Somogyi Néplap, 1968. november (25. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-14 / 267. szám

Csütörtök, 1968. november 14­3 SOMOGYI NÉPLAP Aki mindig háromkor kel... A KUTASl ÁLLAMI GAZ­DASÁG legkorszerűbb és leg­nagyobb tehenészete a felső- bogáti. Az állatokat többnyire a környező puszták lakói és a helybeliek gondozzák, etetik. Ahogy mondják, a felsőbogá- tiak sem szívesen mennek máshova, ha a gazdaságban is találnak munkát. Bodorocky Ferenc is a környékbeliek kö­zül való. Ö Bertalanpusztáról jár be kerékpárral. Már húsz éve dolgozik a gazdaságban, de a jelenlegi munkaterületén, a tehénistállóknál mint fakor­mányos csak 1964 óta. Nem könnyű a munkája. Mfkor más ember még az igazak álmát alussza, ő már megkezdi a na­pi “műszakot*». ötvenéves, de nem látszik arcán a rendsze­res korai kelés nyoma. Többnyire azért is idegen­kednek sokan az állattenyész­téstől, mert három órakor föl­kelni bizony nem jó érzés ... — mondja csöndesen. — Mégis vállalta. — Én már megszoktam. Aki szereti az állatokat, annak ez nem okozhat nagy gondot. Nem is tudnék már más terü­leten dolgozni — jegyzi meg, miközben egy villával a szal­mát igazgatja. Négyen vannak beosztva az egyik istállóhoz. Reggel és este közösen végzik a teendőket, gondozzák, etetik az állatokat, a fejést nagyon gondosan és higiénikusan — géppel végzik. — Fejés előtt mindig meg­mosakszunk, fehér köpenyt és kesztyűt veszünk fel — ma­gyarázza. Amikor látja, hogy érdek­lődve nézek körül, 'egy zárt helyiség felé, a mosdóhoz ve­zet. — Nagyon korszerűen be vagyunk rendezkedve, állandó hideg-meleg vizes zuhanyozó áll a rendelkezésünkre. Az öl­töző is tágas, mindenkinek két szekrénye van, egyikben a munliaruhát, a másikban pe­dig az utcait tartjuk. Fejés és etetés után, úgy hét óra körül, egyedül marad a szeres, a többiek hazamennek. Ezután mi a feladata? — MUNKA MINDIG AKAD — mondja összeráncolt hom­lokkal —, ha tisztán akarjuk tartani az istállót. A száz te­henet soha nem lehet magára hagyni az istállóban. Előfor­dult már, hogy az egyik íny nyira belekeverte magát a lán­cába, hogy megfulladt — me­séli. — Még ebédelni is a többt istálló szeresével felváltva megyünk. Ebéd után élőké szil­jük az esti és másnapi takar­mányt, hogy etetésre már csak az elosztás maradjon. Délután négykor jönnek visz- sza a társak, és kezdődik min­den elölről ugyanúgy, mint reggel. A szeres este hét óra körül szabadul, amikor az éj­jeliőr váltja fel. ö vigyáz az állatokra, amíg másnap reg gél az etetők megérkeznek. Négynaponként váltják egy­mást, tehát három napja reg­gel héttől délután négyig tel­jesen szabad. Mivel tölti ilyen­kor az idejét? — Nyáron az illetményföl­demen dolgozgatok vagy éppen odahaza keresek munkát ma­gamnak. Télen vedig barká­csolok, fát vágok. BODOROCKY FERENC a munkája mellett sokat olvas. Ahogy elmondja különösen az újságokat kedveli. Hármat is járat, de csak napközben ér rá olvasni — ha szabadnapos —, mert este korán fekszik, hogy másnap hajnalban ismét kipi­henten kezdhesse az új »mű­szakot«. K. Varga József Hosszú távlatú fejlesztési tervet készítettek a Drávamenti Határőr Halászati Tsz tagjai Éppen úgy, mint a mezőgaz­daságban dolgozóknak, a ha­lászoknak is sok gondot oko­zott az idei év aszályos időjá­rása. A Drávamenti Határőr Halászati Termelőszövetkezet­ben van olyan szomorú ta­pasztalat, hogy azokon a terü­leteken, ahol más években egy hálóhúzással kifogtak har­minc mázsa halat, ott az idei nyáron nemegyszer csak hat— nyolc kiló hal akadt a hálóba. S ennek egyedül a szokatla­nul alacsony vízállás volt az oka. Nem túlzás azt mondani, hogy a mostani halászat ket­tős izgalmat is jelent a szö­vetkezet tagjainak. Nemcsak ÚJDONSÁGOK Korszerű tojóketrec és nyúlketrec azért izgulnak, hogy egy-egy nap milyen zsákmánnyal tér­nek haza a vízről, hanem azért is, hogy a még hátrale­vő időben sikerül-e elérni az ez évre Kitűzött célokat. A teiv vük 550 mázsa hal volt, s hogy ezt értékesíthessék, ah­hoz még százki lencven mázsa halat kell kifogniuk a Drává­ból és mellékvizeiből. Bár a feladat igen nagy, mégis bi­zakodnak, hiszen munkájuk­hoz nagy segítség az a 450 000 'orintós állami támogatás, amelyben először részesítették most a szövetkezetét megala­kulása óta. Ezt az összeget tel­jesen a halászati berendezések fejlesztésére fordítják. Töb­bek között periont, csónako­kat, csónakmotorokat vásárol­nak, s amitől különösen so­kat várnak, beszereznek há­rom tranzsiztoros-elektromos halászógépet is. Ezzel az új konstrukciójú géppel olyan helyet is le tudnak halászni. A któállatte- nyésztő gépeik gyártásával ha­zánkban legered­ményesebben a Budapesti Kisál- j atteny észtő Szak­szövetkezet fém­üzeme foglalko* /it. Sorozatban gyártanak _ itt olyan eszközöket, amelyek . mind kisüzemben, mind nagyüzem­ben egyaránt használhatok. Ezúttal két olyan újdonságukat mutatjuk be, amely az említett követelményt ki­elégíti. A Varia—Z-S típusú tojóketrec (felső kép) két, önállóan is tele­píthető, egymásra tett ketrecből áll. Ha a háztáji gaz­daságba vásárol­ják. egyenként Is sízállltják. Egy- egy ketrecben nyolc tojó fér el. Az úgynevezett taposórács — amelyen a ba­romfi áll — ki­ahol más eszközökkel nem boldogulnának. A gazdaság vezetői elkészí­tették a hosszú távlatú fej­lesztési tervet is, amely hat­millió forintos beruházást irá­nyoz elő. A javaslatot most vitatják meg, és rövidesen megszületik a döntés, hogy valóra váltható-e az a szép elgondolás, amit a kis közös­ség dolgozott ki a gazdálkodás javítására. Ezekben a hetekben egyet­len fő dolguk a halászat, s ezt folytatni akarják mindad­dig, amíg az időjárás engedi. A halászati tsz hat brigádja között minden évben nemes versengés folyik: ld érte el a legjobb eredményt. Említést érdemel az is, hogy a legutób­bi közgyűlésen a közösségi szellemnek milyen szép meg­nyilvánulásáról adtak bizony­ságot. Határozatba foglalták, ha megkapják gazdaságuk fej­lesztéséhez az előbb említett 450 000 forintos támogatást, akkor a téli hónapokban az összeg egy részéből vásárolt perionból társadalmi munká­ban kötik meg a hálákat és varsákat. V. M. Statisztikusok tanácskozása A Magyar Közgazdasági Társaság statisztikai szakosz­tálya területi szekciójának rendezésében háromnapos or­szágos tanácskozás kezdődött szerdán Kecskeméten több európai szocialista ország köz­gazdászainak részvételével. Az utóbbi évek statisztikai munkájával kapcsolatos prob­lémákat és a statisztikai szol­nyúlik a ketrec homlokfalán, s mivel lejtős, Ide gurunak ki a to­jások. A trágya áthullik a taposo- rácson, a könnyen tisztítható trá­gyafelfogó tálcára. A ketrecen etető és itató Is van. Nagyüzemben a helyiség méretei határozzák meg a ketrecek számát. Egy ketrec hossza egy méter, szélessége, illet­ve magassága 4« cm. Elvileg az előbbihez hasonló föl- éjrftésü a nyúlketrec is (alsó kép}* A hatrészes, kétszintes nyúlház önállóan is hasznosítható ketrecek­ből van összeállítva. Egy-egy ket­recben az anyanyúl és szaporulata tartható, illetve nevelhető fel. Ha a ketreceket egymásnak háttal állít­ják, akkor bármelyiknek a hátfala leszerelhető, mert azokat csak kis alumínium bilincsekkel erősítették a vázhoz. Kép és szöveg: Máét IstEán gáltatások továbbfejlesztésé­vel összefüggő kérdéseiket vi­tatják meg. Foglalkoznak többek között Budapest né­pesség-tömörülésével és mun­kaerő vonzásának, gazdasági és szociális vetületeivel, to­vábbá Bács-Kiskun megye teleptUés-stamktúrájávaU PÁRTVEZETŐSÉG-VÁLASZTÁS a megyei tanácson Értékmérő, tartalmas tsignifülésen hatärastak A MÁV nevelőintézetinek tetszetős formaruhába öltö­zött úttörői üdvözölték műso­rukkal felelősségteljes mun­kájuk megkezdése előtt a me­gyei tanács kommunistáit, majd a taggyűlés elnöke, dr. Németi László köszöntötte a pártszervezet tagságát és a vendégeket: Szigeti Istvánt, a megyei pártbizottság titkárát, dr. Túri Imrét, a megyei párt­bizottság osztályvezetőjét és Merő Bélát, a városi pártbi­zottság tagját. Egység, őszinte* légkör Pápa János, a pártszervezet lkára ismertette az alapszer- rczet kétéves tevékenységét s a feladatokat.. A IX. párt- kongresszus és a megyei párt- írtekezletnek a megyei ta- ácsra vonatkozó határozatait lemezve megállapította: — Kommunista dolgozóink, % szakosztályok vezetői meg­ismerték megyénk párt- és ál- ’ami szerveinek határozatait, a megyefejlesztésre vonatkozó célkitűzéseket, és nagy aktivi- f.ással kapcsolódtak be a hatá­rozatok végrehajtásába, mely­nek eredményei a gyakorlat­ban is megmutatkoztak. Ezt az gészséges fejlődés, a mind jobban kialakuló egység, a kommunista és párton kívüli dolgozók együttműködése, a oárt- és a hivatalvezetés tar­talmas, jó kapcsolata tette le­hetővé, amely az utóbbi évek­ben egyre inkább jellemzi a megyei tanácsot. A vezetőség s a pártszerve- zQt munkájának ismertetése vtán Pána elvtárs a legfon- 'osabb feladatokat — ame­lyeket a meevei pártbizot.tsá.g október 1 -i ülésének, a megyei tanáccsal szemben támasztott követelményei alapján fogal­mazott meg — igy summázta: — A jövőben csak akkor fe- ’eihetünk meg a vetünk tá­masztott követelményeknek, ha tovább fejlesztjük munka­módszerünket. munkastílusun­kat. A követelmények nagyok: elő kell segítenünk a megve gyorsabb ütemű gazdasági, egészségügyi, kulturális és szo­ciális fejlesztését. Tartalmas besrámoló — színvonalas vita A pártvezetőség beszámolója arrótt a közös munkáról adott számot, amely visszatükröző­dik megyénk iparának, mező- gazdaságának s a tanácsi mun­ka színvonalának fejlődésé­ben. Értékmérő volt ez a be­számoló, s ennek megfelelően alakult a vita is. A tanács kommunista és párton kívüli dolgozóinak a Politikai Bizottság megyénk fejlesztését szolgáló határoza­tának végrehajtásáért kifejtett tevékenységéről, a pártvezető­ség irányító szer ep>éről szólt elismerően Műdig István, Sző- nyi Ferenc, Horváth Endre KISZ-titkár. Ütő Sándorné, Skiba Miklós és dr. Tóth Sán­dor arról beszéltek, hogy év­ről évre mind tartalmasabbá váltak a kommunisták tanács­kozásai, de egyúttal azt is kérték, hogy a jövőben az ed­diginél több, alaposabb tájé­koztatást kapjanak. Deák Ferenc és Tóth Lajos az osztályok együttműködésé­nek fontosságáról szólt, Papp János a pártcsoportok tevé­kenységét elemezve szóvá tet­te, hogy egyik-másik osztá­lyon nem hasznosítják ezt a lehetőséget. Dr. Csáki László és mások is a pártszervezet sorainak erősítését tanácsol­ták. Bátor szókimondás jelle­mezte a vitát. A kommunis­ták elmondották, miben nem értenek egyet a beszámolóban elhangzottakkal. Sárái Lajos kifogásolta, hogy a művelő­désügyi osztálynak csak a hi­báiról beszéltek, eredményei­ről már nem. Nehezményezte, hogy a beszámoló több fontos kérdést nem elemzett eléggé alaposan. Mikecz Jánosné pe­dig azt javasolta, hogy a jö­vőben a bírálatokat ne általá­nosítva, hanem személyre és osztályokra szólóan fogalmaz­zák meg. Ormosi Viktor — és többen — a továbbtanulás fontosságára és arra hívták föl a figyelmet, hogy a fel­adatokat csak akkor végezhe­tik el jól, ha munkájukat még gondosabban készítik elő. Önelégültség nélkül Elismeréssel szólt a pártve­zetőség és a kommunisták te­vékenységéről Böhm József, a végrehajtó bizottság elnöke is, amikor arról beszélt, hogy a Politikai Bizottság 1965. évi, illetve a megyei és a városi pártérbekezilet, a pártbizottsá­gok határozatai milyen hatal­mas feladatokat róttak és ró­nak a tanácsra. Vázolta azt is, hogy a megye fejlődése milyen hűen tükrözi a megyei tanács kommunistáinak, az egész apparátusnak a jó mun­káját, s ezért a megyei tanács vb és a megyei pártbizottság vezetőinek elismerését, köszö­netét tolmácsolta Pápa János pártti (kárnak és a pártszerve­zetnek. — Eredményeinkből azon­ban nem szabad arra a. követ­keztetésre jutni, hogy mun­kánkban nincs már javítani­való .. . Az önelégültség hát­ráltatója lehetne újabb ha­talmas feladataink elvégzésé­nek — figyelmeztetett Böhm elvtárs. Ezután elmondotta, hogy az eredményeket a me­gyei pártbizottság vezetőivel, munkatársaival való jóegyütt­Néhány kaposvári ktsz helyhiánnyal küzd. Vezetőik­től többször hallottam, nem tudnak fejlődni. Irtunk is már ezekről a gondokról. Most Thurzó Lászlótól, a vá­rosi tanács építési és közle­kedési osztályvezetőjétől azt kérdeztük, hova települhet­nek a helyszűkében levő kis­ipari termelőszövetkezetek. Az osztályvezetőt nem ál­lította nehéz helyzet ele a válaszadás, ugyanis a város- rendezéssel kapcsolatos kér­dések megtárgyalásakor nem kerülte el a figyelmüket a szövetkezetek említett gond­ja: A Vegyesipari Kisipari Termelőszövetkezet, valamint az Asztalosipari Ktsz vezetői összefogtak, és megvásárol­ták az Iszák utca déli részén egy 25—30 hektárnyi terüle­tet. Ide költöztetik összes részlegüket. Ez a hely na­gyon megfelelő számukra, üzemi épületeket, raktárakat, irodákat emelhetnek itt. Az Achim András úton kapott területet a Kaposvári Vas-műszaki Ktsz, amelyet talán a legjobban szorított a helygond. Az egyik épületet már fel is húzta nekik a Ta­nácsi Építőipari Vállalat. Lényegében tehát a Kapos innenső és túlsó oldalán he­lyezkedik majd el a szövetke­zetek zöme. Igaz, nem lesz­nek túl közel egymáshoz. Mégis bizonyos fokig össze­tartoznak, hisz a városnak ez a része földrajzilag eléggé egységes. Amikor az osztályvezetővel e kérdésről beszélgettem, megkérdeztem, hogyan befo­lyásolja az Iszák utcai ktsz- telep a város arculatát. Azt a választ kaptam, hogy ked­műkodés tette lehetővé. To­vább kell javítani a munka színvonalát, gyorsabban kell dönteni fontos ügyekben, saz osztályok együttműködésén is javítani kell — hangsúlyozna. Egyetértett azzal a megállapí­tással, hogy a művelődésügyi osztály munkáját a beszámoló egyoldalúan tükrözte. Böhm elvtárs végezetül köszönetét mondott támogatásáért a párt­vezetőségnek, a párttagságnak. — Tetszett, a vita, tartal­mas volt, lényegesen eltért a korábbi taggyűlések színvona­lától — állapította meg fel­szólalásában Szigeti István, a megyei pártbizottság titkára, maid elmondotta, hogv a me­gyei párt-véyrehai főbizottság tiszteli, becsű1 i a. tanács’ ap­parátus munkáját, elégedett azzal. ő is figyelmeztetett az önelégültség veszélyére, arra bíztatta a kommunistákat, hogy szüntelenül keressék a munka további javításának le­hetőségeit. kutassák az űj munkamódszereket, majd a •negyei Dártbizottság nevé­ben további sikereket kívánt a tanács kommunistáinak. A taggyűlés ismét Pápa Já­nost választotta a megyei ta­nács párttitkárának, a veze- 'őségbe került: Balogh László, Péres Gyula, Fülöp Ferenc, Magyari Gyula, Prievara Pál- né és dr. Várkonyi Imre. Az új vezetőségnek a városi párt- bizottság nevében Merő Béla kívánt jó munkát. Szalai László vezően. A Kaposvári Villai- mossági Gyár ll-es gyáregy­sége, a Bútoripari Vállalat, a söripari kirendeltség a varos­nak ezt a részét amúgy is iparteleppé változtatta már. A környék csak szépül, ha teljesen beépítik. A szövet­kezeti létesítmények a kör­nyék levegőjét sem rontják, így hát nem károsodik azok­nak az egészsége, akik a kö­zelben laknak. Az új telep kijelölése köz­vetve a belváros képét is szé­píti. A ktsz-ek részlegei ki­kerülnek onnan, s nem aka­dályozzák a belváros rekonst­rukcióját. Ez különösen a Május 1. utcára vonatkozik, ahol jó néhány részlege mű­ködik a Vas-műszaki Ktsz- nek. Egyébként a belváros rekonstrukciójára kiirt terv­pályázatban (január 31-én értékelik) az építészek már számolnak a szövetkezetek kitelepítésével. Ez persze nem azt jelenti, hogy a ktsz-eknek el kell szakadniuk a lakos­ságtól. Szép, az utca képébe jól beleülő átvevőhelyet tarthatnak fenn a belváros­ban is. Az említett szövetkezetek­nek most, az új telep kijelö­lése után, alapos, hosszú távlatra szóló tervet kell ké­szíteniük. Ügy kell elrendez­kedniük, hogy ha kell, ké­sőbb is építkezhessenek. Ez természetesen azt kívánja tő­lük, hogy körültekintően vé­gezzék el ezzel kapcsolatos feladataikat. A gazdaságos­ságon kívül erre ösztönzi őket a városi tanács határo­zott álláspontja is: az emlí­tett körzeten kívül a város­ban másutt nem építhetnek. Sz. N. A Híradástechnikai Vállalat két műszakos rádiócsőüzemébe női munkaerőt felvess 16—28 éven korig Jelentkezni lehet a vállalat munkaügyi osztályán. Kaposvár, Dimitrov u. 127. (7753) Hová települnek?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom