Somogyi Néplap, 1968. november (25. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-03 / 259. szám

OTTHON ÉS CSALÁE > „TISZTASZOBA“ és ahol az élet zajlik Karfiol ételreceptek A karfiolt legtöbben csak leves­nek, vagy parított morzsával, vaj­jal vagy tejföllel meglocsolva ra­kott karfiolnak készítik. Pedig más módokon is nagyon finom, laktatóé ételeket készíthetünk eb­ből a finom zöldségféléből. KARFIOLPÖRKÖLT: A karfiolt rózsáira szedve megmossuk. Zsír­ban apróra reszelt vöröshagymát párolunk, meghintjük piros pap­rikával. Hozzáadjuk a karfiolt, megsózzuk, s kevés vízzel öntjük fel, hogy puhára párolódhasson, de később zsírjára sülhessen. Be­fedve óvatosan, kavargatás nél­kül, inkább rázogatva pároljuk puhára, hogy össze ne törjön. Aki szereti, ízesítheti tejföllel is. Pirí­tott tarhonyával, rizs- vagy pedig burgonyakörettel tálaljuk. RAKOTT KARFIOL HÜSSAL: Egy kiló, rózsáira szedett karfiolt sós vízben jó félig megfőzünk. Közben 30—35 deka darált húst zsírban, kiskanálnyi apróra vágott hagymával, sóval, borssal, piros paprikával ízesítve puhára páro­lunk. Kevés zsírban megpirítva, majd vízzel felöntvé ugyancsak puhára párolunk 8—10 deka rizst is. Kizsírozott, morzsával behin­tett tűzálló tálban rétegezve ösz- szerakjuk a karfiolt a hússal és a rizzsel. A tetejére .pár deci tejföl­lel elkevert 5—6 deka olvasztott zsírt vagy vajat öntünk és sütő­ben szép pirosra sütjük. Nagyon finom. Készíthetjük azonban a kö­vetkezőképpen is, ha megszeret­jük. Kevés zsírból, 2 deka lisztből kevés húslével és egy deci para­dicsomlével mártást készítünk (csak nagyon rövid legyen a már­tás). a karfiolra öntjük és jól ösz- szeforraljuk. így más az íze. RÁNTOTT KARFIOL: Nemcsak rántott húsokhoz kitűnő köret­nek, de sajttal meghintve burgo- n vapürévél vagy paradicsommár- tással önálló ételnek is jó. A szép nagy rózsákra szedett, sós vízben csaknem teljesen megfőzött kar­fiolt lisztbe, tojásba és morzsába martva ugyanúgy sütjük ki, mint a rántott húsokat. Nagyon finom hozzá a majonéz vagy a tartár- mártás. A Sós vízben kifőzött karfiolt egyébként egy kis cukros ecetes vízzel ízesítve, majonézzel leönt­ve rántott húsokhoz és sült bur­gonyához salátaként tálalhatjuk. A vajas-morzsás vagy tejfölös ra­kott karfiolt pedig natúr sültek mellé adhatjuk önálló köretként. 1 2 3 4 * * 7 A nyáron egy faluba utaz­tam. Mint annyi más fala, ez is tele volt virággal. Virág a kertekben, virág az út két oldalán. A színpompás kör­nyezetből, az új házak sorá­ból is kitűnt azonban egy. Meg kellett állni, meg kellett nézni közelről is a világos, re­mek alapzaté és kellemú há­zat. A háziasszony éppen vizet »húzott« a szivattyús kútból, amikor bementem. Ez nem típusház ám! — mondta nem kis dicsekvéssel a háziasszony. — Egy építész tervezte. Es most itt élnek a házasu­landó fiukkal, a szép házzal, a sok-sok virággal... Az ember azt hinné, hogy most itt van ez a valósággá vált álombéli ház — a megváltozott élet rendje is. De sajnos, nem... Nem egészen. Mert először is a hétközna­pok és a legényfiú külön éle­te a régi házból megmaradt konyhában zajlik. Volt ebben a konyhában a tűzhely