Somogyi Néplap, 1968. október (25. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-15 / 242. szám

XXV. évfolyam, 242. szám. Kedd, 1968. október 15. Skanzen épül Szentendrén Szentendre határában 80 holdas területen épül az Orszá­gos Szabadtéri Néprajzi Múzeum. A képen: A szentendrei skanzen első lakóépülete. Előtérben az épülő kispaládi ga­bonás csűr. Az első tanulmányi kirándulás A névadó, Krénusz János emlékművénél €3©m®nf esak hirdetésben? Október elején több napon keresztül olvashattuk a Somogyi Néplap ötödik oldalán az apró betűs, igazán sze­rény hirdetést, hogy a TÜZEP Vállalat Berzsenyi utcai te­lepén a legkülönbözőbb építőanyagok varnak új gazdára. Nagyszerű — kiáltottam fel az értesítés olvasásakor —, végre van bőven jártaitip, kútgyűrü, cement és .más, az építkezésekhez nélkülözhetetlen kellék. Korábban a vidé­két és a vállalatokat járva állandóan beszerzési problé­mákról hallottam, rengeteg panaszt gyűjtöttem össze, hogy ezt sem kapni, azt is hiába kerestük. Másnap megkeresett egy ismerősöm, és hamiskás mo­sollyal megkért, hívjam föl a telepet, érdeklődjem meg, kapható-e cement? Vállalkozó szellemű ember vagyok, felhívtam. — Sajnos nincs — közölte egy mély orgánum. — Mikor lesz? — akadékoskodtam. — Talán a jövő héten tessék megpróbálni — szólt a biz­tatás. Utólagosan kérek elnézést a provokatív telefonért, ugyanis nincs szándékomban építkezni, a már korábban publikált tyúkfarmtervemet korlátlan mennyiségű hullám- lemezből kívánom megvalósítani, ahhoz nem kell cement. Ellenben teljesen egyetértek azokkal a bosszankodó vá­sárlókkal, akik a hirdetés alapján keresték föl _a telepet, s elutasító válasszal távoztam onnan. Még szerencse, hogy a sok kínált cikk között elbújhatott a cement, ugyanis tizedik a listán. Rá sem merek gondolni, hogy milyen hosszú sorok állnának a telep kapuja előtt, ha a régóta keresett kötő­anyag a címben szerepelt volna. — S — kapcsoiis Távcsöves bemutató Csillagászati és űrkutatási hét Kaposváron A természettudományokon belül az egyik legvonzóbb te­rület kétségtelenül a csillagá­szat és az űrkutatás, a nagy léptű haladás ellenére azon­ban éppen ez a tudomány nem szabadult még meg sok babonától. Éppen ezért a Kaposvári Városi Tanács művelődésügyi osztálya és a TÍT városi szer­vezete október 24-fől csilla­gászati és űrkutatási hetet rendez Kaposváron. A meg­nyitó napján A Nap és földi hatásai címmel tartanak elő­adást, másnap, 25-én a TIT székházban ugyancsak csilla­gászati és űrkutatási film-est lesz. A program érdekessége: 26-án 19 órakor távcsöves be­mutatót tartanak a Kalinyin lakótelepen, az ABC-áruház előtti téren, természetesen csak jó idő esetén. Héttőn, 28-án, Bitó János kandidátus előadása hangzik .el Az űrku­tatás gyakorlati haszna cím­mel, szerdán az Uránia Csil­lagvizsgáló igazgatója, dr. Kulin György azokról az égi jelenségekről számol be, me­lyek néha napján oiy nagy izgalomba hozzák az embere­ket. Előadásának címe: Is­meretlen rendeltetésű tárgyak a Föld légkörében. Nagy veszély környékezte Dörgőt, Gyömbércsugar bi­káját. Félő volt, hogy rádől a rozoga apaállat-istálló. Oly roggyant, málladozó, szellő­től is megremegő volt az, hogy Dörgő felelős gondozó­ja, az öreg Kuvik csak láb­ujjhegyen mert somfordálni az állat körül. Pedig a reno- váltatás költségét minden évben betervezték, de a vé­gén megfaragták a pénzügyi tervet, s mindig Dörgő ma­radt ki. Végül a múlt héten a ta­nácshoz hívatták az öreg Ku- vikot. Az elnök tudatta vele: most már végképp kezében van a renováltatásd költség, menten intézkedjék, hogy tatorozzák ki Dörgő hajlékát. — Nagyon jól van, elnök elvtárs — örvendezett Ku­vik —, megyek is a Valac- kaihoz. — Ez lehetetlen, Kuvik bá­csi. Az maszek. Csak állami vállalat vagy kátéesz jöhet szóba, mivel a Dörgő s ez a munka közületi. — Na te szegény Dörgő! — horkant fel az öreg- — Még az iskolaépítéshez sem került állami vállalat. A kátéesz sem vállal fel ilyen piszlicsá- n munkát. — Űj mechanizmus van, nem olyan finnyás már a ká­téesz — mondta az elnök. De ha végképp nem megy, akkor kell egy írás, hogy a kátéesz nem vállalja, ennek határo­zottan benne kell lennie. Ez esetben csinálhatja a Valac- kai. Kuvik a fiára bízta Dörgőt, S átkarikázott a szomszédos nagyközségbe. Az építőipari kátéesz elnöke meghallgatta az öreget. — Rendben van, megcsi­náljuk — mondta, s belené­zett egy nagy könyvbe. — 1970-ben átadjuk az istállót^ — Tréfálni tetszik? — hü- ledezett Kuvik. — 1970-ben? — Csak nem gondolta, hogy még az idén elkezdjük? «- így az elnök <=- Nem kát, hanem hogy A kaposvári Krénusz János Altalápos Iskola nyolcadik osztályának ötvenöt tanulója már holnap reggel. Hiszen ha nevetni tetszik, úgy is jó. Csak tessék nekem egy írást adni, hogy a kátéesz nem vállalja­— Ilyet nem adhatok Ku­vik bácsi, mert mondom, hogy elvállaljuk. Nem válo­gatunk, igaz, nem nagy üz­let, de meglesz. Az öreg Kuvik káromko­dott magában, s eltökélte: ha a szegény Dörgőnek vesznie kell, ő bizony leissza magát a sárga földig. A kocsma felé menet hirtelen megpillantot­ta a Cipész Ktsz cégtáb'áját. Kuvik megtorpant s benyi­tott — Mivel szolgálhatunk? — kérdezte a műhelyfőnök. — A gyömbércsugari istál­lót kellene kitatarozni. — Akkor maga eltévedt, bátyám. Mi ilyesmit nem vál­lalunk. — De hátha mégis elvállal­nák? — kérdezte nyomatéko­san Kuvik. — Ne macerái jón — mor- gott bosszúsan a műhelyfő­nök. — Tehát egészen biztos, hogy a kátéesz nem vállalja? — Biztos, mint a halál! — mérgelődött most már a fő­nök. — Ha akarja, ezt írásba is adhatom! — Azt én ugyan nem hi­szem! — makacskodott Ku­vik. A mühelybellek összenéz­tek, s elnevették magukat. A főnök pedig felkapott egy golyóstollat, a fiókbői előrán­tott egy cégjelzéses levélpa­pírt, s már írta Is: »... kis­ipari termelőszövetkezetünk nem vállalja a gyömbércsu­gari bikaistáTl ó tatarozását Dudás Mihály h. elnök.-“ — Még tán egy bélyegző is kerülne rája... — szólt Kuvik. — Hogyne. Itt van. Kuvik Antal eltette az írást, elköszönt, s a műhely- ajtón kívül nagyot sóhajtott: — Most már talán megme­nekülsz. Dörg«' 9L J. ben — szombaton egész napos tanulmányi kirándulásra uta­zott. Útba ejtették Nagyatá­dot, Csurgót, Ágneslakot és Marcalit. Nagyatádon megtekintették a konzervgyárat. A pályavá­lasztás előtt álló tanulókkal részletesen ismertették a gyár­ban folyó munkát. A csurgói látogatás célja a Napsugár Ktsz volt. Ágneslakon is ki­szálltak, az autóbuszból a me­gyejáró kaposvári diákok,, itt megnézték a híres botanikus- kertet. Innen Marcaliba utaztak a tanulók, hogy leróják háláju­kat, tiszteletüket iskolájuk névadójának. Krénusz Já­nosnak emlékművénél. Prack Évának a járási pártbizottság munkatársának és Varga Ist­vánnak, a marcali középisko­la igazgatójának, valamint a marcali általános iskola ta­nulóinak kíséretében a kapos­vári diákok megismerkedtek a járási székhely nevezetessé­geivel s magával a községgel. Hazafelé a szép őszi Bala- tint csodálták meg a Krénusz János iskola nyolcadik osztá­lyos tanulói. Reggel, délben, este állan­dóan cseng a telefon a szer­kesztőségben. Olykor-olykor minket hívnak, ám az esetek zömében bizony a gégészetet, a sebészetet, a szülészetet, egyszóval a kórházat kere­sik. Különösen délután és az esti órákban berreg föl mérgesen a telefon szerkesz­tői szobánkban — mind­mind téves kapcsolás folytán. Már számtalan alkalom­mal felhívtuk a hibabejelen­tő figyelmét, hogy a 11-500 (a kórház száma) és a 11-510 (a szerkesztőségé) összekeve­redik a kapcsolóautomatá­ban, s nagyon kérjük, kü­szöböljék ki ezeket a tévedé­seket. Máig sem történt sem­mi. Arról most nem akarok hosszasan polemizálni, hogy az este dolgozó szerkesztőket mennyirt zavarja munkájuk­ban a sok téves kapcsolás. inkább arról beszélek, hogy mennyi bosszúságot (s nem utolsósorban többletkiadást) okozhat az orvosért telefoná­lóknak, ha kétszer-háromszor kell hívni a kórház számát, mire valóban ott veszik föl a telefont. Statisztika még nem jelent meg a mellékapcsolások és a hívások arányáról, de nincs is szükség rá, A szerkesztő­ség valamennyi munkatársa tanúsíthatja, hogy hányszor tette le a kagylót, . mert a kórházat keresték. Reméljük, hogy idáig még nem követelt emberéletet a félrekapcsolás — egyébként könnyen el­képzelhető, hiszen egy-egy súlyos ecetnél a másodpercek is számítanak — de bízunk benne, hogy erre soha nem is kerül sor. fis ez nemcsak az automa­tán múlik S. G. Higiénia, 6...1 ■> friss, meleg langos, bélelt zsemle kapható« — hirdeti portékáját reggelenként s máskor is a kaposvári vasútállomás előcsarnokában az Utasellátó alkalmazott­ja. Valóban: a lángos friss és még meleg is, s a bélelt zsemle minősége ellen sem lehet panasz. De az ellen már igen, hogy a lángos és a szend­vics is takaratlan, s az ott elsiető százak, ezrek léptei­től felszálló meg a takarító asszonyok seprűjétől keletke­ző por belepi az ételeket. Cseppet sem étvágygerjesztő ez, s bizony a körülmé­nyeket látva, sokan állnak el vásárlási szándékuktól, vagy vesznek a lángos, szendvics helyett inkább egy sze­let csokoládét. Pedig ezen könnyen lehetne változtatni: zsirpapirral letakarhatnák a lángost, abélelt zsemlét pedig szalvé­tába vagy más fehér papírba csomagolva árusíthatnák úgy, ahogyan ezt a vonatokon a mozgóárusok teszik. Sz. L. Mit nyerhet! A Somogyi Néplap közvélemény-kutató pályázatának díjai megtekinthetők a Május 1. utcai bútorár hM* kirakatéban. — osztályfőnökeik káséreté­Dorgő megmertek ül eonoK Hallottuk A tudós sokáig magya­rázza a fiatalasszonynak a tenger alatti távíróká­bel működését: — Mindent megértet­tem — mondja végül a menyecske —, csak egy dolgot nem, hogyan ma- rnanatnak szárazon a táviratok, amíg Európá­ból Amerikába jutnak? Susogó szobor A brazíliai Sao Paulo városban szobrot emel­tek- a kávé dicsőségére. A szobor egy kávéfőzőt áb­rázol, fémből készült gyümölcsökkel, levelek­kel. A levelek a legkisebb szellő-e susogni kezdenek. Az eszkimók nem ismerik Az eszkimó nyelven nem létezik szó a »hábo­rú« fogalomra; az eszki­móknak ugyanis sohasem volt alkalmuk arra, hogy konfliktusba kerüljenek más népekkel. Inkább a börtön! Az angol börtönök több száz foglya kérhetné bün­tetésének lerövidítését j-j magatartása miatt, és visszatérhetne a polgári életbe. ookan azonban visszautasították ezt a kedvezményt, mondván: «Hogy én ismét tüleked­jek az autóbuszokon, hogy én újból helyet keressek magamnak a földalattin, sorba álljak, ez borzasz­tó!-“ Ügy találják, hogy csupán a foghá2, a biztos napi háromszori étkezéssel adhatja meg számukra a nyugalmat; a külső világ erre nem kénes. Házasság a cirkuszban Ernesto Lopez és Fran­cisco Ramos, egy madri­di cirkusz két artistája munkahelyükön tartottak meg esküvőjüket. fiatal pár ünnepi öltözetben: a férfi frakkban, a no menyasszonyi ruhában trapézmutatvánp közben a magasból mondták ki az anyakönyvvezető kér­désére a boldogító igent. Hogy ebben mi a jó? Testőr nélkül XI. Károlv angol Király egyszer egyedül sétálga­tott a parkban. Amikor ezt észrevette az öccse, aki egyébként a hadve­zér és trónörökös volt, korholni kezdte, de Ká­roly így felelt neki: — Ne aggódj értem, Angliában egyetlen em­ber sincs, aki megölne, mert mindenki tudja, hogy te követnél a tró­non. Somoggi Néplap MSZMP vomoev mesv»l Bizottsága és a Somogy megye' Tanács lapja. Főszerkesztő! MTRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár. Latinka Sándor u. 2. Teletöm U-510. .11-511. Kiadta a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvári Latinka S. u. J. Telefon: 11-516. Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem érzünk : meg és nem adónk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesitökné!. Előfizetési díj egy bőpapra IS Ft Index: ZSOrb készült a Somogy megyei Nyomda­ipart Vállalat kaposvári üzemében. I Kaposvár, Latinka Sándor utca 5. 1 rel&lőa vezetöj Mautner József.

Next

/
Oldalképek
Tartalom