Somogyi Néplap, 1968. november (25. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-01 / 257. szám

Péntek, 1968. november 1, 3 SOMOGYI NÉPLAP BEKÖLTÖZÉSKOR AZ ÚJ INTÉZETBEN Kaposváron, a Virág utca sarkán 38 millió forintos költ­séggel épült ötemeletes — hét­szintes — új szakmunkáskép­ző intézet bejárata előtt nagy a sürgés-forgás. Teherautók iskolabútorokat hoznak: fiatal tanulok emelik vállukra a szekrényeket, s viszik be a fő­épületbe, amelyet végre — két eredménytelen próbálkozás után — harmadszorra átvettek a Somogy megyei Állami Épí­tőipari Vállalattól. A tanmű­hely csak a tanév végére lesz átadható állapotban. A költöz­ködés sok energiát kíván az 503. sz. intézet vezetőitől, ta­nulóitól, hisz tizenhat tanter­met, 190 fős kollégiumot, há­rom szakelőadótermet, egy ét­termet, társalgót és tornater­met kell berendezni. A nehéz­ségeket, úgy látszik, a Moson­magyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár kaposvári üzemének vezetői átéreztéft, mert bizo­nyos időre bérmentve rendel­kezésre bocsátották az iskolá­nak gépkocsijukat. Ami lenyűgöző A színek és méretek nyűgö­zik le az embert az intézetbe lépéskor. Meg is jegyzem kí­sérőmnek, Kirics Jenő gyakor­lati oktatónak, a költözés egyik »parancsnokának«, hogy kelle­mes hatással vannak az em­berre a sárga ajtók, a nagy, vi­lágos ablakok, a hosszú folyo­sók. Elhagyva a betegszobák s az orvosi rendelő feliratú aj­tókat, a társalgóba fordulunk. Itt a karosszérialakatos-tanu­lók — gyakorlati foglalkozás­ként — szerelik össze az ebéd­lő- és társalgóasztalokat. In­nen már csak pár lépés a vi­lágos, tágas étterem és a kor­szerű konyha A földszinten vannak még a tanári szobák, gazdasági irodák. Aztán máris kanyarodunk az emeletre vezető lépcső felé. Benyomásunk továbbra is kel­lemes. Az emeleten igen sok szekrényt építettek a folyosó falába Ezekbe rakják ruhái­kat a diákok. Csak ezután lép­nek a tantermekbe, amelyek szépek, barátságosak és szer­tárral vannak összeköttetés­ben. A tantermek fölött találjuk a kollégiumot. Vezetője Ver­mes Vilmos. Az első, amit kol­légáival együtt mondanak, hogy nagyon boldogok, örül­nek az új iskolának. Ragyogó soruk lesz itt a gyerekeknek. Havi húsz forintért lakhatnak a beépített szekrényekkel, pol­cokkal ellátott hálószobákban, és ezért a pénzért még napi háromszori étkezést is kapnak. De aztán csak nem tudják megállni, hogy ne marasztal­ják el az építőipari vállalatot. Teljesen jogosan Nekem is feltűnt, hogy az eléggé durván elvégzett zsaluzás kirívó nyo­mai (ezeket ugyanis nem pu­colták be) rontják az összha­tást, amelyet az épület ará­nyai, korszerű vonalai kelte­nek. De sajnos van más hiba is. A fűtőcsöveket úgy szerel­ték be, hogy azok a meleg ha­tására meggörbülnek. Az egyik hálószobában felhívják a fi­gyelmemet a mosdó alatt be­épített törött, csorba csempék­re, a már kimozdult ajtószár- fára és beépített szekrényre. Mindent egybevetve, a _ So- moay megyei Állami Építőipa­ri Vállalat a minőség miatt is elmarasztalható. Az enyhén szólva ronda lépcsőket járva arra gondoltam, érdemes len­ne a kivitelezőnek tapasztalat- cserére menni a Tanácsi Épí­tőipari Vállalathoz, s meg­tudni. hogyan biztosítja az jó­val kisebb gárdával a jó mi­nőséget. Legutoljára maradt az alag­sor és a tornaterem megtekin­tése. Abban a helyiségben amelyből majd a tanműhelybe mennek át a fiatalok, kísérőm Btegjegyzu — Itt állandó kiállítást ren­dezünk be. Az ünnepség már itt lesz Közel van a tanműhely, amely felől az építkezés zaja hallatszik. A tornaterem sincs messze. Ide belépve arra gon­doltam, hogy november 11-én — akkor lesz az első tanítási