Somogyi Néplap, 1968. november (25. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-28 / 279. szám

AI MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXV. évfolyam, 279. szám. Csütörtök, 1968. november 28. Telet vár Balaton Minden megbámult nád a tél elé hajol. Mar nem borzong meg a szőke víztükör, ha hideg szél táncolja végig. A Badacsony üzen a somogyi partnak: »Ké­szülj a télre, pajtás!« Öreg halász ül a kintfelejtett csónak farában. Gémberedett ujjal csalit rak a ho­rogra. Fölberreg az orsó, aztán megint csend. A hul­lámok is, mintha meggondolnának minden szót, csak néha suttognak valamit. Kémények füstölnek bőszen. Ijesztgetik a telet. Hiába. A tél üzen. Es ha üzen, akkor meg is jön. A Balaton türelmesebb, okosabb. Várja a hideget, de nem fél tőle. Ahogy megtanulta túrni a nyári hőséget, ugyanúgy ellenáll a fagynak is. Szikár jegenyevitézek állnak őrt a parton. Ön­kéntes katonái a tájnak. Az öreg nem fogott semmit. Mindegy. Nem moz­dul, nézi a vizet. Tél jön. A Balaton majd jégdunnát húz magára. Az öreg majd fölveszi a legmelegebb kabátját. És akkor is kint lesz, akkor is csalit rak a horogra. Talán egész télen nem fog néhány álmos pontynál többet. Mégis kint lesz és bámulja majd a léket, amit minden reggel újból kell vágni’ mert be­fagy. Este van. Köd terül a tó fölé, ez még az ősz je­le. De tudja minden fűszál, minden kis hullám, min­den barna nad, hogy hamarosan betakarja őt a hó. Irigylem az öreget, irigylem a partot. Mindkettő titokzatos. Hasonlítanák egymásra. Talán, mert test­vérek vagyunk a tóval. Én meg csak sejtem, de a tó és az öreg már tudják régen. Elindulok. Az öreg marad. Mikor megy haza? Elhatározom, reggel korán kijövök. Meglesem az öreget, mikor ül le az árva csónak farába. Szél indul portyára a Badacsony fe­lől. Ereje van. Megborzongok. Csip, amikor ezt súg­ja: tél jön. Mészáros István Türelmetlen autósok Á rendszeres ismétlődés miatt hovatovább természetes állapotnak kezdjük felfogni _az újságok napi baleseti króniká­jában szereplő félsoros gyász- jelentéseket. Közömbösen vagy halványan felsejlő részvéttel olvassuk a neveket, gyakran egész családokét, kik az or­szágutakon, a városok utcáin egy-egy karambol kapcsán fe­jezik be életüket. A közlekedés emberi maga­tartás. E magatartást legföl­jebb bizonyos határok közé szoríthatja a közbiztonsági szervezet, ám alapjaiban a leg­szigorúbb megtorlás kilátásba helyezése, a szabálytalankodó­val szemben bekövetkezhető büntetőeljárás ténye sem tud­ja megváltoztatni. A közel­múltban a közúti közlekedés minden ágára kiterjedő konfe­rencián próbáltak az illetékes szakemberek -magyarázatot Ke­resni: miért emelkedett a múlt évben az utcai közleke­dési balesetek száma. A növe­kedés semmivel sem arányo­sítható. A balesetek megugró száma nincs arányban a gép; járművek szaporodásával. A közlekedés feltételei, legalább­is néhánv főútvonalon, az el­végzett korszerűsítések nvn- mán a korábbi énaoofh az ke­uchst lóm-esesen iavultak. És a bnlocptek mégis szaporodnak. 'Prir+Znt azonban valami. A műit évhez kénest a jármű­vezetők mcontcrtás'’ menüét- tozntt. rfireltr etl.enebbek, tör­tetőbbek lettek nz atifósnk Egvre inkább saiát kedvező fjclvzetükpt nézik csak. má­sokkal nem törődnek. A .szór­ványos lélektani vizsgálatok arra utalnak. hosv erősen rom­lott a közlekedési morál. Sok naewárosi utca bizonyos vál­ságjelenségekkel küszködik. Autóbusz, villamos, motorke­rékpár, masán- és vállalati autó — egyik sem várja már ki a sárga jelzés végét, hanem a várakozási alapvonalról már a sárgában startol, hogy a zöldet az útkereszteződésben kapja. így három másodper­cet megtakarít... Igaz, ma még több nagyvá­rosban gyakran a főútvonala­kon is lehet akár 70 kilomé­teres sebesiséggel haladni, ám egy pillanat múlva lehet, hogy cammogásra kényszerűi a ve­zető. Ilyenkor a sorból min­denáron szeretne kitörni, sze­retné megelőzni az előtte ha­ladókat, mert idegesíti a köz­lekedési lehetőségek hullám­zása. A legtöbben újabban fü­tyülnek a jobbkéz-szabályra mindaddig, míg nekik nem fü­tyül a rendőr, s akkor idege­sen magyarázzák: nekik volt ehhez joguk és nem a haladás­ban általuk gátolt másik jár­műnek ... S hiába olvassák naponta az újságokban a bal­eseti krónika híreit, az értel­mek és érzések már nem rea­gálnak, a legtöbb önzőén, erő­szakosan közlekedőnek eszébe sem jut: mindenkit érhet bal­eset, de a legtöbb veszély a türelmetlen, törtető embert fe­nyegeti, aki semmibe veszi a közlekedési morált... Sz. R. A Kaposvári Bőripari Ktsz év vége előtti számvetése: Háromezer párral több cipő (Tudósitőnktől■) A »gebinesekkel" együtt százhúszan dolgoznak a Ka­posvári Bőripari Ktsz műhe­lyeiben. A fejlődést mutatja, hogy a múlt évi 8 116 000 fo­rintos termelési értékkel szem­ben az idén tíz hónap alatt csaknem tízmillió forint érté­kű árut termeltek, s az év vé­gére 12 millió forint körül lesz a termelési érték. Jelenleg kész cipőt csak a kereskedelem ré­szére állítanak elő — nagy a kereslet a férfi szeges és var­rott cipőik iránt: Javításból, szolgáltatásból négymillió fo­rint körüli összeget vettek be. A javításnak az esős idő miatt most van a csúcsszezon­ja, s jelenleg csak 2—3 hetes határidővel vállalnak munkát. Az idén állították fel az Ady Endre utcában az ortopédrész­leget, ahol gyermek, női és fér­fi gyógycipőket készítenek SZTK-rendelés alapján a be­teg lábúaknak. Ennek az egységnek is jelentős a ter­melése: 650 000 forint értékű gyógycipőt készít az idén. A jó munkaszervezés legje­lentősebb eredményének azt tartják a szövetkezetben, hogy háromezer párral több cipőt termelnek, mint a múlt év­ben. Az idén már több mint 20 000 pár cipő készül ebben a ktsz-ben. A tíz hónap eredmé­nyei azt mutatják, hogy meg­felelő nyereséget érnek el: a termelési értékhez képest a nyereség aránya 15 százalékos az idén. Éveken át gond volt a szakmunkás-utánpótlás. Az idén e kérdésben is előbbre jutottak: hat ipari tanulót szerződtettek. Végül még egy hír: mivel a gyógycipő-részlegben igen sok a munka csak lassan készül­nek meg a betegek részére fontos cipők, a szövetkezet ve­zetői ezt a részleget a jövő év­ben fejleszteni fogják. Elsodorta a fénysorompót a Mercedes Bagaméri Mihály budapesti építészmérnök ittas állapot­ban és figyelmetlenül vezette Mercedes személygépkocsiját a 7-es úton, és egy keresztező­désnél elsodort egy vasúti fénysorompót. Személyi sérü­lés nem volt, a kár azonban tetemes: a sorompóban har­mincezer, a személygépkocsi­ban pedig tizenötezer forint kár keletkezett. NEM JÁTÉK Budapesten, a Magyar Tu­dományos Akadémia épü­letében nem­zetközi orvosi müszerkiállí- tást rendez­tek. A magyar vállalatokon kívül tíz or­szág mutatja be gyógyásza­ti berendezé­seit, készülé­keit. Képün­kön: egy hol­land cég kom­binált beren­dezése, amcly- lyel fizikai igénybevétel­kor vizsgálják az emberi szív és tüdő mű­ködését, vala­mint a szer­vezet vérellá­tását. (MTI — fotó — Benkő Imre felvétele.) Biztató eredmények A Kaposvári Járási Tanács és a Hazafias Népfront járási bizottsága együttes ülésén vitatta meg az 1968. évi népművelési munkát. Jóllehet csak a harmadik negyedév végéig elért eredmé­nyek és a hiányosságok alap­ján készült az értékelés, még­is az eltelt kilenc hónap ele­gendő volt arra, hogy levon­ják a szükséges következteté­seket és annak alapján utal­janak az utolsó negyedév nép­művelési feladataira. Az óvodai és általános is­kolai munkában a kitűzött célokat sikerült elérni, javult az óvodák fölszerelése — bár itt még nagyon sok a tenni­való — és az általános isko­lai beiskolázás megközelíti a száz százalékot. A dolgozók általános iskolá­jának levelező és esti ta­gozatait a járás húsz köz­ségében tervezték beindí­tani, s három községben — Mezőcsokonyán, Batéban és Gálosfán — volt sikertelen a kísérlet jelentkezők hiányá­ban. A tanulók száma elérte a kétszázötvenet, a tanulást vi­szont hátráltatta az immár krónikusnak mondható tan­könyvhiány. Sikerrel zárultak a rövid téli tanfolyamok is. 800 hallgató vett részt a főleg mezőgazdasági témájú foglal­kozásokon. A közismereti és közhasznú tanfolyamokat a nőtanács szervezte. A vörös­keresztes, a szabó-varró, a hímző, a sütő-föző, valamint a nyelv- és társastánc tanfo­lyamokon 1165 személy vett részt. Teljes adatok még nin­csenek, de az máris megálla­pítható, hogy a könyvtári ol­vasók számában nem sikerült elérni a tervezettet. Szép eredménnyel dicseked­hetnek az ismeretterjesztő tanfolyamok: az ötszázkilenc- ven előadáson több mint húsz­ezren vettek részt. A műked­velő művészeti munkának a tavasszal megrendezett körzeti és járási vetélkedők adtak méltó fórumot, s a különböző színjátszó népi tánc-csopor­tok, énekkarok, zenekarok, .báb- és népi együttesek tagjai nemcsak megfelelő színvonalú előadásokat tartottak, hanem tevékenységük is állandósult. Jól sikerült a kaposvölgyi napok rendezvénysorozata. Jö­vőre Vikár Béla-ünnpeket rendeznek. Az együttes ülés elfogadta a megye legnagyobb járásának 1969. évi népműve­lési tervét. Kiyáló üdülők — kiváló dolgozók Munkaverseny a dél-balatoni SZOT-üdülőkben (Tudósítónktól.) Október nyolcadikéval Ba- latonlellén és Bogláron is be­fejeződött az üdültetési idény. Május közepétől októberig a SZOT-üdülokben hetvenezer beutalt vendég 950 000 napot töltött el. Jóllehet az idei nyár szeszélyes, kiszámíthatatlan időjárásával, a zöldség-gyü­mölcs beszerzési nehézségek­kel alapos próbára tette az üdül tetőket, az ellátottság a korábbi évekhez viszonyúvá mégis javult. Mindebben nagy része van az üdülőkben folyó szocialista munka versenynek is. múzeuma A Baranya megyei Ibafa község műve­lődési háza- ban megnyílt az ország első pipamúzeuma. Képünkön: fa­ragott és sima tajtékpipák a híres gyűjte­ményből. m IMTI fotó - Járai Rudolf felvételül A nyáron minden egységnél végeztek vizsgálatot, es az alabbi szempontok szerint döntöttek a címek odaítélésé­ről: Az üdülők környezete, a parkok gondozottsága; az ét­keztetés körülményei; a be­utaltakkal való foglalkozás; a kulturális és sportrendezvé­nyek gyakorisága és színvona­la; a rend és tisztaság, vala­mint a munkaszervezés és karbantartás eredményei. A felsőbb irányító szervek, valamint a belső ellenőrök vizsgálatai alapján értékelték a munkaversenyt. Eszerint a SZOT bala tanbogi ári központi étterme és a SZOT leilei tó­parti üdülője elnyerte a Kivá­ló üdülő címet, négy egység, a KPVDSZ és a SZOT Szanató­riumi és Üdülési Főigazgatóság dicsérő oklevelét kapta, öt üdülő pedig elismerő okleve­let nyert. Az üdülők dolgozóinak munkáját is értékelték. Közöt­tük százötvenezer forint jutal­mat osztottak ki, huszonketten kaptak Kiváló dolgozó kitün­tetést, de az a szám még nem végleges, mert néhányan csak a teljes évi zárás után vehe­tik át jutalmukat. A kitünte­tettek között sok a 10—15 éve dolgozó törzsgárdatag. A mun­kaversenyben 128 nyugdíjas is részt vett. Miután az egységek nagyrészt idényjellegűek, csak négy-öt hónapig vannak nyit­va, igénylik a vállalattól már elbúcsúzott, megérdemelt pi­henőjüket töltő_emberek mun­káját, s íev természetesen a verseny értékelésekor az ő ne­vük ‘is ott szerepelt a megju- talmazottak listáján. K. R. OLASZ HUMOR Közöny Egy vidéki állomáson két utas várakozik. Az egyik figyelmezteti a má­sikat. hogy fordítva tartja az újságot. — Mi köze hozzá? — vág vissza amaz. — En sem törődöm a maga dolgaival. Például, már fél órája per- zselődik a kabátja. Szól­tam egy szót is róla? A meghívás Egy hires iró, akt kü­lönben éppoly hires Don Juan is volt, egy szelle­mességéről nevezetes hölgy meghívása alól azzal igye­kezett. kibújni, hogy na­gyon fontos munkája vár­ja otthon. —. Ha így van, nyugod­tan hozza csak el a mun­káját — tanácsolta a ven­déglátó hölgy. — Örülni fogunk, ha megismerhet­jük. Barátnők — Tudod, milyen kelle­metlensége volt Carlának? — Na, mondd! — Evek óta csalja a fér­jét. — És aztán? — De a férj ez alkalom­mal rá is jött. — Milyen elővigyázat­lanság! — És természetesen ki­tört a veszkedés. A férj ordítozott: »Megcsalsz, sze­rencsétlen! Ez azt jelenti, eleged van belőlem?« — Es Carla? — Ö azt válaszolta ne­ki: »Ellenkezőleg, kedves! Épp azért csallak meg, mert nincs elegem belő­led.« A lelkiismeret szava — Mondja, vádlott, ami­kor elkövette bűnét, nem szólalt meg a lelkiismere­te? — Lehet, hogy megszó­lalt, bíró úr, de tetszik tudni, én egy kicsit na­gyothallok. Oroszlánkaland Két vadász elhatározza, hogy együtt fognak orosz­lánra vadászni. Az egyik nekilát, hogy a megépített kunyhóban rendet csinál­jon, a másik cserkészni in­dul. Alig tesz meg pár száz métert megpillant egy oroszlánt, céloz, lő, de nem talál, s az oroszlán üldö­zőbe veszi. Rémülten ro­han a kunyhó felé, oda is ér. kinyitja az ajtót, de már nem képes bejutni, félrelép s az oroszlán a nyíláson át egyenesen a kunyhóba rohan. A vadász gyorsan be­csapja az ajtót, majd be­szól a társához. — Barátom nyúzd meg gyorsain, mindjárt hozom a következőt. (Gmy) Somogyi Néplap Az MSZMP jomogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor u, 2. Telefon: 11-510.. 11-511 Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon: 11-516. Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrzőnk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta, tlő- tizethetö a helyi postahivataloknál és postáskézbesitőknél. Előfizetési díj egy hónapra 18 Ft Index: 25067 Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemelőn. Kaposvár, Latinka S, u. 6. Felelős vezető: Mautner József-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom