Somogyi Néplap, 1968. november (25. évfolyam, 257-281. szám)
1968-11-03 / 259. szám
Ce$zieiiyepí!ré készül Darán} pusztán AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS IAPJA XXV, évfolyam, 259. szám. NOVEMBER 7-E'RE KÉSZÜL A VÁROS Diszürinepség a Latinka Házban — Koszorúzás a Szabadság parkban Vasárnap, 1968. november 3. A Xagy Októberi Szocialista Forradalom ötvepegyedik évfordulójára készül a város. Különös jelentőséget ad a jubileumnak, hogy e hónap végén ünnepeljük a Kommunisták Magyarországi Pártjának ötvenedik születésnapját. Az ünnepségek sorát a La- terske Sándor Művelődési Ház nagytermében november 6-án este hét órakor megrendezendő emlékünnepség nyitja meg. A jubileumi megemlékeziésen részt vesznek a város veteránjai ifi. A városi fúvós zenekar munkásmozgalmi dalokkal készül az estére, s az ünnepély megkezdéséig teljes műsorát eljátssza a nagyterem karzatán. A november 6-i megemlékezést kétórás ünnepi műsor teszi még emlékezetesebbé. Az ünnepségsorozat koszorúzással folytatódik november 7-én. A Keleti temetőben dísz- őrség áll a hősök sírja előtt, s kilenc órakor a megyeszékhely üzemeinek képviselői helyeznek él koszorút a szovjet emlékműnél. A Szabadság parkban tíz órakor kezdődik a hagyományos ünnepség. Reggel kilenctől délig díszőrség áll a szovjet hősök emlékműve előtt. A város üzemei, intézményei, iskolái és KlSZ-fiátaljáí ■ koszorút és virágot helyeznek el itt. Az emlékműhöz futnak be az Úttörő hálastaféta győztesei. A kilenc kaposvári általános iskola fiatal futói a Keleti temetőben levő szovjet emlékműtől indulnak, s azon az útvonalon haladnak végig, amelyen a Kaposvárt felszabadító szovjet hadsereg 24> évvel ezelőtt. A nagybajomi emlékműtől induló futó körülbelül fél tizenegykor érkezik, az ünnepség színhelyére. A staféta tagjai is elhelyezik az emlékműnél a. hála és a kegyelet virágait A parkban megrendezendő ünnepség katonai díszelgés- sel fejeződik be. A megye járási székhelyei, községei, üzemei, vállalatai és mezőgazdasági üzemei méltóképpen készülődnek az évfordulóra. Ezekben a napokban több létesítményt adnak át Somogybán. Magyar kórház Vietnamnak A »Budapest — Hanoiért« akció keretéhen ünnepélyesen átadták Vietnamnak a felajánlott 500 ágyas kórház fölszerelését. Hoang Luong, a VDK budapesti nagykövete az átadás után megtekinti a felszereléseket. Szegényebb left a kikötő A sok vihart látott öreg kikötői fák, a. hullámveréstől kopott kövek nagy titkok tudói. Azt is tudják, miért lesz a hajós fiából hajós, és hogy a víz niég a kőnél is erősebb. A Balatonról náluk csak az öreg hajósok tudnak többet. Őszi csend ül a kikötőben. A mólón, a sétányokon nyoma Sincs már a nyárnak. A hajók fázósan húzódnak a parthoz. Szemben áz indíióállomás épületén fekete zászló. Délelőtt tűzték ki, akkor kapták a hjrt a veszprémi kórházból: meghalt Fejes Gábor hajóskapitány. — Balatoni hajós csak ősszel vagy télen halhat meg — emlékszem most egy másik öreg kapitány szavaira, amikor betegségéből lábadozva fölkerestem. — Tavasszal a készülődés, nyáron a hajózás élteti a vízi embereket. Az őszi kikötő szegényebb lett. Fejes Gábor helyett más hozza be ezután a Komp 11-t az öbölbe. Negyvennégy éve, tizenhat éves korában jelentkezett itt munkára. Az apja hozta, aki maga is hajós volt. Az evezőskompon dolgoztak. A háború után együtt vontatták partra az elsüllyesztett hajókat. Sok komp ment nyugdíjba a keze alól, de hogy egyszer ő is oda jut majd, erre senki nem gondolt. Törzshajója volt a Komp TI., annyira egymáshoz tartoztak, mint a sétányokhoz a szerelmes párok. Baleset volt, eltört a lába. Az egyébként is legyengült szervezet nem tudta megújítani magát. — Most ment volna nyugdíjba — mondják a hajóállomáson. Három gyerek maradt utána. ’rejes Gábor legendákat tudott a Balatonról. A matrózok róla meséltek legendákat, amiket most már csak a part menti fák, a hullámveréstől kopott kövek őriznek tovább. Szegényebb lett a kikötő. nr. j. A TaW Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet a Da- ránypusztái Állami Gazdaságtól helyiségeket bérelt, és ott készítik a gesztenyepürét. H'tven személy három műszakban 50 mázsa nyer? gesztenyét főz meg, majd aromával, cukorral Ízesített pürét készítenek belőle, ötkllös csomagolásban mínusz 30— 35 fokon vaió előbűtés után mínusz 15 fokon tárolják. A püré- üzem 30 vagon nyers gesztenyét dolgoz fel, és ebből J.8 vagon pürét készít. Képünkön: a megfőzött gesztenyét átdarálják, máid szitálják. & atíiemíme'i Holnap: SORSOLÁS! Holnap este fél nyolckor szeretettel várunk a Latinka Művelődési Ház színháztermébe mindenkit, akinek sikerült jegyet szereznie a Somogyi Néplap közvélemény- kutató akciójának jutalom- sorsolására. Több minit tízezer szelvény kerül az urnába ezen az estén, több mint tízezren drukkolnak majd és latolgatják, hogy a hűtőgépre pályázzanak-e, vagy megelégedjenek a táskarádióval. Hatvannyolc értékes jutalomtárgyat sorsolunk ki, üzemek, vállalatok, intézmények ajándékait. A sorsolás tisztaságára állami közjegyző ügyéi. Elárulhatjuk azt is, hogy javarészt színművészek húzzák ki majd a szerencsés számokat s a nyeremény mellé művészi képességeik legjavával ajándékozzák meg a Somogyi Néplap olvasótáborát. A Csiky Gergely Színház művészei közül Pálfv Aliz, Bajor Ferenc, Demeter Hédy Jászai-díjas, Csíkos Gábor, Tímár Éva, Koltay Róbert, Komlós István, Telessy Györgyi, Papp István, Kengyel János áll majd pódiumra, Zi- lahy Kati és Boross István táncol, s a zongoránál Somoss István és Rónai Nándor vállalja a zenei irányítást. Meglepetésnek tartogattuk, hogy Kaposvár régi kedvence, Farkas Anny is föllép ezen az estén. A műsort Sándor János rendezi. S ha a műsorközlő Papp István néhány újságírót is bemutat majd apró »bökver- sek« köretében, megígérjük: állni fogjuk a próbát. Várunk hát mindenkit nagy-nagy szeretettel. S aki eddig még nem döntött részvételéről. talán az erkélyre még szerezhet néhány jegyet a művelődési ház pénztárában. Nemzetközi építőtábor Csehszlovákiában A Felsőfokú Mezőgazdasági Technikumban 1967 óta folyik főiskolai szintű oktatás, s ezzel intézetünk is tagja lett a hazai főiskolák népes táborának. Ennek köszönhető, hogy iskolánk néhány hallgatója a nyáron Csehszlovákiában nemzetközi építőtáborozásban vehetett részt. Az utazást a KISZ és az Express Ifjúsági és Diák Utazási Iroda segítségével bonyolítottuk le. Hárman vettünk részt a táborozáson, mindhármam különböző helyen; Roznaválban, Stsrnberk- ben, Vrohlabiban. — Ne azt az unalmas Figarót vigye megint — szólt rám a trafikos. — A Figaró különben sem a legjobb borotva- penge ma, az ultrahanggal élesített Wilkinsonok, Super Silverek ko- rában. — Hiába, borotvapengeügyben tájékozatlan vagyok — ismertem el rögtön magamban. Amíg én hűségesen kitartottam a Figaró mellett, észrevétlenül elszállt fölöttem az idő, és nem szereztem róla tudomást, hogy közben új arcok, akarom mondani, új borotvapengék léptek a szakáll-lehúzás küzdőterére. A WUhll MÁ ISOTESZLAPOK tehetek — futott át a fejemben —, hogy a legélénkebb érdeklődést kell tanúsítanom. — És mit tudnak a legújabbak azonkívül, hogy némi pacsmagolás és pamacsolás után leharapják az ember szákáílát? — Éppen ez az — szakít félbe a trafikos. — Figaró meg a többi hozzá hasonló korszerűtlen borotvapenge harapja, kaszálja, nyűvi az ember szakállát. Aztán egy idő után meg is nézheti az arcát — kárörömmel nevetett hozzá. — Aüsaraäanai ta * arcomhoz nyúltam. — Szóval, ezek szerint... — mondtam, és már el is képzeltem magam a tükör előtt, azokkal a mély barázdákkal, éktelen dudorokkal és hegekkel, amelyeket a korszerűtlen borotválkozásnak köszönhetek. És mindezt huszonhét éves korban ilyen ijesztően fiatalon?! — Itt van például ez a Tenkes — riasztott föl képzelgéseimből a trafikos hangja. •— Ismeri, nem? Meg ksll próbálása! Gyorsan a tévében látott filmsorozatra tereltem a szót, a kitűnő schnittekre, a ragyogó fáhrtokra és totálokra, az izgalmas epizódokra, bizonyítandó, hogy csak borotvapengeügyben történhetett mez velem ez a fölöttébb kellemetlen ... Ügy kezdtem másnap a borotválkozáshoz, mintha kicseréltek volna. Ez az ember kötelessége — állapítottam meg —, ha észreveszi, hogy pótolnivalója van, hát.... aaáááál Égy, kis nyiszmint a filmen. Mi ez egy férfinak? Az embernek többet is ki kell bírni, mint egy... Kettő. Igen, ez mér a második nyisszan- tás. Itt az államon a Figaró is gyakran ... óóóóh! Na még csak ez hiányzott, hogy harmadszor is ... Timsó, szesz, vérzéscsillapító, már olyan az arcom, mint egy párbaj- hősé. Amíg a jó öreg, recés fogú Figaró sercegve letarolta, amit a Tenkes hagyott neki, éreztem, ham alapvető tévedés- röl van szó. Vagy talán nem is egyről. Utánanéztem: Ulászlóig egyetlen labanc sem volt a családunkban. Tehát ez a része rendben volna a dolognak. Vágásokkal tarkított arccal állítottam be a trafi- koshoz. Többen voltunk az üzletben, várakozni kellett. A trafikos egy pengét keresett, amivel a ceruzáját szokta hegyezni. — Itt volt még tegnap az asztalon, egy majdnem új Tenkes, csak pár napja használtam — morgolódott magában. Kisegítettem egy éles késsel. Nagy József óim A táborban mi képviseltük a »magyar színeket«, ami nem kis felelősséget rótt ránk. Nagyon örültünk, hogy a nyelvi nehézségek ellenére is remekül megértettük egymást a különböző nemzetiségű fiatalokkal. A részvevők zömmel a nyugati országokból, Angliából, Franciaországból, az NSZK-ból, Olaszországból jöttek, de a baráti szocialista országok is képviseltették magukat. Így aztán olyan brigádok alakultak, amelyekben a különböző felfogások, világnézetek a munkában és dalban szerves egységgé kovácsolód- tak. A közösen végzett munka öröme, egymás kölcsönös segítésé, a jó hangulat, a humorban gazdag események felejthetetlenné tették számunkra az ott töltött pár hetet. A szombat-vasárnaponként szer vezett kirándulásokon nem csak Csehszlovákia szép tájait, az ott élő embereket ismertük meg, hanem alapjául szolgál tak a jó hangulatnak is. Különféle tennivalókat végeztünk, fenyveserdőben dolgoztunk, utat, csatornát építettünk. Bőven volt szabad időnk, ;ezt mindenki úgy használta ki, ahogy akarta. Igaz, jó barátságok szövődtek közöttünk, a búcsúzáskor nehezen váltunk el egymástól. A vezetők elismerésüket és ! köszönetüket fejezték ki az el- ! végzett munkáért. Mi is köszönjük a csehszlovák ifjú- kommunistáknak s nem utolsósorban a KlSZ-n’ek, hogy lehetővé tették nekünk ezt a nagyszerű táborozást. Egyúttal ■kérjük, hogy a jövőben is szervezzenek hasonló megmozdulásokat, ezzel is segítve a béke és barátság további erősödését. a í Sáliflfir Gyógyulás előtt Az orvos bekötözi páciensét, akinek egy balesetnél megsérült a keze. A sebesült aggódva kérdi: — Doktor úr, tudok majd zongorázni, ha begyógyult a sebem. — Természetesen — nyugtatja meg az orvos. — Ön igazi csodatevő, doktor úr! — lelkesedik a beteg. — Eddig még sohasem zongoráztam! Lánykérőben A felháborodott apa így szól a lánya kezét késő fiatalemberhez: — Ilyen fiaital ember létére el akarja venni a lányomat? Tud; maga neki olyan körülményeket biztosítani, mint én itthon? — Azt hiszem, igen — feleli szerényen a vőlegényjelölt. — Én is nagyon erőszakos természetű vagyok. így lett bankár Egy újságíró megkérdezi az amerikai bankárt: — Hogyan lett ön bankár? — Elutaztam egy nyugati kisvárosba — felel a bankár. — Kivettem egy helyiséget és kitettem a »Bank« feliratú cégtáblát. Másnap beállított az első kliens és hozott 100 dollárt. Harmadnap a következő hozott 200 dollárt. A bankom iránti bizalom hamarosan úgy megnövekedett, hogy rn.agam is betettem a saját 200 dolláromat. Legyek Az I. : osztályban a tanítónő' megkérdezi: — Hét légy van az asztalon. Hármat megölök közülük. Hány marad? Jean így felel: — Három. — Hogyhogy? — Az a három, amelyet meg tetszett ölni. Öntözés — John, megöntözted a kertet? — Nem, uram. odakünn vederrel zuhog az eső. — No és, nincs ernyőd? Ért az időjáráshoz — Hány fok van oda- kinn? — Négy. — És idebenn? — Tizennyolc. —■ Nyisd ki az ablakot, jöjjön be az a négy is. Színházjegyek Útban a színház felé: — Angyalom, magaddal hoztad a zongorát? — Nem. Minek neked a zongora? — Rajta voltak a jegyek. Samoggi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor u. 2. Telefon 11-510, 11-511. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon: 11-516. Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrzünft meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivatalok»*» és postáskézbesltöknel. Előfizetési díj egy hónapra t3 F». Index: 25061. Készült a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat kaposvári üzemeben, Kaposvár, Latinka S. u. 6.