nap — jól érzik majd magu­kat azok, akiknek testnevelési órájuk lesz. Bizonyára min­den szert kihasználnak majd a mozgásra kiéhezett tanulók. Azért írom, hogy kiéhezettek, mert a régi tornateremben az idei iskolaévben azok a búto­rok voltak, amelyeket most ide hordanak. Azt mondják, a hét végén már minden a helyén lesz: 6-án, a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom évfordulójá­nak előestéjén az építőipari ta­nulók kivételével már itt ün­nepelnek megyénk fejlődő ipa­rának jövendő szakmunkásai — mintegy ezerkétszázan. Szegedi Nándor A vezet8séf¥áica$£fás félideje után A Somogy megyei pártszer­vezetek többsége már számot vetett kétéves tevékenységé­vel, s megújította a vezetősé­get. Ez lehetőséget ad arra, hogy összegezzük a vezetőség­választás eddigi megyei ta­pasztalatait. Csupán néhány jellemző vonás alapján rajzolnánk meg az általános képet. Minden taggyűlésen fölmérték, hogyan hajtották végre eddig a IX. pártkongresszus és a megyei pártértekezlet határozatait. Mérlegre tették a kommunis­ták a Tegyünk többet So- mogyért! mozgalom eredmé­nyeit, felrajzolták távlatait, s azt is értékelték, hogyan támo­gatták a mozgalom kibonta­koztatását és szélesítését. A kommunisták elmondták a taggyűléseken, hogy helyes­lik a Központi Bizottság irányvonalát, a megyei párt- vb tevékenységét, s ezután is szívvel-lélekkel támogatják azt. A beszámolókat és a vitákat mindenhol a felelősségérzet jellemezte. A számadás a ve­zetőség közös munkája volt, amelyben felhasználták a párttagok véleményét, állás- foglalását, javaslatait. A nem­zetközi és országos helyzet elemzése mellett bő teret szenteltek a megyei és a helyi eredmények és gondok szám­bavételének. Értékelték az új mechanizmus tapasztalatait, ráirányították a figyelmet a tartalékokra, az esetleges el­lentmondásokra és gondokra az egész évi terv teljesítésé­nek tükrében. Például a Ba­la tonúj helyi Állami Gazdaság párttaggyűlésén az is szóba került, hogy a jövőben első­sorban politikai szempontból tárgvalják a kommunisták a mechanizmussal összefüggő témákat, s a határozatokat ugyancsak ilyen eszközökkel hajtsák végire. A hivatalok és intézmények pártszervezetei arról is szá­mot adtak, hogyan éltek a kongresszustól kapott na­gyobb jogukkal és kötelessé­gükkel. Több pedagógus-párt­szervezetben megtárgyalták a hátrányos helyzetű tanulók hatékonyabb felkarolásának lehetőségeit, a hazafias _ és honvédelmi nevelés javítását, a falvak művelődési életének fölpezsdítését. A megyeszékhelyen különö­sen kiemelten foglalkoztak a pártszervezetek a Tegyünk többet Somogyért! mozgalom­mal. Elmondták a párttagok, hogyan vettek részt a Kapos­vár vízellátásának megjavítá­sára indított társadalmi meg­mozdulásban, miként támogat­ták a földgáz bevezetését. Meg­fogalmazták a kommunisták azt is. hogy az ipar gyorsabb üte­mű fejlesztéséért, a foglalkoz­tatási gondok enyhítéséért, a lakáshelyzet javításáért tett erőfeszítéseket nagyra értéke­lik. Kérték, hogy ezután is tá­maszkodjon a megyei párt­vezetés a törekvését minden tudásával és erejével támo­gató kommunistákra. A tisztújitásra általában ugyanez a higgadtság és meg­fontoltság jellemző. A jelölő bizottságok alaposan fölmér­ték a pártközvéleményt, s lel­kiismeretes mérlegelés alap­ján javasoltak titkárt és veze- . tőségi tagokat, A kommunis­ták nagy felelősséggel mérle­gelték a taggyűléseken, hogy valóban a legrátermettebb, legérettebb elvtársakat jelöl­te-e a bizottság. A sok hozzá­szólás tükrözte igazán, mi­lyen fontos állomásnak tartja minden párttag a vezetőség­választó taggyűlést a pártszer­vezet életében. Akiket megválasztottak, va­lóban képesek a mostani pezs­gést fokozni, hiszen a kom­munisták bizalma, támogatása kifejeződött a szavazatokban, s ez mindenképpen záloga és forrása annak, hogy a párt- szervezetek még eredménye­sebben valósítsák meg a párt politikáját. L. G. BULGÁRIAI ÚTIJEGYZETEK (IV.) Baráti találkoz, agyon sok még a pó- ( /í / tolndvalónk, lakáso­ké L- kát 'kell építenünk, fejleszteni az ipart, növelni mezőgazdasági termés- eredményeánket — mondta Boncso Mitev elvtárs, a raz- gnadi területi pártbizottság el­ső titkára, amikor bolgár új­ságíró kollégáink társaságában az idei év várható népgazda­sági eredményeiről beszélget­tünk. Bulgáriában hatalmas ütemű a fejlődés: Szófiától Plovdivig, Razgradi utcarészlet, háttérben az szálló. épülő tízemeletes-Jjj || Forradalmi krónika $$ AWWAV»Y/*VíV»V*V»VtV»VtVtVtVtVtV*VtVAVtV 1918 NOVEMBER 1. Megalakult az 56 tagú kaposvári Nemzeti Tanács a Turul Szállóban tartóét nagygyűlésen. A háromtagú elnökségben helyet foglaltak: dr. Bók Zalán Lajos, dr. Coitein Gábor és Tóth Lajos. A tanács vezeté­sére 12 tagú intézőbizottságot választottak. A városi Nemzeti Tanács megkezdte tárgyalásait a főispánnal, amelyen Felső Szabó István (nagyatádi) országgyűlési képviselő is részt vett. A Budapesti Munkástanács megalakulása. Tabon zendülés tört ki. Megalakult a Budapesti Katonatanács. Szigetváron és Marcaliban megalakultak a nemzeti tanácsok. A hadügyminiszter rendelete a nemzetőrség felállí­tására. A Megyei Nemzeti Tanács megalakulása. A Szovjetunióban megalakul a KMP. A Kaposvári Munkástanács megalakulása. Ságváron és Nyimben megalakultak a nemzeti tanácsok. Csurgón és Somogyszobon megalakultak a nemzeti tanácsok. Megalakult Somogy vármegye Nemzetőrségének Pa­rancsnoksága. Felsősegesden szabadságos katonák lecsapolták gr. Széchenyi Bertalan halastavát, és a cselédségnek ki­jelentették: »... szabadság van és köztársaság, a va­gyon meg közös.« Lengyeltótiban megalakult a nemzeti tanács. A kaposvári dolgozók nagygyűlésén Tóth Lajos, az SZDP elnöke elsőként fejtette ki a parasztság szer­vezkedésének szükségességét. Megalakult a Kaposvári Polgári Radikális Párt (Gá­los Ferenc polgáriiskola-igazgató elnökletével). Marcaliban és Nagyatádon megalakultak az SZDP helyi szervei. Gamáson és Somogytúron megalakultak a nemzeti tanácsok. A Somogy vármegyei Nemzetőrparancsnokság az alábbiakat jelentette az alispánnak a megyei pa­rasztmegmozdulásokról: »... (jelenleg) vadászati és halászati kihágások romnak, de félő, hogyha kellő intézkedések nem történnek, a kihágások más Irá­nyúak lesznek.« Fegyverszüneti egyezményt kötött Belgrádban a Ká­rolyi-kormány. Megalakult a FEKOSZ kaposvári csoportja: Elnöke: Gudina György. Kaposvár ünnepli a köztársaság ünnepét. Felsősegesden megalakult a Kisgazda Párt. Barcson. Nagybajomban és Lengyeltótiban megala­kulnak az SZDP helyi szervei. Felsőmocsoládon, Szentlászlón es Berzencén megala­kulnak az SZDP helyi szervei. A KMP megalakulása Budapesten. Gróf Széchenyi Bertalan nagybirtokos a felsösegesdi Nemzeti Tanács működéséről az alábbiakat jelenti az alispánnak: »Nézetem, hogy itt egypár ideérke­zett, kitanult és elszánt bolsevista dirigálja »a ta­nácskozásokat-«, terror eszközeivel kezdenek működ­ni. Mutatja a minden pillanatban előforduló »test­vér« kifejezés, s bőségesen előadott orosz ízű felfo­gás és magyarázatok.« »Ha nem lehet energiával fellépni... akkor félek, a rombolás meg fog kez­dődni, és az orosz viszonyok itt folytatódnak.« SS. Megalakult a Tabi Járási Nemzeti Tanács. 1. 2. 2. S. 3. 3. 4. 4. 5. 5. 6. 6. 8. 9. 10. 10. 10. 10. 11. 13. 14. 16. 17. 20. 21. 24. 27. Hisártól Razgradig mindenütt lázas építkezést tapasztaltunk. Razgrad — Abrytus néven mint római település jött létre — Kaposvárnál kisebb megyei székhely, s itt mégis tízemele­tes szállodát épít a Balkán Turist, s szép számmal épül­nek több emeletes, új modern városnegyedek is ... A római település romjai mellett világszerte ismert a 2300 munkást foglalkoztató ha­talmas antibiotikumgyár. Veí- csev Veleső többszörösen ki­tüntetett gépészmérnök-igaz­gató szívesen tájékoztatott munkájukról: a gyár 1954-ben épült, s ma száznál is több fajta antibiotikumot és más gyógyszert készítenek és expor­tálnák a világ minden tájára. Hazánkkal is kapcsolatban vannak, a debreceni BIOGAL és az újpesti Chinoin Gyógy­szeráru Gyárral működnek együtt. Tizennégyszercs élüzem, 1970-ben a tervezettnél száz­millió leva értékkel adnak többet... Nem messze innen kilenc évvel ezelőtt hozták létre a Razgradi Porcelán- és Üveg­gyárat, amely 150 féle termé­ket készít és 2100 munkásnak ad kenyeret. Rajcsov Denen szb-titkárral járjuk a teljesen automatizált gyárat, ahol az üvegkemencékben például há­rom évig nem alszik ki a tűz. Hazánk is innen kap éven­ként 500 000 tábla, méret sze­rinti üveget. A porcelángyárat nemrégen szerelték föl telje­sen új, korszerű automata gé­pekkel, s a mintaterem kol­lekciójából — no meg abból, hogy öt alkalommal nyerték el a minisztertanács vándor­zászlaját — arra lehet követ­keztetni, hogy kiváló minősé­gű termékek készülnek itt is. Mint tapasztaltuk, céljaink, eredményeink és gondjaink is azonosak. Bulgária vezetői sem elégedettek a népszapo­rulat alakulásával, ezért lép­tettek életbe a közelmúltban egy törvényt, amelynek alap­ján a harmadik gyermekét szülő anya 500 leva — ma­gyar pénzben 8000 forint — segélyt kap, s gyermekét az állam 18 éves koráig teljesen ingyen taníttatja. Az anyát éiszakai műszakba nem sza­bad beosztani, ezenkívül még számtalan más kedvezmény : ’ megilleti... Amerre mentünk, útitár­sammal, Pozsgai Zoltánnal, a Vas Népe főszerkesztőjével, végtelen figyelmességgel, ba­rátsággal fogadtak bennün­ket. Ez nemcsak vendéglá­tóinkra, a razgradi Ludo- gorszka Pravda szerkesztősé­gére, Boncso Mitev elvtársra, a tolmácsunkra, Anna Va- nyikra vonatkozik, hanem mindenkire, akivel csak ta­lálkoztunk, beszélgettünk. Ilyen kedves emlékkel gon­dolok vissza például Mihail Zahariev elvtársira, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának tagjára, a Ve- cserni Novini című lap fő­szerkesztőjére és munkatár­saira, akikkel a Bolgár Új­ságíró Szövetség székházában baráti találkozón, vacsorán vettünk részt. De hasonló ked­ves emlékekkel gondolok vissza Musztafa Ahmedovra, az Abrytus Étterem török származású pincérére, aki bennünket kitűnő figyelmes­séggel szolgált ki. Hogy a bolgár és a magyar nép milyen közel áll egymás­hoz, milyen jó barátként v!- seltetik egymást iráni, 1 Sumen városában wőződtem meg: itt van a Kossuth La os Múzeum, az a ház, ahol Kos­suth emigrációja első évében, lakott. Napi használati tár­gyait, az 1848-as szabadság- harc emlékeit helyezték el ebben a múzeumban. Törté­nelmi dokumentumok, erede­ti újságok és más tárgyak őr­zik Kossuth és a magyar nép szabadságharcának emlékét. _ ­...— K ossuth Lajos szobra Su- menben. A múzeum barátságos igazga­tója arról tájékoztatott, hogy hamarosan másik állandó ki­állítás kap majd itt helyet: bemutatják népünknek Í945- től napjainkig elért eredmé­nyeit, hogy láthassák a mú­zeum bolgár és más országoki­ból érkező látogatói a szabad­ságharc eszméinek, céljainak megvalósulását... Szalai László (Vége.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom