üzem százmillió forintba fóg kerülni. 1971-re teljesen felépül. A hitelt már megkapták. A munkálatokat meg is kezdték. A község egyik telkén hozzáláttak a terüiei előkészítéséhez. Hamarosan felveszik azokat a munkásokat is, akik majd Budapestre mennek, hogy elsajátítsák a tudnivalókat. Űk lesznek az alapító tagjai az egyelőre mintegy négyszáz fős új üzemnek. toldások és bővítések ennél sakkal nagyobb. szama Gazdagodik az igali fürdő Színdarabot tanulnak a fiatalok a művelődési otthonban. elmúlt évek fejlesztési kaja nyomán kialakultak ivő fürdőjének kontúrjai >an. Az úszó- és gyermek- jncék megépítésével, a szentatív vendéglátóhely isával cslnosodott, gazda- tt a fürdő. Jövőre további :és, fejlesztés várható. A evő fürdési lehetőségeket ürdőkkel egészítik ki. Vil- t, vízvezetéket kap a nya- ;elep. r kerül a vállalati üdülőik környékének parkosító is. A jövő év elejére elkészül a komplett közművesí- tési és részletes rendezési terv. A nyáron százhúszezer vendéget fogadó fürdőnél sürgetővé vált a csatornázás gondjának megoldása is. Ugyancsak 1969- ben kezdik meg a környéken kialakított magántelkek többségén az építkezést. Ugyanakkor hetvenhat újabb telket, mérnek ki a meglévők mellett. A villamosítási és a közmű- vesítési terv teljes, illetve részleges megvalósításával a fürdő vendégei az eddigieknél is kulturáltabb körülmények között pihenhetnek majd Igáiban. cöltött meg a falu vagyona: egy fmsz-bolt, egy múltból visszamaradt iskola, rozzant tűzoltószertár, s a bérelt épületben lévő tanács. Most sokkal nehezebb volt a pontos listát összeállítani. Mindenki megizzadt, mire kikerekedett a leltár: hatvanbar bevezették a villanyt a faluba hatvankettőben megépült a kövesút a tanácsházig, hatvan négyben átadták rendeltetésének a művelődési otthont, hatvanhatban a modern postahivatalt. Épült új tűzoltószertár, tejcsarnok, vegyesbolt, járda, ravatalozó, buszváró, négy be- toiihíd. A tanácsházát átépítetlődése elsősorban a gazdasági átalakulással magyarázható Mikor kezdtek tanulni a felnőttek? A tsz-szervezés után Négyen elvégezték a mezőgazdasági technikumot, hárman pedig leérettségiztek. Vagy iti van például a pártoktatás. Az is öt éve van a faluban. Most huszonhármán járnak a gazda- ágpolitikai tanfolyam mező- gazdasági tagozatára. Húszon öt fiatal a KISZ-nél jár okta tásra. A párttitkár összehasonlítja az alapszervezet tíz évvel ezelőtti és mostani létszámát: — Akkor hárman voltunk, most pedig tizennégyen, s ebsőtagozatos tanul a járási székhely általános iskolájában. A Mechanikai Műs/tk üzemeiben és az építőiparban, mintegy ötvenen dolgoznál Horvátkútról. S az út az ország más részeivel is összeköti a falut. A tsz, a nőtanáe közös kirándulásain ismerkedtek meg a falu beli. 1- Keszthellyel Tapolcává', T'- dacsonnyal és természetesen Budapestté1 Egyre tabs ör: gyógyüdül a tsz révén Harkányban és Hévízen. A nyá" hónapokban minden vasárnap külön buszon utaznak a zala karóéi gyógyfürdőre. S az autóbusz naponta több minti Megváltozott az emberek élete Hetenként orvos jár a faluba, a fiatalok Kisfaludy Károly Csalódások című színművét tanulják az ünnepekre. Az ezerháromszáz kötetes könyvtár százhatvanöt olvasója pedig Jókait, Móiriczot, Coopert, Vernét, sőt Hemiing- way-t és Gorkijt olvassa. Négy év óta tartanak a faluban ismeretterjesztő .előadásokat, általában ötöt—hatot hallgatnak meg a falubeliek így télen. Farkas László népfrontéinak, aki a művelődési otthonit igazgatja, joggal állapította meg: — Nagy változást hozott a termelőszövetkezet az emberek életébe és gondolkozásába ... S hogy ez így igaz, erről meggyőződhettem Spilák József éknél és Nemes Károlyék- nál. Spilákéknak televíziójuk és Moszkvicsuk is van, Nemesék pedig kölcsön nélkül építettek egy százhetvenezer forint értékű házat, berendezték a legmodernebb bútorral, fölszerelték háztartási gépekkel, s Delta televíziót vásároltak. Babina Eleméreknél, akik meghívtak ebédre, a megváltozott gondolkodásról szereztünk közvetlen benyomásokat. A férj traktoros, fiatal párttag, az asszony pedig postás, s a nőtanács titkára. — Nagyon sokat változott az asszonyok élete... Télen eljárnak a szakkörökbe, színdarabot is tanultunk, még Sornogysámscmban és Ga- dányban is előadtuk. M'st arra spórolunk, hogy eljussunk Pécsre és Siklósra, a Tenkes várába. Horvátkút egy évtized alatt fölemelkedett a t'bb évtizedes elmaradottságból, s mint 'hogy az igazgatónő megfogalmazta, ezer ki1'.métert lépett 'lőre. F>gy gond azonban még mindio- ránehezedik a falura "s főképp a termeles-övc-tike- zetre: a kövesút csak a ta- ?ács-háziig énült mee, s innen o tsz-maiorig fér esetlen a sár. csak két vontató bír el "^v oótkocsit. A fal" felaián- ’o-tt f r'ntot, s "v.anobTa~ válTaz olyannyira foltos útcza- 'séA mi 't +íz év- "ü ezelőtt í^sak azzal a kü- ^nb^ggel akkm nem Mtt-k ígéretekbe^. ma rxe- d'e bizalommal Vandák a be- | váltását. Lajos Géz*