mel­lett kemence, ágy, az ajtón ruha a legyek ellen. Az öreg tornác előtt macskák, csirkék jöttek-mentek, bogarásztak. Vagyis szinte úgy zsongott itt a nyár, mint 20, vagy 50 esz­tendővel ezelőtt. Azután, ahogy az új épület­be vezető rangos lépcsőn ha­ladtunk fölfelé, az előszobába értünk. Innen nyílt a nem használt fürdőszoba és egy nagy kamra. Jobbra egy kis szobába léphettünk, ami lakni ugyan kicsi, de amolyan han­gulatos kis helyiség. Azután következett a veranda, ame­lyen négy nagy fonott kar­szék, asztalka és virágállvány állt, a teret teljesen betöltve. A tejüvegen csak besejdítette magát a kert, a fény... Akis szobából az utcafront egyik nagy szobájába jutottunk. Benne régi bútorok. Itt hál­nak az »öregek« és innen le­het bejuTűi a másik utcai szo­bába, ahol már új ágyak, szek­rények ácsorogtak. Tisztaság és rend mindenütt. — Majd itt, ebben a szobá­ban laknak a fiatalok ... ha megnősül a fiam — magya­rázta a háziasszony. Tehát keresztül járnak majd a szülök a hálószobáján. Vagyis, egyikük sem léphet úgy, hogy a másik ne kísérje figyelemmel minden mozdula­ÉVFORDULÓK NOVEMBERBEN VÍZSZINTES: 1. Kemény, rugalmas fém. 4. Francia festő. 25 éve, novem­ber 3-án halj meg. 9. Rátaposott­11. Érinti. 13. A borotva lényege. 14. A. O. , 15. Sok ember, ritka kifejezessél. 17. . . . fúl (mérges). 19. Kettős mássalhangzó. 20. Azonos magánhangzók. 23. tve betűi keverve. 25. Pír betűi keverve. 27. Szovjet repülőgépmárkák be­tűje. 28. Vízinövény. 30. Francia Nobel-díjas Író, 1913. nov. 7-én született. 32. Kis bárányokért. 34. Költő, nov. 17-én 150 éve szü­letett, Petőfi barátja volt. 35. Ara betűi keverve. 36. A szurkolók öröme. 37. Juttat. FÜGGŐLEGES: X. Neki járó adag, névelővel. 2. Érlelődik. 3. Éneklő hang. 4. Napszak. 5- Sóvárog. 6- Tiltó szó. 7. Szomjüságöt oltó. #. !£■? — oroszuk tát, akarata ellenére is. Nem történhet egy hangos nevetés, vagy egy apró kis, jóleső sí­rás sem anélkül, hogy a má­sik fel ne figyelne rá. Vagy kiköltöznek majd az öregek a régi házból a megmaradt konyhába? Sok új házban jártam ez­előtt és azóta is. Sok család tervét, álmát láttam megvaló­sulva, vagy hallgattam vé­gig. De máig is termérdek kérdés foglalkoztat ezekkel a szév új házakkal és a bennük zajló élettel kapcsolatban. A használaton kívül álló, szinte féltve őrzött »tisztaszo­bák« ezekben a szép új há­zakban is éppúgy, mint a ré­giekben. Ahova szinte félve, lábujjhegyen úgy merészked­nek be a lakói, hogy a drága szőnyeg, vagy a parkett meg ne kopjon. Dehát akkor miért?... Lebontjuk, átala­kítjuk vagy újat építünk a régi ház helyett, mert már nem felel meg az Igényeknek. Vagy mindez csak azért tör­ténne, mert a régi, már nem divatos, nem rangos? De ha így volna, ez esetben is a régi nem azért megy ki a di­vatból, mert régi, hanem éppen azért, mert nem felel nteg a folyton-folyvást növek­vő, mindig fölfelé törő igénye- nyeknek, A rossz alaprajzi el­rendezés, az egymásba nyíló szobák az említett szép kül­lemű házban. Vajon miért is nem találkoznak sokszor a nagy költséggel felépített új házakban az álmok, elképze­lések a praktikummal? Le­hetne sorolni, meghányni- vetni még sok-sok apró moz­zanatot az új házak birtoklá­sában, és érdemes is vissza­visszatérni ezekre a kérdések­re. Sz. E. í? 10. November 30-án 50 éve alakult meg az Ifjúmunkások Orszá­gos Szövetsége. A vezetője volt... 12. November 13-án halt meg Ros­sini. Fő művének főszereplője. 16. Ajtay Andor. 13. Közterület. 21. Abrázatjához, néfplesen. 22. Szüretkor készül. 24. Várakozva rá. 26. Csomagol. 27. A disznó orrával tette. 29. Álló film. 31. Féméire közepe! 32. Testünket borítja. 33. Kacag mássalhangzód. * * * Megfejtésül beküldendő a víz­szintes 4.. 30., 34. és a függőleges 10., 12. számú sorok megfejtése. Beküldési batáridő 1968. novem­ber 8-án, pénteken délig. A szük­séges sorokat levelezőlapon küld­jétek be, s írjátok rá: gyermek keresztre! tvény«. Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: Katáng. Dália, Fá­tyolka, Krizantém, östi. Gajdar Timur és csapata című könyvét nyerték a következő paj­tások: Adler Judit, Csík Endre, Kaposvár: Mayer Gabriella, Igái: Vonnák Béla, Ztmány. A IsDüyvskak fteetán kC&d£ök éL. Ugrálj vagy ne ugrálj Torna, játék, mozgás — Miért jó a hátitáska t Ami a szép ruhánál fontosabb A marna ingerült: — Ne ugrálj folyton! — ripakodik rá tíz év körüli fiára, aki er­re ijedt mozdulatlanságba dermed a széken... A gyerek délelőtt legalább 5—6 órát ült az iskolapadban, érthető hát, hogy délután már ugrál­ni szeretne. — Ma tornaóra is volt, mo­zoghatott eleget — nyugtatja meg a mama saját lelkiisme­retiét, talán nem is sejtve, hogy a mozgás-nevelésben a szülőkre is többféle kötele­zettség hárul. Kezdjük reggel. Itt van rögtön a tisztálko­dás. Voltaképpen ez is egy picinyke torna, üdítő, frissítő testmozgás a gyerekeknek, ha a szülő odafigyel. A fogtól a lábmosásig szinte minden tisztálkodási művelet gim­nasztikái mozdulatokat igé­nyel. Ha más nem, de ez a torna-“ óvodás kortól egészen az érettségi idejéig befolyá­solható, irányítható. Azután a rádió reggeli tor­nája. Mi, az akadálya ennek? Elsősorban az, hogy a gyerek későn ébred, s így erre nem jut idő. De még ennél is na­gyobb akadály a szülői leki­csinylés: minek az a torna? Persze egészen más a helyzet, ha így tesszük fel a kérdést: akarja, hogy egészséges szer­vezetű, fizikailag jó teherbí­rású, jó étvágyú, szép testtar- tású, munkaszerető, vidám le­gyen a gyermek? A testmozgás, a torna ép­pen a fenti célokat szolgálja! A szülő tehát következetesen és tudatosan törekedhet a mozgás-nevelői feladatok meg­valósítására, kezdve a reggeli mosdástól a tornán át egé­szen a játékig. Módjában áll gyermekét figyelmeztetni az étkezésnél, a leckeírásnál az egyenes törzstartásra, megtilt­hatja — különösen a kicsik­nek! — hogy a háti táskát fel- nőttesen a kézben vigyék. (Nemrég az egyik bécsi lap olyan iskolásgyerek hátgerin­céről közölt röntgenképet, aki éveken át kézben hordta a háti táskáját A felvétel ri­Az Iskolatelevízió műsora november 5-től 10-ig KEDD 8.05.: Számtan-mértan. (Alt. isk. 5. oszt.) 13.10: Számtan-mértan. (Ism.) PÉNTEK 8.05: Matematika. (Alt. isk. 8. oszt.) 8.30: Angol-nyelv. . (középisk. m-IV. oszt.) 9.05: Orosz nyelv. (Alt. isk. 5. oszt.) 9.55: Fizika. (Alt. Isk. 7. oszt.) 13.10: Matematika, (ism.) 14.00: Orosz nyelv, (ism.) 14.55: Fizika, (ism.) VASÁRNAP 9.20: Orosz nyelv (Kórépttk. ÜL rv. oszt*) asztóan kimutatta, hogy a kisgyerek hátgerince észreve­hetően meghajlott.) Sok szülő a túlöltöztetéssel, a kényes ruhákkal gátolja a gyerek szabad mozgását. Ilyenkor tilos részt venni va­lamilyen csapatjátékban, mert a ruhát kímélni kell. Pedig a sport lényegében a torna já­tékos, tétre menő, izgalmas változata, ettől tiltani a nö­vésben lévőt a legnagyobb hi­ba! Az idegesebb természetű fel­nőttek szerint megengedhetet­len a fűben heverészés, a bir­kózás, a bukfencezés, a futká- rozás, a kúszás, egyszóval a hancúrozás, a mozgás. Pedig mindez torna a javából! Akad szülő, aki a túlzott féltéssel egyenesen a mozgásban bá- tortalanftja el a gyermeket, s aztán panaszkodik, hogy az elpuhult csemete szervezete nem eléggé ellenálló a fertő­zésekkel, a betegségekkel szemben. A bátortalan gyerek ugyanis természetszerűen ügyetlenebb a többinél, tehát hamarabb baj érheti. Bármilyen meglepő, a moz­gás a gyereknek pihenés, ki- kapcsolódás, erőgyűjtés, fel­készülés a szellemi munkára, a taimulásra. Az élet fenntartásához a I szervezetnek tápanyagokra van szüksége. A tápanyagszükséglet azt jelenti, hogy a szervezetnek' mennyi fűtőanyagra (kalóriára, zsírra, szénhidrátra), építő­anyagra (fehérjére), vitaminra és ásványi anyagra van szük­sége. Mi azonban nem kaló­riát, fehérjét vagy ásványokat eszünk, hanem különböző ízű, halmazállapotú és hőmérsék­letű ételeket Éppen -ezért a táplálkozásnál nem szabad csak a szükségleteket szem előtt tartani, hiszen az emész­tés nem csupán vegyi, hanem egyben idegrendszeri folyamat is. A jó étvággyal elfogyasztott étel »vérré válik«, de a kel­lemetlenül »legyűrt« élelem rosszul emésztődik és kihasz­nálatlanul távozik a szerve­zetből. Az ételek megemész­tését a szájüreg és a gyomor— bélrendszer emésztőnedvei végzik, ezek termelődése pe­dig idegrendszeri hatásokra indul meg. Az étel meglátása és illata az emésztőnedv-ter­melés egyik ingere, természe­tes tehát, hogy az ízléses tá­lalás, terítés a jó emésztés fontos feltétele. Ezért cselek­szik helytelenül az, aki étke­zés közben olvas, hiszen az olvasás eltereli a figyelmet az étkezésről, és ezáltal csökken az emésztőnedv-termelés. óú&trq,&Lt kakát és kcsfLenu, Nagy divat a horgolt kabát. A horgoláshoz lehetőleg vastag fonalat használjunk, vagy vé­konyabb fonalból kettőt, eset­leg bárom szálat fogjunk össze. Két modellünk egyforma, na­gyon egyszerű alapmintával készült. A kabátot a szabásminta sze­rinti szélességben horgoljak. Egy sor rövidpálcával kezdünk, majd a következő sorokban egy rövidpálca, egy láncszem, egy szem kimarad és rövidpál­ca ismétlődik. Egy láncszem­mel fordulunk, majd a rövid- pálca ismétlődik. Egy láncszem­mel fordulunk, majd a rövid- vidpálcák nem kerülnek egy­más fölé, hanem sakktábla- szérűén váltakoznak. A kis álló gallér és kézelő sűrűn hor­golt rövidpálca-sorokból áll. A köpenyt a szabásminta szerint hosszanti irányban hor­goljuk. Gombolás nélkül ké­szül, az elején két-két sor fo­nás díszítéssel. Alapmintája ugyanaz, mint a kabáté. A fonásminta leírása: Egy láncszem után a szálat kb. 2 cm magasságig felhúzzuk, rá­hajtunk a tűre és ugyanabba a szembe visszaöltve ismét fel­húzzuk. Háromszor ismétlődő felhúzás után az egészet egy szemmel lezárjuk, majd egy rövidpálcával leöltjük a követ­kező, negyedik szembe. Ezt is­mételjük a sor végéig. Fordu­lás után az előző sor leírása szerint dolgozunk, a felhúzá­sokat mindig az előző sor rö­vidpálcájába öltve. Amikor a fonásmintával elkészül;;:: alapmintát úgy igyekszünk ki­alakítani, bogy a rövid pálcá­kat az előző sor rövidpálcájá­ba és záró láncszemébe ölt­jük le. Hogy a fonások mindkét ol­dalon egy irányban haladja­nak, az egyik elejét az oldal­varrásnál kezdjük és a fonással fejezzük be, a másikat pedig a fonással kezdjük és úgy hala­dunk az oldalvarrás felé. kultnrája Helytelen szokás az étkezés közbeni televíziónézés is. Sok családban az utóbbi időben a tv megzavarta a kialakult ét­kezési rendet. Minél érdeke­sebb a műsor, annál inkább eltereli a figyelmet a táplál­kozásról. De nemcsak a tv-nézés csökkenti vagy rontja az étvá­gyat, az emésztést, hanem az asztalnál kialakuló vita is. Leghelyesebb tehát a fehér asztalnál az étkezésre figyel­ni, vagy csak közömbös té­mákról folytatni kedélyes cse­vegést. Vannak az étkezésnek olyan illemszabályai is, me­lyeket még az üzemi étkezdé­ben is mindenkinek be kell tartania. Még tréfa kedvéért sem szabad gusztustalan dol­gok emlegetésével próbára tenni valakinek az étvágyát. A táplálkozástudomány ered­ményeinek felhasználása a konyhában nem jelenti azt, hogy az ízlést mint az étvágy egyik fontos meghatározó té­nyezőjét szem elöl téveszthet­jük. Sem gyermeket, sem be­teg vagy egészséges felnőttet nem szabad rákényszeríteni arra, hogy olyan étát egyék, amit nem szeret, csupán azért, mert az »egészséges«! Ugyan­azt a tápanyagot egyébként ugyanaz az ember más formá­ban esetleg, szívesen elfogyaszt­ja. A sárgarépát például főze­lék formában sokan nem sze­retik, de ugyanezt a sárgarépát húslevesben kifőve már szíve­sebben megeszik. Az étvágy irányítja szerve­zetünket abban is, hogy édes vagy sós ételt fogyasszunk, hogy a zsíros ételhez savanyú­ságot együnk stb. Étvágyunk csak olyan ételre gerjed, amellyel kapcsolatban már bi­zonyos tapasztalataink vannak. Ezért is van a hazai ételnek »más íze«... De nemcsak az ételek színe, alakja, illata lehet étvágyger­jesztő! Megfigyelték, hogy jó étvágyú társaságban a rossz étvágyú gyermek vagy beteg felnőtt étvágya is megjavul. Ezt a megfigyelést nemcsak a rosszul evő gyermekek felerő­sítésére lehet felhasználni, ha­nem fordított érteleimben, a fogyókúrázó vagy diétázó be­tegek étkezésénél is. Nehéz a diétát megtartani, ha az asz­talnál a család többi tagja jó étvággyal falatozza azt, ami a diétázó számára tilos! Akinek étrendje tehát egészségügyi szempontból korlátozás alá alá esik, az egyék külön, mert így sokkal könnyebben elke­rülheti a »kísértéseket«. Nem illik tehát a fogyókúrá­zót bécsiszelettel, cukorbajost tortával, gyomorbajost nehéz, fűszeres, zsíros étellel, vagy al­kohollal kínálni.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom