Somogyi Néplap, 1968. december (25. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-19 / 297. szám

VILÁG PROLETÁRIAI. EGYESÜLJETEK! Ára: 70 fillér Sommi Néplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Siófok és Kiliti egyesült XXV. évfolyam, 297. szám 1968. december 19., csütörtök INTÉZET ■) \í^y Megkezdte tanácskozását az országgyűlés Szerdán délelőtt 11 órakor megnyílt a legfőbb törvény­hozó testület, az országgyűlés Idei utolsó ülésszaka. Az ülésen részt vett Lo- sonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Tock Jenő, a forradalmi munkás-paraszt kormány el­nöke, továbbá Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Bajos, Kállai Gyula, Komócsin Zol­tán, Nyers Rezső és Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, vala­mint a PolitDsai Bizottság póttagjai, a Központi Bizott­ság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páho­lyokban a budapesti diplomá­ciai képviseletek számos ve­zetője foglalt helyet Az ülésszakot Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke nyi­totta meg. A szerdai ülés kegyeletes aktussal kezdődött Kálla Gyula megemlékezett az elhunyt Dobi Istvánról, majd a képviselők néma fel­állással adóztak emlékének. Az országgyűlés jegyzőköny­vileg is megörökítette az El­nöki Tanács elhunyt nyugal­mazott elnökének emlékét. Kállai Gyula javaslatára az országgyűlés ezután elfogadta az ülésszak tárgysorozatát: 1. A Népköztársaság Elnö­ki Tanácsának beszámolója. 2. A Magyar Népköztársa­ság 1969. évi költségvetéséről és a tanácsok költségvetésé­nek 1969—1970. évi költség- vetési szabályozóiról szóló törvényjavaslat. 3. Interpelláció. Napirend szerint ezután a Népköztársaság Elnöki Taná­csának beszámolója követke­zett. Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára beszámolt az Elnöki Tanács munkájáról, en­nek keretében azokról a leg­fontosabb gazdasági, politikai, társadalmi eredményekről, amelyek a szocialista demok­rácia gyors erősödését jelzik. Szólt az Elnöki Tanács műkö­désének olyan vonatkozásairól is, mint a kivételes egyéni ke­gyelem adása, a külföldön élő magyarok repatriálásának elő­segítése és nemzetközi kapcso­lataink bővülése. Az említet­tekről itt csupán annyit: eb­ben az évben a múlt évinél né­mileg kevesebb alkalommal él­tek az egyéni kegyelmezés jo­gával; a disszidálások száma erősen csökkenő, a hazatérők száma pedig növekvő tenden­ciát mutat, ami pedig diplomá­ciai kapcsolatainkat illeti, je­lenleg 76 országgal vágjunk diplomáciai, kettővel konzuli kapcsolatban. Dr. Vályi Péter pénzügyminiszter költségvetési expozéja Ezután került sor a legfon­tosabb napirendre, amelynek lényege — a Magyar Népköz- társaság állami költségvetése 1969-re — tekintélyes kötetben már az ülés kezdetén ott fe­küdt valamennyi képviselő asztalán. Dr. Vályi Péter pénz­ügyminiszter viszonylag rövid expozéban fejtette ki az ál­lamháztartás vitelének jövő évi előirányzatát. Elöljáróban még kitért a folyó év gazdasá­gi eredményeire, amelyet a többi között biztonságosan nö­vekvő ipari termelés és annál is némileg erősebben bővülő export, a nemzetközi fizetési mérleg valamelyes javulása, s általában az új gazdaságirá­nyítási rendszer számottevő kezdeti sikerei jellemeznek. Mindezek lehetővé teszik, hogy a tervezett nem jelentékeny költségvetési hiányt ne lépjük teiL A jövő évi tervre mindenek­előtt a megalapozott gazdasági növekedést és a kiegyensúlyo­zott gazdálkodást, általában az egyensúlyi helyzet erősítését mondotta jellemzőnek. A'nem­zeti jövedelem mintegy 5—6 százalékos növekedésére szá­mítunk; a bevételek megha­ladják majd a 154 millárdot, a kiadások megközelítik a 156 milliárdot, így a tavalyinál is kisebb hiánnyal számol a költ­ségvetés. Már e legfontosabb számok irányzatában Is érzé­kelhetővé válik a kormánynak az az elhatározása, hogy a kü­lönböző állami támogatásokat, export-visszatérítéseket és mentesítéseket a lehetőség sze­rint csökkenteni fogják, az in­dokolatlanokat visszavonják. Ezzel lehetővé tesszük, hogy a terhek csökkenjenek, a. vállala­tok fokozatosan még jobban gazdálkodjanak, és rövid időn belül megteremtsük az állam­háztartás biztos egyensúlyát. A beruházási szándékok és lehetőségek között meglevő feszültségek miatt ebben az évben bizonyos területeken a számítottnál nagyobb mér­tékben emelkedtek az építő­ipari árak. Az áremelkedések fékentartásának szándékával olyan elhatározásra jutott a kormány, hogy Bizonyos épí­tési adót számít (el a szabad áras munkán dolgozó építő­vállalatoknak — ami nem vo­natkozik például a lakásépí­tésre. Ez közvetve mérsékli a beruházási »éhséget« is. A be­ruházások mértéke még ilyen körülmények között Is mint­egy 14 százalékkal növekszik, és majdnem eléri a 70 mil­liárdot. Különösen a kőolaj - és földgáz-feldolgozással, a lakásépítkezéssel és közműve­sítéssel kapcsolatos fejlesztő­Megalakult a Siófoki Városi íaoács Tegnap reggel történelmi jelentőségű ünnepi tanács­ülésre gyűltek össze Siófok és Balatonkiliti tanácstagjai. A korelnök, dr. Segesdy István üdvözölte a választott testü­letet és a megjelent vendége­ket. Az elnökségben helyet foglalt dr. Kassai János, a megyei tanács ' vb-tltkára, Juhász István, a Siófoki Vá­rosi Pártbizottság első titkára, Virovecz József, a járási ta­nács vb-elnöke és Jankó Fe­renc, Siófok megbízott ta­nácselnöke. A korelnök ismertette a Népköztársaság Elnöki Taná­csának 20/1968. számú hatá­rozatát Siófok várossá alakí­tásáról, Siófok és Balatonki­liti egyesítéséről. Elmondta, hogy a határozat nyomán új választást nem írnak ki, a két község tanácstagjai a városi tanács tagjaivá váltak. A vá­lasztott szervek azonban megszűntek, tehát új végre­hajtó bizottságot, állandó bi­zottságokat és tisztségviselő­ket kell választani. Az együttes tanácsülés el­nökének felkérésére a man­dátumvizsgáló bizottság meg­kezdte munkáját, majd an­nak elnöke bejelentette, hogy a 8-as választókörzetben Ju­hász Istvánt, a 16-os körzet­ben pedig Jankó Ferencet vá­rosi tanácstaggá választották. Jenófi Károly, a Hazafias Népfront község bizottságá­nak titkára ezután személyi javaslatot tett a tanács vég­rehajtó bizottságára. Nyílt szavazás után a 11 tagú vég­rehajtó bizottság tagja lett: Csák Gyula, Darkó Józsefné, Ferenczi József, Jankó Fe­renc, Juhász István, Kovács Imre, Kovács Istvánná, dr. Pánczél Lajos, Pomucz Já­nos, Sára Gyula és Zeke Fe­renc. A végrehajtó bizottság ez­után különvonult, megtartotta első ülését, amelyen Juhász István a megyei párt- és ál­lami szervek javaslatát, tol­mácsolta a tisztségviselők személyére vonatkozóan. A testület egyííangúlag Jankó Ferencet választotta meg a vb elnökévé. Kovács Istvánná lett az elnökhelyettes, dr. Pánczél Lajos pedig a városi tanács vb-titkára. A végi'ehajtó bizottsági ta­gok és tisztségviselők köszön­tése után hét állandó bizott­ságot választott a városi a- nács, majd a megyei tanács vb nevében dr. Kassal János üdvözölte Somogy megye má­sodik városának tanácsát. — Történelmi pillanat ez — kezdte beszédét Kassal elvtárs —, büszke vagyok ar­ra, hogy részese lehetek en­nek a nagy eseménynek. Ez az aktus a megyei párt- és tanácsi vezetők célkitűzésének realizálása, hogy kilépjünk végre a feudalizmus öröksé­géből és megyénk megindul­jon az urbanizáció, a váro­siasodás útján. Ez a mai ak­tus az első beteljesült álom, az első valóság, az első hatá­rozott lépés befejezése. Kassai elvtárs ezután a megye és Siófok történelmi hagyományaira. fejlődésének állomásaira utalt. Megállapí­totta, hogy Siófok fejlődése azóta töretlen és gyors üte­mű, amióta ismét Somogy megyéhez csatolták. — Történelmünk legújabb korszakának kellett bekövet­keznie ahhoz — mondotta —-, hogy Siófok városi rangra emelkedhessek. — Ezután a tanács felelősségéről, sokré­tű feladatáról beszélt, majd így fejezte be felszólalását: — Meggyőződésünk, hogy a várossá alakulás ténye és az ezzel járó lehetőségek újabb erőt adnak a további mun­kához, és rövid időn belül számottevő fejlődés tanúi le­hetünk. A most megalakult városi tanácsnak és szervei­nek, függetlenített vezetőinek és apparátusának a megyei tanács vb részéről minden se­gítséget megadunk, és mun­kájukhoz sok siliert kívá­nunk. A városi pártbizottság ré­széről Juhász István, a járási tanács részéről VTrovecz Jó­zsef üdvözölte az új vezető testületet; a volt kiliti ta­nácstagság nevében dr. Ti- borcz István, a volt siófoki testület nevében dr. Ormándy István és Pomucz János biz­tosította a vezetőket az együttműködésről. Az ünnepi tanácsülés záró aktusaként Jankó F ’ mnc, a városi tanács vb-elnx; > mon­dott köszönetét a bizalomért, és a tanács felelősségteljes városépítő és államhatalmi tevékenységéhez a részvevők támogatását kérte. J. B. Szovjet és bolgár vezetők találkozója Hazautazott a bolgár küldöttség sek mértéke növekszik. Na­gyobb lesz a mezőgazdasági beruházások részaránya is, amiből főleg a szarvasmarha- és sertéstenyésztés lehetőségét kívánják bővíteni. Sajnálatos­nak ítélte, hogy a beruházók­nak túlságosan nagyok az építkezések és viszonylag sze­rények a gépi berendezések iránt mutatkozó igényeik. Ezért is változatos módszerek­kel növelik majd a vállalatok versenyét a beruházási java­kért, hogy elsősorban a leg­jobb kezdeményezések nyer­jék el a hiteleket Látnivalóan nagyobb ará­nyú lesz a lakásépítkezés — hangsúlyozta a miniszter —, 62 ezer lakás épül 1969-ben, amiből már kirajzolódik a ne. gyedik ötéves terv kimagas­lóan jelentékeny lakásépítési programja. Utalt a dolgozók saját kezdeményezésű lakás­építkezéseinek változatos vál­lalati támogatására, amelynek lehetőségei szintén növeksze­nek. A nemzetközi gazdasági kapcsolatokról szólva kiemel­te, hogy hazánk a szocialista országok gazdasági kooperá­ciójának olyan pénzügyi _ és kereskedelmi alátámasztását javasolja, amely jobban meg­felel a jelenlegi viszonyok­nak. A szocialista országokba irányuló exportunk továbbra is erőteljesen növekszik és nagyobb lesz kivitelünk a dol­íFolytatás a 2. oldalon.) December 17-én Moszkvá­ban találkozó folyt le szovjet és bolgár párt- és állami ve­zetők között Baráti és szívé­lyes légkörben megvizsgálták a két ország gazdasági kap­csolatai további fejlesztésének és erősítésének kérdéseit. Tá­jékoztatták egymást arról, ho­gyan folyik országukban a kommunizmus, illetve a szo­cializmus építése. Megvitat­tak néhány időszerű nemzet­közi problémát is. A találkozó újból kidomborította azSZKP és a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága, a Szov­jetunió és a Bolgár Népköz- társaság kormánya közötti teljes, kölcsönös megértést és nézetazonosságot, — közölték hivatalosan. A találkozón L ecvnyid Brezs- nyev, az SZKP Központi Bi­zottságának főtitkára, Alek- szej Koszigin, az SZKP KB Politikai Bizottságának , tagja, a minisztertanács elnöke, Nyikolaj Podgornij, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa Elnökségének elnöke és a december 17-én Moszkvába érkezett bolgár küldöttség tagjai — Todor Zsivkov, a Bolgár Kommu­nista Párt Központi Bizottsá­gának első titkára, a minisz­tertanács elnöke, Zsivko Zsivkov, a Bolgár Kommu­nista Párt. KB Politikai Bi­zottságának tagja, a minisz­tertanács első elnökhelyette­se és Sztanko Todorov, a Bolgár Kommunista Párt Po­litikai Bizottságának tagja, központi bizottságának titká­ra — vettek részt. A Todor Zsivkov vezette bolgár párt- és kormánykül­döttség szerdán visszautazott hazájába. A vnukovói repü­lőtéren a bolgár vezetőket Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtit­kára, Alekszej Koszigin mi- n iszterel nők, K onsztantyi n Katusev, az SZKP Közponö Bizottságának titkára és más hivatalos személyek búcsúz­tatták. (MTI) Megnyílt az Oroszországi Föderáció parlamentjének ülésszaka Szerda délelőtt a nagy K remi-palotában a szovjet párt- és állami vezetők jelen­létében megnyílt az Oroszor­szági Föderáció Legfelső Taná­csának ülésszaka. A képviselők az ülésszak fo­lyamán megtárgyaljak és jóvá­hagyják a Szovjetunió legna­gyobb tagállamának 1969-es népgazdaság-fejlesztési tervét, valamint a jövő évi költségve­tést. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom