Somogyi Néplap, 1968. november (25. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-24 / 276. szám

SOMOGYI NÉPIAf 6 Vasárnap, 1968. november 28. Komszomol-ünnepség Kalinyinban Irta: ALEKSZANDR GEVELING, a Kalinyinszkaja Pravda munkatársa. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom ötvenegyedik év­fordulója ebben az évben egy­beesett a lenini Komszomol fél évszázados jubileumával. Az ifjúság jóval előbb készült, rá, hogy a Komszomol ötven évét újabb sikerekkel köszönt­se a munkában és tanulásban. A fiatal munkások ennek szen­telték a szocialista munkaver­senyt, a falvak ifjai gazdag termést takarítottak be a tisz­teletére, az iskolások pedig új dalokat és táncokat tanultak erre a napra. Különös eseményként ünne­pelték meg ezt a napot a ka- linyini területen. Kálinyin vá­rosban megnyílt a dicsőséges Komszomol múzeuma, amelyet az ifjúság pénzén építettek föl. A múzeumot Lina Csajkiná- ról, az orosz nép hőséről ne­vezték el. Liza Csajkina a pe- nói járás Komszomol-bizottsá- gának titkára volt a Nagy Honvédő Háború idején. Ami­kor a német fasiszták rátámad­tak a hazájára, fegyvert fogott s a partizánok soraiban küz­dött népe szabadságáért. Az ellenségnek sikerült elfognia a rettenthetetlen szovjet lányt. Egy szót sem ejtett ki a szá­ján, hiába kínozták meg ke­gyetlenül a kihallgatásokon. Liza mártírhalált halt... Ünnepi nagygyűlést is tar­tottak Kalinyinban. A múzeum mellett felállított tribünön egymás után emelkedtek szó­lásra az ősz hajú veteránok, akiknek a komszomolista ifjú­sága a polgárháború Kard ki kard rohamaiban, az első öt­éves tervek hősi hétköznapjai­ban, a szovjet nép Nagy Hon­védő Háborújának kegyetlen ütközeteiben telt el. Felszólal­tak azok is, akik most töltöt­ték be a tizennyolcadik élet­évüket. Mindnyájan arról be­széltek, hogy minden új nem­zedékben tovább élnek és hat- ványozódnak a harcos kom­munista tradíciók. S erről tanúskodnak a mú­zeum első kiállítási tárgyai is: a ifjú partizánok kézírásos újságai és szűzföldeket feltörő fiatalok munkabeszámolói, a katonalevelek a frontról és az Auróra cirkáló modellje. Az egi/ik vitrinben ott látható az OSZSZSZK könnyűipari mi­nisztériumának rendelete is. amelyben nagyra értékelik a Lenin-renddel kitüntetett Ka- linyini Pamut fonó-ipari Kom­binát Jurij Bajdukov brigád­jában dolgozó fiatal munká­Komszomol-díssőrség áll a forradalom hőseinek emlékműve előtti örök láng mellett. sok kezdeményezését. Az ifjú textilmunkások moszkvai és ivanovói kollégáikat szocialis­ta muunkaversenyre hívták ki. A harmincas években ezt a versenyt az »ezrek szerző­déséinek hívták, s az volt a célja, hogy minél több s mi­nél jobb minőségű szövetet gyártsanak. Ezen a napon a Komszomol dicsőség örök lángjában ott tükröződött a Komszomolnák az önfeláldozó munkáért át­nyújtott selyemzászlójának bí­bora is. Fordította: Lajos Géz ■ A Liza Csajkina Múzeum egyik terme. (Fotó: Vlagyimir Bolotnyikov.) MUNKAHELYE: BAKONYTÓL TITELIG » Dr. Marián Miklós — régi kedves ta­nárom a kaposvári gimnáziumban —, a Szegedi Móra Ferenc Múzeum termé­szettudományi osztályának vezetője így kezdi a beszélgetést: — Hatodikos gimnazista koromban, tizenhat évesen határoztam ed, hogy biológus leszek. „A lápvilág titkai" Szegedi vagyok, de volt egy másfél év­tizedes, nagyon szép dunántúli kirucca­násom. Kaposváron tanítottam, majd a Rippl-Rónai Múzeumban dolgoztam öt évig vizsgáltam, kutattam a több mint 300 hold területű Baláta-tó gerinces faunáját. E munkámról a Somogyi Al­manach egyik kötetében számoltam be. s »A lápvilag titkai« címmel a Budapest Filmstúdióval készítettem népszerű ter­mészettudományos filmet. A muzeológus munkáját ma már nemcsak a »-hivatali" és a területi gyűj­tés jellemzi, hanem kiegészül egyéb szakterületeken végzett, sőt még társa­dalmi munkával is. A TIT-nél ő vezeti a madártani és természetvédelmi szak­kört; sok lelkes fiatal és felnőtt segít neki a múzeum gyűjteményének fejlesz­tésében. Azokban az országokban, ahol a tu­domány magas szintet ért cd, mint pl. a Szovjetunióban, az USA-ban, Angliá­ban, Lengyelországban, Franciaország­ban. Belgiumon, ma már túlhaladott, célkitűzés hoty megállapítsák, milyen madárfajok élnek a területükön. A kor­szerű ornitológia a maaaiak mennyiségi számbavételével foglalkozik, Ennek gya­korlati fontossága Van: hasznosak-e vagy károsak, s eszerint védik vagy gyó­nták őket. Megszámolják a gólyákat, partifecskéket Európában a Kárpát-medencében él á legtöbb gólya, s így természetesen ha­zánkban is. Egy nemzetközi szervezel már a harmincas évek végétől foglalko­zik a gólyák számbavételével. Hazánk­ban ezt a kutatást ezelőtt tíz évvel kezdtük meg. Az első országos állo- mányfelméróst a külföld ölömmel üd­vözölte, hiszen így vált teljessé az Euró­pában élő gólyák mennyiségéről alko­tott kép. Erdészek, vadászok, postai kéz­besítők és sok lelkes önkéntes megfigye­lő segít az ötévénkét megismétlődő ha­talmas munka lebonyolításában. Az idén hétezer felmérő ívet küldtünk szét az ország minden tájára. A Magyar Madártani Intézet égisze alatt folyó munka gyakorlati célt szol­gai. A gólya a mezőgazdasági kártevők pusztítója, vagyis a biológiai védekezés egyik fontos tényezője. Azonban a gépi kultúra előretörésével, a vizek, mocsa­rak lecsapolásával, a szikes tavak kiszá­rításával stb. teljesein megváltozik az életmódja. Nem kap elegendő víziállatot táplálékul, s emiatt néha a fiatal ba­romfi- és vadállományban is kárt tesz. A felmérés azt célozza, hogy megálla­pítsuk a gólyaállomány ingadozásának irányát. Saj nos jelenleg nagyméretű visszaesés mutatkozik a magyar gólya- népességbe». A parbfecskék számlálásában konti­nensünkön úttörő munkát vegeztek a lengyel és a szovjet zoológusok. Ezt a felmérést is megkezdtük, a Tisza-kutató program keretében. Kis motoros hajó­val járom a Tiszát, egészen Titelig. Én voltam az első kutató, aki négy éve en­gedélyt kapott a jugoszláv szakasz vizs­gálatára. Hazánkban a legtöbb parti­fecske a folyók meredek partfalaiban vájt üregekben él.' Gazdasági és köz­egészségügyi szempontból egyaránt fon­tos a vizsgálatuk. Bakony-kutatás Több mint hatvan különböző szakte­rület kutatója dolgozik a Bakony tudo­mányos feltárásán. Mint minden évben, ezen a nyáron is eltöltötteni ott két- három hetet: az Északi-Bakony kétél- tűit, hüllőit, madarait rendszerezem. A Művelődésügyi Minisztérium támogatá­sával szervezték meg e munkaközössé­get Miként korábbam a Balatonról ké­szült híres monográfia, most az a cél, hogy a Bakonynak, hazánk egyik leg­nagyobb, de szinte legkevésbé ismert hegységének természeti feltárása meg­történhessék. — örömmel és igazán jó érzéssel mondhatom, hogy ebben a »hivatalom­ban" azt csinálhatom, amit élethivatá­somnak érzek. Dr. Marián Miklós eljutott a termés betakarításának idejéhez: a sok-sok or­szágjáró, anyaggyűjtő út ez idáig is már több mint nyolcvan tudományos publi­kációt eredményezett. % & A választók között A HŰVÖS IDŐJÁRÁS, az azonnal elolvadó, de állan­dóan hulló hó alaposan fel­borította a programot. Or­szággyűlési képviselőjüket várták csütörtökön a kálmán- zsaiak, felkészültek. hogy megismertetik vele a termelő- szövetkezetben folyó munkát, de az időjárás nem alkalmaz­kodott a vendégekhez, meg­hiúsította a határ és a majo­rok megtekintését. Gombaszögi Jenő, a 12. sz. választókerület országgyűlési képviselője látogatott el a barcsi járás csücskébe, Sü­veges Sándornak, a járási pártbizottság első titkárának ás Bódis Józsefnek, a Hazafias Népfront járási titkárának tár­saságában. A község és a termelőszö­vetkezet vezetői nagy szeretet­tel fogadták a képviselőt, s a fél tizenegyre meghirdetett fogadóórára is szép számmal érkeztek emberek. Miután Gombaszögi Jenő a bolhái Határőr Termelőszövetkezet elnöke, érthetően elsősorban a gazdasági eredmények és termésátlagok iránt érdeklő­dött, összehasonlította azokat az ő községükével, és termé­szetesen igyekezett tanácsot adni a gondok, bajok meg­szüntetésére. A beszélgetés egy időre meg­szakadt, a szomszéd szobában ■'gymásnak adták a kilincset a anaszosok, s jó néhány ci­tált teleírt a képviselő, mi­korra az utolsó ügyféltől is elbúcsúzott: — Elnök elvtárs — fordult Rózsa István tsz-elnökhöz —. nem tudnának valami hálóhe­lyiséget biztosítani az italbolt vezetőjének? Naponta tizenhét kilométert motorozik Szülők­ből, s hétéves kislánya egész nap egyedül van otthon? — Ránk tartozik ennek a problémának a megoldása, de elmondom az előzményeket — veszi át a szót Nagy Vendel tanácselnök. Lőrincz János augusztus el­sején állt munkába náluk, ak­kor felajánlottunk neki egy lakást, de nem fogadta el. Most már elég volna neki egy szoba is, de nem adják ki itt az emberek. Valamit azért majd próbálunk intézni.'.. Még egy ügyet rendezett a képviselő a tanácselnökkel, amikor Rózsa István előhoza­kodott a termelőszövetkezet és a község gondjaival: — A jövő évben fölépül egy tehenészeti major, de nincs hozzá villanyvezeték és trafó­ház. Eleinte mi sem akartuk elhinni, hogy így lesz, ám az igényünket elutasították, mert mint mondták, nem fér be a kapacitásba. — Ez azt jelenti, hogy csak három év múlva nyílik lehetőség a villany be­vezetésére. Azt a képviselő elvtárs is tudja, hogy nem nélkülözhetjük a világítást az istállókban, ehhez kérnénk elő­ször a segítségét. A másik gondunk, amely már évek óta állandóan napirenden szere­pel, talán mondanom sem kell, hogy az útról van szó. Kálrnán- csát a hatos számú főközleke­dési úttól mindössze n“gy ki­lométer választja el. de csak Szülök—Lad—Patosfa—So- mogyapáti községek érintésé­vel szállíthatunk, ez pedig ren­geteg pénzbe kerül a szövetke­zetnek. Nyáron van egy hasz­nálható földút, de ősztől ta­vaszig megálljt parancsol az Keresünk budapesti és vi­déki változó munkahelyre lakatos-szerelő szak- és segédmunkásokat Külszolgálat} költséget, ha­vonta egyszeri hazautazást, hetenkénti hazautazási költ- ség>hozzáj árul ást, szállást térítünk, minden héten sza­bad szombat, 44 órás mun­kahét. Bérezés; teljesít­ménybér. kereset korláto­zás nélkül. Jelentkezési Fémmunkás Váll. szerelési üzeme, Bu­dapest XIIL, Lomb u. 11 Felvétel esetén a feliitazási költséget megtérítjük. ________________ (95) | e ső, a hó és a fagy. Ha az em­lített major megépül, akkor az ide vezető út folytatása lenne a hatosba torkolló útnak. Kö­vet tudnánk olcsón vásárolni a baranyai bányákból, a község is besegítene az építkezésbe, sőt a szomszédos nagydobszai- akat is érdekeltté tennénk — csak az engedélyt kellene meg­szerezni, az azonban idáig ne­künk nem sikerült. — Éreztem, hogy szóba ke­rül ez a gond — mondja a képviselő —, s ez egyben a legkeményebb dió is. Közpon­ti bizottsági határozat is szüle­tett arra, hogy amíg az or­szágban nem épülnek meg a bekötő utak, addig az össze­kötő utak építéséről szó sem lehet. — Viszont ezzel az úttal a községünk bekerülne a megye vérkeringésébe — mondja a tsz-elnök. — Állapodjunk meg abban, hogy fölkeresem a baranyai képviselőtársat és megbeszé­lem vele a lehetőségeket — ez a válasza Gombaszögi Jenő­nek. Még jó pár olyan — a já­rást is érintő — kérdést be­széltek meg, amelyhez a kép­viselő segítségét kérték, s ha nem lett volna délutánra Ho- mokszentgyörgyön program, talán még most is ott ülne a három vendég. Mindenesetre a kérések fölkerültek a vastag jegyzetfüzeit lapjaira, s Kál- máncsáról jó pár elintéznivaló­val távozott a képviselő. HOMOKSZENTGYÖRGYÖN a termelőszövetkezet és a köz­ség vezetői fogadták, s az álta­lános mezőgazdasági informá­ciócsere után Berki József tsz- elnök kérésére meglátogatták az új majort. Az elnök érthető­en büszkén vezette végig a vendégeket az új hajtatóhá- zon. A perlit falú épület gaz­daságosságát a legjobban az bizonyítja, hogy harminc va­gon gabonát tárolhatnak és száríthatnak benne, azonkívül dohánysimításra is alkalmas, s a tervek szerint nePwen asz- szon-<' csomagolja maid itt a primőr zöldséget. Hata'mas Hitting kályha fűti az eavmil- lió-százhatvanezer forintba ke­rült épületet. Késő délutánt mutatott az óra. amikor visszaérkeztek a termelőszövetkezetek irodájá­ra, de pár perces melegedés után máris irány a művelődé­si ház, ahol beszámolót tar­tott Gombaszögi Jenő képvi­selő. Először a parlament: munkáról beszélt, majd a vi­déki embereket közvetlenül érintő törvényekről — a föld­es a tsz-törvényről — tar­tott tájékoztatót. Foglalkozott a gazdaságirányítási reform első kilenc hónapjának ered­ményeivel, szociális kérdések­kel, a mezőgazdasági nyugdí­jasok problémáival, hiszen az utóbbi állandó téma fogadó­napián. FARADTAN, egy zsúfolt nap sok-sok élményével indult visz- sza a képviselő Bolhóra. Ezek az órák is bebizonyították, hogy a választópolgárok igény­lik a képviselő személyes tá­jékoztatóját. nemcsak a saját, hanem megyei, országos gon­dokról, eredményekről is akar­nak hallani annak az ember­nek a szájából, aki őket kép­viseli a parlamentben. Saly Géza Litenaszésaliszt (haragoszöld) kiváló minőségben be­szerezhető a Kaposvári V etőmagboltban. Kaposvár, Ady Endre u. 15. Telefon: 12-331. (7776)

Next

/
Oldalképek
Tartalom