Somogyi Néplap, 1968. október (25. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-27 / 253. szám

SOMOGYI NÉPLAP 4 Vasárnap, 1968. október Ti, Gyógynövényeink a világpiacon Magyarországon több mint fél évszázada foglalkoznak tu­dományos alapon gyógynö­vénykutatással. A magyar szakemberek megállapítana szerint a gyógynövények első­sorban gyógyszeripari alap­anyagként értékesíthetők. 400 450 féle gyógynövény-ható­anyag van forgalomban világ­szerte. A magyar erdőkben és mezőkön 45 termesztett fajtát és több mint kétszáz vadon termő gyógynövényt gyűjte­nek. 250 fajta gyógynövény külföldre A magyarországi flórában az utolsó nyári hetekben hal­mozódik a hatóanyag a teafü­vekben, gyógynövényekben. Exportálásuk az őszi hónapok­ban lendül fel A Herbária Országos Gyógynövény- és Se- lyemgubó-forgalmi Szövetke­zeti Közpönt csaknem 250 faj­ta terméket szállít külföldre. A hamburgi tőzsdén pl. a leg­nagyobb gyógynövény-válasz­tékot a magyar szállítmány nyújtja. Az Egyesült Államok igénye megduplázódott, új piaci lehetőséget biztosítanak spanyol és portugál cégek. A világ első kamillaexportőre- ként Magyaroi-szágot tartják számon. A »Camilla hungari- cát« a New York-i tőzsdén is jegyzik. Új „sztárok4 Üj sztár a nemzetközi pia­con a kőhársvirág, ezt követi a bodzavirág, a csipkebogyó, fehér mályva, kikiricsmagból például az eddigi mennyiség nyolcszorosát vásárolják kül­földi cégek. Svédországban és az északi államokban a csip­kebogyó a legkeresettebb, amelynek magas C-vitamin- tartalma jóval felülmúlja a citromét. Nyugat-Németor- szágban főleg a borsmentát kérik, teaként fogyasztják, to­rokgyulladás ellen a kőhársvi- rágot használják, az ezüst- háns termését pedig aromák­ba, pezsgőkészítéshez vásárol­ják. A gyógynövénykutatással és -hasznosítással foglalkozó szakemberek egész recept­gyűjteményt szerkesztettek ar­ról, hogy milyen füvek alkal­masak álmatlanság, fagyás. csuklás, bőrbaj, gyomorfekély és más betegségek ellen, illet­ve kezelésükhöz. Viroma ször­pöt ajánlanak magas vérnyo­más ellen, a kamillavirág nyolcféle betegséggel szemben véd, fogíny- és torokgyulladás gyógyszere a cserszömörce, amely magas csersavtartalma miatt kiválóan bevált. Az orvosok véleménye sze­rint a gyógyteák hatása ható­anyagainak minimális meny- nyisége miatt kevésbé erélyes és gyors, mint a szintetikus gyógyszereké. Viszont ez a ha­táskomplex, lassan érvénye­sülő, de tartás és így króni­kus betegségeknél, legyengült, túlérzékeny páciensek számá­ra sok esetben célravezetőbb. Fűben, fában... A hazai gyógyszeripar téngfüvet használ a külíöluo,: is keresett vérnyomáscsökken­tő gyógyszer előállításához, a mákszalmából morfin készít­hető. A világszerte népszerű agyértágító gyógyszert a vin- camint a téli zöldmeténgből állítják elő, a madárcsucsor pedig a szív- és érbetegségek gyógyszeréhez, a Cortizon. Hidrocortizon. Prednizolon ké­szítéséhez nélkülözhetetlen. E. M. A VENDÉGEKÉRT Feilenilőben a színházláttgatottság Több mint kétezer új felnőtt bérletes — Beváltak a progresszív bérlettípusok — A közönség véleménye a színház döntéseiben Október 29-án lezárult a színház bérleti aaervező mun­kája. A jelek szerint — hosszú idő óta először — várakozási meghaladó eredménnyel. Rész­leteiről Tősér Gábor, a Csiky Gergely Színház szervező tit­kára tájékoztatott bennünket. Igen jó hatása volt a külön­böző bérlettípusoknak, ame­lyek messzemenően alkalmaz­kodnak az eltérő igényű, korú. szabad idejű köaönségrétegek lehetőségeihez. S minden bi­zonnyal a jelenlegi műsorterv 1« találkozott a szín házkedve­lők érdeklődésével. Erre a két következtetésre Juthatunk a számok tükrében. 2314-gyel gyarapodott, s ezzel megközelítően kétszeresére emelkedett a kaposvári bérlet- tulajdonosok száma. Kaposvá­ron 5314-em váltottak színház- bérletet az idei évadban. Ez önmagában ia szép eredmény. A legjelentősebb mégis az eb­ben, hogy igen örvendetes mó­don megháromszorozódott (1100-rÓl 3352-re emelkedett) a felnőtt színházlátogatók tábora. Vagyis az idei évadban több mint kétezer új felnőtt színház- látogatóhoz — jobbára kétkezi dolgozóhoz — juthat el produk dójával a színház, csak Kapos­váron. 1962 jelenleg a kaposvári színházjáró fiatalok száma. Ez is több száz főnyi gyarapodás; jelent. A szervezés időszakában szí­vesebb és főleg eredményesebb lett az üzemi, vállalati vezetők, közönségszervezők segítőkész sége. A Kaposvári Ruhagyár 700 új bérleteséről már írtunk. De néhány más számadatot is érdemes megemlítenünk. Az Állami Biztosító városi fiókja S00 ajándékbérletet vásárolt; a Tanácsi Építőipari Vállalat nál 130, a Pamutfonó-ipari Vál­lalat Kaposvári Gyárában 100 bérletet váltottak a dolgozók. S hasonlóan eredményesei: folyt a bérleti szervezés a ven­déglátóipari és az iparcikk- kiskereskedetaii vállalatnál, a kefeüzemben és egyebütt is. A városi KISZ-bizottság külön bérleti előadást szervezett a KISZ-tagságnak. Nem kevésbe örvendetes az Ifjúsági bérletek csaknem kétezres száma és az, hogy a színházlátogató diá­koknak mintegy a fele ipari ta­nuló, a másik fele középisko­lás. Közülük egy teljes bérleti sorozat (a Noszlopy-bérlet) vál­tozatlanul a Közgazdasági Szakközépiskoláé; szép szám­ban jelentkeztek a Cukoripari Szakközépiskolából és most először mintegy százan az Ál­talános Gépipari Technikum­ból is. Sikere van az ötvenszázalé­kos kedvezményt adó nyugdí­jas bérletnek. 343-an váltották meg bérletüket így az egész évadra. A fennmaradó helye­ken (mint ismeretes, a kapos­vári saántaáarak 700 a befoga­dóképessége) a nyugdíjasok ez­után is a bérleti kedvezményes áron tekinthetik meg az elő­adásokat. S néhány vidéki adat: A Kaposvár környéki közsé­gek termelőiszövetkezetei átlag 50—55 bérletet vásároltak dol­gozóiknak. Így is sok tsz-dol- gozó — talán életében először — eljuthat a színházba. Vidé­ken a megye húsz községében lesznek tájelőadások. Elsősor­ban a nagyobb községekbe s a körzeti, járási művelődési há­zakba viszik el jobbára az évad zenés darabjait De van, ahol az egész repertoárt bemutat­ják (pL Kadarkúton). Mint korábban már jeleztük, a János vitézt, az évad első darabját régen látott közönség- sikerrel játssza színházunk. Az eddigi 15 előadás kivétel nél­kül »táblás házat« vonzott. A jobb helyek már elővételben elkel tek, sóiban nem kapták je­gyet Ezért a darabot novem­berben és decemberben terven felül mintegy hat bérletszüneti előadásban újra lejátsszák. Lacina László, a színház igazgatója a következőket mon­dotta az évadkezdésről: — Jó érzés tapasztalni ezt a nagy érdeklődést, amely igen jelentős kezdeti föllendülésről ad számot. Arra fogunk töre­kedni, hogy ez semmiféle ön­elégültségre okot ne adhasson. Vagyis lesznek a színháznak más jellegű, talán kevésbé lát­ványos produkciói, amiket ugyanúgy, színvonalasan sze­retnénk bemutatni. Ehhez igen nagy munka áll még előttünk ebben az évadban. Erre kötelez bennünket ez a kezdeti fellen­dülés is... — Hogyan kívánják a közön­ség és a színház kapcsolatát elmélyíteni. — Meg kell szerveznünk végre a közönségnek egy olyan csoportját vagy testülc' ' amellyel rendszeres kapcsola­tot, együttműködést valósítha­tunk meg. Mindenekelőtt tá­maszkodni szeretnénk ennek a testületnek a véleményére, meglátásaira a saját mun­kánkban. Időnként pedig — elsősorban az őket érintő dön­tések előtt — meghallgatnánk és felhasználnánk a közönség véleményét is. W. E. Nem könnyű egy szállodai portásának gondnokának a munkája. Alig akad vendég, aki ne szeretne külöraszobát, s ha az előre küldött távirat, telefonüzenet nem jár ilyen eredménnyel, akkor bizony kifogásait, pa­naszait a por­tásnak kell meghallgatni, s a tudja, meg­győzni a ven­déget kérése teljesíthetet- lenségéről. S ha az új szálloda néhány hóna­pos üzemelte­tése után kide­rül, hogy az építők nem vé­geztek teljes értékű munkát, csak van mit hallgatni a gond nőknak. így van ez minden szállodában, s ez alól nem ki­vétel a Hotel Kapos sem . .. — Egy hét múlva érkezeim kérem ugyanezt a szobát...! — Délben utazom, akkorra legyen kész a számla .. .! — Pénzt és levelet várok, nem érkezett meg ...? Hangzavar, siető vendégek, főleg reggelenként a Kapos Szálló portáján. De ugyanezt a képet látni esténként is. amikor befut a budapesti gyors. Farkas István főportás ennek ellenére mindenkinek a kérdéseire egyforma nyuga­lommal, udvariassággal vála­szol. — Huszonöt esztendeje vég­zem ezt a munkát, tudom, mi­vel tartozom a szállodának, a vendégeknek. Megérteim, hogy senki nem alszik szívesen is­meretlen emberrel egy szobá­ban, de sajnos kevés az egy­ágyas szoba, ezen mi nem se­gíthetünk — mondja Aztán arról beszél, hogy amikor először lépett a ma­gántulajdonban levő Turul szálloda alkalmazásába, ala­posan kioktatták feladatairól. — A vendég az olyan űr, hogy annak nem szabad, nem lehet ellentmondani s éppen ezért mindenkit így kell kö­Szobarendelést vesz föl telef non a főportás. álékor ugyan szönteni: »Alázatos szolgája« — figyelmeztetett a tulajdo­nos. De el is várták ezt tőlünk az akkori vendégek. A környék földbirtokosai, az utazó nagy- kereskedők és társaik. Cipelni kellett kocsijaikhoz vagy az állomásra a bőröndöt, várni, ha vonattal jelezte az érkezé­sét, s eltűrni szeszélyeiket. Mert a szállodai portás és al­kalmazott is csak szolga volt a szemükben. Szolga, akinek csak parancsolni kell. Ezek a vendégek régen el­tűntek, s a helyettük érkezők nem szolgát, hanem értük dol­gozó, velük egyenrangú társat, kára, most is vezetőségi tag. Javaslatára alakultak meg a szocialista brigádok a vállalat­nál, s hosszú estéket töltött segítségükkel. Munkáját két alkalommal is kiválójelvénnyel jutalmazták. * • * Hetvennyolc szoba 189 ágy van a Kapos Szállóban. Ki­rály Mátyásné szállodagond­noknak van tehát bőven ten­nivalója, hogy a szálló vendé­gei jól érezzék magukat, pa­nasz nélkül távozzanak. Gon­doskodik az ágynemű cseréjé­ről, a használtat eljuttatja a Patyolathoz, ellenőrzi a szobák tisztaságát, a vízcsapok, rádi­ók, televíziók működését, s ha valahol hiba van, neki kell in­tézkedni, hogy azonnal kija­vítsák! Egyetlen szobából sem hiá­nyozhat naponta a tiszta törül­köző, a mosdáshoz szükséges szappan, a szekrényből a tű és cérna, minden olyan kellék, amire egy utazó embernek szüksége lehet Másfél milliós értékért fe­lel: százával vannak a szállo­dában a drága takarók, törül­közők, fürdőlepedők, szőnye­gek, nem szólva az értékes rá­diókról, televíziókról, festmé­nyekről, melyekért szintén 6 felel. Neki kell gondoskodni arról is, hogy a szobaasszonyok ki­fogástalanul dolgozzanaík, hogy az új szálló fiatal alkalmazot­tai minél előbb megtanulják, hogyan kell ellátni feladatu­kat, hogy ne zavarják a késve, fáradtan érkező vendégek pi­henését, ha reggel egy kicsit tovább akarnak aludni. Akad persze olyan is a vendégeik kő­Keífen a pusztán — Amikor a hatvanöt is elkerüli az ember, néha-né­ha elbizonytalanodik, ha ar­ra gondol, mennyi mindent meg kellett érnie ahhoz, hogy öreg fejjel tisztán lás­son. A régi rostálógép egyfor­ma zúgása nem zavarja a beszélgetést. A búza egyen­letesen ömlik a tölcséren, mint az időmérő homok va­lami óriási homokórán. S lenn folyik az ocsú, a szemét és külön a tiszta búza. Filó Mihály naphosszat a rosta mellett dolgozik. Hat­vanhárom éves, de ha a zsá­kot kell megfogni, nem vár a többiekre. A búzás zsák na­gyon nehéz, a szélesebbje még nyolcvan kiló is meg­van. o meg apró házaival Nagybe- rekpuszta. Inkább a szelíd alföldi tanyákhoz hasonlói., mint a dunántúli puszták­hoz. Innen jár be naponta Filó Mihály Somogybükkösd- re, a tsz-be. — A fárasztó négy kilo­méteres utat napjában két­szer kell megtennie. Amióta a felesége bete­geskedik, otthon is a munka várja esténként. Ebből van a legtöbb. Hétköznap a szövet­kezetben, vasárnap kétszer annyi a háztájiban. Villany nincs a lakásban. Sötétedéskor még nem gyúj­tanak lámpát, a fény hatá­rokat szab a tekintetnek, a sötétben nincsenek határok. ök ketten csak a munká­ban ismerték a végnélkülisé­get. — Ketten vagyunk a fele­ségemmel. Amire nekünk szükségünk van, mindenünk megvan az életünk végéig. Mégis itt vagyok mindennap, mint a többiek, akik még tervezgetnek, ez is kellene, az is. Ha többet akarnak megérti az ember. Dolgoz­nak a gyerekeikért, az uno­kákért. Dolgozhatnak vala­kiért, akit szeretnek, aki sze­reti őket. A tsz-majortól lejtős föld­út ereszkedik a ligetes erdő felé c völgynek. Itt htítUMk o A házak messze vannak egymástól. Az emberek? Még egy kuglipálya sincs, ahol összeverődnének néha. Az itt lakók mind másutt dolgoznak. Csak a munkában találkoznak a többiekkel, egymással. Ilyenkor is in­kább csak a kezük jár, keve­set beszélnek. Ügy takaré­koskodnak a szavakkal, mint valamikor a lámpaolajjal kellett, hogy elég legyen újig. Uádió már vasú TáskarA­dió és telepes is. Az űrhajó­sokról, a mesterséges holdak­ról tudósító újságok is eljut­nak a pusztára. — Télen az erdőn dolgo­zunk — mondja Filó Mihály. — Van belőle bőven, talán sosem győznénk kivágni. Köztük és a világ között áll az erdő is. Minden télen több fát vág­nak ki. Néha eljön Filóékhoz Var­ga Jancsi, a rokongyerek. — Szeret itt lenni — nyug­tázzák bánatosan, amikor el­megy. Többet vem szólnak róla, mind a ketten ugyanar­ra gondolnak. Amíg tesz-vesz körülöttük, még a lakás is világosabb, könnyebb a mun­ka, a beteg asszony fájdalma is enged. — Valakit nekünk is kell szeretni. Mindenkinek joga van hozzá. — Jancsi szeret V- 'enni? — Nagyon rag-, ‘-'..odó, de az ember nem mulathatja ki neki, hogy mennyire szereti. A szüleitől nem szabad el­venni. Sötétedés után, amikor még nem gyújtanak lámpát, sokáig ülnek szótlanul. Vár­ják azt, aki jön, aki életet hoz a házba, azt, aki nem megy el sohasem. Hagy József Kifogástalan a szoba, jöhet a mbert látnak, becsülnek a portásban is. — Az elmúlt években szol­gálatom alatt aludtak már mi­nisztereik és más magas be­osztású vezető emberek is a izállodábam, de egyikük se nent el, hogy ne mondott vol- a néhány közvetlen, elismerő szót, ne szorított volna velem kezet — jegyzi meg a főpor­tás. ötvenéves Farkas István, s ■bből huszonöt évet szállodai aortásként tötött el. Részt vett i szállodák államosításában .egített létrehozni a vendég átó dolgozók szakszervezetét ívekig volt a vállalat szb-tit­vendég. zött, aki túlzott igényeket, kö­vetelményeket támaszt, de ilyen szerencsére kevés van. Tizenhét éve dolgozik Király Mátyásné a Somogy megyei Vendéglátó Vállalatnál. Sokáig szobaasszony volt, most pedig az új szálloda gondnoka. A portással együtt ő is ismer minden törzsvendéget s szere­tettel várja azokat is, akik első alkalommal vendégei a szállo­dának. Király Mátyásnét is a válla­lat legjobb dolgozói között tartják számon. Erről vall a vállalati és a Belkereskedelem kiváló dolgozója jelvény, amellyel munkáját elismerték. Szalai László Dömpervezetőket tehergépjármű-vezetői jogosítvánnyal, nehézgépkezelőket (skréper, dóser, kotró) nehézgépkezelői jogosítvánnyal, nehézgépszerelőket változó munkahelyre felvesz FÖLDMUNKÁT GÉPESÍTŐ VÁLLALAT F őépítésvezetősége (7785) Székesfehérvár, Seregélyesi u. 83.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom