Somogyi Néplap, 1968. november (25. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-16 / 269. szám

lm fali f /tHMMMM 1,vj túiA-ji-'1 Ot v« íwTtMTS mm XXV. évfolyam, 269. szám. Szombat, 1968. november 16. Veszélyes iMotiianyák _ A megye baleseti sta­tisztikáját vizsgálva szem­betűnően magas a halál­lal végződő mezőgazdasá­gi üzemi balesetek száma. A jegyzőkönyvek tanúsá­ga szerint másfél hónap alatt öt mezőgazdasági dolgozó lett üzemi bal­eset áldozata. A szüret utáni időszak minden év­ben hozzájárul a szomo­rú statisztika emelkedé­séhez. Különösen a ko­rábbi évekkel összeha­sonlítva ijesztőek ezek a számok. Korábban nyolc­tíz halálos baleset volt a megyében, az idén csak a mezőgazdasági üzemek ben tíz baleset végződött halállal. Ennyi pótolha­tatlan élet és mennyi le­százalékolt, megrokkant vagy könnyebben sérült ember! A traktorosbalesetek után elsősorban a ho­mokbányákban történt partomlásokról kell szól­ni. A szomorú sort az 1966-os marcali bánya­omlás nyitotta meg, azóta Siófokon és Kerekiben te­metett maga alá egy-egy embert a lezúduló ho­mokfal. Mindegyik bánya a tsz tulajdona volt, és a vizsgálatok során mind a három esetben megálla­pították: a balesetet a szakszerűtlen homokki­termelés okozta. Ahol nincs rendszeres ellenőrzés, ahol nincs a kitermelésnél kiképzett, hozzáértő személy, a szak- szervezet munkásvédelmi előadó; minden esetben becsukatják a bányát. Nagyatádon m Búzaka­lász Tsz homokbányáját tiltották be. Ott, ahol magas partfal alakult ki, csak a lépcsőzetes kiter­melést engedélyezik. Sok helyen ezt a szabályt azért nem tartják meg. mert a felsőbb humuszos réteg eltávolítását ha­szontalan munkának tart­ják. A szállítók, a vevők csak azt nézik, hogyan tudnak minél rövidebb idő alatt megrakodni. Ugyancsak szabálytalan kitermelés miatt tiltották be a látrányi tsz homok­bányáját is. Az építőipari vállala­tok, az útépítők nagy mennyiségű homokot bá­nyásznak ki baleset nél­kül, mert olyan munkakö­rülményeket biztosítanak, hogy a kitermelés nehéz munkája ellenére sem kockázatos. A termelő­szövetkezetek egyik-má­sik bányája ezzel szem­ben még a Bányaműszaki Felügyelőség engedélyét sem szerezte be. A halá­los balesetek vizsgálati iratai két esetben az igazságügyi szervek elé kerültek. A felelősségre vonás során azonban csak a megtörtént halálos bal­esetek okát állapíthatják meg. A szövetkezeti ve­zetőknek a bányáknál al­kalmazott dolgozók kiok­tatásáról, az előírt óvó­rendszabályok megtartá­sáról kell gondoskodniuk. Ha pedig a szállítók, más vállalatok dogozó; nem tartják meg a kötelező előírásokat — mint ahogy erre gyakran hivatkoznak a bányák tulajdonosai — a homok kiadását is meg kell tagadni, még bizo­nyos bevételi kiesés árán is. Milyen csekély ráfize­tés ez az ember életéhez kénest! N,. J. HÁROM NEGYEDÉV NYERESÉGÉBŐL tíUagrosan 1HÚ0 forint nyereségrré&se&edés zz Egri :silla , filmváltozata KÉT HÉTRE TŰZI • MŰSORRÁ A VÖRÖS CSILLAG (Tudósítónktól.)­Az év első kilenc hónapjá­nak elteltével alapos szám­vetést készített a Siófoki Ál­talános Fogyasztási és Érté­kesítő Szövetkezet. Gazdálko­dásuk eredménye arról ta­núskodik, hogy jól éltek az új mechanizmus adta lehetőd ségek kel. A kiskereskedeí&m 70 milliós forgalma 11 mil­lióval meghaladja a lüúlt év azonos időszakáét, a vendég­látás 22 mii'-: > forintos bévé telt hozott. Így a szövetkezet szeptember 30-ig már annyi nyereséget ért el, mint ta­valy egész évben. Kiszámították, mennyi ré­szesedés jut ebből. . összes­iegéi^én a legtöbbe,., a "nyere­ség zömét a harmadik kate­góriába tartozó dolgozók kap­ják. Ez 1800 forintos átlagnak felel meg. A . felosztható alap­ból a vezető állásúak is a kollektív szerződésben meg­határozott mértékben része­sednek; -.cvi fiz i'.-'riik;általában a jelenleg rendelkezésre álló összeg az első kategóriánál ' 35. a másodiknál 22 százalékra tehető. Az is biztos, hogy a sző-, vetkezet , több mint ötezer tagja. legalább a tavalyival azonos összegű vásárlási, ér­tékesítési és részjegy utáni visszatérítést kaphat. FILM ETIÓPIÁRÓL Sztefan Topaldzsikov bolgár rendező és szcenáriumíró dokumentumfilmet készít Etiópia ókori kultúrájáról — Gondar, Lalibella és Akszum falu rajzairól, kéziratairól, valamint építészeti emlékeiről. A bolgár filmszakember korábban rövidfilmet készített Etiópia történetéről »A'k- szumi császárság« címmel. Venczel Vera, és' Törd; Géza. Filmgyártásunkat aligha kí­sérte nagyobb figyelem, mini az utóbbi hónapokban, am- kcxr Vdrkanyi Zoltán rende­zésében Gárdonyi Géza Egri Csillagok című történelmi -re­gényét forgatták. rös Csiilag Filmszínházban is műsorra tűzik az Egri csilla- gokat. Décémber 26-án lesz a film. kaposvári premierje, s január 8-ig vetítik., öt és nyolc órakör. > Az Egri csillagok főbb sze­f ... £ xi 1 14M S. i'.. Ló REKLÁMMAL I\EM LEHET TETEM Nem bizony, még akkoi sem, ha az ember összegyűjti mindazt az újságot, amelyik­ben a Reklám megjelent és ezzel próbál meleget teremte­ni. Humorosnak hangzik ez, pedig egyáltalán nem vicces, s hogy mennyire nem az, ar­ról tanúskodik Györkös Jenő balatonboglári olvasónk hoz­zánk írt panaszos levele is. ö is, mint annyi más, olvas­ta a lapunkban megjelent hirdetést, amely így hangzik: »Fogadja meg a TÜZÉP taná­csát, fűtsön pécsi iszapszénnel. Kapható a TÜZEP-telepeken.* Ez a felhívás csak megerősí­tette korábbi elhatározását, hiszen mint kéményseprő bő­séges szakmai tapasztalata birtokában célszerűnek látta, hogy ezt a fajta szenet szer rézzé be. Általában a reklám azt a célt szolgálja, hogy egy-egy árucikkre ráirányítsa a vásár­lók figyelmét, hogy íme. itt a lehetőség, tessék vigyék. De úgy látszik,, ez esetben a pécsi iszapszén ama bizonyos sza­bályt erősítő, szomorú kivétel. Mert olvasónk hiába akarta megfogadni a tanácsot, hiába kereste a bogiári TÜZÉP-tele- pen a szenet, nem kapott. Az előfordult, hogy jött iszap­szén, de már kora hajnalban hosszú sor kígyózott a telep előtt, és szerencsésnek mond­hatta magát az. aki hozzáju­tott tíz mqzsa iszapszénhez. Ahogy panaszolja levélírónk, sajnos ö még azt sem teheti meg, hogy erre a sorbaállásra vállalkozzon, mert eltört a lá­ba. * Sokat gondolkodtam azon — írja —-. hogy hal lehet a hiba- Nem jó a rendelés, a szállítás vagy nem elegendő a szén?* Ki tudja? De vala­mi nem stimmel! Hiszen las­san a tél küszöbén vagyunk — és reklám van, csak szén nincs. De reklámmal sajnos nem lehet fűteni! Dobó — Sinkovics Imre — Szerlmsztűségünknek két felvétel érkezett a kétrészes, szélesvásznú filmből. '■ Az utol­só «simításokat- végzik most a filmgyárban a filmen, de ha­marosan Kaposváron, a Vö­kalonái között a várban. replöi: Ceoei Éva — Venczel Vera, Gergely — Kovács Ist­ván, Dobó István várkapitány — Sinkovics Imre, a szultán — Major Tamás, Jumurdzsák — Sarát György. Pedagógiai előadássorozat szülőknek (TH<ÍOí,itó»?.KioL> Az i&'fcoli*, <2$ a., szülői . kpsot» ti ;'érdeké­bsjV'.a • i»-pp?vää Vörosh#daerég úfj jáltáJanoB .szelői .wui'nk^.­Közössége é§az É'píptez- si ház pedagógiád elóuqáásorQZ^tot rendez $zülŐIsn«k. KLt •^loádáP-t tartanák - a / gyermekneveléssel k/ipesals.t<» legfontosabb kérdé­sekről. T^bísek kdgt: előadást hál- iangrk 3 sz(jl<5!f a szocialista haza­tiságra, „áf matériáiigfca- . világné­zetbe-', v*ÍI6-- .ni&velé^pőí: ígórkeajik 3z EJs^tétiksM nevelés 3 ra.trorukojt cím# - és a Qyermek helye a társadalomba!? című két­részes élőadás. Az intézet iskol^- oi-vG*a gyermekeink egészséges élptmédra neveiéséről beszél a szülőknek,. A pedagógia* előadás- sorozat befejezéseként kerek^sz- tal-kenférenoiát tartanak. Ezen Csizmadia János, az iskola igaz- gátójft vezeti- majd a Vitát. Mind- egyik előadás után filmet yétite- nela A hasznos rendezvénysoro­zat első elsőd ás át november /^lg-én. tartják az EDO6Z művelődési ház nagytermében. Es Csóka beszélni kezdett. Elbeszélése nyomán lépésről lépésre bontakozott ki a jú­nius 21-1 esemény, mely egy nő életébe került. Csóka István 1967. június 21-én elindult Gesztelybe a szüleihez, hogy pénzt kérjen. Kerékpárral haladt. Meg reg­gel éllopott egy gazdátlan biciklit, szetszerelte, eldugta, hogy hazafelé jövet magával vigye a lukasára. G esz Helyben éppen a lopott kerékpár miatt, vart a sötétedésre, hogy minél biztonságosabban vjhesse ha­za. Este nyolc óra tájban in­dult el a falúból. Gesately és Onga között találkozott Nyit- ral Terézzel. aki gyalogosan haladt hazafelé. Csóka meg­szólította Teréat, és felaján­lotta neki, hogy hazaviszi ke­rékpáron, de Teréz ebbe nem egyezett bele, útjára küldte Csókát, Csóka azonban nem tágított mellőle, hanem meg­fordította a gépet, és gyalogo­san haladt Teréz mellett Közben arra gondolt, hogy meg fogja erőszakolni. Közeledtek Gesatelyhez A közelben senki sem járt, erő­sen sötétedett. Csóka letámasztotta a bi­ciklit, és a közben néhány lépésnyire előrehaladt Teréz után futott, erőszakoskodni kezdett vele. Teréz védeke­zett,' dulakodtak. Egy híd mellé értek- Csóka - hirtelen elkapta Teréz karját, es ' az útról lerántotta a híd mellé. — A hid felé eső HALAI A eehete-hídsAl V. A Fekete-bídi tragédia vágemg rántottá» le Terézt —- mondta Csóka. Itt találták meg később a műanyag fésűt, amely Teréz hajából esett tel. A megtámadott nő a földre zuhant Dulakodtak, forgo­lódtak, Csóka ütött is. Teréz feje hirtelen nagyot toppant a kemény földöm, és a támadó fölénybe került távolról hangok hallatszottak- Csóka, attól való félelmében, hogy a közeledő kerékpárosok meg­hallanak valamit, befogta Teréz orrát: száját, majd aho­gyan közeledtek a hangok, » torkát is megszorította Egé­szen addig szorította Teréz torkát amíg a kerékpárosok el nem haladtak. Ekkor azonban Teréz már nem. mozdult. Csóka behúzta a , nőt a .bú­zatáblába, és ottbajvta. Visz- szamen't a híd alá. ahol pissg- találta Teréz karóráját ért zsebre vágta A retikülből el­vette a kulcsokat, valamint 120 forintot, és elindult. Ele­inte a retikült ,is. a szatsnrpt. is magává! vitte, később azeabSE' ezeket eldobta. Amikor Csóka felült a ke­rékpárjára. néhány pem múl­tán találkozott egyik munka­társával, aki sciwtén kerék­páron jött gém neki, serma másiknak n«m volt lámpája, de amikor egymás '«*öé ér­tek. munkatársa mégis még- kerdettc- ' ; , ÓT Te vagy as. Pista? Csak» nem. válaszol* Mas- nap murkatersa iámét még- kérdézfe: ­-r- Veled tábiTkoztam teg­nap e»tß? — Nem.. Nem velem ... — valajszika Csóka. Mindé** már,,» tettes, beismerő. méze. után mondte el Csóka münkafersa. De jó lett volna, ha előbb beszél, rögtön szul­tán, " ahogyan a holttestei megtalálták! Bizonyára jó­val előbb teezre került volna, a bűnös! Otthon Csóka átadta az órát a fftlesegánek­— Est neked- hoztam,­— Hennán van? . — sjjjy. magyar nőtől vet­tem el, akit meg is öltem. =— bfejn ié&sz, hogy kátwdő­dik? Szőrt fel is gfcwsgtHat- nak! . ■ —Nem ttid«fik ká! Csak akkor, h» te te; kiabálod! Gyere, öntsél vizet a kezem­re, mert veres! A feleség hozfe a vizet és Csóka megrncsfe á kezét Vé­res volt mart » megtámadó** nőt a hídnál eróser; szálon ütötte, és ekkor indulhatott el Teréz vére. Csóka- a pénzről nem szólt azt megtartotta magának. A kézmosás után lefeküdt, és jóízűen elaludt Másnap ad- tartotta leg­fontosabb dolgának, hogy kimenjen arra a helyre, aho­va a lopott kerékpárt dugta. Nagy bosszúságára a kerék­párt már nem -talaltz ott Ezután pedig élte nyugod­tan- a • maga eletet, Terézke ■ temetésere hívtak szülei is, a felesége te- de oda mégsem ment el. Jártekeit * továbbra .is, mintha misem történt vol­na, Egészen a tiszesgaderké- ' tiyi' ’ érflszákoSkodásig- Egy évig járkált büntetlenül, egy ember életének adósságával- A rendőrség türelmes, felde­rítő munkája, melynek lé­nyegéről nagyvonalakban most beszámoltunk, ered­ménnyel járt. Csókának fi­zetnie kell az adósságáért- A megyei bíróság y első fokon húszévi szigorított bartön- ,büntetésre ítélte Csóka Ist­vánt. tve&E) így is értelmezhető — Nehéz lenne megál­lapítani, hogy voltakép­pen önnek mi is a baja. Valószínűleg az alkohol játszik közre. — Rendben van, doktor úr, eljövök majd, ha józan lesz... Kutyavásár A vevő: — Tetszik nékem ez a kutya, de nagyon rövid a lába. Az eladó: — Ugyan, uram, már hogy lennie rövid, hiszen egészein a földig ér. . Kacsa — Mondd, papa, volta­képpen mi az a kacsa? — kérdezte újságíró papá­jától a kisfia. — Hogyan is magyaráz­zam meg ezt neked ■ ■ ■? — töpreng az apa. — Tegyük fel, hogy New York Daily Newsben azt ölve d. hogy egy tehén .ré?< el­lett, c kkor gondolj arra, hogy közülük egy valóban borjú, a többi három vi­szont — kacsa. Büntetés Az iskolások büntetést kaptak: írják le százszor a nevüket. Egyik tiltakozik: — Ez nem lesz igazságos! — Vajon miért? — kérdi a tanító. — Azért, mert a szom­szédom neve Jan Hán, en­gem pedig Anastazius Hor- qopotocnitonek hívnak. Miért ne?-— Egyre csak arra gon­dolok, vajon szeret-e en­gem Pierre? — Biztosan szeret. Mi­ért tenne éppen veled ki­vételt? Nemcsak az ember peches — Mit csnálsz holnap? — Halászni megy ek... — De holnap péntek és tizaruharam, peches nap... — Na, hátha csak a ha­lak számára lesz peches. Büntetés Pétert a tanár megbün­teti, mert beszélget. — Azért büntettelek meg, fiam, mert szeretlek. — Óh tanár úr, kérem, én nem érdemiem meg a szeretetét. Szerelemről —- Mit tudsz a szerelem­ről? tt Semmit Még aesa csaltam meg a férjemet v ■ E R-aé Nászút — Mondd, hova utazol? — Nászúisra megyek. — S hol van a fiatal- asszony? ' — Takarékoskodunk, 6 otthon maradt. Semaggi méplap As BfeZMJ* Somogy megyei Bízottéig^ és a Somogy megyei Tanács lapja-, Főszerkesztő s WTRTH LAJOS. Szerkesztőség; Kaposvár., Latípka Sándor u. 2. Telei©rű 11-5*0, 11-511 Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. ti- 2. Telefon; 11-5X3L F'elelős kiadó; Szat»ó Gábosfo Beküldött, kéziratot nem őriünk meg és nem adunk vissza, Terjeszti; a Magyar Posta. El®“ fizethető a helyi postahivataloknál és poptásk^z^esítőknél. Előfizetési díj egy hónapra Iá Fik, Index: 25067. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemélsea» Kaposvár, Latinka S. u. 6. Felelős vezető: Mautner József. | -, C 'A • ; ■ ‘v»Vf

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom