Somogyi Néplap, 1968. november (25. évfolyam, 257-281. szám)
1968-11-28 / 279. szám
Csütörtök, 1968. november 28, 3 SOMOGYI NEPS.A1» A TÉL A szuloki Petőfi Tsz 700 holdon termelt burgonyát. A termés egy részét értékesítette, a többit levermelik. A MtK- nek 30 vagon étkezési burgonyát, ezenkívül 80 vagon vetőburgonyát tárolnak. A famegmunkáló részleg főleg exportra dolgozik. Egy gat- terrel, négy szalagfűrésszel naponta átlagosan 3 köbméter deszkát állítanak elő. A fűrészárut Jugoszláviába és Ausztriába szállítják. A háztáji szarvasmarha-tenyésztés jövője A szarvasmarha-tenyésztés az ország egyik legfontosabb devizatermelő ágazata. A tőkésországokba irányuló exportunknak kb. 20 százalékát a vágómarha és termékeinek exportja adja. Emellett a szarvasmarha-tenyésztés termékei szolgáltatják lakosságunk hús- fogyasztásának 17 százalékát és a ■ tejfogyasztás teljes egészét A szarvasmarha-tenyésztés fejlesztése nagyrészt a hazai takarmánytermesztés növelése alapján megoldható. A szarvasmarha a takarmánynövényeken kívül jól hasznosítja a növénytermesztés és az élelmiszeripar melléktermékeit is, és ezekből nagy biológiai értékű termékeket tőkés exportcikkeket termel. A szarvasmarha-tenyésztés igen kevés — 2—3 dollár — importtermék (takarmány) felhasználásával állít elő 100 dollár értékű expotrt- terméket. A szarvasmarha-tenyésztés takarmánybázisának növelése tekintetében' ez idő szerint a legnagyobb tartalékokkal rendelkezünk. A szarvasmarhatenyésztéshez szükséges szálas és nedvdús takarmányok termésátlagai azonos műtrágya- felhasználással — a korszerű takarmánytermesztési és betakarítási módszerek egyidejű alkalmazásaival — jelenleg nagyobb mértékben növelhetők, mint más takarmányoké. Nagy népgazdasági jelentősége ellenére szarvasmarhatenyésztésünk az idén kedvezőtlenül alakult. A súlyos tavaszi aszály miatti kedvezőtlen tömegtakarmány-ellátott- ság és az év közepi tenyész- és hizómarha-értékesítési bizonytalanság elsősorban a háztáji gazdaságok szarvasmarhatenyésztését sújtotta. Népgazdasági érdek Huszonnyolc erőgépe van a tsz-nek. Korszerű gépműhelyükben a kisebb javításoktól a főjavításig mindent elvégeznek. A kovácsműhelybeu Haám József kovácsmester és Maráz János ipari tanuló látható munka közben. (Grábner Gyula felvételei) A háztáji gazdaságok szarvasmarha- és tehéntartó tevékenységére mindaddig szükség van, amíg a nagyüzemek a feladatok megoldását teljesen vállalni nem tudják. Ezért o következő években a legfontosabb feladat a háztáji tehénállomány csökkenésének a fékezése, majd végleges megállítása. Különösen fontos ez ott, ahol a természeti adottságok kedveznek a szarvasmarhatartásnak, ugyanakkor a közös gazdaság gyorsabb ütemű fejlesztésének akadályai vannak. Ilyenek a hegyvidéki és egyéb, mostoha természeti adottságú tsz-ek. Könnyű belátni, hogy a következő években a háztáji tehénállomány nagyüzemekbe vitele, az ehhez szükséges nagyüzemi férőhelyek megépítése — anyagi okok miatt — egyszerűen nem lehetséges. Az új tehenészeti telepeinken ugyanis egy tehén férőhely járulékos beruházások nélkül 25 000 forintba, járulékos beruházásokkal együtt pedig 40 000 forintba kerül. A megye háztáji tehénállományának korszerű nagyüzemi tehenészeti telepeken történő elhelyezéséhez 0,9 milliárd, egyszerű tehénistállóban történő elhelyezéshez 0,6 milliárd forint pótlólagos beruházásra lenne szükség. Emellett ezek a beruházások népgazdasági szempontból nem jelentenének kapacitásbővítést, hanem csak a termelésből kiesett háztáji istállókat pótolnák. Az új korszerű tehenészeti telepeken az állatok elhelyezése, tartása, gondozása természetesen javulna. Ez azonban az eredeti termelési szinthez képest csak 15—20 százalékos termelésemelkedést hozhat, ami teheneként 300—500 liter többlettej termelést jelent változatlan borjú szaporulat mellett. Az új kapacitás- bővítést jelentő beruházások viszont új tehénlétszám beléptetését teszik lehetővé, ami 2500—3000 literes tejtermelést és évente egy hízóalapanyagtöbbletet adna. A beruházások hatékonyságának növelése végett ezért arra kell törekedni, hogy a következő évek beruházásai minél nagyobb arányú kapacitásbővítést jelentsenek és minél kisebb arányban használódjanak fel a kisüzemi férőhelyek pótlására. A rendelkezésre álló beruházási eszközök, anyagok a nagyüzemi szarvasmarha-tenyésztés fejlesztését csak korlátozottan teszik lehetővé. Ahhoz, hogy 1980-ig az évi fejenkénti tejfogyasztásunkat az életta- nilag optimális 180—190 literre, marha.húsfogyasztásunkat 16—18 kilóra emeljük és exportlehetőségeinket kihasználjuk, tehénállományunkat 25— 30 százalékkal kellene növelni. Ha a következő években * háztáji tehénállomány na- gyobbmérvű pótlására lesz szükség, adott beruházási ősz- szegből ilyen kapacitásbővítést nem lehet megvalósítani. Ennek következtében termelési és fogyasztási előirányzataink csak később realizálhatók. A jövedelmezőség növekedése A szarvasmarha-tenyésztés fejlesztését és a tenyésztési kedvet a háztáji gazdaságokban is alapvetően a jövedelem nagysága határozza meg. A nagyüzemi szarvasmarha-tenyésztés állami támogatásának jelenlegi növelése kedvezően érezteti hatását a háztáji gazdaságok szarvasmarhatenyésztésében is. A nagyüzemi szarvasmarha-tenyésztés 1969. január 1-én életbe lépő, hatékonyabb állami támogatása közvetlenül a nagyüzemek bevételeit növeli, de hatásaiban a háztáji és egyéb gazdaságokban tartott állomány fejlesztését is elősegíti. A forgalomba kerülő vemhes üszőnek ugyanis 70 százalékát a háztáji és egyéb gazdaságok nevelik. 1969. január 1-től a nagyüzemek a vemhes üszők ellé- se után 4500 forint, az 1969. évi átlagos tehénállománynövekedés után darabonként 5000 forint, üzemviteli célra felhasználható állami támogatást kapnak. Az állomány növeléséért járó állami támogatást az 1969. évi átlagos tehéa- létszámnak az 1968 márciusi tehénállományhoz való viszonyítása alapján lehet kiszámítani. Ha tehát a vemhes üsző leellése egyben tehénállomány-növelést is eredményez az üzem összesen 9500 forint állami támogatásra jogosult. Következésképpen, a háztáji gazdaságok vemhes üszőit a nagyüzemek jobban meg tudják fizetni. Az állománynövelést szolgáló vernhesüsző-ellés állami támogatása az 1968. évhez képest 7500 forinttal emelkedik, így a nagyüzemek a piacon a tbc-mentes környezetből származó fejlett háztáji vemhes üszőkért a jövő évben 4000—■■ 6000 forinttal magasabb árat is adhatnak. Mivel az idén a nem törzskönyvezett vemhes üszők ára kereken 10 000 forint volt, a jövő évi vemhes- üsző-ár 14—17 000 forint között várható. A nagy kereslet ennél még magasabb árat is kialakíthat. Ilyen árakon pedig a háztáji gazdaságokban előnyös és gazdaságos vemhes üszőt nevelni. Érdemes kihasználni a lehetőségeket A háztáji és egyéni tenyésztők tehéntartó kedvének növelését e közvetett támogatáson kívül közvetlen állami támogatás is elősegíti. Ha ők vállalattól vásárolnak vemhes üszőt, a vételárból vissza nem térítendő állami támogatásként darabonként 5000 forint árengedményt kapnak. Mindezek alapján megállapíthatjuk, hogy a háztáji tenyésztőknek érdemes az állami támogatás adta kedvező lehetőségeket kihasználni, minden arra alkalmas üszőt tenyésztésbe állítani és a hízóüsző-szerződéseket vemhes- üsző-szerződ éhekre átíratni. Dr. Simon Gyula Az amortizációs alapból 470000 forint értékű gép A kadarkúti Szabadság Termelőszövetkezet egyike a legnagyobb közös gazdaságoknak a kaposvári járásban, területe magában foglalja Kadarkút és Hencse határát A termelés folyamatosságát egy sor beruházás biztosítja. Az idei épület- és gépamortd- záció 1.1 millió Ft, ebből a gépamortizáció 565 000 forint. Ez azt jelenti, hogy az esedékes értékcsökkenés befizetéséből ennyi pénz áll rendelkezésre ahhoz, hogy gépparkjukból a kiselejtezett munkaeszközöket újakkal pótolhassa a szövetkezet. Mennyit használtak föl ebből eddig a kadarkú- tiak és milyen gépeket vásároltak? — ezt kérdeztük Győré Imre gépészmérnöktől, a gazdaság gépcsoportvezető- jétől és Szukics György főkönyvelőtől. Új lánctalpas traktor Harminckét traktor a, négy kombájnja meg egy teherautója van a tsz-nek, s mindez kiegészül még a különféle munkagépekkel. Az eszközök az évek során kopnak, elhasználódnak. s ahogyan ezt a közgazdászok mondják: értékük fokozatosan átmegy a velük előállított termények, termékek értékébe. A selejtgé- peket újakkal cserélik ki, és ennek a folyamatnak a biztonságát szolgálja az amorti- íáeiós alap, Ebből vettek a» idén a kadarkűtiak egy lánctalpas traktort 277 000 forintért, aztán egy fejőgépet, ekéket, boronákat, tejszeparátort, rendrearatót, borsóaratót és egyéb gépeket. Az 565 000 forintból 470 000 forintot költöttek el eddig. A maradékból ugyancsak erőgépet szeretnének venni még az idén, akár azon az áron is, hogy ezt az összeget megtoldják. A lánctalpas traktor nagyon hálás erőgép a szövetkezet változatos talaj-összetételű és fekvésű határában, s a jövőben hasonló gép vásárlását tervezik. A fejőgép ugyancsak fontos berendezése a tehénistállónak, hiszen mindegyikben géppel fejnek. Az állatgondozók, akik korábban otthagyták a tehenészetet, a gépesítést látva most inkább kedvet kapnak ehhez a munkához. Kifizetődik-e a felújítás ? Arra a kérdésre, hogy mi éri meg jobban a szövetkezetnek, újgép-vásárlás vagy a réginek a többszörös felújítása, motorcseréje, Kadar- kúton azt a választ kaptuk, hogy számukra az új gép a vonzóbb, jóllehet a felújítás költségeihez 50 százalékos ártámogatással járul hozzá az állam. Magyarázatuk: igaz ugyan, hogy drágább a: úi gép, de ha gondos kezekben van, aégy évifc különösebb javítási költség nélkül használható. A felújított traktor jó, ha egy évig elmegy. Természetesen jó volna — mondják —, ha némiképp csökkenne az új traktorok ára. Egységes típusú traktorparkot szeretnének kialakítani magyar gyártmányú gépekből, a Vörös Csillag Traktorgyár traktoraiból, mert ebben látják a gyakori alkatrészhiány megszüntetésének egyik lehetőségét. Aztán a DT-traktornak, a lánctalpasnak van nagy tekintélye, mert erre csak egy ember kell, de teljesítménye jóval nagyobb az egyéb traktorokénál. Kadarkúti példa: az idén két DT-traktor kétszer akkora területet szántott fel, mint a többi gép együttvéve... Az új gép vonzóbb Az idén három Belorusz traktor kiselejtezése válik esedékessé. Ebből egyelőre egv marad tovább' használatban, a másik kettőt a bontóba viszik. Az egyik az eredetivel együtt már a negyedik motort nyűtte el, a másikat kétszer felújították. S ez már — jóllehet kedvezménnyel jár — nem segíti elő kellően a termelést, hiszen egyre több a műszaki hiba miatti kiesés. Az új gépnek nagyobb az üzembiztonsága, s ezé*t is vonzóbb Uernesi Férem: Befejeződtek a barcsi ünnepi hetek Előadások, kiállítás, vetélkedő a KMP jubileumának tiszteletére Szinte az egész járást föllelkesítette és megmozgatta a november 11-e és 24-e között megrendezett barcsi ünnepi hetek programja. A Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának ötvenedik évfordulója tiszteletére valamennyi párt- és KISZ-szervezet megemlékezett a pártalapításról. Suri Károly, a Megyei Oktatási Igazgatóság igazgatóhelyettese a KMP megalakulásának történelmi jelentősége címmel tartott előadást a járási művelődési házban. Nagy visszhangot váltott ki a járásban a Ki tud többet a század eleji forradalmi mozgalmakról, a KMP-röl? vetélkedő. Az elődöntőkön tizennégy úttörőcsapat, tizenhat felnőtt és ifjúsági csapat vett részit. A Barcson megrendezett döntőn a négy-négy legjobb csapat szerepelt. Az úttörők köziül a babócsaiak, a fiatalok közül a barcsi gimnazisták végeztek az első helyen. Ugyanilyen sikere volt a vers- és prózamondók versenyének is. A pálmát Bólhó és Somogytamóca vitte el. A KMP jubileuma alkalmából kiállítás nyílt a művelődési házban. A párt fél évszázados harcát bemutató tablókat szombatig tekinthetik meg a járási székhely lakói. Kiemelkedett még az ünnepi hetek programjából az összevont ünnepi párttaggyűlés, amelyen Ez a harc lesz a végső címmel ünnepi irodalmi műsort adott a művelődési ház, a gimnázium és a szövetkezeti bizottság együttese. dohányszárííÉ Több segítséget vár a göllei fogyasztási szövetkezet (Tudósítónktól.) A göllei fogyasztási szövetkezet nehéz körülmények között dolgozik, mert a kilenc település közül négynek, Alsó- heiénynek, Inamnak, Szent- ivánnak és Cserepesnek nincs kövesútja. Itt több mint 1200 ember ellátásáról kell gondoskodni. Mivel a nagykereskedelmi vállalatok földúton nem vállalják az áruszállítást, a szövetkezetnek évente a négy helységbe mintegy két és fél millió forint értékű árut kell kifuvaroznia lovas kocsival. A nagykereskedelmi vállalatok fizetnek ugyan fuvar- térítést, de ez nem fedezi a valóságos szállítási költségeket. Az itt élő lakosoknak az ellátása több tízezer forintos veszteséget, okoz a göllei szövetkezetnek. Nagyon szeretnék. ha a nagykereskedelmi vállalatok segítenének nehéz helyzetükön, és több fuvarozási költséget fizetnének nekik. A szövetkezet most alapos fölmérést végzett. Ennek alapján fölkeresik az érdekelt vállalatokat, hogy több támogatást kérjenek tőlük. A gölleiek eddigi erőfeszítéseikkel rászolgáltak arra, hogy a nagykereskedelmi vállalatoktól nagyobb anyagi segítséget kapjanak. Mind nagyobb a kereslet a belföldi és külföldi piacokon a hevesi (Virginia) dohány iránt. Két somogyi járásban, a fo- nyódiban és a marcaliban foglalkoznak termesztésével. A jól jövedelmező hevesi dohányt csak mesterséges szárító kamrákban száríthatják. A hevesi dohány elterjesztése érdekében az állam lehetővé teszi, hogy a termelőszövetkezetek is építsenek ilyen pajtákat. Sőt ha a termelő húsz-huszonöt hold vagy ennél több hevesi dohány termesztésére köt szerződést, a beruházás költségeinek ötven százalékát az állam viseli. A dohány szárítása a szedéssel párhuzamosan történik. Egy pajta befogadóképessége átlagosan 80—90 mázsa zöld dohány, s akkora mennyiség megszárítására — szakszerű kezeléssel — két-'nárom nap is elég. Az új pajta másik nagy előnye, hogy a dohányon kívül szemes termények és kukorica szárítására is alkalmas. Kisebb módosítással burgonya előcsíráztatására ugyancsak felhasználható. A Nagyatádi Dohánybeváltó az érdeklődő szövetkezetnek ajánlja, létesítsenek kísérleti narcelTákat, hogy meggyőződhessenek a saiát terű1 "tűkön termesztett hevesi dohány mesterséges szárításának eredményeiről. Ilyen esetben a szárítás költségeit a dohánybeváltó fedezi. ” A Híradástechnikai Vállalat két műszakos rádiócsőüzemébe *r> • női munkaerőt felvess 16—28 éve* korig Jelentkezni lehet a vállalat munkaügyi osztályán. Kaposvár, Dimitrov u. 127. (7792)
